A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Abban teljes mértékben egyetértünk, hogy az agrár-környezetgazdálkodás egy nagyon fontos kitörési pontja lehet az ágazatnak, de abban viszont nem, hogy politikai nézetek alapján szelektálunk termelő és termelő között.

És én most azok helyett az emberek helyett fogom visszautasítani ezt, akiket, úgy érzem, képviselőtársam most nagyon keményen megsértett. És úgy gondolom, jobb lenne, ha ezt átgondolná, mielőtt olyanokat beszél, hogy ki van közülünk, meg nem közülünk.

(13.40)

Az Európai Unióban nem ismerik a nagytermelőt meg a kistermelőt, meg fideszes termelőt, meg szocialista termelőt - mezőgazdasági termelőt ismernek, képviselőtársam, és jó lenne, ha egyszer Magyarországon így gondolnánk mi is.

Az agrár-környezetvédelmi programmal kapcsolatban szeretném jelezni, hogy természetesen nagyon fontos elem, ahogy az elején is jeleztem, de ha megnézzük a pályázatokat - aminek egyébként most történik a kifizetése -, alaptevékenységre érkezett a pályázatok 90 százaléka. Tehát sehol nem jelent meg az a cél, amiről képviselőtársam beszélt, mindenki ugyanúgy gabonát akar termelni agrár-környezetgazdálkodási támogatás mentén, és halljuk már azokat trükköket, hogy hogyan fognak majd vegyszert vásárolni különböző műtrágyaszámlával meg egyéb dolgokkal.

Én ettől nagyon óvnám a gazdákat, mert ez az a program lesz, ami tényleg úgy van, hogy 20 százalék saját finanszírozás mellett európai uniós pénzből történik, hogy ne menjenek bele ebbe a csapdába, mert vissza fogják velük fizettetni ezt a pénzt, amennyiben kiderül, hogy nem tartották be azokat a nagyon szigorú szabályokat, amik mentén főleg az alaptevékenység ilyen típusú végzése zajlik.

Azt hiszem, hogy a környezetgazdálkodás és agrárkörnyezet ügyében akkor járunk el helyesen, ha betartjuk az arányokat, és rendezzük azokat az elmaradt problémáinkat is, amikre elég rövid határidőt kaptunk, többek között a nagy állattartó telepek környezetvédelmi problémáit, mert azért még mindig - bármennyire nem szereti is őket, képviselőtársam - Magyarországon az élelmiszer-előállítás nagy részét ők csinálják. Azt hiszem, ebben kellene valami konszenzusra jutni, és nem szelektálni politikai alapon mezőgazdasági termelő és termelő között.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Valóban van egy törésvonal köztünk, képviselőtársam, az, hogy ön ezt a szakmát tanítja, én meg csináltam - meg csinálom.

Lehet, hogy ez nem olyan nagy baj, de azért annyit hadd mondjak el a képviselőtársam hozzászólása kapcsán is, hogy én továbbra is úgy gondolom, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programnak nem az a célja Magyarországon meg Európában, hogy gabonát termeljünk. Annak az a célja, hogy azokon a területeken, ahol problémás például gabonát termelni, mert nem olyanok, ott az összes egyéb célprogram pont arról szólt… - de most ön is azt mondta, hogy miért baj. Nem baj, ha valaki gabonát termel, csak ez-e a cél, amikor, mondjuk, 8 millió tonna van most raktáron.

Nem az a cél inkább, hogy úgy írjuk ki ezt a programot a jövőben, hogy lehetőleg ne a szántóföldi alaptevékenység legyen a favorit ebben a dologban, hanem sok egyéb más, ami ennek a programnak a mentén például a hagyományos állattartásnak meg sok mindennek a visszaállítása? Ezzel nem segítünk-e jobban? Én csak ezt kérdezem, mert gabonát ott termeljünk, ahol, mondjuk, fele költséggel háromszor annyit lehet termelni, mert akkor leszünk versenyképesek gabonatermesztésben. Ezeken a területeken meg ne azt csináljuk, hanem európai uniós segítséggel váltsunk rajtuk szerkezetet, csináljuk az energetikai növénytermesztést, amivel elég sokat foglalkozunk mostanában.

Képviselőtársam, azt gondolom, biztos, hogy nem egyformán látjuk ezt a dolgot, de higgye el nekem, hogy a világ inkább abba az irányba megy, hogy a tömegárut profi módon termeljük, az egyébbel meg segítsük azt a kört, azt az ágazati szereplői kört, akik valamilyen módon boldogulni szeretnének ebben az ágazatban. Itt van köztünk a törésvonal, és azt gondolom, hogy azért jó lenne egyszer s mindenkorra ezt a kérdést így is tisztázni és pontosítani.

