Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmány szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.

Az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza e jog gyakorlásának alapvető szabályait. Ennek értelmében a társadalmi szervezetek legfontosabb jellemzője az önkormányzatiság, melynek alapján az egyesület maga dönthet a működésével kapcsolatos összes ügyben. Az egyesület életébe az állam csak kivételesen, a törvényben felhatalmazott szervek útján, az ott meghatározott esetekben és módon avatkozhat be. A társadalmi szervezetek jogszabálysértő működése esetén a jogszabályok biztosítják a szervezet tagjainak azt, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bíróság előtt támadhassa meg.

(15.20)

Kimondják még, hogy az ügyészség a törvényességi felügyeleti jogot gyakorolva járul hozzá a társadalmi szervezetek törvényes működésének biztosításához. Amennyiben az ügyészség nem tudja elérni az esetleges törvénysértő állapot megszüntetését, részére is nyitva áll a bírói út. Tehát a bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a társadalmi szervezet működése valóban sérti-e a jogszabályokat. A bíróság megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, összehívhatja annak legfelsőbb szervét, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, végső esetben pedig a szervezetet feloszlathatja. Minden törvényes eszköz rendelkezésre áll tehát ahhoz, hogy az egyesület és az egyesületek szabályos működése helyreállítható legyen.

Tisztelt Képviselő Úr! Az igazságügy-miniszter a Magyar Országos Horgász Szövetség működése felett sem szakmai, sem törvényességi felügyeletet nem gyakorol, beavatkozása az ügybe alkotmányos elveket sértene, hiszen az ügyben bírósági eljárás van folyamatban. A Mohosz felső szintű testületeinek működésével kapcsolatban 1993-tól kezdve merültek fel törvényességi aggályok, amelyek miatt több esetben is sor került ügyészi óvásra. Ezeket az óvásokat az érintett testületek elfogadták ugyan, de érdemben nem intézkedtek. Ez vezetett oda, hogy a Legfőbb Ügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a '98 nyarán történt működésbeli visszásságok miatt. Kérte, hogy a bíróság rendeljen ki felügyelő biztost, aki a törvényesség helyreállítása és a vagyoni viszonyok tisztázása céljából hívja össze az országos választmányt.

A képviselő úr kérdésére válaszolva: a törvényesség helyreállítására jelenleg kizárólag a bíróság döntése alapján van lehetőség. Az Igazságügyi Minisztérium egyébként már megtette, amit egyáltalán megtehetett, tudniillik értesítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalát arról, hogy a Mohosz tagsága ezen Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perek soron kívüli elbírálásában érdekelt. Minden bizonnyal a minisztérium interveniálásának is betudható, hogy ezek a folyamatban lévő perek a közelmúltban egyesítésre kerültek, illetőleg, hogy a Fővárosi Bíróság ezen ügyek soron kívüli elbírálását rendelte el. Ennek megfelelően a december 2-ai, tavaly év végi tárgyalást követően a holnapi napon újabb tárgyalásra fog sor kerülni.

Tekintettel arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium a bíróság ítélkező tevékenységét nem befolyásolhatja, hiszen a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok végzik, további teendőnk ebben az ügyben, úgy érzem, hogy nincsen.

Ugyanakkor persze felmerül, hogy miért nincs a kormánynak eszköze ahhoz, hogy az egyesülési jog alapján működő szervezetek törvénysértő működése esetén beavatkozhasson. Úgy gondolom, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló törvényjavaslataink egyúttal ezt a visszás helyzetet is orvosolhatnák.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)