Készült: 2024.09.19.09:18:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2014.11.10.),  193-199. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések vitája
Felszólalás ideje 17:05


Felszólalások:   181-192   193-199   199-220      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a döntésre a holnapi napon kerül sor.

Most soron következik az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről szóló tájékoztató és az intézmény működéséről szóló beszámoló elfogadását kezdeményező előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Gazdasági bizottság önálló indítványa H/1702. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését H/1702/2. számon kapták kézhez, illetve a hálózaton valamennyiük számára elérhető. Az előterjesztéshez nem érkezett részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, és a Törvényalkotási bizottság ülésének kezdeményezésére sem került sor.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként Bencsik János úrnak, a Gazdasági bizottság előadójának a felszólalására kerül sor, aki előterjesztői nyitóbeszédében a kijelölt bizottsági állásfoglalást is ismerteti. Azonban mielőtt megadnám a képviselő úrnak a szót, fel kell hívnom szíves figyelmét, hogy a vitában történő felszólalásra és a zárszóra együttesen tíz perc időkeret áll rendelkezésre, ezért tisztelettel arra kérem, hogy amennyiben zárszót is fog mondani, akkor úgy ossza be ezt az időkeretet, hogy arra is kerüljön idő. Köszönöm szépen.

Bencsik János úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

(17.10)

BENCSIK JÁNOS, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága a határozati házszabály 84. § (3) bekezdése alapján kijelölt bizottságként 2014. november 5-i ülésén lefolytatta az általa benyújtott „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről” című beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat részletes vitáját.

A bizottság a részletes vita során a határozati házszabály 45. § (1) bekezdése alapján megtárgyalta a jelentés mellékletében szereplő módosító javaslatot, megvizsgálta egyben azt is, hogy az megfelel-e a határozati házszabály 42. §-ában foglalt követelménynek.

A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. november 5-én lezárta. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megköszönöm ezt az előterjesztői felszólalást, és tájékoztatom, hogy a vita végén, amennyiben zárszót kíván mondani, 9 perc időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a kormány előzetesen jelezte, nem kíván szót kérni.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Az időkeret: a Fidesz 17 perc, KDNP 8 perc, MSZP 9 perc, Jobbik 9 perc, LMP 5 perc, a függetlenek részére pedig 2 perc. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adok szót. Elsőnek azok közül is a Fidesz képviselőcsoportjából Cseresnyés Péter képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsághoz egy módosító javaslat érkezett az MSZP képviselői köreiből, Józsa István és képviselőtársai egy módosító indítványt nyújtottak be, amelynek a tartalma az volt, hogy bizonyos vizsgálatokat végezzen el az ÁSZ, ezeket a vizsgálatokat folytassa le ? egyébként ők is az elfogadást javasolták ?, amit a bizottság nem fogadott el, azzal, hogy az ÁSZ beszámolója kielégítő volt, és azt javasolta a bizottság határozati javaslatában, hogy az Országgyűlés fogadja el az ÁSZ beszámolóját, többek között azért, mert a 2011-ben hatályba lépett új számvevőszéki törvény elfogadását követően az Állami Számvevőszék jelentős mértékben megújult, annak érdekében, hogy képes legyen hatékonyan és eredményesen előremozdítani a közpénzügyek átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Az ellenőrzések középpontjába 2013-ban az államháztartási hiánnyal kapcsolatos vizsgálatokat helyezte, valamint a nemzeti jövedelmet befolyásoló tényezők vizsgálatát is jelentős számmal végezte.

2012-höz képest jelentős mértékben növekedett az ellenőrzések száma, így 2013-ban már a 2012-ben elvégzett 112 számvevőszéki jelentés helyett 192 jelentést hozott az Állami Számvevőszék nyilvánosságra. 2013-ban 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot tett az Állami Számvevőszék. Az előző évekhez képest több helyen indult el a közpénzügyek rendbetétele, egyre több jó gyakorlatot fedezhettünk fel az ellenőrzöttek részéről.

Az Állami Számvevőszékhez a 2013. évben összesen 318 közérdekű bejelentés, illetve panasz érkezett, amelyek közül 151 bejelentés az önkormányzatokhoz kapcsolódó területet érintett. Az önkormányzatokat érintő bejelentések közel 38 százaléka az önkormányzati vagyongazdálkodással volt kapcsolatos. Az Állami Számvevőszék által a korábbi években megtett feljelentések, illetve ügyészség felé történő jelzések kapcsán 29 esetben volt vagy van folyamatban nyomozás.

Éppen azért, mert a munka sokkal hatékonyabb lett, valamint szélesebb társadalmi irányultsága is volt annak a munkának, amit végeztek felvilágosítással, oktatással, konferenciák rendezésével, így megállapíthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék eleget tett a törvényi előírásoknak, és munkájával hozzájárult a közpénzügyek átláthatóságának megteremtéséhez. Ezért is javasoljuk, és kérem én is, hogy a Gazdasági bizottság határozati javaslatát fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úrnak adok most szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Majdnem pontosan idézte Cseresnyés Péter képviselő úr az MSZP módosító indítványát, csak éppen a lényeget nem vette észre, ami a módosítás 1. pontjában került megfogalmazásra, ugyanis ez arra vonatkozik, hogy mi azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés azt ismerje el, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek történő beszámolására irányuló törvényi kötelezettségének tett eleget. Ez egy picivel szűkebb, mint amit önök javasolnak, hogy a Számvevőszék az összes törvényi kötelezettséget teljesítette, ugyanis pont azokban a pontokban ? a következő pontokban ? fejtjük ki, amiben szerintünk nem tett eleget teljes mértékben a feladatköre ellátásának, pont annak, amit ön is említett, hogy a közpénzügyek átláthatók legyenek.

