Felszólalás adatai

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jakab István frakcióvezető-helyettes úr, Fidesz: "Brüsszelben értik a gazdák gondjait. És Budapesten?" A képviselő urat illeti a szó.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlen választottam ezt a címet a mai napra, hogy "Brüsszelben értik a gazdák gondjait. És Budapesten?"; azért választottam, mert régi idők óta húzódik ez a vita közöttünk, hogy Magyarország felkészült-e az új támogatási rendszer átvételére, egyedül az újonnan csatlakozott országok között.

Egy picit nézzünk vissza, hogy mi is történt az elmúlt időszakban! 2007. november 20-án Mariann Fischer Boel asszony, az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosa bejelentette, hogy a közös agrárpolitika állapotfelmérésére a felkészülést megkezdik, és egyfajta tervezetet ismertetett Brüsszelben. Majd ez év május 20-án egyértelművé tette és bejelentette, hogy az Európai Bizottságnak milyen elképzelései vannak a közös agrárpolitika változtatásával kapcsolatban, amely már megalapozza a 2013 és 2020 közötti időszakot.

Az egyik legfontosabb lépés az, hogy az uniós régi tagállamokban a gazdák érdekeinek megfelelően az egyszerűsítéseket végrehajtsák. Ugyanakkor ez egy olyan folyamatot is elindít, ami számunkra kedvezőtlen lesz, hisz megszűnik az a biztonság, amit az intervenció nyújtott, megszűnik az ugaroltatás, megszüntetik 2015-től, legalábbis tervezik a tejkvóta megszüntetését, újragondolják a megújuló energiák helyzetét, ismerve a jelenlegi árakat, és még sorolhatnám a változtatásokat.

Az Európai Unió ezt a felülvizsgálatot év végéig kívánja lezárni. Ez annyit jelent, hogy év végéig folyik a vita, év végéig lesz lehetősége a tagállamoknak érdemben az álláspontjukat kifejteni és a végleges megállapodást tető alá hozni. Magyarország pedig most készítette el azt a jogszabályt, amely már a magyar SPS-rendszerre történő átállást taglalja, összefoglalja.

Mi is ennek a lényege? Miért nem támogatjuk mi ezt a törvénymódosítást és az SPS-hez való csatlakozást? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert Magyarország erre a változtatásra nem készült fel. Nemcsak Magyarország, de a többi, velünk együtt csatlakozó tagállam sem készült fel, de ők nem is kívánnak csatlakozni, Málta és Szlovénia kivételével, ahol gyakorlatilag nincs jelentős mezőgazdaság.

Miért is nem kívánnak ők átállni? Azért, mert gyakorlatilag ehhez rendezett földviszonyokra van szükség, rendezett bérleti rendszerre van szükség, átlátható agrártámogatási rendszerre van szükség, ugyanakkor Magyarországon jelen pillanatban nem mondhatjuk el, hogy rendezettek a tulajdonviszonyok, hogy rendezett a földnyilvántartás. Épp a napokban lehet hallani, aki figyeli a sajtót, hogy bizony televízióért földet cserélnek, így kerülik ki a jogszabályokban előírt feltételek betartását. A sajtóban bizony bűncselekménygyanús ügyekről ad tájékoztatást az ügyészség. Azt gondolom, hogy ilyen viszonyok között Magyarországnak rendezni kell a dolgait, rendezni kell az agrárügyeit, és felkészülni a versenyre. Semmi nem kényszerít bennünket, hogy átgondolatlanul, megfelelő jogszabályok híján, megfelelő, rendezett viszonyok mellőzésével Magyarország erre a rendszerre áttérjen.

Azt kérjük a tárcától, azt kérjük a magyar kormánytól, és felhívjuk szíves figyelmüket, hogy figyeljenek oda az érdekképviseletek szavára, és az érdekképviseletek többségének az álláspontját tartsák szem előtt akkor, amikor ezt a lépést meg kívánják tenni, ugyanis amennyiben nem figyelnek oda a magyar érdekképviseletek, a magyar gazdák többségének szavára, gondjaira, akkor könnyen előfordulhat, hogy míg mások a versenyre készülnek, addig mi végérvényesen elveszítjük a versenyképességünket.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván szólni.

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt szokták mondani, hogy a gyenge akaratú ember azt gondolja, hogy ő erős, mert mereven ragaszkodik a saját igazához, még akkor is, ha közben változik körülötte a világ. Az erős akaratú ember pedig saját magát is le tudja győzni. Ez a különbség a két felfogás között.

Úgy gondolom, az FVM attól erős, hogy mindig tudjuk korrigálni, ha az idő úgy kívánja, de én most nem hallottam semmi olyat képviselő úrtól, semmi olyan újat, és az Európai Unió jelentéséből se láttunk olyan újat, ami arról az útról leterelne bennünket, hogy 2009. január 1-jétől ezt az új támogatási rendszert bevezessük.

