Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön az elején érdemes tisztázni, Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét, a magyar gazdaságot, a nemzet gyarapodását elősegítő felsőoktatási intézménye legyen.

Magyarországnak nem érdeke, sőt érdekeit sérti, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyek hátterében a demokratikus játékszabályokat megkerülve, pénzügyi támogatásokkal külföldről befolyást szerezve törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarjanak ellehetetleníteni, a választói akaratot megmásítani.

(10.00)

Soros György Magyarországon és a világban működő szervezetei ilyen álcivil ügynökszervezetek, s elszántak vagyunk abban a tekintetben, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk.

A Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják, sokan nem is ismerik azt a tényt, hogy a Közép-európai Egyetem az Országgyűlés döntése alapján államilag elismert, magyar jog szerint működő, magánfenntartású magyar felsőoktatási intézmény. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!) A magánegyetemmel közös fenntartásban létező Central European University, CEU, viszont olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely magyar nyilvántartásban szereplő, de csupán Budapesten működő külföldi felsőoktatási intézmény, Magyarországon külföldi. A CEU alatt az utóbbi külföldi intézmény értendő, amely az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működik, de ott tevékenységet nem folytat. (Szabó Szabolcs: Akkre­di­tált.) Technikailag a két egyetem egy és ugyanaz, egyet­len campuson működik. A CEU tanárai, alkal­mazottai nem a CEU alkalmazásában állnak, hanem a magyarországi magánegyetem, illetve annak kft.-je alkalmazásában.

A CEU működésének hivatalos magyarországi elis­merésével kapcsolatos folyamat 1995-ben kez­dő­dött, amikor a művelődési és közoktatási miniszter a fel­sőoktatásról szóló törvény alapján engedélyezte a Cent­ral European University mint külföldi felső­ok­ta­tá­si intézmény működését Magyarországon. Igaz, már annak idején felmerült, hogy mitől minősül kül­föl­di intézménynek egy csupán Magyarországon mű­ködő felsőoktatási intézmény. Erre akkor politikai válasz született; nem véletlen, hogy ez a kérdés nap­ja­inkig végigkíséri a CEU történetét.

2004 áprilisában Magyarország akkori mi­nisz­ter­elnöke és New York állam kormányzója írt alá kö­zös nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szándékot, hogy a New York államban egyetemként bejegyzett, de ott nem működő Central European University az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg el­nyerje a magyarországi egyetemi státuszt is. Ezen meg­állapodás alapján az Országgyűlés 2004. június 21-én elfogadta a Közép-európai Egyetem állami elis­meréséről szóló 2004. évi LXI. törvényt, amely­nek eredményeként a Közép-európai Egyetem ma­gyar, nem állami egyetemként működik Magyar­or­szá­gon. Képzéseit mint magyar felsőoktatási in­téz­mény a magyar képesítési jegyzék alapján folytatja, és így folytat mesterképzési, illetve doktori iskolában képzéseket. Az egyetem különleges állását a 2005. évi CXXXIX. törvény, majd a 2011. évi CCIV. törvény is biztosította, így az egyetem kettős státusza 2004 óta lényegében változatlan.

Fontos kiemelni, hogy ez a kettős státusz az egye­tem kezdeményezésére jött létre. Tekintettel azon­ban arra, hogy egyre több külföldi felsőoktatási intézmény kezdett képzésekbe Magyarországon, 2011-ben, amikor az Országgyűlés elfogadta a CCIV. számú, felsőoktatásról szóló törvényt, szigorodott ennek általános feltételrendszere, és előírtuk a mű­kö­dés 5 évenkénti felülvizsgálatát 2011-ben.

A külföldi felsőoktatási intézmények ma­gyar­or­szá­gi képzésének indítását több, jogszabályban rög­zí­tett forma teszi lehetővé. Az első az, amikor magyar­országi működési engedéllyel történik a működés. A másik, amikor határon átnyúló szolgáltatás kereté­ben történik a tevékenység. A harmadik, amikor a ma­gyar felsőoktatási intézményen keresztül licencia­képzést indít egy külföldi intézmény. A negyedik pedig, amikor magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben közös képzést vagy kettős képzést indítanak.

