Felszólalás adatai

KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány által beterjesztett, a földművelési és vidékfejlesztési miniszter úr által jegyzett T/718. számú törvényjavaslat, mely "Az általános mezőgazdasági összeírásról" címet viseli, rendkívüli fontosságú törvényjavaslat, mivel elősegítheti hazánk csatlakozását az EU-hoz. Természetesen az is fontos az állam számára, hogy a mezőgazdaság helyzetéről átfogó képet kapjon. A nehéz helyzetben lévő mezőgazdaság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha hiteles és szükséges információk birtokában hozhatók meg a döntések. A Magyar Igazság és Élet Pártja támogat is egy ilyen törvényt.

Sajnos az előttünk fekvő törvényszöveg véleményünk szerint nem teljes mértékben felel meg a célnak. A tervezet ugyanis többek között alkotmányossági, adatvédelmi kérdéseket vet fel, alkotmányunk 59. §-ának (1) bekezdése ugyanis előírja a személyes adatok védelmét, és a (2) bekezdés a személyes adatokkal kapcsolatos törvények esetében kétharmados többségű döntést ír elő. Tehát minden olyan törvényi szabályozás, amely az állampolgárok személyes adatainak kezelésével kapcsolatos változtatást jelent az eddigiekhez képest, csak kétharmados többséggel fogadható el, és nem sértheti a hatályos, 1992. évi LXIII-as adatvédelmi és az 1993. évi XLVI-os statisztikai törvény előírásait. Különös jelentőséget kapott ez a kérdés az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott határozatának fényében, mely szerint kétharmados törvényt csak kétharmados szavazással lehet változtatni.

A törvénytervezet nem választja szét a statisztikai célra felvett adatokat, amelyek az 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá esnek, és csak kizárólagosan statisztikai célra, az adatszolgáltatóra visszavezethetetlenül használhatók fel, és az 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvény hatálya alá tartozó személyes adatok kezelését, sőt a 5. § (4) bekezdése szerint az adatok "kizárólag statisztikai célra használhatók. A név, a lakcím és a tevékenység jellegére vonatkozó adatok az egységes állami adatközlés kialakítására felhasználhatók."

A törvénytervezet nem részletezi, hogy milyen adatokról van szó, hogy melyik végrehajtási szerv felel a polgárok személyes adataiért, és figyelmen kívül hagyja a statisztikai törvény 18. §-át, mely kimondja: "Egyedi természetes személy adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető és abban az esetben adható át, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárul."

Úgy gondolom, a személyeknek a lakcímére és a tevékenységére vonatkozó adatok eléggé egyediek. A statisztikai törvény előbb idézett szakasza mellett az 1992. évi LXIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése is tiltja az adatszolgáltató hozzájárulása nélküli adattovábbítást. Az adatvédelmi törvény 1. §-a viszont az eltéréseket csak abban az esetben engedi, ha azt az adatvédelmi törvény megengedi. Az adatvédelmi törvény viszont ezt mezőgazdasági termelői nyilvántartás céljára nem engedi meg a KSH-nak.

A jogi és alkotmányos aggályok mellett sajnos szakmai aggályok is felmerülnek. Véleményem szerint csak olyan felmérésnek van értelme, mely segíti a termelőket, ezáltal a mezőgazdaság válságának megoldását is. Éppen ezért meglepő, hogy a törvénytervezet preambuluma tartalmazza hazai felhasználók, az Európai Unió, az ENSZ érdekeit, de megfeledkezik a termelők érdekeiről.

A név szerinti nyilvántartásba-vétel kiterjed a 2. § a), c) pontjában kötelezően összeírandó egy sertést vagy egy juhot, egy kecskét tartó gazdára is, valamint kiterjed a baromfiállományra is, melynek létszáma mint aprójószágnak rendkívül változó.

(10.20)

Nehéz elképzelni, hogy a 4. § b) pontjában - az előbbi példákra hivatkozva - a gazdaság irányításának formájára egy sertés esetében a botot kell beírni, amivel a sertést irányítja a gazda, a termelés céljának pedig, hogy hizlalás és levágás után a család jó étvággyal elfogyaszthassa. Gondolom, ezt közölni kell az adatfelmérőkkel, hogy pontosan értelmezhető legyen.

A tréfát félretéve: nem tudom, mennyire alkotmányos a d) pontban előírt nem és életkor szerinti differenciált összeírás, mit ért az előterjesztés a résztvevők gazdasági aktivitásán, s hogyan lehet ezt a gazdasági aktivitást összeírni. Miért kell az f) pontban megkérdezett állattenyésztési jellemzés után a g) pontban még egyszer megkérdezni az állatállomány korát, ivarát és fajtáját? Ha kész lesz ez a statisztika, nyilvánvalóan nagyon értékes lesz abból a szempontból, főleg az állattenyésztés, az állatállomány vonatkozásában, hogy az 1930-as évek nyilvántartásával össze lehet hasonlítani.

A 6. § d) pontja szerint a törvény felhatalmazza a kormányt rendelet hozatalára, "különleges adatkezelési szabályok létrehozására." Ez némiképpen eltér az alkotmány 59. § (2) bekezdésében előírt kétharmados országgyűlési többségtől.

Összefoglalva: a Magyar Igazság és Élet Pártja fontosnak és szükségesnek látja a mezőgazdasági termelők és a piac vonatkozásában történő országos felmérés elrendelését, és támogatja azt, de olyan törvénytervezet elkészítése esetén, amely szakmailag és jogilag megfelelő és alkotmányos. Hangsúlyozni kell a termelés elsődlegességének a fontosságát. Ha úgy folytatódik az idén is a termelők árbevételének a visszaesése, mint tavaly, akkor azt lehet mondani, hogy olyan mértékű lesz a csökkenés, hogy rövidesen talán nem is lesz mit nyilvántartani.

Sajnos, az előttünk fekvő törvénytervezet csak az aggályaink tisztázása után, a megfelelő módosításokkal támogatható a MIÉP részéről. Köszönöm figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)