Felszólalás adatai

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság javaslatát elfogadók azt az egykori, szocialistának nevezett jogelvet vallják, hogy amit a szabályozás megenged, azt szabad, amit tilt, azt nem szabad, szemben azzal a demokratikus jogelvvel, hogy amire nincs tilalmi szabály, azt szabad.

A Házszabály részletes tanulmányozása meggyőzhet bárkit arról, hogy a Házszabály tételesen minden egyes esetben expressis verbis kizárja a vitát, amikor a Házszabály alkotója nem akar vitát folytatni. Így a 7. § (3) bekezdésében a mandátumvizsgálatról; a tisztségviselők megválasztásáról; a sürgősségi indítványról; a házbizottság napirendi javaslatáról; akkor, ha az elnök nem ad egy képviselőnek szót, vagy ha ezt a napirend előtti felszólalásnál teszi és a képviselő mégis szólni akar; a gépi szavazás elrendelésekor; a szavazás módjának meghatározásakor; a törvény sürgős kihirdetésének kérelménél, valamint a kivételes eljárás házbizottsági indítványozásánál. Minden egyes esetben a Házszabály szövege úgy szól, hogy ezekben a kérdésekben a Ház vita nélkül határoz.

Van három eset, amikor korlátozott vitát tesz lehetővé a Ház: ez előbb is megtörtént a mentelmi ügyekben, az eddig még elő nem forduló összeférhetetlenségi ügyekben, valamint az ügyrendi vitáknál részletesen szabályozza a Ház, hogy ki szólhat hozzá, és rajtuk kívül vita nélkül határoz a Ház.

Az itt szóba kerülő kérdéskör egyébként konkrétan egy nagyon nagy horderejű kérdéskör, hiszen 1867 óta a magyar közjogi hagyomány szerint az Országgyűlés hetente ülésezett. Ez a közjogi hagyomány a Rákosi- és a Kádár-érában tört meg, 1990-ben helyreállt, és most újra megtörni látszik a hetenkénti ülésezés közjogi hagyománya. Erről a kérdésről - mondja az ügyrendi bizottság - nem lehet vitát folytatni.

De felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ha elfogadják az ügyrendi bizottság állásfoglalását, akkor a jövőben nem lehet vitát folytatni a Ház működésével kapcsolatos vitás kérdésekről! Hiszen a Házszabály 23. §-ának f) pontja kimondja, hogy az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekről a házbizottság hoz döntést. Ha a házbizottságban nincs megállapodás, akkor a Háznak kell dönteni, de úgy, hogy a vitás kérdésről nem is vitatkozhat, csak a házbizottság zárt ülésén, a közvélemény sem tudhatja, hogy miről folyik a döntés. Vagy nem lehet vitát folytatni a hiányzás igazolásának rendjéről, ha például a házbizottság ülésén nem állapodnak meg a frakciók, vita alakul ki közöttük, hogy hogyan kell az igazolásokat kiadni vagy hogyan nem szabad, erről az ügyrendi bizottság mostani állásfoglalása szerint nem lehet majd vitát folytatni. Nem lehet például a jegyzőkönyv szövegének helyesbítését kérő és a helyesbítési kérelemnek helyt nem adó házbizottsági döntésről sem itt a plenáris ülésen vitát folytatni, hanem vita nélkül fog a Ház dönteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem szerint ez abszurdum!

(18.40)

A Házszabály tételes szövegéből az következik, hogy a Házszabály tekintettel van a parlament intézményének történelmi hagyományára. A parlament arra jött létre, hogy vita folyjon a parlamentben, és a vitát csak akkor nem folytatjuk a parlamentben, ha ezt tételesen, kétharmados szavazással a Házszabály alkotója, az Országgyűlés kizárja. Mindazokban az esetekben, amelyekben a Házszabály alkotója nem akart vitát folytatni, a Házszabályban tételesen kizárta a vita lefolytatását.

Ez a szabály, amelyet most az ügyrendi bizottság a döntésével házszabály-módosításként elfogadtatni akar, újabb szégyenfoltja lehet az 1998-ban megválasztott Országgyűlésnek, amikor is a Házzal azt akarják kimondatni, hogy az Országgyűlés nem arra van, hogy vitázzon, hanem arra, hogy érvek meghallgatása nélkül döntsön. Ez ugyanolyan abszurd döntés lesz, mint amikor pár hónappal ezelőtt elfogadtuk azt, hogy a "hetente" a magyar nyelvben azt jelenti, hogy akkor, amikor a Ház elnöke jónak látja. Többen felvetették már, hogy akiknek a jogszabály olyan kötelezettséget ír elő, hogy naponta 8-tól 15 óráig dolgozzanak, azokra is ez csak úgy vonatkozik, hogy azokon a napokon, amikor bemennek, 8-tól 15-ig kell benn lenniük, mert a "naponta" szónak ez az értelme. Vagy a hetente pénzzel elszámolni kötelesek is csak úgy kell hogy elszámoljanak, hogy amikor éppen elszámolnak, akkor azt hetente kell megtenniük.

Ezeket az abszurditásokat most szavazással meg lehet erősíteni, a Ház többsége dönthet, de felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ezekért a döntésekért nemcsak a parlament előtt, hanem a történelem előtt is helyt kell állni. (Moraj a Fidesz padsoraiból. - Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiból.)