Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik arról, hogy a helyi közcélú vízi létesítmények kezelése, illetve a közcélú vízi munkák vízgazdálkodási társulat útján is elláthatók.

A közcélú vízi létesítmények, illetve a vízi munkák költségeit vízi társulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízi társulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni. A Duna Menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat az illetékességi területén megkereste az önkormányzatokat, hogy a levelükhöz mellékelt listán található gazdálkodó emberek érdekeltségi hozzájárulás-tartozását azok adók módjára hajtsák be. A gazdálkodók tartozása széles határok között változik, pár ezer forinttól egészen 100 ezer forintot is meghaladó mértékig. Megállapítható a lista alapján, hogy általában azoknak a gazdáknak van nagyobb összegű tartozása, akik azért nem tudták befizetni a hozzájárulást, mert egyáltalán nem képződik nyereség a munkájuk eredményeként, sőt a többségnek vesztesége termelődik, és csak a föld szeretete hajtja őket, hogy megműveljék birtokaikat.

A homokhátságon élő gazdák jogtalannak tartják az érdekeltségi hozzájárulás kifizetését, mert a csatornákban hosszú évek óta nincs víz, habár arra égetően nagy szükség lenne most is, továbbá a csatornák gondozása is - amire hivatkoznak - a vízgazdálkodási társulat munkatársainak látszattevékenységében merül ki. Vízpótlást elősegítő tevékenységet a homokhátságon a Duna Menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat nem tud végezni. A gazdálkodásból megélni szándékozó embereket a homokhátságon nemcsak az időjárás viszontagságai sújtják, ami önmagában is komoly próbatétel, hanem a kormány, a kormányzat érzékenységet, differenciálást nélkülöző intézkedései is, sajnos.

Ezek a gazdák, akik a földet annyira szeretik, hogy még ráfizetés árán is megművelik azt, megbecsülést, tiszteletet érdemelnek; joggal várják el, hogy segítsen rajtuk a kormányzat, könnyítse a terheiket, ne pedig újabb terheket rakjon rájuk. Most és gyorsan kell segíteni ezeken az embereken, a helyzetük már most olyan rossz, hogy a segítség nem tűr halasztást.

Kérem államtitkár úr segítségét, kezdeményezze a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, hogy az aszály sújtotta területeken ne kelljen vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást fizetni a gazdálkodóknak. Kérem továbbá, hogy a kormány végre dolgozzon ki tervet a vízpótlás biztosítására a homokhátságon. Víz nélkül teljesen reménytelenné válik a gazdálkodók túlélési esélye.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Lezsák Sándor tapsol.)