Felszólalás adatai

2011. év első felét a 2008-2009. évi gazdasági válságot követő helyreállítási periódus jellemezte, az év második felében azonban a fejlett és a fejlődő országok gazdaságpolitikai megszorításai visszafogták a világkereskedelem korábbi rendkívüli bővülését. A világgazdasági válságból való kilábalást követően 2011-ben a korábbi évekhez képest javuló külső kereslet volt jellemző. A kedvező folyamatoknak további lendületet adott a kormány gazdaságpolitikai irányváltásának eredményessége.

A bizonytalan pénzpiaci környezet továbbra is alacsony banki hitelaktivitást eredményezett, a lakosság nettó hiteltörlesztő maradt 2011-ben, így a gyenge belső kereslet mellett a nettó export jelentette a növekedés legfontosabb motorját. Összességében a GDP 1,6 százalékkal növekedett 2011-ben, a gazdaság teljesítménye 2010-hez képest erősödött. A belföldi felhasználásra még mindig jelentős negatív hatást gyakorolt a korábbi években felhalmozott magas adósságállomány. A magas kamatok miatt továbbra is drága maradt a hitelezés. A háztartások fogyasztási kiadása stagnált az év egészében.

A beruházások 2011. évi alakulását egyrészt a válság nyomán kialakuló szigorúbb hitelezési feltételek, másrészt a vállalati döntéseket befolyásoló bizonytalanság jellemezte. Miközben a feldolgozóipari beruházások egész évben dinamikusan növekedtek, az építési beruházások jelentősen csökkentek. Összességében a gépberuházások nem tudták ellensúlyozni az építőipar visszaesését, így a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,5 százalékkal esett vissza 2011-ben.

A kedvező globális konjunkturális folyamatok a korábban feltételezettnél erőteljesebb külső keresletnövekedést eredményeztek, így a nettó export jelentős mértékben tudott hozzájárulni a GDP növekedéséhez. Az export 2011-ben 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült.

A munkaerő-piaci folyamatok tekintetében 2011-ben folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 augusztusában megindult éves alapon számított növekedése. A vállalati jövedelmezőség lassú helyreállásával párhuzamosan nagyobb lendületet vett az elsődleges munkaerőpiac foglalkoztatása is. A munkanélküliek száma egy év alatt kétezer fővel csökkent, amelyre a gazdasági-pénzügyi válságot megelőző idők óta nem volt példa. Az exportorientált, elsősorban feldolgozóipari ágazatokban továbbra is megfigyelhető volt, hogy míg a teljes munkaidős létszám bővült, addig a részmunkaidősök száma csökkent, ugyanakkor az elsősorban belső keresletre épülő szektorokban, a szolgáltató szektorokban ilyen értelmű tendencia már nem volt megfigyelhető. A versenyszféra foglalkoztatottsága így összességében 1,5 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,8 százalékkal bővült, amiben szerepet játszott a közfoglalkoztatási program új alapokra helyezése is.

A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 5,2 százalékkal növekedett.

(10.10)

Ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékos, míg a közszférában 3,8 százalékos emelkedés ment végbe. Az új személyi jövedelemadó-rendszer keretében bevezetésre került a gyermekek után járó adóalap-kedvezmény. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten már közel 10 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, míg a reálkeresetekben 5,8 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011-ben. A jelentős mértékű uniós tőketranszferek hatásával együtt a külső finanszírozási képesség elérte a GDP 3,6 százalékát. 2011-ben az ország GDP-arányos nettó adóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - 8,2 százalékponttal csökkent, miközben a GDP-arányos bruttó adóssága 8,4 százalékponttal lett alacsonyabb.

A fogyasztói árszínvonal emelkedése 2011-ben megközelítőleg megfelelt az előzetes várakozásoknak, az infláció 3,9 százalékot ért el. A belső kereslet továbbra is visszafogott maradt, a potenciálistól elmaradó kibocsátásnak és a munkaerő-piaci feltételeknek köszönhetően ugyanakkor a maginfláció alacsony maradt.

Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete előzetes adatok alapján a GDP 4,3 százalékában teljesült. A nem tervezett egyszeri tételek nélküli uniós módszertan szerinti hiány a kormány által kitűzött 2,94 százalékos GDP-arányos mérték alatt, a GDP 2,43 százalékán teljesült. A költségvetési egyenleg kedvező alakulása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az adósságráta az előre jelzett makrogazdasági pályán haladva a 2010. évi 81,4 százalékos szintről 2011-re 80,6 százalékra csökkenjen.

