Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány terjedése újra felerősödött, és az eddigieknél is nagyobb fenyegetést jelent nemcsak hazánkban, hanem egész Európában és szerte a világon. A járvány hatalmas méreteket ölt az első hullámhoz képest, mind a fertőzések, mind pedig az elhunytak számát tekintve. Magyarország azonban felkészült, kórházainkat felszereltük, és minden rendelkezésre áll a védekezéshez: lélegeztetőgépek, maszkok, gumikesztyűk és védőruhák. A koronavírus-világjárvány első hulláma alatt számos olyan egészségügyi, gazdasági és más védelmi intézkedést hoztunk meg, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország, szemben sok európai állammal, sikeresen kezelje a járványt. Az első csatát tehát megnyertük. E helyütt köszönet illet meg minden jogkövető magyar állampolgárt, akik az intézkedések betartásával járultak hozzá a járvány terjedésének lelassításához. És természetesen külön köszönet jár az egészségügyben, a rendfenntartásban, a kereskedelemben, valamint a közoktatásban dolgozóknak, az ő áldozatos munkájuk nélkül ez nem sikerülhetett volna.

Tisztelt Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Reagálóképességünk fenntartása érdekében 2020 júniusában a kormány, ahogyan a nevében is benne van, járványügyi készültséget vezetett be. Most, 2020 novemberében, az ország védelme érdekében ismét cselekednünk kell. Tudatában vagyunk annak, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hoznunk, és hogy az eddig megtett intézkedések betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfőbb erőtartaléka.

A koronavírus-járvány második hullámára válaszként több európai ország ismét különleges jogrendet vezetett be. Hazánknak is lépnie kell, hiszen továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket és munkahelyeket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szükség. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege ugyanis éppen a hatékonyság biztosítása. A különleges jogrend abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a lehető leggyorsabban lehessen intézkedéseket hozni és azokat végrehajtani. A normál eljárásrend akár heteket is igénybe venne, ennyit azonban képtelenség várni, a magyar emberek élete és egészsége olyan nyomós közérdek, amely miatt azonnali lépések megtételére van szükség.

Jogrendszerünk alapja, az Alaptörvény nemzetközi összehasonlításban is nagyon részletesen, széles körű garanciákkal körülhatárolva rögzíti, hogy rendkívüli helyzetekben mi a teendő, és melyik alkotmányos szervnek mi a feladata. A veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása ennek értelmében az Országgyűlés döntésének a függvénye.

Mindezek alapján jelen javaslat célja, hogy az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, illetve a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében, a kormány által elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve az azóta meghozott valamennyi intézkedést megerősítse, és azok hatályát meghosszabbítsa.

Tisztelt Ház! A javaslat 2. §-a az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésén alapuló felhatalmazás. Ennek tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a kormány intézkedéseit természetszerűleg nem egy, hanem több kormányrendelet tartalmazza. Éppen ezért a hatálymeghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét nem merev hivatkozás útján állapítja meg, hanem a rendkívüli intézkedések bevezetésére vonatkozó jogalkotói hatáskört megalapozó alaptörvényi rendelkezés feltüntetésével.

(13.10)

Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik. Időbeli hatályát tekintve pedig a törvény hatályvesztéséig, tehát a törvény kihirdetésétől számított 90 napig biztosítja az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást.

Itt megjelenik egy fontos különbség a tavaszi járványhelyzettel kapcsolatban: míg tavasszal nem lehetett tudni, hogy mikor várható a járvány első hullámának a vége, addig a mostani helyzetben, ha minden a tervek szerint alakul, akkor remélhetőleg rövid időn belül rendelkezésünkre fog állni valamilyen vakcina. Ezért, amennyiben hihetünk az Európai Bizottság tájékoztatásának, ez a 90 nap elegendő lesz. Emellett ugyanakkor a javaslat egyértelművé teszi, hogy a felhatalmazás a 90 nap leteltét megelőzően is visszavonható, továbbá értelemszerűen az Országgyűlés hatályon kívül is helyezheti azt.

Ki kell emelni, hogy az Országgyűlésnek a soron következő határozatképes ülésein a szabályozás alapján a felhatalmazás fenntartásáról nem szükséges döntenie, ex lege a törvény hatályvesztésig fennmarad, döntés ezt megelőzően csupán a felhatalmazás esetleges visszavonásának igénye esetén szükséges. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a felhatalmazás visszavonására az Országgyűlésnek az intézkedéseket tartalmazó egyes kormányrendeletek kihirdetését követő 16. naptól van lehetősége, az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A felhatalmazás tárgyi keretei alapján az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy csupán a kormány által hozott egyes intézkedések tekintetében vonja vissza esetleg felhatalmazását.