Mivel ezen képzési tevékenységek szabály­sze­rű­sé­gét a működési engedélyek felülvizsgálata során 5 évente kell ellenőrizni, ezek az ellenőrzések 2016 őszén indultak el. Az ellenőrzések során számos hiányosságra derült fény, ezért kérte a kormány, hogy egy jelentés készüljön, ami ezeket összegzi. Ezt a jelentést a kormány nyilvánosságra hozta. Ebből egyértelműen látszik, hogy a Magyarországon be­jegy­zett külföldi intézmények működése számos súlyos szabálytalansággal terhelt. Ezek az alábbi cso­portokba illeszthetők.

1. A külföldi felsőoktatási intézmény nem a meg­fe­lelő jogi keretek között folytat képzést; mű­kö­dési engedélyt kért, pedig csak egy közös képzésről van szó.

2. Valójában nincs együttműködés és ma­gyar­or­szá­gi partner.

3. Hiányzik a programakkreditáció. Ez külö­nö­sen igaz a Central European Universityre. (Szabó Szabolcs: Van, csak más a neve.) Ne beszéljél bele, légy szíves, majd meghallgatom én is a képviselő urat, jó? (Zaj, közbeszólások az ellenzék pad­so­rai­ból. ‑ Az elnök csenget.)

4. A külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert, fokozatot adó oklevél, azaz bár egyetem hirdeti, de valójában az csak egy tanfolyam, amivel nagyon könnyű félrevezetni valakit ‑ úgy látom, sikerült is ez néhány képviselő esetében ‑, és ez csak akkor derül ki, amikor valaki majd Magyarországon ezt az oklevelet el akarja ismerni: kiderül, hogy ez nem diploma.

5. A külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában elismert felsőoktatási in­téz­ménynek, azaz bár a neve hasonló, valójában időköz­ben megszűnt a felsőoktatási intézményi státusza.

6. A közhiteles nyilvántartásba történő adat­szolgáltatási kötelezettség nem teljesül. Ez alatt ál­ta­lá­ban azt kell érteni, hogy a hallgatói, képzési egyedi adatokat nem jelentik be. Ma nehezen lehet meg­mon­dani, maga a Central European University sem tudja pontosan, hogy hány hallgatója is van, beje­len­tés nem volt, nem is történt ebben az ügyben utó­lagos pótlás.

7. A külföldi felsőoktatási intézmény nyíl­ván­tar­tás­ba nem vett képzéseket folytat. A Central Euro­pean Universitynél 17 ilyen képzést találtunk.

Kritikusnak tekintjük azt az esetet, amikor a kül­­földi intézmény nem felel meg a nemzeti fel­ső­ok­ta­tásról szóló törvényben rögzített alapvető kri­té­ri­um­nak (Szabó Szabolcs közbeszól.), vagyis a szár­ma­zási országban nem minősül államilag elismert felső­ok­tatási intézménynek, és nem bocsáthat ki Magyar­ország területén folytatott képzésre tekintettel álla­milag elismert, felsőoktatási fokozatot adó oklevelet. Ez nem érvényes a Central European Universityre. Hasonló súlyos hiányosság, ha az intézmény a szár­mazási országban államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, ame­lyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag el­ismert felsőoktatási fokozathoz.

