Felszólalás adatai

DR. VARGA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amióta ember él a földön, az ember jogaiért, boldogulásáért folyamatosan harcolnak, ugyanúgy, mint az elnyomók ellen. Az ember boldogságáért folytatott küzdelemből kiemelném a kereszténységet, amely meghirdette az Isten előtti egyenlőséget és a társadalmi békét szolgáló felebaráti szeretetet. Amíg a kereszténység tábora nőtt, sajnos az emberek egymás közötti egyenlősége és a jogainak az elismerése sokat késett. A XVII. és a XVIII. században Grotius Hugo nevéhez fűződő természetjogi iskola neves tudósai, Hobbes, Keresztély, Kant azon fáradoztak, hogy az ember természetéből levezessék az örök érvényű jogokat. Sajnos nem tudtak megállapodni abban, hogy az embernek melyek azok a tulajdonságai, amelyek az örök érvényű jogokra alapozhatók, s ezért nem tudtak egy egységes, összefoglaló jogi kódexet kiadni.

A XVIII. században már megnyílik az igény erre. Meg kell említenem az ónodi országgyűlés 1707-es határozatának 2. szakaszát, amely már a szabadságjogokról beszél, és igényli annak érvényesítését. Két nagy okirat született meg a XVIII. század második felében, az egyik az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata 1776. július 4-én, amely már felsorolja a teremtőtől kapott jogokat; a másik a francia nemzetgyűlés ünnepélyes nyilatkozata 1789. augusztus 26-án, amely tizenhét szakaszban foglalja össze az emberi jogokat. Mindkettő történelmi okirat, azonban mégiscsak az érintett országok polgáraira vonatkozott, annak ellenére, hogy hatásuk messze-messze túlterjedt - Európán túl - minden kontinensre.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1948. december 10-én kelt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az első, amely a világ minden polgárának szól, erre emlékezünk. A nyilatkozat - amelyet az emberi jogok bibliájának nevezek - első szakaszában üzen mindenkinek, de a kormányoknak is, nemcsak a polgároknak, hogy minden ember szabadnak, méltóságban és jogban egyenlőnek születik, fel van ruházva értelemmel és lelkiismerettel, és egymás iránt a testvériség szellemében kell cselekednie. Ebből a tiszta forrásból erednek az ember jogai. Megemlíteném elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát, amely az embernek megadja azt a lehetőséget, hogy belső értékét, gondolatát kifejezheti, megbecsülést szerez a társadalomban, öntudatát emeli és az ország szerves részének érzi magát, mert teljes jogú.

Ugyancsak fontosnak tartom megemlíteni az esélyegyenlőséget, amely nemcsak az ország kulturális, gazdasági fejlődését segíti, de az Európai Unióba menetelünknek is fontos feltétele. Ugyancsak jelentősek a nyilatkozat 23. szakaszában említett szociális igazságok, szociális jogok, amely szakasz kimondja, hogy minden embernek van joga dolgozni, és biztosítani kell, hogy munkabéréből a családja és önmaga emberi életét biztosítsa.

Igen tisztelt Országgyűlés! Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy amelyik ember a munkabéréből tisztességesen megél, amelyik ember ki tudja fejezni a gondolatát, abban öröm van. Az öröm a lélek derűje, és erre nagy szükség van 40 éves elnyomás után, amikor szellemiségünket, a szellemi szabadságot fogságban tartották, sőt megsemmisítették, és sajnálatosan a társadalom számos területén a selejt árvize öntötte el az országunkat.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ugyancsak fontos része az, hogy ennek a megvalósítására törekedjünk. A törekvésnek és a nemes céloknak a megvalósításához csakis a vezetők nemes elhatározása és a polgárok együttműködése szükséges. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata erre is megadja az iránytűt. Azt mondja, hogy minden ember értelemmel és lelkiismerettel van felruházva. A lelkiismeret véleményem szerint a közélet egyik legdöntőbb tényezője, hogy döntésünket a lelkiismeret közbenjárásával, segítségével hozzuk, amely minden alkalommal a nép és a köz érdekében áll. Abban az esetben, ha a döntés a hatalomból ered és kizárólag a hatalom megszerzésére vagy megtartására irányul, kegyetlen lehet, kíméletlen, sőt emberirtó.

