Felszólalás adatai

IVÁDY GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Bárcsak azt hihetném, hogy ez a törvénymódosító javaslat az önkormányzati működés hatékonyságát szolgálja! Remélem, hogy majd az idő önöket igazolja, én megígérem, hogy megkövetem önöket, hogyha ez valóban így lesz, addig viszont engedjék meg, hogy az aggályainkat megosszam önökkel.

Attól tartunk ugyanis, hogy a Fidesz-KDNP-pártszövetség törvényi felhatalmazást szeretne arra, hogy miután lecsökkentették az önkormányzati képviselő-testületeknek a számát, a légüres teret megfelelő színű emberekkel töltsék most fel. Meg szeretnék teremteni a jogi feltételeket arra, hogy a kádereket pozícióba juttathassák. És itt elsősorban persze nem a kistelepülésekről beszélek, mert ott sokkal kisebb a közösség, józanabbak a vezetők vagy sokkal inkább józanabbak a választópolgárok, és ilyen politikai manőverekkel nem hagyják magukat megtéveszteni, bár ott is van jócskán példa arra, hogy hasonló játékokat játszanak a település vezetői.

A nagyobb városokban, megyei jogú városokban, közgyűlésekben azonban már egészen más a helyzet, ezek azok a helyek és területek, ahol most, a képviselő-testület létszámának a csökkentésével és egyébként is a kemény és hosszadalmas kampány után nagyon sok lett az eszkimó és kevés a fóka, és legalább néhányat közülük jól kell lakatni ahhoz, hogy az áprilisi forradalom után nehogy kitörjön az ellenforradalom.

A javaslat egyébként nem szól arról, hogy mi a felső határ az alpolgármesterek számát tekintve, és én személy szerint nem nagyon tudom értelmezni azt, hogy egy vagy több. Az egyet természetesen számszakilag tudom, a többel viszont már elég nagy problémám van. És hogyha nagyon sarkított kérdést szeretnék feltenni - hangsúlyozom: sarkított -, akkor azt kellene feltennem, hogy lehet-e a javaslat alapján, hogy a képviselő-testület több alpolgármestert választ a képviselő-testület törvényi létszámánál, mondjuk, a szakértelemre, a szakemberi háttér kiépítésére vonatkozólag.

Úgy tudom, elég őrült... - vagy talán ilyen őrült polgármester nincs is nyilván, aki huszonöt alpolgármestert akar, bár személyesen is ismerek pár őrültet közülük. De a válasz erre a kérdésre, hogy vajon lehet-e az, hogy a javaslat nem korlátozza a felső határt, ezért pusztán az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességének a függvénye az - és itt sajnos idéznem kell az LMP-nek az egyik választási szlogenjét, amit nem szívesen használok most -, hogy "igen, lehet", megtehetik, hogy akárhány alpolgármestert választanak.

És nyilvánvalóan, hogy ha szakmai választ fogunk majd kapni erre a kérdésre, hogy hányat lehet, akkor majd azt fogják mondani, hogy a helyi önkormányzatok a saját szmsz-ükben le fogják szabályozni, hogy hány alpolgármestert választhatnak. Én azt gondolom, hogy ez a kardinális kérdés megért volna annyit, hogy inkább a törvényjavaslat szabályozza le, és ne helyi szmsz-ekre bízzuk.

Az egyik oldalon a választók felé azt kommunikálják, hogy csökken a képviselő-testületeknek a száma, a másik oldalon, a belső kommunikációban pedig úgy tűnik, hogy biztosítják az embereiknek azt, hogy felszívjuk majd a kádereket.

Mint ahogy említettem, a javaslat lehetőséget teremt a külsős alpolgármester intézményére, ezért elképzelhető az, hogy az önkormányzat pártszínének megfelelő tisztségviselők választódjanak meg. És hogyha most hagyjuk ezt a prekoncepciót, tehát próbálok kilépni ebből a szerepből, és csak egy logikus eszmefuttatást nézünk, hogy vajon kik kerülhetnek erre az alpolgármesteri posztra, akkor az általános indoklás azt mondja, bizalmi jelleggel, tehát bizalmi jelleggel magyarázza az általános indoklás azt, hogy a külsős alpolgármesternél a polgármesternek választási lehetőséget kell biztosítani, arra hivatkozva, hogy ezzel a képviselő-testület szakmai munkáját fogja segíteni.

Ebből elvileg az is magyarázható, hogy ennek az alpolgármesternek szakembernek kell lennie, például az érintett területnek megfelelő képesítéssel, végzettséggel kell rendelkeznie, erre is utaltak már az ellenzéki képviselőtársaim. Tehát hogyha szakmaiságról és képzettségről beszélünk, akkor orvosok, közgazdászok, jogászok, pedagógusok jöhetnének számításba. És itt lép be a bizalmi jelleg, mert valószínű, hogy a bizalom a szakemberek tekintetében is a megfelelő párthoz kötődő szakemberekhez fűződik majd - már hogyha egyáltalán lesz egyébként szakember.

