Készült: 2024.09.26.22:10:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2005.10.18.), 152. felszólalás
Felszólaló Devánszkiné Dr.Molnár Katalin (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:49


Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Fontos, hogy a 2. ponttal kapcsolatosan én is rögzítsem az álláspontomat. Meggyőződésem, hogy a rendeltetésszerű használat mellett az életvitel szerinti ottlakás fontos ügy lehet az önkormányzati lakásszektor további fenntartásával kapcsolatban.

Meggyőződésem, hogy itt is elmondható, hogy az önkormányzatok többsége várja ezt a szabályozást, reméli, hogy ez megszületik, és rendeletben meghatározott feltételeket, megfelelő igazoláskérések megfelelő rendszerét kidolgozhatja, és ennek megfelelően ellenőrizheti a bentlakást.

Nem vitatom, hogy a képviselő urak módosító javaslata pluszlehetőséget ad, de meggyőződésem, hogy a törvényi felhatalmazásba belefér az, hogy a helyi önkormányzat maga úgy döntsön, hogy egyébként kéri a távollét helyének bejelentését is.

Egy picit elbizonytalanodtam, hogy ezt kell-e törvényben külön szabályoznunk. Lehet, hogy egy kapcsolódó módosító indítvánnyal kellene ezt az ügyet rendeznünk, de ragaszkodnék az eredeti szöveghez, és egy esetleges kiegészítést tudnék elképzelni a 2. pontnál, de így, hogy az egész (2) bekezdés… - tehát a 2. ajánlási pont azt mondja, a (2) bekezdést abszolút törölni javasolja és helyette új rendelkezést tenne be; én úgy gondolom, hogy a (2) bekezdést meg kell tartani és esetleg gondolkodni kell arról, hogy a tartózkodási hely bejelentését hogyan oldjuk meg.

Képviselőtársaim, szeretném jelezni, hogy nem csak Budapest és nagyváros van ebben az országban; nem csak társasházban vannak önkormányzati bérlakások. Vannak még olyan épületek, amelyek egy-egy önkormányzati bérlakást tartalmaznak. Vannak olyan épületek, amelyek százszázalékosan önkormányzati tulajdonban vannak, például területrendezési célból tilalmi övezet volt az elidegenítés kapcsán, és a mai napig is önkormányzati lakásokkal van teli. Hogy lehet azt elképzelni akkor, hogy a közös képviselőre bízzuk ezt a bizonyos ellenőrzési feladatot, de nincs is közös képviselő?! Ez az egyik, amire szeretnék reagálni.

A másik, amit szeretnék leszögezni: úgy tudom - s azt hiszem, hogy ebben igazam van -, hogy a 15 éve fennálló önkormányzati rendszer nagy vívmánya volt, hogy az önkormányzatok munkaszervezetüket, szervezetüket maguk alakíthatják ki. Már bocsássanak meg, de milyen jogon mondanánk mi azt ki, hogy éspedig most kötelező létrehozni a polgármesteri hivatalban egy lakásosztályt, és ott kell bejelenteni ezt a dolgot? Vannak annyira felnőttek a 15 éves önkormányzatok, hogy a rendeletükben pontosan meg tudják mondani, hogy kinek, mikor, milyen feltételekkel kell egy bejelentést megtenni. Minden önkormányzatnak van ehhez szervezeti rendje, van, ahol egy gazdasági társaságot bíztak meg, és szerződés alapján végzi az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos feladatokat, van, ahol a belső szervezeti egység intézi, van, ahol ez egy személy, van, ahol ez 20 személy; lehet, hogy ezt a vagyongazdálkodási bizottság hatáskörébe tették, de a szervezeti rendben megoldották, hogy a polgármesteri hivatal melyik egysége csinálja. Meggyőződésem, hogy nem szabad, hogy mi azon gondolkodjunk, hogy ebbe beleszólunk.

Szeretnék viszont szólni olyanokról, amit mi nyújtottunk be módosító javaslatként. Például “az egy évet meghaladó időtartamú távollét esetén annak további időtartamát évenkéntö című szöveget javasoljuk kivenni a 3. ajánlási pontból. Azt hiszem, nem kell külön magyarázni, hogy az egyévenkénti dolog miért nem fenntartható.

Szeretném jelezni, hogy az 5. ajánlási pontban nagyon fontos kiegészítést javasolunk a helyszíni ellenőrzés, a rendeltetésszerű használat esetén előírható ellenőrzéseknél, hogy az egy naptári éven belüli ellenőrzések gyakoriságát helyi rendeletben kell meghatározni, hogy ne legyen ebből vita a bérlő és a bérbeadó között.

Még egyről szeretnék szólni, amit nagyon fontosnak tartok, hogy az önök figyelmébe is ajánljam, ez pedig a 22. ajánlási pont, amely végre precízen és pontosan megteremtené annak a lehetőségét, hogy jól értelmezzük a jogcím nélküli használó fogalmát. Kérem, hogy ezt is támogassák majd a szavazásnál.

Köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai