Felszólalás adatai

GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság 2000. február 22-én tárgyalta meg a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/1982. számú törvényjavaslatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának előterjesztésében. Külön aktualitást jelentett ebben az időpontban, hogy éppen ekkor zajlott itt, Budapesten az európai biztonsági és stabilitási konferencia, amelynek egyik fontos tárgyalási pontja éppen a média szabadsága, a média demokráciája volt.

Fontos hangsúlyozni ezt a kérdést, hiszen már 1996-ban, a törvény megalkotásának évében világosan látható volt, hogy bár a törvény jelentős mértékben harmonizál az Európai Unió vonatkozó jogszabályaival, fontos rendelkezései nem állnak összhangban a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv rendelkezéseivel.

A jogharmonizáció érdekében a kormány által vállalt 1999. december 31-ei határidővel készült el és került benyújtásra az Országgyűléshez a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítási javaslata. A bizottság ellenzéki tagjai sajnos erre az ülésre is felkészületlenül vagy rosszul felkészülve érkeztek, mert a hozzászólásaikban a törvénymódosítás napirenden szereplő, az imént elmondottaknak megfelelő tervezetét nem vizsgálták. A médiakuratóriumokkal kapcsolatos üldözési mániájuk miatt nem voltak hajlandóak foglalkozni éppen a legfontosabb kérdéssel: mit néz a műsorszerkezet miatt, egyáltalán mit nézhet, sőt mivel nem lehet percenként adóállomást váltani, tapasztalhattuk, hogy a szabályozatlanság miatt is rossz műsorszerkezet miatt mit kényszerül nézni a tisztelt televíziónéző, köztük a gyerekek és a fiatalok?

Tisztelt Országgyűlés! Az érdemi hozzászólások foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és összegezve az elhangzottakat, arról számolhatok be a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a környezetvédelmi bizottság fontosnak tartja, hogy az európai uniós tagállamok törvényei, rendeletei és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló irányelv vonatkozó rendelkezései jók és szükségesek, de Magyarországon valószínűleg nem elégségesek. A mai magyar társadalmi viszonyok kötöttebb kölcsönhatásban vannak a televíziós műsoralkotási és műsornézési szokásokkal, mint az Európai Unióban. Ezért hangsúlyozottabb szabályozást és szigorúbb ellenőrzést lenne szükséges bevezetni. Különösen igaz ez az ifjúságvédelem kérdésére.

Több hozzászóló javasolta, hogy a jövő generációinak személyiség- és tudatformálását - sportnyelven szólva: helycserés támadással - pozitív irányba kell terelni azzal, hogy a társadalmi célú felhívásokat, tájékoztató és oktató, azaz közszolgálati műsorszámokat - és természetesen közéjük kell sorolni a természet- és a környezetvédelmi szemlélet kialakulását elősegítő filmeket is - akkor, olyan műsoridőben vetítsék, amikor az leginkább eljut, eljuthat a fiatalokhoz, a gyerekekhez is. Ezek jussanak el hozzájuk, és ne az alacsony színvonalú, alacsony kulturáltságú, sőt sokszor hibás szokásokra csábító, vagyis kulturálatlanságra "tanító" fércmunkák, amelyek nagy része a gyermekekben félelmet keltő jeleneteket is bemutat. Ugyanez vonatkozik a reklámok szabályozására.

Tisztelt Országgyűlés! A döntésünk során figyelembe vettük azokat az információkat is, amelyeket maguk az érintett médiumok vezetői adtak a környezetvédelmi bizottság számára a tavaly november 23-ai, külön e célra rendezett bizottsági ülésen.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket mérlegelve a környezetvédelmi bizottság 11 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.