Felszólalás adatai

MOLNÁR RÓBERT (Fidesz): Kedves Elnök Asszony! Így késő este is ügyelek arra, hogy most ne elnökurazzam le önt.

Kedves Képviselőtársaim! Bár a mai vitanap során többen tettek említést Bokros Lajosról és ténykedésének áldatlanságairól, mégis úgy gondolom, hogy nem árt, ha ismét górcső alá vesszük a szocialisták szakértőnek hirdetett gazdaságpolitikáját. Annál is inkább fontos említést tenni erről, mert manapság oly sikk szocialista körökben mohón kritizálni a polgári kormány ez irányú cselekvéseit, miközben a szociálliberális ellenzék demagóg módon megfeledkezik négyéves szakértői ténykedéseinek áldatlanságairól.

A legkiszolgáltatottabb réteg, a nyugdíjasok kapták az első pofont, amikor Bokros úr a megígért 20 százalék helyett mindössze 50 forinttal emelte a nyugdíjakat, és így, képviselőtársaim, nemhogy 20 százalékos emelés nem történt, hanem 16 százalékos reálnyugdíj-csökkenés következett be négyéves ténykedésük eredményeként. (Dr. Géczi József Alajos közbeszól, miközben járkál a padsorok között.) Bokros Lajos és a szocialisták szociális érzékenységéről tanúskodik...

Kedves Elnök Asszony! Az egyetlen szocialista képviselőt intse már fegyelemre, legyen szíves! (Derültség.)

Bokros Lajos és a szocialisták szociális érzékenységéről tanúskodik, hogy az 1996-ban bevezetett, általuk csak reformnak nevezett Bokros-csomag ellehetetlenítette a kisvállalkozókat, súlyos és nehezen kiheverhető visszaesést okozott a teljes magyar gazdaságnak. A társadalom legkisebb sejtjeit sem kímélte Bokros Lajos, de egyik MSZP-s pénzügyminiszter sem a Horn Gyula által elfogyasztott négy-öt közül. Számukra a makromutatók domináltak, ellentétben a családok, a gyermeküket nevelő fiatalok, az egyetemeken tanuló diákok, az egészségügyben dolgozó orvosok, nővérek, mentősök helyett. Számukra csak száraz számok, mutatók maradtak a családok, miközben az abortuszok száma megnőtt, házasságok, életek mentek tönkre.

Kedves Képviselőtársaim! Ez mind-mind a szocialista és szabad demokrata szakértelem. Amikor a Fidesz kormányra került, meghirdette a jövő programját, számára nemcsak hamis lózung, de vállalható ígéret maradt a szociális érzékenység. Felszámolta a pénzmosodaként működő tb-önkormányzatokat, a korrupció melegágyát, jelentős családi adókedvezményeket vezetett be, megteremtette a nyugdíjak vásárlóértékét, és diákhitelt biztosított; nem részesítette pozitív diszkriminációban a fővárost a vidék kárára, a millennium jegyében viszont jelentős beruházásokra, megemlékezésekre került sor. Bár nagyon sok még a tennivaló, sok még a megoldásra váró feladat, a kormány mégis lehetőséget teremt egy szebb, jobb, élhetőbb életre. A polgári kormány visszaadta a nemzet öntudatát, önbecsülését és jövőképét, a ma fiatalságának megteremtette a tudásalapú társadalom lehetőségeit.

S bárhogy alakul a jövő, a polgári gondolatot senki nem tudja kiirtani e hazában, mert négy év nem sok, de elég volt arra, hogy az elvetett mag szilárd talajba kapaszkodjék. Számunkra ez a kérdés, ez a lényeg, ebben különbözünk mi, demokraták és önök, kedves ellenzéki képviselőtársaim, akik ma fennen hangoztatják jogállamiságukat, demokratizmusukat. Szerencsére nem vagyunk szenilisek, és emlékszünk még arra, hogy hol álltak '56-ban a valódi demokraták és hol önök, kedves szocialisták. S ha ez a kormány olyan rosszul tenné dolgát, mint ahogy azt önök, szocialisták és szabad demokraták sugalmazzák, akkor nem a népszerűségi listák élén állnánk, ellentétben önökkel, akik még ma is masinisztát keresnek, miközben messze elkerül bennünket a varsói gyors.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)