Mi ennek az oka? Először is, az Európai Unió régi tagállamai - ez tizenöt ország, plusz azóta kettő - ezen az úton járnak, és nekik is lett volna lehetőségük az egyszerűsített rendszerre áttérni - nem tértek át. Ennek is az az oka, hogy ha valaki ismeri a rendszert, akkor tudja, hogy ebben a rendszerben a támogatások nem azért járnak, mert valaki gabonát kell hogy termeljen, valaki más típusú növényt kell hogy termeljen, hanem egy jövedelemkiegészítésként adják azoknak a termelőknek, akik hajlandók mezőgazdasági tevékenységet végezni, és betartanak bizonyos 19 szempontsorból álló előírásokat. Magyarul, ez a támogatási rendszer nem orientálja a piacot. Tehát innentől kezdve a magyar gazdának is sokkal jobban kell a piacra figyelnie, mert a jövedelemkiegészítést akkor is megkapják, ha nem egy kötött pályán zajlik a támogatási rendszer.

Ráadásul van egy új helyzet a világban, egyre több élelmiszer kell. Tehát az az érv, hogy majd sokan azért nem fognak termelni, mert akkor is pénzt kapnak... - a klasszikus mezőgazdasági termelők, akik tényleg ebből élnek, azoknak érdeke lesz a termelés. Viszont ha nem ezt csináljuk, és szétterítjük a támogatási rendszert egyszerűsített területalapon, akkor rengetegen föl fogják mondani a földbérleti szerződést, rengeteg állattartó veszíti el az alapvető termelésbiztonságát, és az következik belőle, hogy nagyon sok spekuláns arra fog játszani, hogy a keresztelemzés szabályait betartva kétszer letárcsáztassa a földjét, mondjuk, 40 ezer forintért évente, és eltegyen hektáronként 100 ezer forint támogatást. Lehet ezt akarni, csak ez nem segíti a tízmillió magyar ember ellátását, nem segíti azt az 1 milliárd eurós exportpluszt, amit csináltunk, és nem segíti az állattartókat.

Képviselő úr azt mondja, hogy figyelnünk kell az érdekképviseletekre. Természetesen ez igaz, de azért azt is meg kell nézni, hogy kik azok az érdekképviseletek, akik ezt nem támogatják, és melyek azok, akik igen. Azok az érdekképviseletek, amelyek Magyarországon ma a tejelő tehenészet több mint 90 százalékát működtetik, amelyek a hízómarhatartásban és általában az állattartásban szinte egyedüli szereplők, azok határozottan kérik a kormánytól, hogy vezesse be ezt a rendszert, ugyanis nem tehetjük meg velük azt, hogy területalapon mindenféle spekulációnak kitéve elvegyük alóluk a termelőalapokat. Ez az alapvető indoka egyébként, hogy miért akarjuk, és hogy miért 2009-ben akarjuk bevezetni.

A másik indoka, hogy semmi olyat nem jelentett be az Európai Unió, ami arra biztatna bennünket, hogy 2013 után ebben a rendszerben érdemi változás legyen. Az, hogy megengedte némelyik tagországnak, ahol még a normál területalapú támogatást se tudják kifizetni, lásd Románia, vagy ahol kétmillió termelő van, mint Lengyelország, és iszonyatos problémákat okozna nekik az erre a típusra való átállás, az teljesen érthető.

(9.50)

De szeretném jelezni, hogy most zárult le az idei területalapú támogatások benyújtása - a termelőink 95 százaléka az elektronikus benyújtást választotta, nagyon-nagyon meggyorsítva ezzel az ügyintézést. Magyarul, a gazdák pontosan értik, hogy mit akarunk, és valószínű, hogy jobban hisznek annak az ágazatirányításnak, amely eddig mindig betartotta, amit ígért, mint azoknak, akik most mondanak valamit, de igazából az eddigi kormányzati cselekedeteik folyamatosan az ágazattal való szembemenést jelentették.

Ugyanis miket hallunk? Magyarországon az ideális birtokméret 30 hektár - mondta Font Sándor képviselő úr egy szövetkezeti konferencián. Meg lehet csinálni, hogy szétparcellázzuk Magyarországot, és beállítunk rengeteg termelőt megint olyan illúzióval, hogy városi ember, gyere ki, aztán tehenekkel és faekével szántsd meg a földeket, de ebből Magyarországon nem lesz olcsó és jó minőségű élelmiszer. Ez a pálya tehát vakvágány. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem mondta.) Ne mondják, hogy nem mondta! Meg kell nézni a szövetkezeti konferencia jegyzőkönyvét, hogy mi hangzott el, mi az ideális birtokméret Magyarországon. (Jakab István: Nem tízezer, az biztos.) Ezt mondja ma a legnagyobb ellenzéki párt vezető agrárpolitikusa, hogy ez 30 hektár. Most erről lehet beszélni, lehet cáfolni. Lehet, hogy másoknak más a véleménye.

Egyébként sajnos, az is jellemző, hogy miközben van egy hivatalos pártálláspont, és nyilván ehhez a Magosz is mereven ragaszkodik, mellette ugyanezekből a körökből, ugyanezen politikai körökből jönnek hozzánk, hogy ugye, nem akartok az ötleteteken változtatni. Szeretném jelezni, hogy nem akarunk változtatni az ötletünkön, alapvetően a magyar állattenyésztők és a magyar lakosság ellátása érdekében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)