Készült: 2024.04.26.10:55:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2001.10.19.), 42. felszólalás
Felszólaló Búsi Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:58


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÚSI LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Keller képviselő úr érdeklődött, hogy a 18. pont kapcsán milyen indoklás lenne a magáncég állami hitelelengedésével kapcsolatosan.

1984-85 a történet kezdete, amikor egy olyan jellegű időszakot éltünk meg hazánkban, amikor az a döntés született az Állami Fejlesztési Intézetben, illetve az akkori kormánykörökben, hogy burkolótéglákból hiány van az országban. Tíz téglagyárat fejlesztettek fel különböző eszközállományokkal, ez 270 millió forint, kamattal terhelt visszatérítendő hitelként szolgált. Az idő múlásával 1990-ben, illetve '92-ben, amikor felbomlottak a tüzépek az országos hálózatban, keletkezett egy 150 millió forintos behajthatatlan követelése annak a cégnek, amely Alföldi Téglaipari Kft. néven volt ismert. Tehát az Alpek Tégla- és Cserépipari Kft. jogelődje volt ez az Alföldi Téglaipari Kft. A jogelőd, illetve a jogutód cég is egészen 1999-ig folyamatosan fizette a törlesztő részleteket.

1994-ben és '95 fordulóján mrp-privatizációt hajtottak végre, amelynek jelen pillanatban is 43 fő tulajdonosa van, az ott dolgozó 106 főből. Ezeket a részleteket, az E-hitelt is folyamatosan fizeti a cég.

1992-ben történt azonban egy olyan szerencsétlen eset, amikor valamilyen oknál fogva, az Állami Fejlesztési Intézet jóváhagyásával eladtak egy gyáregységet ebből a kft.-ből, és a vevő, aki szintén magáncég, ennek az egységnek a kifizetését úgy vállalta, hogy átvállalja a fennálló tartozást, plusz cash-kifizetésben vállalta ezt fel. Sajnos, a kft. csak bitorolta azt a vagyontárgyat, és durván 40 milliós kártételt hajtott végre abban az üzemben, amelynek az újraindításához az Alpek Tégla- és Cserépipari Kft.-nek ismételten 26 millió forintot kellett beinvesztálnia. Per keletkezett ebből az ügyletből, aminek 1996. január 30-án az lett az egyik következménye, hogy az adásvételt semmisnek nyilvánították. Ismétlem, az Állami Fejlesztési Intézet jóváhagyásával történt ez az eladás. (Bauer Tamás Keller Lászlóval beszélget.)

2001. május 3-án a Fővárosi Bíróság megítélte a cégnek azt a 104 millió forintot, ami elmaradt haszonként, illetve a törlesztő részlet és kamatai visszafizetéseként terhelné azt a kft.-t, amelyik jelen pillanatban felszámolás alatt áll.

 

(10.10)

 

Nem tudom, figyel-e Keller képviselőtársam, mert folyamatosan az indoklást mondom neki, de ezek szerint, úgy látom, hogy csak hirtelen felindulásból érdeklődött ezek iránt a tények iránt.

A 21,3 millió forint elengedése annyit jelentene, hogy jelen pillanatban a cég összességében a felvett 270 millió forint hitelállományból ennyivel tartozik a magyar államnak, az összes többit kamataival együtt törlesztette.

Ismételten elmondanám, hogy jelen pillanatban a cég dolgozói létszáma 106 fő, tehát ez ennyi munkahely. Szeretném elmondani, hogy ez a gyár jelen pillanatban is teljes mértékig, száz százalékig magyar tulajdonban van. Nem túl sok olyan téglagyár van, cserépgyár pedig még kevesebb, amelyik magyar tulajdonossal rendelkezik.

Mivel az én választókerületemben van, mert mezőtúri telephelye van ennek a vállalkozásnak, így gondolom, az is érdekli, hogy az elmúlt évi adófizetési teljesítése a magyar állam felé a cégnek 78 millió forint volt, köztartozása nincsen, az önkormányzat helyi adójába pedig a rá kivetett 7 millió forintot megfizette.

A probléma ott kezdődik, hogy amennyiben a Magyar Országgyűlés nem tudja elfogadni, hogy ezt a törlesztést elengedjék neki, akkor egyrészről veszélybe kerül az a fejlesztési terv, amit ők már kidolgoztak, hogy kis lépésenként a multinacionálisokkal egyfajta tempót tudjanak tartani, másrészt pedig veszélybe kerül Mezőtúron 106 munkahely, azon a kelet-magyarországi vidéken, ahol minden egyes munkahely megteremtésének örülni kell és örülünk is.

Ezt kell mérlegelni, hogy ez egy olyan cég, amelyik végig megfizette a tartozásait, egy olyan cég ledérkedése miatt, amit itt láthatunk, illetve elmondtam, és gondolom, hogy a képviselő úr is végighallgatta. Ezek után azt hiszem, nem véletlen, illetve nem csoda, hogy megkértük ezt a lehetőséget.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai