Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, két részre lehet bontani a hozzászólásokat, nem is a hozzászólásokat, hanem a hozzászólások tartalmát, az egyik, ami az előterjesztésről szólt, a másik pedig az, amelyik általános agrárpolitikai diskurzusnak minősíthető. Kronológiai sorrendben próbálok válaszolni azokra a feltett kérdésekre, amelyeket feljegyzeteltem magamnak Először is Czerván György képviselőtársamnak köszönöm a támogató hozzászólást, és köszönöm a frakció partnerségét is.

(14.00)

A következő felszólaló Steinmetz Ádám képviselőtársam volt, aki valóban abszolút korrekt szakmai alapon közelítette meg ezt a kérdést; engedje meg, hogy én is így válaszoljak önnek. Szeretném mondani, hogy nem egy fellebbezés nélküli jogkörről van szó. Itt hadd válaszoljak általánosságban is, mert több képviselő is felvetette azt, hogy miért biztosítunk kasszációs jogot a bíróságoknak. Itt utalnék Apáti képviselő úr felszólalására is, hogy valóban nagyon nagy probléma az, hogy a bíróságok abban az esetben… Mondanék konkrét példát, ami talán megmutatja azt, hogy miért jutottunk el odáig, hogy hozzá kell nyúlni ehhez a jogszabályhoz.

Konkrét példa. Egy személy komoly vagyonhoz jutott, teljesen mindegy, milyen forrásból, és egy bizonyos területen nagyon komoly földvásárlásokat indított. Egyébként teljesen irreális áron az ottani viszonyokhoz képest, de legalábbis a helybeli gazdálkodók által fel nem érhető összegeket idetéve. Abban az esetben, ha összegyűlt neki a 300 hektár, szépen elajándékozta a gyerekének, aztán a másik gyerekének, aztán a feleségének. És amikor a helyi települési agrárgazdasági bizottságok, a kamara megyei elnöksége azt mondta erre, hogy ez nyilvánvalóan egy felhalmozási célú földvásárlás, mert nem szól másról, mint a pénzeszköz földvagyonba történő átmentéséről, akkor azt mondták, hogy nem támogatják a földszerzést.

Az a helyzet, hogy pillanatnyilag a bíróság nem tud mást vizsgálni, azt mondta, hogy ennek az embernek nincs 300 hektár földje, itt szó sincs felhalmozási célú ingatlanszerzésről. Tehát ezért mondjuk azt, hogy ne a bíróság folytasson birtokpolitikát, hanem adjuk meg a lehetőséget az eredeti jogszabályi gondolatiság szerint a helyben élő gazdálkodóknak. Ezért van szükség erre. Egyébként fellebbezési lehetőség van, ha a jogszabálynak nem megfelelő döntést hoz a kormányhivatal. Mert a kamara is az álláspontját mondja el, és a kormányhivatal az, amelyik végül meghozza a jogi értelemben vett végső döntést, és ezt a döntést egyébként bíróság előtt lehet támadni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt szeretném mondani, hogy az önkormányzatok vonatkozásában van egy szereptévesztés, ahogy az önkormányzatoknál is volt. Az önkormányzat nem jogosult arra, hogy szakmai alapon felülbírálja azt a döntést, amit a földbizottságként eljáró kamara megyei elnöksége hozott. Az önkormányzatnak egyetlenegy lehetősége volt: ha nem jogszabályszerű volt a döntés, akkor megváltoztathatta azt. Nagyon sok esetben egyébként az önkormányzatok próbáltak politikai, gazdaságpolitikai, birtokpolitikai, ha úgy tetszik, döntést hozni. Ebben az esetben természetesen mi éltünk azzal a lehetőséggel, hogy bírósághoz fordultunk.

A felszólalás többi része alapvetően talán a kamara működési elvét érintette. Képviselő úr, hadd mondjam, hogy ebben nem értünk egyet. Azon lehet vitatkozni egyébként, hogy a kamara önkéntes vagy kötelező tagsággal működjön. Azt gondolom, a kötelező tagságban óriási erő van. Egyrészről egy önkéntes kamara ilyen feladatokat, mint a földbizottság, nem tudna ellátni. Azt gondolom, így reprezentatív, és így van az a lehetősége meg mindenkinek, aki az agrárgazdaságban érintett, hogy véleményt formáljon.