A felmerült ügyek jó részét az oktatási kor­mány­zat hivatalból kezeli, amint a jelentésben is látható volt. Egyes esetekben már meg is történt az enge­dé­lyek visszavonása, más esetekben pedig új enge­dé­lyek kiadása. A vizsgálatból kiderül, hogy a 28 kül­földi intézményből mindössze egy volt, amelynél nem találtunk szabálytalanságokat, mulasztásokat. Ezek a szabálytalanságok számos esetben magyar ál­lam­polgárok megtévesztését eredményezték. Nem tu­dom ugyanis másnak tekinteni azt, amikor egy kép­zésről kiderül, hogy az a származási országban való­jában nem eredményez felsőfokú végzettséget, vagy amikor az lesz nyilvánvaló, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon felsőoktatási intézményként tevékenykedő szer­vezet odahaza már elveszítette ezt a jogállását, de ezt természetesen nem jelentette be, és ma­gyar­or­szá­gi tevékenységét nem zárta le.

A jogszabályok megtartása nem lehetetlen, ezek pe­dig mindenkire vonatkoznak, betartásukat el­vár­juk. Soros György szervezetei sem állhatnak a ma­gyar törvények felett. Miközben rendezni kívántuk a fent leírt rendetlenséget, az is nyilvánvalóvá vált, hogy míg az Európai Unión belül a társhatóságokkal zökkenőmentes az együttműködés, az Európai Unión kívüli harmadik országbeli felsőoktatás esetében más a helyzet. Ott szükségesnek látjuk, hogy a magyar és az adott ország illetékesei között a jövőre nézve lét­re­jöjjön egy megegyezés, egy szerződéses kapcsolat. Ez a képzésekre való közös rálátást, a szükséges ad­mi­nisztratív együttműködést nemcsak lehetővé teszi, de elő is írja. A benyújtott törvényjavaslat legfontosabb pontja éppen ez: a jövőben az Európai Unión kívüli egyetemek akkor működhetnek Magyarországon, ha arról a származási ország és Magyarország is nem­zetközi szerződés aláírásával megállapodást köt az adott intézmény új helyszínen történő működéséről.

Ez nem egy a nemzetközi együttműködést elle­hetetlenítő körülmény, sőt a célja éppen hogy a két or­szág kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tu­do­mány, a felsőoktatás világán keresztül. (Dr. Szél Bernadett: Azzal, hogy becsuknak egy egyetemet?) Ha az lenne cél, hogy harmadik országbeli felső­ok­ta­tá­si intézmények ne kapjanak működési engedélyt, ennek a jelenlegi szabályozás alkalmazása során is érvényt tudnánk szerezni. Ha ezt az együttműködést mindkét állam támogatja, abból az érintett felső­oktatási intézmény is profitálhat, hiszen ezen az úton mindkét kormány biztosíthat támogatást az érintett felsőoktatási intézmény részére.

Egy ilyen nemzetközi megállapodás termé­sze­te­sen nem korlátozhatja a tanszabadságot, az intéz­mé­nyi autonómiát. Az intézményi autonómia meg­őr­zé­sé­nek másik oldala a jogszabályok betartása. Ma­gyar­ország Kormánya nem is köthet olyan nem­zet­kö­zi megállapodást, mely ellentétes lenne az Alap­törvényben is rögzített alapvető jogokkal, elvekkel. Visszautasítom azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar kormány erre törekedne. A magyar tör­vé­nye­ken és a magyar jogszabályok keretein kívül soha semmilyen módon nem szóltunk bele abba, hogy milyen módszerekkel, milyen elvek mentén szervezi meg egy intézmény a képzését, milyen módon éri el a képzési célokat. (Kunhalmi Ágnes: Pont most jutott esztekbe! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Huszonhét év után!)

(10.10)

Ez igaz a magyar jogrendszer szerint, de a külföldi jogrendszer szerint folytatott képzésekre is. Az ilyen típusú kontroll és beavatkozás törvényi kötelességünk.

