Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY, az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság ülésén is felvetődött az a kérdés, hogy megvan-e a jogszabályi alapja a költségvetés megtárgyalásának.

(18.30)

Az ellenzék úgy ítélte meg, nincs, hiszen nem született meg az államháztartási törvény módosítása, és jogszabályi ellentét feszül a Házszabállyal is. Felvetődött az a kérdés is, hogy a bizottság kizárólag a 2001. évi költségvetést vitassa meg, hiszen a jövő évi folyamatok ismerete nélkül mérhetetlen, minősíthetetlen és értékelhetetlen mindaz, ami a 2002-es költségvetés tételei között szerepel.

A kormánykoalíciós többség elutasította e javaslatokat, ezt követően átengedte a terepet az ellenzék kritikai véleményének, és igazán aktívvá ismét csak a végszavazáskor vált.

Az ellenzéki pártok képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. A közoktatás terén azért, mert indokolatlan méretű módosításokat tartalmaz a közoktatási törvény területén.

Az ellenzék kifogásolta az úgynevezett 90 százalékos finanszírozási szabály felfüggesztését. Azt a passzust függeszti fel a törvény, amely kimondja: a központi költségvetésnek minden évben annyi központi támogatást kell biztosítania a közoktatás számára, amennyi a két évvel korábbi össz közoktatási kiadások 90 százaléka volt. Érthetetlen számunkra, hiszen éppen a jelenlegi kormánykoalíció erőltette be ezt a 90 százalékos passzust tavaly a közoktatási törvénybe, túllicitálva a korábbi 80 százalékos szabályt, és rögtön az első költségvetésnél azonnal felfüggeszti az általa előírt követelményt. Ez világosan mutatja azt az eddig követett oktatási kormányzati logikát, amely éles szakadékot állít a politikai deklarációk és a realitások közé.

Több ponton további tényeket függesztett fel a költségvetési törvény. Felfüggesztette a taneszköz-beszerzési fejlesztésekre vonatkozó előírást, a könyvtáros tanítók beállítására vagy a vezetői státuszok szabályozására vonatkozó törvényi garanciát is. Mindez elfogadhatatlan volt az ellenzék számára, mert ezeket a passzusokat is a jelenlegi kormánykoalíció vitte be a korábbi közoktatási törvénybe.

Mindez világossá tette, hogy a beígért pedagógusbér-emelésen túl semmilyen valóságos többletforrás nincs a közoktatás számára. Nincs az esélyegyenlőtlenség mérséklésére, kezelésére forrás, nincs többletforrás a kisebbségi oktatás problémáinak rendezésére, és nincs igazán forrás az iskolaépületek, kollégiumok felújítására, fejlesztésére, márpedig sok helyen robbanásveszélyes helyzet közelébe jutunk, ha az iskolaépületek állagát tekintjük.

Ugyanakkor világossá vált, hogy a pedagógusbérek emelésére vonatkozó ígéretek is bizonyos ponton kétségessé válnak. A január 1-jei 8,75 százalékos béremelés, majd a szeptember 1-jei további 20 százalékos béremelés mindössze a jövő évben egy 16 százalékos bérfejlesztésre ad lehetőséget havi átlagban lebontva. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben 3-4 százalékkal csökkent a pedagógusok keresetének reálértéke, mert az infláció túllépte már a 10 százalékot, akkor ez azt jelenti, hogy a nulla bázison azonnal mindössze 12-13 százalékos béremeléssel számolhatunk jövőre. A pedagógusok jelentős rétegei azonban megint túl fogják lépni az évi 1 millió 250 ezer forintos jövedelemhatárt, ami további 1-2 százalékkal ismét csökkenti mindezt. És akkor nem beszéltem még a szeptembertől esedékes 10 százalékos kötelezőóraszám-emelésről, amely további 1-2 százalékkal ezt csökkenti. Vagyis odajutunk, hogy jó, ha jövő évben megőrzi a reálértékét a pedagógusok keresete, ha elfogadjuk a gazdasági kutatóintézetek 9 százalékos inflációs előrejelzését.

A felsőoktatás terén jó érzéssel vette tudomásul az ellenzék a béremelésre vonatkozó erőfeszítéseket, bár itt kifogásolta azt, hogy az egyes kategóriákon belül nincs szolgálati idő szerinti előmeneteli lehetőség; mint ahogy kifogásolta azt is, hogy a doktoranduszok esetében nincs reális növekedés a képzési normatívákban, és a hallgatói normatívák területén sincs igazi és valóságos emelkedés.

Mindezekre tekintettel az ellenzéki pártok képviselői általános vitára alkalmatlannak tartották a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.