Hogy hányan mennek el, azon lehet vitatkozni, ez egy nagyon szubjektív kérdés. Mert ha összehasonlítjuk egy önkormányzati vagy egy parlamenti választással, akkor soha nem fogunk olyan eredményeket kapni. Ne felejtsük el, hogy míg az egyik helyen nagyon sok helyen lehet leadni a voksot, egy kamarai választáson nem tudunk lehetőséget biztosítani minden településen arra, hogy ott a szavazati jogukkal éljenek az emberek. Ezért azt javaslom, hogy inkább hasonlítsuk össze más agrárkamarai választásokkal. Ebben az esetben elmondhatjuk, hogy nincs okunk szégyenkezésre, hiszen ez a részvételi arány teljesen normálisnak számít más országokban is.

A tagdíj ár-érték arányában is hadd vitatkozzam önnel. Egyébként pont a kötelező tagság adta lehetőséget kihasználva indítottunk el olyan programokat, mint a jégkármérséklő rendszer, ami csak az idei évben több tíz milliárd forint értéket óvott meg a magyar vidéknek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kamara tagdíjbevétele körülbelül 7 milliárd forint, akkor azt hiszem, ezzel az egy programmal teljesítettük azt az elvárást, hogy az ár-érték arány valahol legyen pariban a befizetett tagdíjjal. Azt is hadd jegyezzem meg, európai viszonylatban egyáltalán nem tűnik túlzónak az a kamarai tagdíj, amit mi Magyarországon alkalmazunk.

Egyébként megkérdeztük a kamarai választások előtt egy reprezentatív közvélemény-kutatás alkalmával, hogy mit gondolnak a kamarai tagok arról, hogy a kamara elnöke országgyűlési képviselő. A zöme, nagyon nagy többsége azt gondolta, hogy ez jó, mert az érdekérvényesítésnek ez egy jó formája. De ezt a kérdést egyébként a kamarai választásokon eldöntötték, úgyhogy ebbe nem szeretnék a továbbiakban belemenni.

Hogy visszaélünke ezzel a lehetőséggel, ezt nyilvánvalóan a jövőbe mutatóan, a jövőre előre nézve csak ígérni lehet. Ugyanakkor hál’ istennek, van mögöttünk négy év, tisztelt képviselőtársaim, és ezt többeknek is szeretném mondani. Ebből a négy évből, azt gondolom, nem fognak tudni olyan példát hozni, ahol kimutatható lenne az, hogy akár a települési agrárgazdasági bizottságok, de legfőképpen a megyei elnökségek, amelyek földbizottságként járnak el, politikai indíttatású döntést hoztak volna. Én ilyen üggyel nem találkoztam. Ilyen szempontból nagyon nyugodtan állok a következő időszak elé is, hiszen politikai típusú döntést soha nem hoztak. Csak azért, mert valakinek más a politikai nézete, mint mondjuk, nekem vagy bármelyik másik kamarai vezetőnek, hogy valaki ezért ne tudott volna földet venni, ilyenről nem tudok. Ha mégis van, akkor kérem, hozzák a tudomásomra, mert én nem támogatom ezt a fajta hozzáállást.

A vezérszónokiakban a következő Varga László volt. Annyit hadd jegyezzek meg egyébként itt a parlament nyilvánossága előtt, hogy a vezérszónoki felszólalásokat úgy hallgattam végig, hogy a bizottsági ülésen ezek közül a felszólalók közül az égvilágon senkivel nem találkoztam. Nem voltak jelen ezen az eseményen, tehát olyannyira fontos volt ez. Bocsánat, elnézést, bizottsági tag nem volt jelen  akkor így mondom , Steinmetz képviselő úr késve érkezett oda; a többi vezérszónoki felszólaló vagy nem bizottsági tag, vagy nem vett részt ezen az eseményen. Bár azt megmondom egyébként, hogy az MSZP-nek, a DK-nak és PM-nek egészen pontosan összesen nulla képviselője van a Mezőgazdasági bizottságban. Ilyen óriási jelentőséget tulajdonítanak a magyar vidéknek. Csak akkor tudnak megnyilvánulni, amikor valamilyen formában üvöltözni kell a parlamentben, és vádolni bennünket olyanokkal, aminek a valósághoz nincs túl sok köze.

