Felszólalás adatai

DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter, a napirendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális biztonsági egyezmények - korábbi terminológia szerint szociálpolitikai egyezmények - tárgyi hatálya alapvetően a társadalombiztosítási, nevezetesen az egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási ágazatokra terjed ki. A jelenlegi európai követelményekhez közelítő, illetve azoknak megfelelő, s különösen a vándorló munkaerő és a szabadon mozgó polgár szociális biztonságára vonatkozó kétoldali egyezmények létrehozása rendkívül indokolt. A Magyar Köztársaság számára ez kettős feladatot jelent. Egyrészt felül kell vizsgálnia a már meglévő, több évtizede hatályos, elsősorban közép-kelet-európai országokkal létesített, ma már korszerűtlen megállapodásokat, másrészt minél több, elsősorban európai uniós tagországgal kell rendeznie e tárgyú egyezményes kapcsolatait.

A kétoldali szociális biztonsági egyezmények létrehozása a csatlakozásra történő felkészülés fontos eleme, hiszen ezek az egyezmények mindenképpen figyelembe veszik az Európai Unión belül vándorló munkaerő szociális biztonságára vonatkozó legfontosabb koordinációs eszközöket, mint például az ellátásokhoz való jog biztosítását, a már megszerzett jogosultságok fenntartását és érvényesítését, a jogosultsági időtartam egybeszámításának lehetőségét, az ellátások exportját, az arányos teherviselést.

A fent említett követelmények figyelembevételével egy új típusú szociális biztonsági egyezmény létrehozása hosszú évek előkészítő munkáját igényli. A Budapesten 1998. május 2-án aláírt magyar-német szociális biztonsági egyezmény tulajdonképpen az első korszerű és példa értékű egyezményünk, hiszen a Svájci Államszövetséggel 1996-ban aláírt megállapodásunk tárgyi hatálya elsősorban a nyugellátásra terjed ki. A magyar-német egyezmény létrehozását természetesen speciális körülmények is indokolták, mint például a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a korábbi magyar-NDK szociálpolitikai egyezmény megszüntetése.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az egyenlő elbánás alapelvén nyugvó magyar-német szociális biztonsági egyezmény néhány tartalmi elemére felhívjam szíves figyelmüket. Az egyezmény tárgyi hatálya kiterjed az egészség- és baleset-biztosítás, valamint a nyugdíjbiztosítás területeire, a vonatkozó jogsegély, az ellátások exportjának és a jogviták rendezésének szabályaira; személyi hatálya mindazon személyekre, valamint igényjogosultság hátramaradt hozzátartozóikra, akik az egyezmény tárgyát képező fent említett társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az egyezmény főszabályként kimondja, hogy a munkavállalók biztosítási kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a foglalkozást folytatja, akkor is, ha a munkaadó a másik szerződő állam területén van.

A különleges rendelkezések között az egészség-, a baleset-biztosítás és a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései szerepelnek. Az egészségbiztosítás különleges rendelkezéseinek lényege, hogy a biztosítási kötelezettség, az önkéntes biztosításhoz való jog, az ellátásokra való igényjogosultság és az ellátások nyújtásának időtartama tekintetében mindkét szerződő félre a saját jogszabályai az irányadók. Azonban meghatározott esetben egybeszámítják a két országban szerzett biztosítási vagy annak tekintendő időket, amennyiben azok nem azonos időszakra esnek. A természetbeni ellátások nyújtásánál felmerült költségeket az illetékes teherviselő köteles megtéríteni az ellátást nyújtó teherviselőnek.

A baleset-biztosítással kapcsolatos szabályok az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetére járó biztosítás speciális kérdéseit rendezik. Az általános szabály szerint az illetékes biztosító teherviselő a saját jogszabályai szerint állapítja meg és folyósítja az ellátásokat.

A nyugdíjbiztosításnál a főszabály értelmében a nyugdíjjogosultságot a szerződő államok alapvetően saját jogszabályaik szerint bírálják el.

Tisztelt Ház! Megítélésem szerint a magyar államnak jelentős érdeke fűződik a magyar-német szociális biztonsági egyezmény megerősítéséhez. Kijelentem ezt annak tudatában is, hogy az egyezmény alkalmazása, rendelkezéseinek végrehajtása költségeket keletkeztet a teherviselőkre, végső soron az államra. E költségek elfogadható korlátok közé tereléséről kormányhatározat alapján dolgozunk ki társszerveinkkel és külföldi partnereinkkel megoldást. Meggyőződésem, hogy a magyar-német szociális biztonsági egyezmény mind a két ország közötti kapcsolatok, mind az európai integrációs folyamat szempontjából a Magyar Köztársaság és természetesen állampolgárai számára elengedhetetlenül fontos.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés erősítse meg az egyezményt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)