A javaslat azt is kimondja, hogy az Országgyűlés a rendelet hatálybalépését követően az ennek a javaslatnak a hatálybalépéséig megalkotott, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeleteket megerősíti, ezáltal az Országgyűlés elismeri a kormány eddigi, a járvány megfékezése érdekében tett lépéseit.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat 3. §-a előírja, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen az Országgyűlés ülésén, annak hiányában pedig az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére tájékoztatást ad.

Tisztelt Ház! Szólnom kell a törvényjavaslat választásokat érintő rendelkezéseiről is. Az Alaptörvény alapján a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondhatja feloszlását. A javaslat szerinti szabály kimondja, hogy a képviselő-testület feloszlásának elrendelése esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Ez az eset vonatkozik arra is, amikor a katasztrófavédelmi törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a Fővárosi Közgyűlésnek és a megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A választási és népszavazási eljárások során a közvetlenség alaptörvényi elvének érvényesüléseként valamennyi választópolgár személyes részvétele volna szükséges. Könnyen belátható azonban, hogy ez a humánjárvány megelőzését, illetve következményeinek az elhárítását súlyosan veszélyeztetné. Tekintettel arra, hogy sem a választási, sem pedig a népszavazási eljárásról szóló törvények veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat nem tartalmaznak, szükséges itt rendelkezni arról, hogy a veszélyhelyzet idején az ilyen eljárási határidők megszakadjanak. Megjegyzem, hogy a kormány járványügyi okból már 2020. november 5-én rendelkezett a törvényjavaslat hatálybalépéséig tartó időtartamra kitűzött időközi választások elhalasztásáról, ez azonban ideiglenes intézkedésként csak az Országgyűlés döntéséig szól.

Ugyancsak szükséges arról is rendelkezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható. Az így elmaradt választás, illetve népszavazás időpontját azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kell tűzni. Aki azt állítja, hogy ezek a rendelkezések szükségtelenek, illetve aránytalan korlátozásokat jelentenek, egyúttal azt is kívánja, hogy az állam az ajánlások gyűjtése, valamint a szavazás során a választópolgárokat súlyos fertőzésveszélynek tegye ki  ez nyilvánvaló felelőtlenség volna. Ismét hangsúlyozom, hogy az előbb ismertetett rendelkezések kizárólag a veszélyhelyzet idejére és kizárólag az időközi választásokra és népszavazásokra vonatkoznak.

Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a javaslathoz most benyújtott módosító indítvány arról rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után azon választások, amelyek esetében a veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, biztosítjuk, hogy a jelöltek kizárólag azok lehetnek, akiket a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a választási bizottság jogerősen már nyilvántartásba is vett. Ezzel a szabályozással biztosítható, hogy az elmaradt időközi választások esetén a megfelelő számú ajánlást összegyűjtő jelöltek a veszélyhelyzet után kitűzött választáson is jelöltek legyenek, mivel ebben az esetben a választás elmaradását szünetelésnek kell tekinteni, így számukra is biztosítja a javaslat, hogy ne járjon a szabályozás hátrányos hatással.

Emellett a javaslathoz benyújtott módosító indítvány arról is rendelkezik, hogy a kormány vonatkozó rendelete hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Ezen aláírásgyűjtés során a rendelet hatálybalépéséig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó, megsemmisítésre nem került aláírásgyűjtő íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 3 napon belül át kell adni a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.

(13.20)

Ezáltal lehetőség lesz arra, hogy az aláírásgyűjtés a veszélyhelyzetet követően folytatódhasson, a korábban gyűjtött aláírások is felhasználhatóak legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ahhoz, hogy a kormány az eredményes védekezéshez szükséges valamennyi intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. Ezért is fordulok önökhöz, tisztelt baloldali képviselők, itt a lehetőség, hogy ezúttal bizonyítsák, nem kizárólag a napi politikai haszonszerzés és a hazai, valamint nemzetközi hangulatkeltés élteti önöket, hanem az ország sorsát is szívükön viselik. Kell hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a napi sárdobálás és politikai érdekek felett állnak. Kell hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben egységes a nemzet, és azt a baloldal nem utasítja el. A magyar emberek életének és munkahelyének védelme ilyen ügy.

Ezért tisztelettel kérem, hogy támogassák az előterjesztést, hogy ne történhessen meg ismételten az, ami tavasszal már megtörtént. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)