Itt kell megjegyeznem ugyanakkor, hogy amennyiben az árfolyam változásának hatását kiszűrjük az államadósság mértékének meghatározásából, akkor a 2011. év végi államadósság pusztán 76,5 százalékra adódik. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a meg nem tervezett egyszeri tételek nélkül 627,3 milliárd forint lett, mely a GDP 2,2 százaléka. A magyar költségvetési törvény szerinti hiánycél a nem tervezett egyszeri tételek nélkül ezáltal jóval az elvárt mérték alatt teljesült.

A hiány kedvező alakulásához nagymértékben hozzájárult az, hogy a kormány februárban az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről döntött, melyek mintegy 250 milliárd forint nagyságú hiánymegtakarítást foglaltak magukba. A stabilitási tartalék legnagyobb tételét a kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál bejelentett, összesen mintegy 187 milliárd forintos zárolás tette ki. A zárolt előirányzatok később véglegesen törlésre kerültek.

Ezenfelül a kormányhatározat a saját bevételből gazdálkodó, a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveknek befizetési kötelezettséget írt elő, valamint kiadási megtakarításokról is intézkedett. A 2011. évi költségvetési törvény módosításával sor került a kormány irányítása alá nem tartozó fejezeteknél, az úgynevezett alkotmányos fejezeteknél és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál tartalékképzés elrendelésére, továbbá többletbefizetés előírására a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó intézményeknél.

2011 szeptemberében a kormány további, összesen mintegy 100 milliárd forintot kitevő egyensúlyjavító intézkedéseket hozott. Idetartozik az eszközbeszerzési tilalom elrendelése, a kiadási előirányzatok további zárolása, az adóbeszedési hatékonyság javítása, a játékadó, valamint a dohány, az alkohol és a gáz jövedéki adójának emelése, továbbá a többlet-osztalékbevétel előírása.

A kormány által megtett évközi intézkedések együttesen biztosították azt, hogy egyrészt lehetőség nyíljon egyszeri kiadást jelentő gazdaságélénkítő intézkedések megtételére, tőkeemelésre, adósságátvállalásokra, részvénycsomag-vásárlásra, másrészt pedig a kitűzött uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycsökkentés megfelelő ütemű folytatására.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az államháztartás alrendszereinek gazdálkodásáról is ejtsek szót. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2011. évi támogatással és saját bevétellel fedezett kiadása 4730,7 milliárd forintra teljesült, mely összeg 525,9 milliárd forinttal, mintegy 12,5 százalékkal több a 2010. évi teljesítésnél. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 83,5 százalék volt.

A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együtt 558 milliárd forint előirányzat-maradvány keletkezett. A tárgyévi és az előző évi igénybe nem vett előirányzat-maradvány 602 milliárd forint, ami 18 milliárd forinttal, 3 százalékkal kevesebb, mint a 2010. évi. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 713,2 milliárd forintot fordítottak, az eredeti előirányzatnál 8,9 százalékkal kevesebbet. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évihez képest 3,7 százalékkal nőtt.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió költségvetéséből 2011 folyamán közel 1500 milliárd forint érkezett Magyarországra, mely elsősorban kulturális beruházásokat, a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósítását, valamint a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat finanszírozta. Az így átutalt uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki.

A hétéves programozási periódus végéhez közeledve a kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználásának gyorsítását, a maximális forrásfelhasználást. Ennek érdekében számos olyan döntés született, amely az operatív programokon belüli átcsoportosítási lehetőségek felülvizsgálatát, az akciótervekben szereplő pályázatok azonnali meghirdetését, a többlet-kötelezettségvállalásról szóló eljárásrend kidolgozását, az egyszerűbb jogszabályi környezet megteremtését és az önerőprobléma megszüntetését célozta. Az Új Széchenyi-terv 2011. évi kifizetései gyorsultak ugyan a 2010. évhez képest, azonban a projektek beindítása és hatékony megvalósítása továbbra is prioritást kell, hogy élvezzen.