Köszönöm szépen.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Amit előadott, tipikus ellenzéki hozzászólás volt olyan értelemben, hogy először azt mondja, hogy azért ilyen sok a pénz 2006-ban, mert már mindent elköltöttünk, utána meg felsorol itt körülbelül 30 milliárd forintot, amit ide-oda osztogatnának. Képviselőtársam! Mondja már el azt is, hogy honnan vennék el, jó, ha megkérhetjük rá!

Köszönöm.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem csodálom, hogy Lengyel képviselőtársam nem akarja megmondani, honnan akar elvenni pénzt, amikor egyetlenegy módosító javaslatot nem adott be eddig, úgyhogy azt sem tudom, miről beszél. Tehát jó lenne, ha ezt még egyszer elmondaná nekünk, hogy azt akkor honnan is szedte el, mert amit én itt látok, módosító javaslatokat, egy fajsúlyos módosító javaslat van, amit persze akár még támogatni is lehetne, hogy a folyó kiadásokból és a jövedelemtámogatásokból - ebből fizetjük a top-upot - képviselőtársaim elvesznek 70 milliárdot, és nevesítik, hogy ez top-up. Egyébként azokban benne van, tehát most ilyen alapon persze lehet mondani, hogy ők 70 milliárddal ide-oda játszadoznak, de a lényeg nem ez. 401 milliárd forint az FVM költségvetése. Akárhogyan mozgunk belül, például a képviselőtársam, egy másik ellenzéki képviselőtársunk elvesz 100 millió forintot az NVA-tól, itt meg mindenki arról beszél, hogy későn fizetünk. Azt hiszem, képviselőtársam, ha itt bent van, akkor elmondhatná, mik azok a módosítók, amiket itt nem látunk, mert egyelőre olyanról beszél, amit be sem adott, úgyhogy így nem is csodálkozom, hogy nem mondja meg, mit, honnan vettek el, honnan vették el azt a többi milliárdot.

Azt hiszem, ez a költségvetés, legalábbis az FVM-része elég jóra sikerült, kár lenne elrontani ilyen félresikerült módosító javaslatokkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom hosszan indokolni azt, miért kérem az Országgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadja el. Elindult egy olyan törvénykezési munka, ami a biológiai hajtóanyagok elterjedését segíti Magyarországon, és ez egy olyan állomás, ami, amennyiben nem szavazzuk meg, egy kicsit megnehezíti ezt a munkát.

Azt kérem, hogy elsősorban a mezőgazdaság és a vidék érdekében támogassuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is örülök ennek a törvényjavaslatnak, még úgy is, hogyha most valóban gyorsan került be a Ház elé.

Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt mi egy olyan törvénykezési, jogszabály-alkotási folyamatba kezdtünk ezen a területen, aminek megvannak a lépései. Én ezeket most el fogom mondani, mert ahogy képviselőtársam se tudja pontosan, hogy mi történt ebben az ügyben az elmúlt évben, a közvélemény se biztos, hogy mindenről értesült. A piac igen, tehát ezt szeretném jelezni, a piaci szereplők pontosan tudják, hogy milyen előrelépések történtek ebben az ügyben, de azért én ezeket felsorolnám.

A módosító javaslatról csak egy gondolatot szeretnék mondani. Amit képviselőtársam javasol, az egy nagyon pozitív dolog, hogy ne 79 forintos visszaigénylés lehessen, hanem a teljes, ami 85 forint. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az Európai Unió csak az európai minimum adószintet tudja ilyen értelemben kezelni, tehát bármekkora nálunk az adószint, nem igényelhetünk vissza az európai uniós minimum adószintnél magasabbat, semmilyen körben. Tehát én azt gondolom, ezért van az, hogy mi a bizottsági ülésen ezt a módosító javaslatot elvetettük, illetve a kormány sem támogatja.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok minden országban a jövedékiadó-körbe tartoznak, függetlenül attól, hogy terheli-e őket jövedéki adó vagy sem.

Milyen lépések történtek? Képviselőtársam mondja, hogy a 21. helyen vagyunk az európai uniós vállalásokban. Ez való igaz, de ha azt is megnézzük, hogy abból a 25 országból talán kettő teljesítette azt a vállalást, amit mondjuk, időarányosan bevállalt, és köztük voltunk mi is, akkor már más a kép, mert ez jellemző a híradásokra is, hogy mindig azt a táblázatot mutatják, ahol megvan, hogy ki mennyit vállalt, csak azt nem nézik meg, hogy abból mit teljesített.

