Felszólalás adatai
246. ülésnap (2001.12.10.), 220. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Bauer Tamás (SZDSZ) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend utáni felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:02 |
Felszólalások: Előző 220 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban háttal áll Európának az a Fidesz, amely valóságos hadjáratot folytat kormányzásának három és fél éve alatt a sajtó szabadsága ellen. Ebben a hadjáratban csatát vesztett a Fidesz a múlt héten, amikor az Alkotmánybíróság kihirdette a lex Pokol II.-vel kapcsolatos első határozatát. Az Alkotmánybíróságot a köztársasági elnök kérte, hogy előzetes normakontroll keretében bírálja el az Országgyűlés többsége által megszavazott lex Pokol II.-t, Répássy képviselő úr és társainak törvényét.
Ez a törvény arról szólna, hogy a sajtót, a rádiót, a televíziót a bíróság arra kötelezheti, hogy közölje annak a válaszát, akinek a személyéhez fűződő jogait valamilyen vélemény, amit a sajtóban közzétettek, megsérti. A bíróság nemcsak erre kötelezné az úgymond, vétkes sajtóterméket, rádió- vagy televízióadást, hanem mindig kiszabna egyfajta közérdekű bírságot is, aminek az lenne a funkciója, hogy elrettentse a renitens újságot, rádió- vagy televízióműsort a hasonló cselekményektől. Vegyük észre: a dologban ez az igazán súlyos, nem az, hogy le kell hozni a választ! Az az igazán súlyos, hogy a nagy összegű bírsággal akarják megfélemlíteni a sajtót.
Aki Répássy képviselő urat vagy a kormánypárti médiát hallgatja, az úgy tudja, hogy az Alkotmánybíróság csak a válaszadási kötelezettség megfogalmazási módját ítélte alkotmányellenesnek, magát a válaszadás jogát és a mindig kiszabandó bírságot nem. Ez hamis állítás. A bírság ügyében ugyanis az Alkotmánybíróság nem foglalt állást, mert a köztársasági elnök kezdeményezése erre nem vonatkozott.
Mit mondhatunk, tisztelt képviselőtársaim, az Alkotmánybíróság döntése után? Hadd tegyem hozzá, hogy jogászok, tudósok vitatják, vitatni fogják az alkotmánybírósági döntést. Nekünk, képviselőknek csak a politikai következtetések levonására van módunk.
(21.00)
Az első, amit nyomatékosan meg kell állapítanunk: abban a hadjáratban, amit a Fidesz a sajtószabadság ellen három és fél éve folytat, egy csatát most elvesztettek; a háborút még nem, de ezt az egy csatát bizonyosan igen.
A második megállapításunknak az kell legyen, egy kérdés az, hogy a válaszadási kötelezettséget általában elvontan alkotmányellenesnek tekinti-e a magyar Alkotmánybíróság vagy sem, és egy másik kérdés az, hogy itt és most, 2001-ben Magyarországon vajon az fenyegeti-e a polgárok szabadságát, ha a sajtóban megjelent egyes közlemények sértik valakinek az emberi méltóságát, vagy az fenyegeti inkább az emberek szabadságát, a polgárok szabadságát, hogy a kormányzati hatalom birtokosai el akarják némítani a szabad sajtót. Azt hiszem, valamennyien tudjuk, hogy itt és most mi erre a válasz.
A harmadik dolog, amit nagyon nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az igazi megfélemlítési eszköz, az úgynevezett közérdekű bírság kérdésében az Alkotmánybíróság ezúttal nem foglalt állást. Célzott a határozatában arra, hogy itt még felmerülhet az alkotmányellenesség, és több alkotmánybíró a maga különvéleményében határozottan kijelentette, hogy a közérdekű bírság kötelező előírását a bíróságok számára a maga részéről alkotmányellenesnek tekintené. Nem tudjuk, hogy kitart-e a Fidesz amellett, hogy a szabad sajtó ellen be akarja vetni a lex Pokol II.-t, és megkísérli-e még, hogy akár ebben, akár a következő ciklusban ezt a dolgot keresztülvigye, de ha tesz ilyen kísérletet, nehéz dolga lesz, és ha elfogadtat egy ilyen törvényt, az újra vissza fog kerülni a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiból.)
Felszólalások: Előző 220 Következő Ülésnap adatai