Felszólalás adatai

Amiért mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója már az általános vitára való alkalmasságot sem támogattuk, az nem is elsősorban az, és nem a Nemzeti Akkreditáló Testülettel van nekünk természetesen problémánk, és nem is azzal, amit Bencsik államtitkár úr elmondott - illetve erre majd még azért ki fogok térni -, hanem azzal van leginkább problémánk, amin ez az egész javaslat alapul, vagyis magával az emissziókereskedelmi rendszerrel.

Tehát egy elvi elutasítás ez a mi elutasításunk, ugyanis nem tudunk egyetérteni, és nem tudjuk elfogadni az emissziókereskedelmet, a szennyezés piacosítását, és semmilyen ezzel kapcsolatos javaslatot itt a Magyar Országgyűlésben sem fogunk tudni támogatni, tudva tudván, hogy egy európai uniós diktátumról van szó, ami európai uniós tagságunk vagy inkább európai uniós rabságunk következménye itt sokadszor már a Magyar Országgyűlésben.

És ahogy Bencsik államtitkár úr, képviselő úr is említette, a magyar ipar nyomorgatásáról, megnyomorításáról szólhat ez az egész javaslat, tehát itt nem a mi érdekeink képviseletéről van szó. Ez az egész emissziókereskedelmi rendszer arról szól, hogy azok az országok, amelyek magukra vállalták azt, hogy különböző éghajlatvédelmi jegyzőkönyvek alapján majd ők csökkentik a saját kibocsátásukat, önkorlátozásokat vállalnak, míg ugye látjuk, hogy azok az országok, amelyek igazán hozzájárulnak ezekhez a kibocsátásokhoz, nem vállalnak semmiféle kötelezettséget, és töredékét, elenyésző töredékét képes csak ezáltal megtakarítani, mondjuk, a szén-dioxid-kibocsátásnak akár az egész Európai Unió - nyílván világszinten ez szinte mérhetetlen megtakarítás -, és valószínűleg a globális éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása, illetve annak megfékezéséhez való hozzájárulása is elenyésző.

Egyébként pedig ha már visszamegyünk teljesen az alapokig, nem akarok én sem tudományos fejtegetésekbe belemenni, de ez az egész emissziókereskedelmi rendszer, az egész szén-dioxid-kibocsátáson alapuló kvótarendszer arra épül - ami ma még tudományosan nincs százszázalékosan bebizonyítva -, hogy a szén-dioxid felelős a globális klímaváltozásért és a felmelegedésért. Hiszen azt sem bizonyították be, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, tehát az ok-okozati összefüggések nem egyértelműek: a felmelegedés következtében növekszik meg a szén-dioxid szintje a légkörben, vagy pedig a szén-dioxid-szint növekedése miatt következik be globális felmelegedés. Ezek tudományos kérdések, és nem az Országgyűlés feladata ezzel foglalkozni, nem is kívánok ebbe most mélyebben belemenni.

(18.20)

De egy olyan szintű rendszert épített ki már az Európai Unió erre a globális klímaváltozás jegyében, ami valóban az Európai Unió országai, köztük Magyarország megnyomorítására szolgálhat, és amiből nekünk nem szabad kivennünk a részünket. Nézzük csak meg, hogy mi lehet ennek a következménye! Itt beszélt Bencsik képviselő úr arról, hogy majd az elárverezett szennyezési egységekből származó bevételek 50 százalékát különböző beruházásokra kell fordítani. Ami az energiahatékonyság növelését illeti, azzal nekünk az égvilágon semmi problémánk nincs, hiszen tudjuk, és már én is sokszor elmondtam itt az Országgyűlésben is, hogy a legkörnyezetbarátabb energia a meg nem termelt energia. Tehát ha mi energiahatékonyságra fordítjuk a pénzeket, azokat az összegeket, amik ebből befolynak, az teljesen jó és rendjén való.