Én azt gondolom, hogy az a vállalás, amit mi 2010-re tettünk, a 30 dollár körüli akkori olajárnál egy gazdaságilag teljesen megalapozott történet volt, hiszen azért összességében azt is látni kell, hogy ez támogatási verseny is, mert valahol 90 dolláros olajár körül ér össze az üzemanyagok ára, tehát amikor például már az európai intervenciós gabonaárakat is figyelembe véve a benzin és az alkohol ára Európában pariba kerül. Tehát egészen addig ez egy támogatotti körbe tartozó dolog, ameddig ez a dolog nem következik be. Ne sürgessük mi ezt, én azt gondolom, az egész gazdaságnak nem lenne jó, ha nagyon hamar 90 dollárra menne föl az olaj ára - ugyan a 70-et verdesi, tehát megvan ennek a reális lehetősége.

Nyilván Amerikában a 60 dolláros tonnánkénti gabonaárral, szemben a mi 101 eurós árunkkal, ez már egy más helyzet, ott a mostani üzemanyagár már most teljesen egyenlő az alkohol, illetve a benzin viszonylatában. Nem beszélve Brazíliáról, ahol már ennek a felénél is körülbelül rentábilis volt az előállítás, és nem a semmiért fejlesztettek ők olyan intenzíven ebben a történetben.

Visszatérve a vállalásunkra: mi 2 százalékot vállaltunk 2010-re, hogy annyi biológiai komponenst tartalmaznak a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok. Ezzel szemben az elmúlt ősszel elfogadtunk egy jövedékiadótörvény-módosítást, amelynek értelmében 2007. július 1-jétől a benzinnek minimum 4,4 százalékban, 2008. január 1-jétől pedig a gázolajnak minimum 4,4 százalékban biológiai komponenst kell tartalmaznia. Csak szeretném jelezni, hogy ez pontosan ugyanannyi, mint amennyi az Európai Unió átlagának az előírása. Ezt tervezzük 5,2 százalékra emelni 2010-re, nyilván ehhez menet közben a szabályokat még módosítanunk kell.

És ennek a módosításnak többek között az is az oka, hogy az elmúlt hetekben a legnagyobb olajvállalatunk, tehát a MOL kiírt egy 150 plusz 50 ezer tonnás opciójú biodízeltendert, ami nyilván már ezeknek a módosításoknak a következménye, hiszen Magyarországon ez ideig nagyon minimális felhasználás volt, csak benzin adalékágon, tehát ETBE adalékágon került etil-alkohol az üzemanyagokba. Ezen változtat nagyságrendileg ez a tavaly elfogadott jövedékiadó-törvény.

Viszont azt is látnunk kell, hogy olyan mennyiségű melléktermék, történetesen glicerin keletkezik az ügyben, amit muszáj levezetni valamilyen ágon. És való igaz, amit képviselőtársam mondott, hogy rendeznünk kell a jövedéki adóraktárak ügyét is, hogy tisztán forgalmazott biodízel is kerülhessen ki a rendszerbe. Mi úgy gondoltuk, hogy először egy viszonylag ellenőrizhető körben - még visszaemlékezve a korábbi idők olajszőkítési ügyeire -, és utána természetesen lehet ezt a dolgot bővíteni.

Az is egy új fejlemény, és az elmúlt héten döntött róla a kormány, hogy meghonosítjuk Magyarországon is az E-85-ös üzemanyagszabványt, ami 85 százalék alkohol és 15 százalék fosszilis elemből áll. Az ezzel kapcsolatos uniós eljárási rendre vonatkozó - mivel érdemben nyilván ezt is csak jövedékiadó-mentesen lehet egyelőre forgalmazni, hogy piaca is legyen - engedélyezési eljárás elindult.

Tehát én azt gondolom, hogy ezek azok az ügyek ebben a történetben, amik egyértelműen bizonyítják, hogy nem most kezdtük el, nem kapkodva megy ez a dolog, hanem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) igenis egy kiszámítható, szisztematikus építkezéssel fogunk oda eljutni, hogy a mezőgazdaság megfelelő alapanyagot tudjon eladni ilyen célú előállításra. Köszönöm szépen a figyelmet.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Nem kívánok nagyon mélységig belemenni a vitába, mert képviselőtársam nincs igazán képben ebben a történetben. Szívesen vitatkozom bárkivel, aki pontosan ismeri ennek az egésznek az európai hátterét, ismeri a magyarországi rendszert, ismeri a szabványokat - szeretném nagyon hangsúlyozni -, mert azért akkor azt is tudná képviselőtársam, hogy maga a szabvány jelenleg Európában nem enged 5 százaléknál magasabb mértéket bekeverni, és az 5,75 százalék csak úgy jöhet ki 2010-ben Európában is, ha direkt forgalmazás van.