Európa nagy államférfiját, Winston Churchillt érdekelte ez a kérdés, és amikor tárgyalásban volt Roosevelttel és Sztálinnal - ahogy az életrajzában írja, amelyért irodalmi Nobel-díjat kapott - egyszer odafordult Sztálinhoz, és azt kérdezte: "Miért kellett 5-6 millió embert meggyilkoltatni?" Sztálin így válaszolt: "A rendszer fenntartása végett szükséges volt." Ő volt a kommunizmusnak és az úgynevezett szocializmusnak 33 éven át a vezére.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ugyancsak utat nyit arra is, hogy átgondoljuk: az egymás iránti testvériség szelleme és megnyilatkozása nélkül nem lehet a közéletben eredményeket elérni és társadalmi békét létrehozni. Abban az esetben, ha ezeket mind számításba vesszük, akkor talán megértjük azt, hogyan és miképpen született meg ez a csodálatos történelmi okirat, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ennek a létrehozásában ott voltak a politikai árnyalat minden színei, a hívők és a hitetlenek, a radikálisok, a klasszikus liberálisok, kereszténydemokraták, szociáldemokraták; ott voltak a nihilista liberálisok is, akikről Dante az Isteni színjátékban azt írja, hogy nem kellenek se Istennek, se ördögnek, de mégis felismerték azt, hogy együtt kell dolgozni a második világháború okozta borzalmas szenvedések után. És gondolva arra, hogy mi is 40 éves nagyon nagy szenvedés után kezdtük meg a szabadság életét, úgy érzem, csak olyanokkal lehet egy új világot létrehozni, akikben a lelkiismeret dolgozik és egymás iránt gyakorolják a testvériség, a keresztény felebaráti szeretetet.

Igen tisztelt Országgyűlés! Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának harminc szakasza és az abban foglalt jogok - Eötvös József szavaival élve - nemcsak a következő évszázad, hanem évezred, sőt évezredek uralkodó eszméi lesznek. Éppen ezért erről a helyről javasolom, hogy minden év december 10-én állami, önkormányzati, egyházi vagy magániskolákban emlékezzenek meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, és az ifjúság ismerje meg jogait, hogy miképpen lesz teljes jogú, de azt is, hogy gyakorolnia kell másokkal szemben a testvériség szellemét, mert nemcsak teljes jogúnak kell lenni, hanem teljes embernek is - enélkül pedig nem lehet!

Ma, ezekben a napokban, amikor emlékezünk az Egyesült Nemzetek 185 tagországának országgyűléseiben, és az Interparlamentáris Unió 130 tagjának Moszkvában hozott határozatával ünneplik ezt a napot, amely úgy érzem, az emberiség történelmében az egyik legnagyobb, és mi, akik itt ülünk különböző politikai pártfelfogásokkal, nem egy nemes előjátékkal ma, mégis úgy érzem, abban el kellene határozni magunkat, hogy mindnyájan, akik itt ülünk, és akik különböző önkormányzatokban a közért dolgoznak, valóban azon fáradozzunk, hogy minden magyar polgár érezze azt, hogy méltóságban és jogban egyenlő. Érezze azt, hogy a belső értékeit kifejezheti és megbecsülést kap, érezze az esélyegyenlőség lehetőségét, hogy országunk valóban fejlődjön, és nem utolsósorban úgy érzem, arra kellene ünnepélyes fogadalmat tennünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy hazánk, a sokat szenvedett, rengeteg megpróbáltatáson átment, tisztességes és becsületes népünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) minden polgára emberhez méltó életet éljen.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

(9.50)