Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hiszem, hogy ebben a körben sem kell hosszasan értékelni az irodalmi-kulturális folyóiratok jelentőségét a magyar szellemi élet minőségi fenntartásában.

A rendszerváltás során ezek a műhelyek - az állami felügyelet és gondoskodás köréből kikerülve - egy bizonytalan, sok tekintetben torz értékrendű piacnak kiszolgáltatva működnek, keserves igyekezettel, a megsemmisülés határán hónapról hónapra. Jövőjük, de minden havi megjelenésük is bizonytalan. Az előállítási költségek nyugati színvonalon mozognak, az értelmiség jövedelmi viszonyai viszont keletiek, a magyar mecenatúra pedig elégtelen ahhoz, hogy ezek a műhelyek állami, kormányzati segítség nélkül életben maradjanak.

Kiváltképpen nehéz helyzetben vannak az értékőrző, nemzeti szellemű irodalmi folyóiratok, mint például a közel fél évszázados Kortárs, vagy a Hitel, mely utóbbi története a rendszerváltás folyamatával kapcsolódik össze. Most éppen a Kortárs van fenyegetett állapotban, közel a megszűnéshez, anyagiak hiányában, holott az egész éves biztonságos megjelenésének a feltétele mai árakon mindössze 25 millió forint lenne. Gondoljuk meg, hányszor 25 millió folyik el évente a különböző területeken és posztokon felelőtlenül gazdálkodók kezén! És gondoljuk meg, nem a mi szégyenünk lenne, ha a magyar szellemi élet műhelyei, központjai a gazdaság örvendetes növekedése közben csöndesen elhalnának.

A kulturális kormányzat a nemzeti örökség védelme jegyében gondoskodik néhány intézmény, többek között a Nemzeti Színház, a Filharmonikusok, illetve a folyóiratok közül a Nagyvilág szükséges támogatásáról - nagyon helyesen. Kérdezem: az a néhány, hasonlóan fontos irodalmi folyóirat, amely a nemzeti szellem értékeit ápolja, míg az irodalomnak otthont és szerény létfeltételeket nyújt, vajon nem érdemelné-e meg ugyanezt a támogatást?

Kérdezem az államtitkár urat, szándékában áll-e a kulturális kormányzatnak menteni még a menthetőt, a több száz éves magyar irodalmi hagyomány folytonosságából. Ha igen, van-e erre intézkedési terve, s várhatunk-e érdemi segítséget, még mielőtt késő lenne? Tisztelettel és erős bizakodással várom az államtitkár úr megnyugtató válaszát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)