A különböző támogatási jogcímeken mintegy 913 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg. Ehhez hozzávéve a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat, az összes uniós támogatásfelhasználás 2011. évi összege 1110 milliárd forintot tett ki. Az Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulásunk 233 milliárd forintot ért el, ami a felhasznált támogatások körülbelül egyötöd része. Az ország nettó pozícióját vizsgálva kijelenthető tehát, hogy a bejövő uniós források jóval meghaladják a közös költségvetésbe történő befizetés összegét.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a közfeladatellátásban. Mintegy 1,3 millió gyermek, tanuló neveléséről, oktatásáról, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben közel 300 ezer fő ellátásáról gondoskodnak, számos kulturális és közművelődési kötelezettséget teljesítenek az állampolgárok mindennapi ügyeinek intézése mellett.

A helyi önkormányzatok a 2011. év során mintegy 3800 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 1,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege 2010-hez képest látványosan javult: a 2010. évi 232 milliárd forint hiányhoz képest 2011-re 143,5 milliárd forint többletet mutat. Igaz, a jelentős szufficitben a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációjának egyszeri hatása is szerepet játszott, de az alrendszer költségvetése még enélkül is egyensúlyban volt. Mindez alapvetően a gazdasági környezethez alkalmazkodó, szigorú helyi gazdálkodás következménye.

Nagyon lényeges, hogy az önkormányzatiságot kifejező helyiadó-bevétel 4,4 százalékkal lett több a 2010. évinél.

(10.20)

Az ennek döntő részét, mintegy 80 százalékát kitevő helyi iparűzésiadó-bevétel meghaladta a 457 milliárd forintot, ami 14,2 milliárd forinttal magasabb, mint a 2010. évi, jelezve a gazdaságban meginduló aktivitást. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a helyi önkormányzatok adósságállományának alakulására, mely a 2011. év végére 1200 milliárd forint alá csökken, azaz az előző évi 96 százalékára.

Ebben a gazdálkodás takarékosabbá válásán túl a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációja is szerepet játszott, és ellensúlyozta a devizaárfolyamok alakulásának kedvezőtlen hatását. Az adósságállományon belül fele-fele arányt képviselt a kötvényállomány és a hitelállomány. Ez utóbbin belül különösen a rövid lejáratú hitelek mérséklődése figyelhető meg. Ennek likvid hitel része az előző évinek töredékére zsugorodott. Ebben az a kormányzati törekvés is tetten érhető, hogy az év végén a likvid hitelek kiváltására rendkívüli támogatásban részesültek az önkormányzatok.

Az önkormányzatok jelentős összegű pénzkészlet-maradványa közel 393 milliárd forint, döntően kötelezettségvállalással terhelt. Több önkormányzatnál, főleg egyes jobb pénzügyi helyzetben lévő városoknál, ahol tavaly nagyobb összegű többletbevétel realizálódott, a pénzmaradványok tartalékolási szándékkal képződtek a következő évek fejlesztéseit finanszírozandó. Áttekintve e szféra gazdálkodásának egészét, igazolva látjuk azokat a lépéseinket, melyek az önkormányzatok 2013. évi feladatellátásának és finanszírozási rendszerének átalakítását célozták.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2011. évi költségvetésének teljesítésére. Az alapok tervezett együttes hiánya 88,7 milliárd forint volt, a tényleges hiány ennél közel 5 milliárd forinttal kevesebb lett. Az alaponkénti részletezés a következő képet mutatja. A Nyugdíj-biztosítási Alap 2011. évi költségvetése a törvényi előírásnak megfelelően egyensúly biztosításával került megtervezésre. A teljesítés ettől csak minimális mértékben tért el, a hiány mindössze 0,2 milliárd forint volt. Az alap bevételei döntően két forrásból származtak, a meghatározó nagyságú részt képező járulékbevételek adták az összes bevétel 87,6 százalékát, a másik jelentős tétel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból érkezett pénzösszeg volt, ami az összes bevétel 11,9 százalékát tette ki. Ez a bevétel volt hivatott pótolni a korábbi években biztosított, a központi költségvetésből különféle jogcímeken érkezett támogatásokat. A teljesítés 69,8 milliárd forinttal volt kevesebb a módosított előirányzatnál, amit az magyaráz, hogy év közben az alap költségvetési pozíciója kedvezőtlenül alakult a tervezettnél, ezért nem volt szükség a teljes tervezett összeg átadására.