A javaslat melletti érveléseknél azt is hallottuk, hogy ha egy polgármester rossz alpolgármestert választ, de erre csak később jön rá, akkor négy évig nem tud mit kezdeni az alpolgármesterével, úgy mondták önök is, hogy nem tud megszabadulni tőle. Én, megmondom őszintén, kistelepülési polgármester vagyok, tehát ezt nehezen tudom értelmezni, de elfogadom az életszerűségét a dolognak. Azt azonban nem hiszem, hogy annyi kígyó lenne ebben az országban, és hogy egyébként mindegyiket egy fideszes polgármester mellén kellene keresni, hogy emiatt egy törvénymódosítást kellene végrehajtani. Én azt mondom, hogy az alpolgármester-választásoknál sokkal nagyobb körültekintéssel kellene - hogy úgy mondjam - maguktól távol tartani a hüllőket.

Mint mondtam, nekem egyébként semmiféle problémám nem volt sem az előző alpolgármesteremmel, sem a jelenlegi alpolgármesteremmel, de ez a kistelepüléseknek a - hogy is mondjam - jellegzetessége, merthogy annyira jól ismerjük egymást, hogy nemcsak azt tudom, hogy egyébként rendes ember, hanem még azt is sejtem, hogy például most ezt a közvetítést nézi, és hevesen bólogat otthon, mert egyetért velem. Üdvözlöm, Máté! (Derültség és szórványos taps az MSZP soraiban. - Moraj a Fidesz padsoraiból.) Bocsánat!

Hogyha a képviselő-testületek számának a csökkentésénél kifejeztük azon aggályunkat, hogy helyi kiskirályságokat fognak kiépíteni, illetve hogy sokkal könnyebb ezeket a helyi kiskirályságokat kiépíteni, sajnos ez a javaslat tovább bővíti a lehetőségét, és önök is úgy fogalmaztak, hogy erősíti a polgármestereket.

A kormányprogramjukban azt írták, hogy az állam nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a törvényeket és szabályokat. Itt nyilván, úgy gondolom, a kiszámíthatóságra és a tervezhetőségre gondoltak, de az önkényes és a teljes társadalmi-politikai egyeztetést kihagyó törvényhozási mentalitásra éppen egyébként ezekben a napokban-hetekben hoznak önök tökéletes példát. És itt azért megjegyzem azt, hogy egy elkapkodva hozott és hosszú ideig hatályban lévő törvény legalább akkora károkat tud okozni, mint ha egy-egy törvényhez akár évente hozzányúlnának. És reméljük azt is nagyon, hogy nem így akarják helyreállítani a magyar állam tekintélyét, mert a tiszteletet erőpolitikával nem lehet kivívni, és az semmi mást nem von maga után, csak csalódottságot és megbotránkoztatást.

Rácz képviselőtársam azt mondta, hogy hadd válasszon a polgármester megfelelő alpolgármestert magának. Azt nem tudom, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében is megteheti: a polgármester jelöl, a képviselő-testület pedig elfogadja vagy nem fogadja el. Elméletileg ez a szabályozás most nem változik: a polgármester jelöl, és el kell fogadnia a képviselő-testületnek. Na jó, van nyilván ez a jogi dilemma, amit nem ismétlek meg újra, hogy na, akkor ki adja a megbízatást és ki vonja vissza, ezt azért helyre kell mindenképpen tenni.

(11.10)

Az engem is valóban megmosolyogtatott, hogy Gyurcsány Ferencre hivatkozott, amikor azt mondta, hogy rá sem szavazott senki, akkor miért kellene egy alpolgármesterre - hát nézzék meg, hogy hová jutottunk Gyurcsány Ferencnek köszönhetően! Remélem, hogy az alpolgármesterek ennél sokkal hatékonyabban fognak majd működni. Igen, valószínűleg félreérthettük ezt az érvelést. Külön kell választani azt, hogy mondjuk, egy minisztert vagy pedig egy jegyzőt választanak, vagy nem, hiszen itt szakigazgatási területről van szó, az alpolgármester pedig teljesen más státusban van.

Rácz képviselőtársam mondta azt is, hogy az első lépés az önkormányzati rendszer átalakításában az, aminek most részesei vagyunk. Megmondom őszintén, az első reakcióm körülbelül az volt, hogy jaj!, és remélem, hogy egyeztetni fogunk a többi lépésről, és nem így történik majd a törvénymódosítási javaslatok benyújtása, ahogy eddig.

Molnár képviselőtársam azt mondta, ő gyakorló képviselő-testületi tagként azt mondhatja, hogy egyet tud érteni ezzel a javaslattal. Képzelje el, hogy ha ellenzéki lenne a polgármester, és ő azt választ ki, akit akar magának, abban az esetben mi történne!