Varga képviselőtársamnak elmondanám azt, amit egyébként a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy én mondtam, hogy nem volt ott a felszólalók közül, aki bizottsági tag is. Tehát volte egyeztetés? Képviselő úr, volt egyeztetés. Azt gondolom, nem rejtettük véka alá azt a szakmai szándékot, amit most jogszabály formájában egy kodifikált anyagban a parlament elé tettünk.

Hogy mi azért dolgoznánk, hogy egy szűk kör használhassa a földet, ezt engedje meg, hogy visszautasítsam. Teljesen abszurd ez a fajta hozzáállás. Gondoljuk már végig, és azt kellene eldönteni, hogy kinek akarunk egy földbirtok-politika alakításával kedvezni. Kinek az érdeke az, ha nyakló nélkül emelkednek a földárak? A földet használó gazdálkodóknak vagy a spekulációs tőkét a mezőgazdaságba befektetni szándékozóknak? Szerintem nekünk nem lehet célunk az, hogy abszurd földáremelkedés legyen. És igen, megpróbáljuk ezeket lehetőség szerint kordában tartani, hogy lehetőséget biztosítsunk azoknak a kis- és közepes gazdálkodóknak, akik ebből szeretnének megélni, hogy hozzáférjenek ahhoz a termelési eszközhöz, ami az egész gazdálkodásuk alapja, nevezetesen a földhöz.

Varga képviselő úr, én nagyon nehezen élem meg azt, hogy a kamarai választás kapcsán ön ilyen kritikákat fogalmaz meg, hogy én miért vagyok a kamara vezetője. Elfelejti azt, kérem szépen, hogy az ön volt frakciótársa a Magosszal szemben induló MOSZ listáján indult. Nem értem, ha akkor az lehetett, akkor most ez miért probléma. Azt látom nagyon sok ellenzéki képviselőtől, hogy mivel önökből nem kért a magyar vidék, van egy elemi gyűlölet önökben a magyar vidékkel, illetve a magyar vidéket képviselőkkel szemben.

Köteles László polgármester úrnak viszont innen is meg önön keresztül is szeretném üzenni, polgármester úr valószínűleg nem tájékozódott kellőképpen a jogszabály hatályát illetően. Viszont, képviselő úr, önnek talán több felelőssége van ebben. Szeretném mondani, hogy az állami földek értékesítésénél a földbizottságoknak nincs szerepük. Itt vizionálni feladatot nem kell, mert amikor az állam értékesít, akkor a földbizottságnak nincs szerepe. Úgyhogy Köteles urat tessék megnyugtatni, innen én is megpróbálok üzenni neki, hogy ez az aggodalma teljesen alaptalan, nem kell félnie ettől.

Vadai Ágnes képviselőtársunk felszólalása meglehetősen hevesre sikeredett, amit én örömmel vettem, mert legalább volt szín az előadásban. Szakmai tartalmat viszont valamivel kevesebbet véltem felfedezni ebben. Azt gondolom, egy olyan kamarai rendszerről nyilatkozni, amikor kötelező tagság van és egy tag  egy szavazat, szerintem ennél reprezentatívabbat és ennél demokratikusabbat én nem tudok lerajzolni.

(14.10)

Segítsenek megérteni, hogy hogy tudnánk ebben előrelépni, mert én nem igazán látom, hogy hogy tudnánk ennél jobb modellt felvázolni.