Nem akarok most a legfrissebb folyamatokra, a NAV-val kapcsolatos vizsgálati kötelezettségeire az ÁSZ-nak utalni, mert ez végül is a 2013-as évről történő beszámoló, de 2013-ban már nagyon is lehetett volna vizsgálni a 3000 milliárd forintos magán­nyugdíjvagyon felhasználását, amit önök egy nagyon jól hangzó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapra bíztak, ez végezte a 3000 milliárd úgymond felhasználását 2011-ben, ’12-ben és ’13-ban is. Csak pont ennek a nagyon jelentős mértékű közpénznek az ellenőrzésével maradt adós az Állami Számvevőszék. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ha komolyan vesszük ezt a beszámolási kötelezettséget és azt, hogy az Állami Számvevőszéknek jelentős szerepe van a közpénzügyek átláthatóságának biztosításában, akkor ezt a vizsgálatot szerintem nyugodtan előírhatja az Országgyűlés mint az Országgyűlés szervének, az Állami Számvevőszéknek, hogy végezze el ezeket a feladatokat.

Hasonlóan a közpénzek igen jelentős mértékű felhasználását jelentették a magyar állam és az E.ON között 2013-ban létrejött szerződések. Ezeket még feljelentés alapján is vizsgálhatná az Állami Számvevőszék, mert az MSZP-frakció részéről tettünk ilyen irányú feljelentést, mert egyáltalán nem tartjuk megnyugtatónak, hogy úgy költöttek el több száz milliárd forintot, hogy az a valós piaci értékkel köszönő viszonyban nincs, és még csak arra se voltak hajlandók, hogy ezt megfelelő független szakértői véleményekkel összevessék. Tehát úgy gondoljuk, hogy erre mindenképpen szükség lenne.

Hasonlóképpen az általunk sokat kritizált dohánykoncessziós törvény vagy a nemzeti dohányboltokra vonatkozó törvény keretében kiosztott koncessziós jogok kérdése szintén olyan terület, ahol rengeteg probléma adódott, és az Állami Számvevőszék nem végzett ellenőrzést, pedig ezzel a jogszabállyal létrehoztak egy olyan vagyonelemet, a dohánykoncessziós jogokat megtestesítő vagyonelemet, ami ettől kezdve a közvagyon része, tehát nem lehetne pártpreferenciák alapján felosztani. Úgyhogy erre is javaslatot tettünk a módosító indítványban, hogy az ellenőrzést pótlólagosan végezze el.

(17.20)

Tehát az Országgyűlés az állami számvevőszéki törvény 3. § (3) bekezdése a) pontja alapján felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy a számvevőszéki törvény 5. § (10) bekezdése szerinti jogkörében eljárva végezze el a Magyar Nemzeti Bank ? a továbbiakban MNB ? 2013. és 2014. évi gazdálkodásának és az MNB alapvető feladatainak körébe nem tartozó tevékenységének, így különösen a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásainak, alapítványi támogatásainak és kommunikációs célú költségeinek ellenőrzését, és az erről szóló beszámolóját 2015. március 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.

Többször indokolta a Magyar Nemzeti Bank egyoldalúan, mint aki ezeknek a 200 milliárdos alapítványi feltöltést, aztán most újabb 10 milliárdos alapítványi felhasználást lehetővé tevő döntéseknek a gazdája, nem beszélve a 30 milliárd forint értékű műkincsvásárlásról, hogy ők ezt teljesen jogszerűen teszik meg, ugyanis a Nemzeti Bankról szóló törvény ezeket nem tiltja. Ugyanakkor a mi megítélésünk szerint nem is teszi lehetővé, mert ezek idegenek a Magyar Nemzeti Bank szokásos feladatkörétől, és nincsenek nevesítve a magyar nemzeti banki törvényben, ami felhatalmazást adhatna erre. Ha az Állami Számvevőszék ? mint az Országgyűlés szerve ? törvény szerint végzi a feladatát, akkor ezeket a folyamatokat, ezeket a döntéseket igenis el kell végezni a Magyar Nemzeti Bank esetében is. Úgy gondoljuk, hogy erre még az általunk megjelölt időszak, hogy 2015. március 15-ig ezt a munkát végezzék el, és terjesszék az Országgyűlés elé, teljesen reális.

Mindezeket figyelembe véve kérem képviselőtársainkat, hogy összhangban a közvélemény igényével, a közvélemény nyomásával, hallották a tegnapi tömegtüntetés szólamait, hogy mit követel a magyar közvélemény, hogy tiszta, átlátható működést szeretnének a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésében is, akkor tegye meg az Állami Számvevőszék ezeket a vizsgálatokat, mind a módosító javaslatunkban előterjesztett javaslatokat, mind pedig a NAV működését, folyamatait tekintve. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem Bencsik János képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi napon a határozathozatalok között kerül sor.

Most soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/1143. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentése a T/1143/24. számon, a vitához kapcsolódó bizottságok jelentése pedig a T/1143/17-23., továbbá T/1143/25-31. számokon a hálózaton szintén elérhető. A Költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát T/1143/33. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentését pedig T/1143/34. számon szintén a honlapról valamennyien megismerhették.

A vitában elsőként a Költségvetési bizottság előadói kapnak majd szót. A bizottság előadója a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva, valamint a kisebbségi vélemény ismertetője az írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket összefoglalva összesen 60 perces időkeretben szólalhatnak fel úgy, hogy a kisebbségi vélemény ismertetésére 30 percet kell biztosítani.

Elsőnek megadom a szót Szűcs Lajos úrnak, a bizottság előadójának, az Országgyűlés jegyzőjének. Parancsoljon, képviselő úr!




Felszólalások:   181-192   193-199   199-220      Ülésnap adatai