Láng képviselőtársam és Kósa képviselőtársam is beszélt arról, Láng képviselőtársam azt mondta, hogy az alpolgármestert nem alpolgármesternek választják meg, hanem képviselőnek, és így utána lesz alpolgármester, de könyörgök, legalább szavazott rá valaki, legalább ott volt a listán, vagy legalább a nevével találkozhattak az emberek.

Kósa képviselőtársam azt említette, hogy milyen szabályozásokat kell bevezetni az alpolgármester visszahívhatóságáról, és hogy egyébként a képviselő-testületből a jelen szabályozás szerint választott alpolgármestert nem lehet visszahívni, illetve nagyon nehéz. Miért nem ebbe az irányba indulnak el? Miért kell ehhez külsős alpolgármesterről beszélni? Miért nem ahhoz a jogszabályhoz nyúlnak hozzá, hogy hogyan lehet egy olyan alpolgármestert megfosztani a funkciójától, aki egyébként a polgármesterrel és akár még a testülettel sem tud együtt dolgozni; miért nem ebbe az irányba indult el a szabályozás? Ezt nem nagyon értettem.

Apáti képviselőtársammal pedig tökéletesen egyetértek vagy egyetértünk egyébként abban, hogy a közbeszerzési eljárásoknál fokozottan figyelni kell majd arra, hogy a külsős alpolgármester ne kerülhessen döntéshozatali helyzetbe.

Azt mondták önök korábban, hogy a képviselő-testületek számának a csökkentésével anyagi megtakarítás is jár. Hát, most úgy tűnik, hogy ennek a megtakarított pénznek meg is találták a helyét. Ha a külsős alpolgármesterek egyébként nem kapnának fizetést, vagy ahogy Apáti képviselőtársam mondta, valami csökkentett fizetést és valami minimális juttatást kapnának, akkor feltételezhető lenne - Mile képviselőtársamnak átfogalmazom: fel tudnám tételezni (Derültség az LMP soraiból.), csak hogy a magyar... -, a szabályozás mögötti jó szándékot lehetne feltételezni ebben az esetben, ha megpróbálnánk lecsökkenteni a külsős alpolgármesterek illetményét.

Így azonban attól tartok, hogy semmi mássá nem válik ez az alpolgármesteri tisztség, mint kifizetőhellyé. És hogy mégse legyek ennyire teljesen borúlátó, és egy kicsit szebben fogalmazzak, a valóban szakmai segítséget nyújtó alpolgármester mellett semmi garancia nincs egyébként arra, hogy megjelenjenek a virtuális alpolgármesterek, akik csak a pénzt kapják meg.

Az elmúlt két hét törvénykezési dömpingje után egyáltalán nem bánom, hogy ettől a héttől kezdve már normalizálódni látszik egyébként a helyzet. Hogy mást ne mondjak, éppen azon gondolkodtam, hogy a feleségem mellett az elmúlt egy hónapban nem ültem annyit, mint amennyit nagy valószínűséggel - ha visszajön - Lipők Sanyi képviselőtársam mellett ültem. Azonban szomorúan konstatálom ennek ellenére, hogy a legfontosabb törvények között nem szerepelt, arra akarok kilyukadni, hogy szívesen részt vettünk volna egyébként ebben a dömpingben még egy kicsit tovább is, hogy ha olyan törvénymódosító javaslattal is előálltak volna, amely a korrupció ellen lép fel, amely az átláthatóságot biztosítja. De remélhetőleg majd erre is sor kerül. Az biztos, hogy ez a javaslat egyáltalán nem ezt szolgálja.

Azt írták egyébként, hogy a nemzeti ügyek kormánya haladéktalanul megvalósítja a választópolgárok legfontosabb, immár évtizedes közjogi elvárását, a kisebb parlamentet és az ésszerű, hatékony önkormányzati politikát. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Ezt már egyszer elmondtam, elmondom most is: nem, nem ez az elsődleges elvárás, társadalmi elvárás. A korrupció visszaszorítása, az átlátható közélet és a tiszta, megbízható politikai szereplők megjelenése, na, ez a társadalmi elvárás, az elsődleges társadalmi elvárás! A kisebb parlament és a csökkentett létszámú képviselő-testületek iránti igény pusztán abból adódik, hogy a választópolgárok nem hisznek a politika megtisztulásában, így inkább a szereplők létszámának a csökkentésével akarják feloldani azt a feszültséget, ami bennük van.

Nem tudom, önök tényleg úgy gondolják-e, hogy ezzel a törvényjavaslattal építik az átláthatóságot, a tiszta közéletbe vetett hitet. A szándékuk pozitív voltát nem volnom kétségbe, csak arra kérem önöket, figyeljenek arra, hogy a mindennapos szlengbe a mutyizás és a sógor-komaság mellé nehogy véletlenül az alpolgármesterkedés kerüljön be harmadiknak.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)