Felszólalás adatai

SZITKA PÉTER, az eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A tisztelt képviselők egy igen rövid időszakról szóló jelentést tarthatnak a kezükben, ugyanis az az országgyűlési határozati javaslat, amely alapján ez az eseti bizottság felállt, gyakorlatilag abban szabott nekünk korlátot, hogy június 21-ig el kell készítenünk az első jelentésünket. Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló idő a feladatok komplexitását, a mélyreható elemzéseket nem tette lehetővé, de azt gondolom, hogy az előttünk fekvő anyag, ez a jelentés méltó alapja lesz a munka továbbfolytatásának.

A jelentés elején nemzetközi kitekintést olvashatunk, illetve a hazai kábítószerhelyzet néhány alapkövét, néhány főbb állomását olvashatjuk el 1996-tól, a Juhász Gábor országgyűlési képviselő úr által vezetett eseti bizottságtól egészen napjainkig. Azt gondolom, örvendetes az a hír, hogy a bizottságban ülő képviselők és szakértők felmérték, hogy a kábítószer-probléma mennyire rendkívüli módon szerteágazó, és megfelelően pozícionáltuk a bizottságot, azaz hogy a legégetőbb és legfontosabb kérdéseket vettük górcső alá.

Április 14-én fogadta el egyhangúlag az Országgyűlés azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely gyakorlatilag azokat a feladatokat és célokat tűzte ki számunkra, amelyeket a bizottságnak el kell végeznie. A bizottság tizenkét fővel működik. A bizottság meghallgatta a szakmának azt a kérését, amely azt tartalmazza, hogy minél több szakmai képviselő jelenjen meg a bizottsági üléseken, minél több szakmai képviselő vegyen részt érdemben a bizottsági munkában, ezért hat országgyűlési képviselő és hat szakértő foglal helyet a bizottsági üléseken.

Ez a jelentés május 5-től június 21-ig öleli fel az eddig elvégzett munkánkat.

(17.30)

Ez a rövid időszak nyilvánvalóan arra volt elegendő, hogy azokat az alapelveket rögzítettük, amelyek mentén a jövőben a munkánkat végezni szeretnénk. Minden egyes bizottsági tag elkötelezett abban, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi kábítószer-problémával kapcsolatos kormányzati és parlamenti munkánkban egyfajta dinamizálásra van szükség, a kábítószer-koordinációs struktúra hazai hatékonyságának növelésére van égetően szükségünk. Azt gondolom, hogy a bizottsági üléseken a bizottságban helyet foglaló országgyűlési képviselők egyik meghatározó alapelve az, hogy a tényeket helyezzük előbbre, tehát a tények elsőbbsége a legfontosabb, és a különböző elemzéseknél a pártpolitikai függetlenséget próbáljuk megőrizni.

Bizottsági meghallgatásokra is sor került e rövid időszak alatt. Az Igazságügyi Minisztérium részéről dr. Molnár Gábor főcsoportfőnök úr képviselte a tárcát, aki legfőképpen a 2004. év végi alkotmánybírósági döntésről tartott számunkra egy tájékoztatást, és vázolta azokat a feladatokat, amelyek nyilvánvalóan a kormány, a különböző érintett minisztériumok előtt állnak az új jogszabályi háttér megteremtésével kapcsolatban. A bizottság kifejtette azon véleményét, illetve elhatározta, hogy ebben a munkában szervesen részt vesz, ajánlásokat fog megfogalmazni, illetve véleményezi a különböző előterjesztéseket. Az Egészségügyi Minisztérium részéről dr. Kapócs Gábor helyettes államtitkár úr adott tájékoztatást az egészségügyi háttérintézményekről, kifejezetten fókuszálva az új intézményi háttérre, a különböző drogambulanciákra, rehabilitációs otthonokra és az elterelés intézményeire. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium részéről Mesterházy Attila politikai államtitkár úr tartott tájékoztatót, aki a minisztérium által biztosított lehetőségekről, pályázatokról, illetve különböző programokról tartott tájékoztatót.

Azt gondolom, ahogy említettem, a bizottsági ülésen részt vevő hölgyek és urak méltán mérték fel azt, hogy inkább szakmai, mintsem politikai kérdés a kábítószer-probléma. Ez abból is levetíthető, hogy a különböző döntéseket akár a munkaterv, akár a bizottsági meghallgatások tekintetében vagy adott esetben e jelentésre vonatkozóan is konszenzussal és egyhangúlag hozzuk meg. Az Országgyűlés meghosszabbította a bizottság munkáját egészen a ciklus végéig, és azt gondolom, hogy e jelentés, amelyet, azt gondolom, képviselőtársaim elolvastak, méltó alapja lesz annak, hogy mélyreható elemzőmunkákat fogalmazzunk meg, tegyünk meg, és a jövőre vonatkozólag a különböző kormányzati és minisztériumi döntésekhez szintén megfelelő tájékoztatást, illetve ajánlásokat fogalmazzunk meg.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a jelentést vitassuk meg, és támogassák annak elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps.)