Felszólalás adatai
| 332. ülésnap (2013.12.03.), 232. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Koszorús László (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:51 |
Felszólalások: Előző 232 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A bizalmi vagyonkezelés intézménye igen jelentős gazdasági tényt és igényt kíván pótolni, illetve kielégíteni, hiszen az Európai Unió többi országához hasonlóan az elmúlt években, mint ahogy említettem, korábban egy egész üzletág épült ki ezen a területen. A bizalmi vagyonkezelés lényege úgy foglalható össze, hogy valaki, az úgynevezett vagyonrendelő átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki ezt követően teljes joggal a saját tulajdonaként kezeli. A nyereséget pedig a vagyonkezelő köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani. A gyakorlatban egy példával ezt úgy lehetne megvilágítani, hogy egy örökösödés, örökség rendezésére lehet például használni, a végrendelkező a végrendeletben előírhatja például, hogy a halála után minden vagyona a vagyonkezelőhöz kerüljön, amely köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni, a hasznot pedig a kedvezményezett, ez esetben a gyermek ellátására fordítani.
Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az előnye, hogy az örökségből kihagyott rokonok nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonába kerül az elhalálozott után.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye azt sem tiltaná meg, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. A gyakorlatban tehát valaki kezelésbe adhatja minden vagyonát, ha például nem ért egy megörökölt vállalat irányításához, és mondjuk, szeretné ezt egy szakemberre bízni a jövőben.
Ugyan a vagyonkezelő a szerződésben előre meghatározott feltételek közt teljes döntési szabadsággal rendelkezik, viszont a felelősséget is vállalnia kell. Ez esetben a saját vagyonát is kockáztatja, ha nem megfelelő módon kezeli a rábízott értéket.
Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat szükségességét az teremtette meg, hogy az új Ptk. által meghatározott keretek kizárólag a bizalmi vagyonkezelési szerződés polgári jogi szabályait rögzítették. Az új Ptk. szabályai nem szólnak, mert szabályozási tárgyuknál fogva nem szólhatnak a bizalmi vagyonkezelői tevékenység üzletszerű végzésének feltételeiről.
A bizalmi vagyonkezelés sajátos a tekintetben, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába adja a kezelendő vagyontömeget, amely, bár azt a vagyonkezelő nyilvántartásában el kell különíteni saját vagyonától és más kezelt vagyontól, önálló jogi entitást nem képez. Mindez szükségessé teszi a számviteli és adózási szabályok kisebb mérvű, a szabályozás életképességét és a jogintézmény gyakorlati igényeinek való megfelelését elősegítő korrekcióját.
Az előterjesztés céljai közül kiemelendő a forgalombiztonság érvényesítése, az adóbevétel, az adóhatóságon kívüli egyéb hitelező- és ügyfélvédelmi szempontok érvényesítése, ezek érdekében a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelői vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, továbbá a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő, semleges számviteli és adózási szabályozási környezet kialakítása. Jelen előterjesztés olyan fontos kérdéseket válaszol meg, mint például azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a vagyonkezelőknek, milyen nyilvántartást kell vezetni róluk vagy az általuk kezelt vagyonról, milyen felelősségbiztosítással kell rendelkezniük arra az esetre, ha veszteséget okoznának a kezelt vagyonban.
Úgy gondoljuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye sokaknak segíthet jelenleg tisztázatlan jogi helyzetek megoldásában, ezért kérjük önöket, támogassák kezdeményezésünket.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Felszólalások: Előző 232 Következő Ülésnap adatai