Azonban, ami ellen már kikeltünk korábban is az Országgyűlésben, az olyan technológiák, mint például a szén-dioxid-leválasztásos és földbesajtolásos technológia, amely nemcsak hogy veszélyes technológia, és szerintünk időzített bombát rejt magában, hiszen nincsenek megfelelő tapasztalatok, nincsenek megfelelő hosszúságú kísérletek erre vonatkozóan, hanem ráadásul, ami sokkal fontosabb, a fogyasztónál fog lecsapódni. Hiszen a villanyáram árát fogja megnövelni. És minden ilyen technológia, amellyel erőszakkal próbáljuk ezeket szén-dioxid-kibocsátásokat visszafogni, az mind-mind majd végül az áram árában fog megjelenni, és a fogyasztóknál fog lecsapódni.

Tehát az energiahatékonyság, ami akár az épületek, akár a közlekedés, akár más szektor energiahatékonyság-növelésére vonatkozik, teljes mértékben támogatandó, de nem ilyen áron és nem az emissziókereskedelmi rendszer színterén. Hiszen ez az egész emissziókereskedelmi rendszer a szennyezés piacosításáról szól, amihez mi nem tudunk hozzájárulni. És még egyszer elmondom, ez egy európai uniós diktátum. A hatékonyság pedig, amit szintén elmondtam már, a globális klímaváltozás megakadályozásában szerintem, szerintünk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója szerint a nullához közelít. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell mindent megtenni azért, hogy megfékezzük azokat a hatásokat, hogy ha ez tudva tudott és bizonyított, hogy ezek a hatások a mi ipari tevékenységünkből adódnak, akár pedig nem tudott, és nincs egyértelműen bebizonyítva, természetesen nem szabad esélyt adnunk annak, hogy akár ez így bekövetkezzen, ezért mindent meg kell tennünk a megelőzés érdekében. Azonban nem a szennyezés piacosításával és nem azon az áron, hogy a szennyezési egységek árverésre vitelével majd, akik ezeket a szennyezési egységeket meg tudják vásárolni, többet szennyezhessenek, míg azok, akik nem tudják megvásárolni, azok kevesebbet, és azoknál még inkább rossz helyzetbe kerül az ipar és az energiaágazat. Azt is tudjuk, hogy ezek a kibocsátási egységek fokozatosan csökkennek majd, hiszen ezt a célt szolgálná elsősorban a kibocsátáscsökkentés. Azonban ennek ellenére és mindezzel együtt sem érezzük hatékonynak, éppen ezért nem tudjuk támogatni.

Nézzük meg a világ más részeit, nem pozitív példaként, csak összehasonlításképpen! Mondjuk, Kína keleti tartományaiban, valahol azt olvastam, hogy szinte már átlagban napi egy új széntüzelésre épített erőművi blokkot adnak át, és iszonyatos mennyiségű szénerőmű található Kínában. Az energiaellátásuk nagy részét a szénre alapozzák, ami nem feltétlenül követendő példa, hiszen azért látjuk a kínai városok légszennyezettségi állapotát, és látjuk azt, hogy bár már ők is törekednek bizonyos környezetvédelmi intézkedések meghozatalára, azért még messze járnak attól, ami mondjuk, az Európai Uniót jellemzi. És Magyarország ezen a téren is azért mindig jogszabályok terén példamutató volt. Hiszen a jogszabályi keretek mindig is adottak voltak a környezetvédelmi intézkedésekhez. Az más kérdés, hogy ezek mennyiben valósultak meg.