A Central European University, vagy nem tudom pontosan, nézzenek utána, a Közép-európai Egyetem vezetői a napokban úgy nyilatkoztak, hogy számukra az új szabályozás elfogadhatatlan. Szerintünk ennek a problémának van megoldása, állunk a tárgyalások elébe az Amerikai Egyesült Államok kormányával, illetve a szövetségi állam vezetésével. Mivel négy amerikai intézmény is folytat Magyarországon felsőoktatási tevékenységet, mindegyik érintett az új szabályozásban, mi készek vagyunk ezekről nemzetközi szerződést kötni. Találkoztunk és tárgyaltunk, minden ellenkező híreszteléssel szemben, eddig is a Central European University vezetőivel, maga az igazságügyi miniszter úr is találkozott a rektorral, illetve az illetékes államtitkár, és hajlandóak vagyunk a párbeszéd folytatására, amíg érvekről van szó, de nem tudunk mit kezdeni azokkal a víziókkal, amelyek a tanszabadságot látják veszélyben. (Dr. Bárándy Gergely: Mit keres itt a törvény?)

A bevezetendő intézkedések nem ezt a célt szolgálják, és nem is lennének alkalmasak erre, bár szemlátomást kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény egy részét félrevezessék és mozgósítsák. (Dr. Szél Bernadett: Magyarul: mindenki hülye, csak ti vagytok okosak!) Az új magyar szabályozás egyáltalán nem érinti a magyar jog szerint működő Közép-európai Egyetemnek a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által is magas színvonalúnak elismert képzéseit, éppen ezért sajnálatos, hogy Soros György, nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, a Magyar Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is, akkor személyesen az akkori miniszternél kérte, hogy a külön jogokat biztosító lex CEU érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett. Idézek a levélből: „Tisztelt Miniszter Úr! Kedves B.! Őszinte megelégedéssel értesültem arról, hogy az általam alapított Közép-európai Egyetem másfél évtized után magyar akkreditációt nyert. Tudom, hogy ez a te segítséged nélkül nem történhetett volna meg. Mint a FenntartókTanácsának elnöke egy látszólag jelentéktelennek tűnő kéréssel fordulok hozzád. Az új felsőoktatási törvény, amely már magyar egyetemként sorolja fel a CEU-t, a hatályukat vesztő törvények között felsorolja a 2004/LXI. úgynevezett lex CEU-t. Szeretnénk, ha a lex CEU az új felsőoktatási törvénnyel egyidejűleg hatályban maradna akkor is, ha ez némi redundanciát okoz. Tehát azt kérjük, csupán annyit kérünk, hogy a lex CEU ne kerüljön felsorolásra a hatályukat vesztő törvények között. X. kollégám, aki szerdán ezt a levelet neked személyesen átadja, részletesen el tudja mondani álláspontunkat. A másik kollégám, Y. a miniszterelnök úr informális támogatását is fogja kérni. Támogatásodat köszönve, régi barátsággal üdvözöl Soros György, a Közép-európai Egyetem kuratóriumának elnöke” (Dr. Rétvári Bence: Hoppá! Hoppá!)

Nem meglepő hát, hogy Soros György az egyetemére is kiterjedő szabályozási szándék láttán egyből világméretű lejárató kampányba kezdett. Igen, tisztelt Ház, van lex CEU, ezt 2004-ben szavazta meg a Magyar Országgyűlés. (Kunhalmi Ágnes: Ezt bevállalni, miniszter úr!) A magyar média Soros György által finanszírozott szelete tiltakozásáról remekül felfedi a hálózat erejét, egyszersmind megmutatja, hogy milyen erős üzleti körökkel állunk szemben, mert ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is. Megjegyzendő, hogy más amerikai egyetemek mellett nem állt ki az amerikai ügyvivő, meg sem említette őket, holott van még három ilyen intézmény, egyikük éppen az, amelyiknél semmi problémát nem találtunk. Érdekes módon egyetlen más, Magyarországon működő külföldi egyetem se gondolta még azt, hogy az oktatás szabadsága sérül, ha ezeket a szabályokat betartja.

Ma új szabályokat hozunk, amelyek betarthatóak, jogokat biztosítanak és nem előjogokat, igényelnek erőfeszítést vagy éppen befektetést, de meggyőződésünk, hogy Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)