Készült: 2024.09.24.00:50:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (1999.03.03.), 237. felszólalás
Felszólaló Dr. Turi-Kovács Béla (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Környezetvédelmi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:59


Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Szívem szerint részletesebben szólnék erről a javaslatról, mert azt gondolom, hogy számos részletkérdésben olyan megoldásokat ajánl, amely az 1993. évi II. törvény hatálybalépését követően tényleges problémaként jelentkezett. Ez a törvény valami olyasmi az én megítélésem szerint, ahol az életben fölmerült problémákra kísérli meg a reális válaszok megadását. Mégis, miután én a környezetvédelmi bizottság felkérése alapján szólok itt most ebben az ügyben, azt gondolom, hogy helyes, ha csak arra szorítkozom, ami ezt a bizottságot közvetlenül érinti.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény életbe lépését követően számos olyan gond és panasz merült fel, amelyekre a törvény nem adott megfelelő megoldást.

Akkor, amikor ebben a javaslatban egyértelműsítik, hogy a tulajdonosi jogosítványokat ki és milyen mértékben gyakorolhatja, akkor, amikor a föld hasznosítása során befolyt ellenérték tekintetében rendelkezik, bizonyos olyan igényeket elégít ki, amelyek megítélésem szerint fontosak és amelyek felmerültek az eltelt időszakban.

Fontosnak tartom, és azt kell mondanom, hogy külön ki szeretném emelni azt a rendelkezést, amely végre talán valamilyen előrelépést fog hozni az árkok, éppen ebben a kérésben, az árkok kérdésében, amelyről én azt hiszem, már szó volt ezen a héten éppen az árvíz- és a belvízkérdés miatt. Ugyanis arról van szó, hogy ha ezek gazdátlanok, és ha ezeknek nincs megfelelő gondozójuk, akkor ezeknek sokkal súlyosabb, környezetvédelem szempontjából is nagyon fontos, de én azt hiszem, hogy a tulajdonosok szempontjából is nagyon fontos következményei lehetnek.

Akkor tehát, amikor ez a törvényjavaslat számos olyan kérdésben kereste meg a megoldást vagy keresi a megoldást, amelyeket az élet vetett fel a korábbi törvény hatálybalépését követően, természetszerű, hogy vannak benne olyan részek, amelyeken nyilván vitatkozni lehet.

A tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos rendelkezések, amelyekre a miniszter úr az előterjesztésében már utalt, megítélésem szerint kétségtelenül elmentek egészen addig a szélső határig, ameddig még a jogszabályi lehetőségek, illetve az alkotmányos lehetőségek ezt biztosítják. Meg kellett oldani és meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek a tulajdonosok helyzetét tulajdonképpen ellehetetlenítették. Nem volt arra megfelelő törvényes mód és lehetőség, hogy nem rövid időn belül, hanem akár hosszú időn belül közös tulajdonokat megszüntessenek; ehhez most ez a javaslat eszközöket próbál adni, és én azt hiszem, sikerrel teszi ezt.

Én azt gondolom, tisztelt Ház, hogy akkor, amikor egy ilyen hézagpótlónak mondható törvényjavaslatot tárgyalunk, természetszerű, hogyha ehhez javaslatok érkeznek, de mégis azt kell mondanom, amit már az előző törvényjavaslat tárgyalásánál is mondottam, talán abból kell kiindulni, hogy ha a javaslat minden tekintetében nemcsak jó szándékú, hanem eredményesnek ígérkezik, akkor ehhez méltó és ehhez megfelelő javaslatokat kell előterjeszteni.

A bizottság mindezek alapján a törvényjavaslatot az általános vitára 11 igen, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett alkalmasnak ígérte. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  237  Következő    Ülésnap adatai