Az E-85 és a biodízel direkt kúthoz való kivitele pontosan ebbe az irányba megy. Szeretném hangsúlyozni, hogy az a tapasztalat, hogy az összes biológiai üzemanyag, amit tisztán forgalmaznak, nem éri el a bekevert biológiai üzemanyagok 1 százalékát. Amikor mondják, hogy Ausztriában már száz kútnál lehet biodízelt tankolni, mindig mosolygok, mert Ausztriában van körülbelül 16 ezer üzemanyagtöltő állomás, és el lehet képzelni, hogy abból az a száz darab körülbelül mekkora volument képvisel.

A következőt szeretném még mondani. Most folyik az Európai Unióban egy engedélyezési eljárás, ami ezt a szabványt 10 százalékra kívánja módosítani, sőt, 2020-ra a biodízelnél 25 százalékra.

Van egyéb problémánk is, mikor a biodízel nagyságrendi elterjesztéséről beszélünk, az pedig a következő: Magyarországon körülbelül 250 ezer hektár olyan repceterület van, amin jelenleg szabványos biodízelt lehet előállítani, ugyanis a jelenlegi üzemanyagszabvány Európában nem tudja kezelni a napraforgó alapon előállított bioüzemanyagot.

Ez egy következő feladatunk és a következő hetek történése, hogy el kell indítanunk egy szabványosítás-módosítási eljárást, hogy a jódszámot máshogy határozzák meg ennél a körnél, legalábbis engedjék meg, hogy nálunk máshogy határozzuk meg, ugyanis napraforgóból közel 500 ezer hektárt tudnánk termelni a magyar viszonyok között, repcéből meg 250 ezret.

Amikor képviselőtársam azt mondja, hogy ez nem egy grandiózus mennyiség, ez pontosan az a határ, amit most a MOL kiírt, amennyi alapanyag Magyarországon előállítható.

Köszönöm, majd még folytatom.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Visszatérve a módosító javaslatra, amit képviselőtársam benyújtott, én arra jeleztem, hogy amit Európában lehet, azt nyilván meg fogjuk csinálni, de azért beléptünk egy rendszerbe, amitől nem tudjuk magunkat függetleníteni. Tehát arról van szó, hogy a teljes jövedéki adó visszaigénylésének a korlátja adott, hiszen az Európai Unió csak egy minimum adószint visszaigénylését teszi lehetővé, és akkor arra meg, hogy be tudtuk ásni magunkat vagy nem tudtuk, csak azt jeleztem, hogy rengeteg ügy történt.

Országgyűlési határozat született májusban. Az országgyűlési határozat különböző dolgokat állított fel, annak persze csak két pontja foglalkozik az üzemanyagokkal, hiszen az egész bioenergetika nagyságrendekkel szélesebb terület, mégpedig olyan terület, ami most mindenkit érdekel, úgy gondolom, hiszen látjuk, hogy az energiafüggőség komoly probléma. Ezért azt mondom, része egy egésznek az üzemanyagtéma is, és pont a melléktermékei azok, amelyek máshol hasznosíthatók, fűtéstechnikában, biogáz-alapanyagként, a biogázzal föl lehet tárni a kukoricában levő alkoholt. Ez tehát egy olyan összefüggő rendszer, amit persze lehet kapkodva is csinálni, meg lehet úgy is, hogy végiggondolom, melyik lépés hogyan következik a másikból, körülbelül mennyi fejlesztést generálhat ez Magyarországon, és mit jelenthet ez az ágazatnak.

Ez az ügy még 5 százalék bekeverés vagy hasznosítás mellett sem energetikai kérdés, hanem egy vidékfejlesztési ügy. Olyan fajta ügy, aminek nagyon örültünk, amikor konszenzusos lett az országgyűlési határozat, várhatóan ez a törvény is megszavazásra kerül, és még sok-sok törvénynek megszavazásra kell kerülni ahhoz, hogy ez a történet Magyarországon a mezőgazdasági szereplők szempontjából sikertörténet legyen.

Magyarország kapacitása alkoholproduktumban tízszerese, mint amennyi Magyarországon felhasználható, még ha növelem az arányokat, akkor is. Úgy gondolom, hogy ez Európában, illetve a világpiacon eladható termék. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ebben sikerágazat legyünk. Nekünk most az a dolgunk, hogy közösen olyan jogszabályokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) alkossunk, ami ezt a dolgot segíti, és úgy gondolom, hogy ez is egy olyan jogszabály, és még lesz néhány ilyen, amit meg fogunk vitatni persze tovább is a parlamentben.

Köszönöm szépen.