Felszólalás adatai

DR. BOGDÁN EMIL (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az 1989-es romániai úgynevezett forradalom zavaros eseményei ma is szedik magyar áldozataikat.

Ismeretes, hogy az amnesztiarendelet ellenére három székely helységben eljárás indult a népharag feltételezett kinyilvánítói ellen. Hét zetelaki és oroszhegyi férfit összesen 124 év börtönbüntetésre ítéltek, kettőt közülük öngyilkosságba kergettek.

Kézdivásárhelyen 11 évig tartott a per, többszörös megszakítással. Itt a gazdasági rendőrség rettegett főnökét lincselte meg az elkeseredett tömeg, s ezért négy bűnbakra mértek háromtól hét évig tartó börtönbüntetést és teljes vagyonelkobzást. Az érintett családok azóta mind felbomlottak, s a vádlottak - egy személy kivételével - el is menekültek Romániából. Az egyetlen, aki helyben maradt, Héja Dezső, négy éve ágyban fekvő, tizenkétszer műtött, nyomorék ember. Őt július 9-én, előzetes értesítés nélkül letartóztatták, s beszállították a sepsiszentgyörgyi rendőrségre. A helyi újság szerint két markos legény ölben hozta be az autóból a rendőrségre.

Tőkés László rámutat felhívásában, hogy az elítéltek 11 évvel a véres események után egy magyarellenes koncepciós per áldozatai lettek, következményeként annak a diszkriminatív jellegű törvényhozási gyakorlatnak, amely kizárólag magyar nemzetiségű polgárokban keresi a bűnbakokat. A cél a megfélemlítés, esetleg az elüldözés. A forradalom közel másfélezer áldozatának a diktatúra oldalán állt gyilkosai viszont továbbra is teljes büntetlenséget élveznek.

Kérdezem államtitkár urat, mit kíván tenni a külügyi kormányzat az etnikai diszkrimináció ilyen kegyetlen, magyarellenes megnyilvánulásai ellen.

Köszönöm. (Taps.)