Schmuck képviselő asszonynak, képviselőtársamnak a következőt szeretném mondani, amire egyébként több kormánypárti képviselő is utalt már, hogy mi a nagybirtokot képviseljük, ez egy elég extrém hozzáállás. Tehát mondjuk, személyesen engem ezzel megvádolni is egy elég abszurd kijelentés. Nem is tudom, hogy erre érdemben érdemese reagálni. De a következőt szeretném mondani, mert ugye, egy megnyilvánulása azért volt, hogy én a birtokkoncentrációt vizionálom, igen, viszont elfelejtette hozzátenni, hogy mi volt a mondatnak a vége.

Hiszen ha ez szóba kerül, én ezt mindig hozzáteszem: az, hogy birtokkoncentráció van, ha tetszik, ha nem tetszik, nemcsak nálunk, hanem az egész világban zajlik. Ez ellen nagyon nehezen tudunk tenni, viszont ilyenkor azt szoktam mondani, hogy igen, a birtokkoncentráció megállíthatatlanul halad. Két lehetőség van, és azt gondolom, ez az, amit elhazudni, ennek a mondatnak a második felét, komoly politikai felelősség.

Igen, koncentráció kétféleképpen mehet végbe, úgy, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, vagy úgy, hogy a kicsik összeállnak, és úgy alakul ki egy koncentrált birtokszerkezet, hogy kialakul egy szövetkezeti, integrációs vagy egyéb más együttműködési forma. És ebben van felelősségünk, mindenkinek, kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt, hogy a szövetkezetekért, azokért az önkéntes gazdálkodói együttműködésekért tegyünk, amelyek egyébként pont azt érik el, hogy a kicsiknek ne kelljen bedobni a törülközőt, amikor egy olyan gazdasági környezettel találkoznak, amit egyébként nagyon könnyen, nagyon rövid időn belül érezhetünk magunk körül.

Képviselő asszonynak még annyit hadd mondjak, hogy egy ügyészségi vizsgálat után, ami validálta a kamarai választási rendszert és a települési agrárgazdasági bizottságoknak a választását, szeretném elmondani, hogy 12 ezer embert választottunk meg, úgy, hogy helyben voltak a választások. Tehát nem gondolhatják komolyan, hogy 12 ezer ember megválasztását mi politikai alapon bonyolítottuk le! Ez egy egészen abszurd megnyilvánulás, ezt hadd utasítsam vissza.

Apáti képviselő úr földérték-meghatározásával kapcsolatban a hozamérték vonatkozásában tett megnyilvánulásához: valóban, személyesen mi erről beszéltünk, és szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy nem az a szándék, hogy eltérítsük a piaci viszonyoktól a földbirtok-politikában az árakat. Hanem egész egyszerűen, mondok egy példát, amivel szeretném érzékeltetni, hogy miért gondoljuk azt, hogy a hozamnak, hogy egy termőföld mire képes, igenis meg kell jelennie nem kizárólagosan, de valamilyen szempontként ebben az értékelésben.

Tegyünk fel egy olyan helyzetet, amikor akár egy Velencei-tavi, akár egy Balaton-felvidéki szőlőt szeretne megvásárolni egy gazdálkodó, de ha nem szőlőként tekint rá valaki, hanem mondjuk, egy panorámás ingatlanként, akkor onnantól kezdve már nem egy súlycsoportban lévő felek versenyeznek, mert az egyik egy panorámás telket lát benne, a másik pedig egy szőlőültetvényt. És a szőlőnek nyilván ilyen szempontból van egy hozama, ami meghatározza, hogy mi az az érték, amit ezért a földért ki lehet fizetni.

Adjuk meg a lehetőséget arra, hogy az önkormányzat természetesen belterületbe sorolhatja, és egyéb más ilyen feladatokat ellátva változtathat a településrendezési terven keresztül a struktúrán, de ezt ne ilyen fű alatti megoldásokkal segítsük, hanem inkább vessünk ennek gátat. Az önkormányzatnak más megoldása van, ha valamilyen területet szeretne építési ingatlanba tenni, de aki szőlőt szeretne azon továbbra is művelni, azt ne fosszuk meg ettől a lehetőségtől.