A nyugellátási kiadások 2011. évi alakulását a következő lényeges folyamatok befolyásolták. Az év során a törvényi előírásoknak megfelelően két alkalommal került sor nyugdíjemelésre. Januárban 3,8 százalékos mértékű emelés történt, ami a teljes évet tekintve közel 106 milliárd forinttal növelte a nyugdíjkiadást. Az emelésben 2 millió 666 ezer fő részesül, de figyelembe véve a kiegészítő ellátásban részesülők 653 ezer fős létszámát, az emelés összesen 3 millió 319 ezer ellátásra terjed ki.

Az év novemberében további 0,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. Ez a mérték a már említett januári 3,8 százalékos emelés és az éves várható 4,3 százalékos nyugdíjas fogyasztói árnövekedés különbözeteként adódott. A költségvetés lehetőséget adott a méltányossági nyugdíjemelésre, méltányossági jogkörben történő nyugdíj-megállapításra, valamint egyszeri segély folyósítására. A méltányossági ellátások mintegy 67 ezer ember életviszonyait befolyásolták kedvezően.

Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az előzőekben felsorolt emelések eredményeként 2011-ben a nyugdíjak megőrizték reálértéküket. A kormány szándéka e tekintetben hivatalba lépése óta töretlen. 2011. január 1-jétől egy új ellátási formát vezettünk be, ami lehetővé tette, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők életkoruktól függetlenül öregségi nyugellátást kaphassanak. Az ellátást 16 ezer fő vette igénybe. E kiadások összege 26,3 milliárd forintot tett ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap 83,4 milliárd forint hiánnyal zárta a 2011. évet, ami az eredeti előirányzathoz képest 5,3 milliárd forinttal, a törvényi módosított előirányzathoz viszonyítva pedig 4,2 milliárd forinttal kedvezőbb. A 2011. évi bevételek mintegy 32 milliárd forinttal teljesültek túl a törvényi bevételi főösszeghez képest. Az alap bevételei elsősorban két forrásból származtak: az összes bevétel 49,3 százalékát kitevő járulékbevételekből és a hozzájárulásokból, valamint a központi költségvetési hozzájárulásból, mely az összes bevétel 45,8 százaléka volt.

A járulékbevételeken és hozzájárulásokon belül kiemelendő a munkáltatói és a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, melyből mintegy 595 milliárd forint befizetés realizálódott, valamint az egészségügyi hozzájárulás, melyből az előirányzathoz viszonyítva jelentős összegű, 18,4 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

A központi költségvetési hozzájárulások 99 százaléka a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz. Ezt azon személyek után fizeti a költségvetés az alapnak, akik nem kötelezettek egészségbiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, de jogosultak egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

A harmadik csoportba tartozó bevételek együttes súlya az összes bevétel mintegy 5 százaléka. Ezen belül a legtöbb bevétel a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetéseiből keletkezett közel 60 milliárd forint összegben. Az alap 2011. évi kiadásainak törvényi módosított előirányzathoz módosított 28 milliárd forint összegű túllépése alapvetően a természetbeni ellátások többletkiadásainak és a pénzbeli ellátásokban elért megtakarításoknak az együttes eredménye. A pénzbeli ellátásoknál az előirányzathoz viszonyított mintegy 31 milliárd forint megtakarítás közel kétharmad része a táppénzkiadásoknál jelentkezett a szabályváltozásokból eredően. A természetbeni ellátásoknál kiemelendő, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra a tervezetthez képest 36,8 milliárd forinttal több kiadás jutott. Így a kormány intézkedése eredményeként sor került az egészségügyi intézmények tartozásállományának csökkentésére 27 milliárd forint konszolidációs támogatás kiutalásával.

A kormány a költségvetési egészségügyi intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak, az alapból finanszírozott szolgáltatást nyújtó egyházi és civil egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók részére eseti keresetkiegészítés címen összesen 5,6 milliárd forintot biztosított. Ezenkívül az intézkedések eredményeként javultak a háziorvos-ellátás, a mentés és a betegszállítás finanszírozási viszonyai.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ezúton is szeretnénk megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet. A több körben és szinten megtartott szakértői megbeszélések eredményeképpen a véleménykülönbségek döntő részét sikerült feloldani. Kiemelendő, hogy a Számvevőszék jelentésében megállapította, hogy a 2011. évi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelel, a feltárt hibák a zárszámadás megbízhatóságát nem befolyásolták.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)