Felszólalás adatai

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 13 tagja a T/945. számú előterjesztést általános vitára alkalmatlannak tekintette oly mértékben, hogy valóban kérte a bizottságot, hogy ne is vegye napirendre, ne tárgyalja, mert oly mértékben alkalmatlan az általános vitára a következők miatt.

A Házszabály 95. § (2) bekezdése világosan és egyértelműen leszögezi, hogy egy határozat a határozathozatalra mikor alkalmas. Akkor alkalmas, hogyha egy törvénytervezet indokolásának melléklete vagy az indokolás kiegészül egy hatásvizsgálattal, amely azt célozza bemutatni, hogy az a társadalmi viszony, amelyet a törvénytervezet vagy a törvény elfogadása esetén megváltoztatni kíván, miként hat a társadalomra, miként hat a gazdaságra.

Szeptember 27-én, amikor a bizottság tárgyalta ezt az anyagot, ilyen hatásvizsgálat nem állt a rendelkezésünkre. A Pénzügyminisztérium, tehát az előterjesztő jelen lévő képviselője ezt szánta-bánta, és ígéretet tett arra, hogy ezt pótolni fogják, amit valóban pár nap múlva meg is tettek, és a hét végi csomagban szerepelt egy Tájékoztató című ilyen hatásvizsgálatocska, amely nem kellő mélységű, már csak azért sem, hiszen 2003-ról nem is beszél, csak 2004-ről, tehát nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket előír a jogszabály, nevezetesen, hogy bemutassa azokat a társadalmi és gazdasági változásokat, amelyeket a törvény előidézhet, ha elfogadják.

De függetlenül ettől, hogy ezt a kis mélységű hatásvizsgálatot megkaptuk, ez nem pótolja azt, hogy amikor a bizottság erről a témáról tárgyalt, ezt egyáltalán nem ismertük, nem volt a kezünkben, tanulmányozni nem tudtuk. Ez az egyik ok.

A másik ok: azt is előírja a Házszabály, hogy nemcsak az alkotmánnyal kell összevetni egy törvénytervezetet, hanem meg kell vizsgálni annak a kérdését, hogy vajon nem ütközik-e más jogszabályok előírásaival. A jogalkotásról szóló törvény pontosan felsorolja azokat a szervezeteket, amelyeket be kell vonni a törvény-előkészítési eljárásba, vagyis ezekkel véleményeztetni kell a törvénytervezetet, és majd csak azután kerülhet a bizottságok elé, és akkor születhet meg ténylegesen az előterjesztés.

A jogalkotásról szóló törvény 30. §-a e szervezetek között kifejezetten nevesíti a megyei önkormányzatokat abban az esetben, hogyha a törvénytervezet érinti az ő tevékenységüket. Az igen vaskos előterjesztés keményen érinti az önkormányzatokat, hiszen annak egy teljes fejezete, a IV. fejezet a helyi adókról szól. Ugyanakkor a megyei önkormányzatok ezt az előterjesztést nem ismerik, és most tárgyalja ezt a parlament.

Tehát ki kell mondani, hogy az előterjesztés, vagyis ez a törvénytervezet kifejezetten jogszabályba ütközik, mégpedig a jogalkotásban megfogalmazott előírásokba. Egyeztetés nem történt a megyei önkormányzatokkal. Következésképpen két okunk is van, hogy ezt jogilag kifejezetten az általános vitára alkalmatlannak tekintsük, így szólt az ottani nyilatkozatunk is az alkotmányügyi bizottságban, és ez a kisebbségi vélemény. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)