Képviselő úr, a gazdák segítése a célunk, efelől szeretném önt biztosítani, és várjuk a módosítókat, mert nem hisszük azt, hogy zsebünkben a bölcsek köve. Ha van olyan javaslata, ami az eredeti célokat alátámasztja, akkor örömmel fogadjuk be őket. Nem a leírt szövegben, hanem a cél elérésében vagyunk elkötelezettek.

Azokat a konteókat, amiket itt felvázolt, azokat én még nem hallottam, izgalommal hallgattam. Tehát sem a nemzeti bankos, sem a BMW-s sztorival én még nem találkoztam, úgyhogy, ha önnek ez garancia, hogy én még erről nem hallottam, akkor ezt a garanciát én önnek most itt a parlament nyilvánossága előtt megadnám.

Az almaföld vonatkozásában szeretném felhívni a figyelmét, hogy sajnos nem tudjuk ugyanolyan eszközökkel védeni az almatermelőket, mint mondjuk, a termőföldet, hiszen a föld az Európai Unió jogrendszerén belül is egy sajátos, speciális, korlátos forgalom alá vetett jószág, míg az alma egy más kategória. Tehát itt kérjük, hogy ne várja el tőlünk azt, hogy ezt a kettőt egyformán kezeljük, mert még ha erre szándék volna, akkor sem tudnánk megtenni.

Ander Balázs képviselőtársamnak annyit mondanék, hogy azért, mert hangosan mond valamit, nem lesz igaza. Viszont volt egy dolog, amiben egyetértettem a felszólalásában, hogy képviselő úr, ehhez ön nem ért. És ezt ne vegye sértésnek, én sem értek, mondjuk, az egészségügyhöz, én sem értek egyébként akár az atomenergiához.

De elhiszem egyébként, Magyar képviselőtársamat azért nem mint egy axiómafogalmazót hozzuk ide, én elfogadom, tisztelem az ő véleményét, de attól függetlenül nem gondolom, hogy amit ő mond, az a megkérdőjelezhetetlen valóság.

Az, hogy a nagyüzem foglalkoztasson több embert, azzal egyetértünk, és ha megnézzük, a kormányzati intézkedések ebbe az irányba hatnak. Meg kell nézni, hogy a SAPS-támogatások kifizetésénél meg egyáltalán, hogy mennyi támogatást vagy mekkora földet használhat egy-egy nagybirtok, ebben azért jól látszik az a kormányzati szándék, ami egyébként teljesen egybecseng azzal, amit ön is mondott.

Az NFA-val kapcsolatban még egy gondolat: az NFA nem vásárol földet, ezt szeretném mondani önnek. Tehát úgy, hogy odamegy, és vásárol földet, ez az NFA-nak alapvetően nem az elsődleges feladata. Az NFA feladata az, hogy ha elővásárlási jogosultként úgy látja, hogy itt olyan személy vagy olyan érdekkör szerez tulajdont, amit ő nem támogat, mert nem egyezik a birtokpolitikai célokkal, akkor ő ugyanazon az áron, mint ami a szerződésben bent van, mivel abszolút első helyen szerepel az elővásárlási sorban, élhet az elővásárlási jogával. Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban nem követtünk el hibát, amikor a földtörvénybe ezt beletettük, én ezt most a mai napig is tartom, hogy ez egy nagyon helyes döntés volt. Az államnak az abszolút elővásárlási jogát megadtuk.

Tisztelt Képviselőtársak! Fazekas és Jakab képviselő uraknak köszönöm a támogató szavakat az előterjesztők nevében is. Azt gondolom, hogy nagyon sok szempontból megvilágították azt, amit én is próbáltam pontszerűen kifejteni. Természetesen nagyon hosszan lehetne még vitázni, de talán maga a jogszabály-módosítás, ami itt most előttünk fekszik, az hosszabb zárszót nem igényel.

Annyit még tényleg utolsó gondolat gyanánt, hogy amennyiben van olyan szakmai javaslatuk, amit szeretnének megvitatni velünk a részletes vita keretein belül, akkor azokat tegyék meg a módosítók benyújtási határideje előtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)