Tehát míg a világ más részein igyekeznek az adottságaikat kihasználva fejlődni és utolérni a fejlődő országok a fejlett országokat, addig a fejlett országok és köztük is nyilván egyértelműen az Európai Unió igyekszik magát korlátozni és még rátenni egy lapáttal az amúgy is meglévő válságra, és visszafogni a saját energiaiparát, illetve saját iparát és termelését. Ezt, környezetvédelmi szakpolitikusként talán furcsán hangzik az én számból, nem tartom elfogadható megoldásnak, és azt gondolom, a gazdaság felélénkítése és felpörgetése sokkal hatékonyabban járulhatna hozzá az emissziócsökkentéshez. Hiszen akkor lenne forrás olyan beruházások megvalósításához, ami környezetbarátabbá tehetné az energiaágazatot. Például, ha megnézzük a magyar szénkészletet, ugye, közelharc folyik itt a parlamentben is meg a civil szervezetek és a kormány, az egyéb szervek és hatóságok között, hogy Magyarországon lehessen-e újabb bányákat nyitni, lehessen-e a magyar ásványkincsvagyonra alapozva részben egy kicsit energiafüggőségünket csökkenteni, másrészt pedig kihasználni azokat az adottságainkat, amelyek megvannak.

Ez egy napi szintű közelharc árán sem dőlt el, bár most úgy tűnik, hogy a kormány elkötelezett a saját ásványkincsünk és energiavagyonunk hasznosítása irányában, ami mindenképpen egy pozitív lépés, azonban nem szabad, hogy olyan szinten, olyan rendszerben történjék ez, mint ahogy itt Józsa képviselőtársam szóvá tette a KÁT-rendszer szétverését. Én azt mondom, hogy a KÁT-rendszer szétverése, átalakítása mindenképpen egy hasznos és szükséges lépés volt, ebben egyetértek a kormány képviselőjével. Hiszen nem a zöldenergiák elterjedését szolgálta, hanem elsősorban az erdeinknek az erőművekben alacsony hatásfokkal történő eltüzelését és kapcsolt energiatermelő fűtőerőművekben alacsony hatásfokú és elavult technológiákkal történő energia- és hőtermelést. Ez semmiképpen nem szolgálhatja a környezetvédelem érdekét, ezért mindenképpen szükséges volt ennek átalakítása.

Tehát összefoglalóan azt mondhatom el, nem akarom hosszan húzni a szót, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom mintegy előrehozva egy kicsit az energiakereskedelmi rendszer vitáját, a majdan következő vitáját, a lehetőséget megragadva abban, hogy a kormány kiszedte ezt a Nemzeti Akkreditáló Testületre vonatkozó részt, és külön törvényjavaslatként idehozta a parlament elé, kifejezzük teljes ellenállásunkat és nemtetszésünket az emissziókereskedelmi rendszer felé. Még egyszer, függetlenül attól, hogy most a Nemzeti Akkreditáló Testület nyilván valószínűleg meg fogja kapni ezt a jogosultságot, hogy ezt az akkreditálást elvégezhesse, hiszen a mi tiltakozásunk bár elvi, de önmagában nyilván kevés ahhoz, hogy bármilyen érdemi folyamatot indítson el az emissziókereskedelmi rendszer megbomlasztására úgymond.

Mégis azt tartjuk szükségesnek, és fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy semmilyen olyan intézkedést nem támogathatunk, amely az Európai Unió által ránk kényszerített és a magyar energiaipar és ezen keresztül, még egyszer, a fogyasztók megnyomorítására és terheinek növekedésére szolgál. Ráadásul környezetvédelmi érdekeket sem szolgál valójában. Ez nagyon szép zöld köntösbe van öltöztetve, de valójában ez egy kereskedelmi rendszer, a lényege az emissziókereskedelem, a piacosítás, a tőzsde és a szennyezési kvóták árverése. Ez a mi szemszögünkből nézve, a mi szempontunkból nem szolgálja a környezetvédelem érdekeit. Azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom elkötelezett a magyar energiaipar hatékonyságának javítása érdekében, elkötelezett a magyar ásványvagyon és a magyar lehetőségek felhasználása és alkalmazása terén az energiaiparban és az iparban úgy általában. Tehát azokat a javaslatokat mindig is támogattuk, és támogatni is fogjuk, amik erre vonatkoznak, ezt az európai uniós diktátumot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)