Felszólalás adatai

SZALAI ANNAMÁRIA, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Új szakasz kezdődik el Magyarországon a távközlési, hírközlési szektor életében az egységes hírközlési törvény megalkotásával. A törvény egységes, áttekinthető keretbe foglalja a távközlési törvényt, a postatörvényt és a frekvenciatörvényt. Liberalizálja az Európai Unió direktíváinak megfelelően a távközlési, hírközlési piacot, azzal a céllal, hogy az embereknek, a fogyasztóknak egyre több és jobb minőségű szolgáltatás álljon rendelkezésére megfizethető áron.

A törvény meghatározza egy szabályozott, kiszámítható, a fogyasztók érdekeit szolgáló verseny feltételeit oly módon, hogy egyrészt védi a piacon lévő szolgáltatókat, másrészt támogatja a piacra újonnan belépni szándékozó vállalkozásokat.

A törvény figyelembe veszi a magyar piac sajátosságait, alkalmazkodik annak viszonyaihoz. A koncessziós szerződések révén meghatározó monopóliumok alakultak ki a távközlés területén. A koncessziós jogok a közeljövőben lejárnak, ami nem eredményezi és eredményezheti automatikusan a tiszta versenyhelyzet kialakulását. Éppen ezért szükséges törvényes eszközökkel garantálni a versenybe belépni szándékozók lehetőségeit, valamint szabályozni, ellenőrizni a domináns szereplők működését. Így és csak így érvényesülhet a legfontosabb fogyasztóvédelmi szempont, azaz így jöhet létre szolgáltatók, infrastruktúrák versenye.

A differenciált és egyben diszkriminációmentes liberalizáció stabil jogi környezetet teremt. A kiszámítható szabályozás, jogbiztonság kedvez a meglévő piaci résztvevőkön túl a befektetőknek. Lehetővé teszi, hogy minél több pénz áramoljon a hírközlési, távközlési szektorba. A gyorsuló fejlődés biztosítja az információs társadalom infrastruktúrájának elterjedését.

Tisztelt Ház! A technika, technológia fejlődése rendkívül gyors. Így hosszú távra teljes, részletes szabályozást alkotni nem lehetséges. A törvény éppen ezért a távközlési szektor jogi kereteit határozza meg. A kormányzat, valamint a törvényben nevesített szervezetek feladata, hogy rendeletek, alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotásával, a szektor részletes szabályozásának kialakításával kitöltse a törvényi kereteket, illetve folyamatosan karban is tartsa azokat.

A törvény hosszú-hosszú egyeztetések után született meg, melyek során számos szabályozási kérdést vitattunk meg és fogunk még vitatni. A parlament elé terjesztett javaslat egyetértés eredményeként született meg. A törvényjavaslat azzal együtt, hogy kiváltja a postatörvényt, a távközlési törvényt és részben kiváltja a frekvenciatörvényt, alapvetően nem szól például a mobilkommunikáció területéről, hiszen egyrészt e területen nincsen olyan lehatárolt erőforrás, mint a hagyományos távközlési szektorban, másrészt a szolgáltatók között már a fogyasztók által is jól érzékelhető, élénk verseny zajlik, ami a további frekvenciák árverése folytán várhatóan még erősödni fog.

Az egységes hírközlési törvény lényegében nem érinti a médiatörvényt sem. Így nem foglalkozik az abban megfogalmazott, úgynevezett egyhatodos szabályozással, azaz a műsorelosztást végző szolgáltatók piaci viszonyaival.

Harmadrészt, az egységes hírközlési törvény nem foglalkozik és nem is kíván foglalkozni a különféle szakmai csoportok lobbiérdekeivel, nem kívánja szolgálni azokat. Számos érdek sérül, sérülhet a szabályozott verseny feltételrendszerének kialakítása során. Egyetlen érdek nem szenvedhet hátrányt, ez pedig a fogyasztók, a felhasználók érdeke.

Mindezek figyelembevételével az informatikai bizottság várhatóan elfogadásra ajánlja majdan a törvénytervezetet, de általános vitára mindenképpen ajánljuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)