Felszólalás adatai
| 332. ülésnap (2013.12.03.), 20. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Patay Vilmos (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | napirend előtti felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 5:26 |
Felszólalások: Előző 20 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, amely nem támogatja a munkát, amely nem segíti, hogy a polgárai nagyobb arányban dolgozhassanak. A korábbi szocialista kormányok foglalkoztatáspolitikájával szemben 2010 óta a polgári kormány a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése Magyarországon. Az elmúlt három évben a kormány nagyobb mértékben növelte a minimálbéreket, mint a szocialista kormányok 2002 és 2010 között.
Az első Orbán-kormány 2002-ben 40 ezer forintról 50 ezer forintra emelte a minimálbér összegét, így a bruttó átlagkeresethez viszonyítva az 1998-as 28,8 százalékról akkor 40,8 százalékra emelkedett a minimálbér 2002-ben. Érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy az ezt követő szocialista kormányzat egészen 2004-ig nem emelte a minimálbér összegét. 2004-ben 3 ezer forinttal emelték, így a minimálbér összege visszaesett a bruttó átlagkereset 36,8 százalékára.
A szocialista kormányzat ezt követően sem tudott érdemi mértékű minimálbér-emelést végrehajtani. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2010-re mindösszesen 73 500 forintra emelkedett ez az összeg. Ami szomorú az akkori folyamatokban, hogy a minimálbér kismértékű emelkedésével ellentétben 2002-t követően a munkanélküliséget sikerült majdnem megduplázni, a foglalkoztatottak számát pedig 140 ezer fővel csökkenteni. Ezen a folyamatosan romló szociális és morális helyzeten kellett a 2010-ben megalakuló kormánynak úrrá lenni. A minimálbér-emelés és a közmunkaprogram felfuttatása esélyt adott a mélyszegénységben lévőknek, illetve a munkanélkülieknek, hogy egy élhetőbb országban tudjanak érvényesülni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011-ben elkészült magyar munkaterv - összhangban a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban vázolt célokkal - határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak, nem tudnának elhelyezkedni.
2010 óta a második Orbán-kormány eddig 24 500 forinttal emelte a minimálbért, nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok mindösszesen. Közben ne feledkezzünk meg arról, hogy számos európai országban befagyasztották a minimálbér összegét. Ezzel szemben Magyarországon a munkabér az idén 5,4 százalékkal, 93 ezerről 98 ezer forintra nőtt, így a minimálbérek tekintetében a régióban az élvonalba kerültünk.
Jó hír, hogy a minimálbér emelése 2014-ben is folytatódik. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán született megállapodás értelmében a minimálbér 98 ezerről 101 500 forintra, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 114 ezerről 118 ezerre nőtt. A 3,5 százalékos béremelés meghaladja a jövő évre várható inflációt, ami 2,4 százalék, így a reálpozíciók is javulnak. Emellett jövőre a rezsicsökkentés és a kis keresetű családok adókedvezménye szintén segíti majd a minimálbéren foglalkoztatottakat, mindemellett a minimálbér emelése a pedagógusokat is pozitívan érinti, a nekik indított béremelési program értelmében ugyanis a tanárok fizetését a legkisebb bér alapján számolják ki.
A kormány nagy erőfeszítések árán mindent megtett a kis keresetű családok életszínvonalának emeléséért. Ennek ellenére Bajnai Gordon 32 ezer forinttal csökkentené a minimálbért, Gyurcsány Ferenc pedig egyenesen eltörölné azt.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
(9.50)
Felszólalások: Előző 20 Következő Ülésnap adatai