Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. (Olvassa.) Engedjék meg, hogy egy mondatot mondjak önöknek arról, hogy megítélésem szerint amikor egy ilyen állami befektetésről gondolkodunk, illetve egy ilyen állami költségvetési támogatást igénylő projektet akarunk támogatni vagy elvetni, talán érdemes átgondolni, hogy miképpen kellene gondolkodni nekünk, honatyáknak a költségvetés pénzéből történő vállalkozásokról. Általánosan elhangzott érv, hogy kockázata van ennek az olimpiai pályázatnak. A kockázatról mérhetetlenül megoszlanak a vélemények a különböző padsorokban ülő képviselők között, de a kockázat tényét általában senki sem vitatja.

Ennek a parlamentnek, ennek a kormánynak, ennek a költségvetésnek kockázatot kell vállalnia. Úgy gondolom azonban, helyes, ha különbséget teszünk a kockázatvállalás fajtái között a tekintetben, hogy vállalkozó vállalja ezt vagy honatya. Mert egy honatya, kérem, a köz pénzével vállalkozik. A vállalkozó a saját pénzét teszi kockára és a saját kockázatának felelősségét viseli. Egy honatya nem a saját pénzét, hanem az adófizetők pénzét, a köz pénzét teszi kockára, és a köz kockázatára játszik, nem pedig a sajátjára, mint egy vállalkozó. Megítélésünk szerint jelen pillanatban semmiféle olyan információ nem áll rendelkezésünkre, amely 2012-re egy budapesti megrendezésű olimpia költségeit tartalmazná. Ilyenfajta számításokat, megvalósíthatósági tanulmányokat ide elénk be nem terjesztettek. Amíg ez nem történt meg, addig megítélésünk szerint egy becsületes honatya a köz pénzével be nem látható kockázatra nem vállalkozhat.

Nem tudom, észrevette-e legalább Deutsch Tamás, aki itt ült 1991-ben is az Országgyűlésben, hogy én a világkiállítást olimpiára cserélve Orbán Viktornak, a Fidesz akkor frakcióvezetőjének az Országgyűlés 1991. június 3-ai ülésén mondott beszédét idéztem. Akkor, 1991-ben az olyan típusú szövegeket, mint amilyeneket itt most Deutsch Tamás miniszter úr elmondott, az akkori kormánykoalíció, az MDF, a KDNP, a Kisgazdapárt padsoraiból hallottuk, ők beszéltek arról, hogy az ő elhivatottságuk az ellenzékben - ami akkor a szabad demokratákból és a fiatal demokratákból állt -, úgy látszik, süket fülekre talál; ők beszéltek arról, amiről Deutsch Tamás miniszter úr ma a bizottsági ülésen beszélt, hogy mi egy más kultúrához tartozunk, mármint a jelenlegi kormánypártok, illetve a szabad demokraták.

Azt gondolom, hogy bátor dolog volt akkor az akkori fiatal demokraták és az akkori szabad demokraták részéről szembefordulni egy megalapozatlan elképzeléssel, ami súlyos gondokat okozott volna az országnak az akkori helyzetben. Népszerűnek tűnt a gondolat, népszerű is volt, és akkor volt annyi felelősség az akkori Deutsch Tamásban és az akkori Orbán Viktorban, hogy egy ilyen elképzelésre velünk, Kuncze Gáborral, Bauer Tamással és a többi szabad demokratával együtt nemet mondjon. Most, kormányon, választási kampány idején azt gondolják, hogy lehet az országot egy ilyen elképzeléssel szédíteni, félrevezetni.

Azt mondhatja persze Deutsch miniszter úr, hogy más ma a helyzet, mint akkor volt. Azt gondolom, hogy annyiban persze más, hogy az előző ciklus gazdaságpolitikája kivezette az országot abból a súlyos gazdasági válságból, ami az MDF-kormány idején még csak tovább súlyosbodott. (Dr. Gémesi György: Szemétláda!) Annyiban azonban nem más a helyzet, hogy Magyarország, a magyar gazdaság ma sem annyira stabil, biztonságos, erős, az országban rengeteg igény - az egészségügyben, a vidéki infrastruktúra-fejlesztésben, a mezőgazdaságban - ma is annyira nincs kielégítve, hogy egy ilyen 2 ezer milliárdos vállalkozás ma is csak az ország egyéb fontos szükségleteinek a háttérbe szorításával vagy az adók mérhetetlen emelésével lenne megvalósítható. Valójában a Fidesz ezt tudja, hiszen a Fidesznek az volt most a véleménye ebben a négy évben, amikor nagyon gyorsan növekedtünk, hogy egy 160 milliárdos, tehát évi 32 milliárdos budapesti infrastruktúra-fejlesztésre nincs pénz. Most viszont azt mondja, hogy a következő tíz évben egy 2 ezer milliárdos, tehát évi 200 milliárdos infrastruktúra-fejlesztésre lesz pénz. Vagy az egyik nem igaz, vagy a másik nem igaz.

Én azt gondolom, hogy a Fidesz akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy ebben a négy évben nem lett volna pénz a budapesti infrastruktúra-fejlesztésre, de akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a következő tíz évben ezt a magyar gazdaság el tudja viselni. Ezért a szabad demokraták nemet mondanak erre a határozati javaslatra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiból.)