A felszólalás szövege:

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jövő héten hétfőn délelőtt fog tárgyalni a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja arról, hogy kétharmados törvénnyel betonozzuk-e be a rezsicsökkentést. Miért van erre szükség, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert az itt velem szemben ülő szocialista, gyurcsányista és bajnaista képviselőtársaim rezsicsökkentésügyben egyáltalán nem megbízhatóak, ha tehetik, akkor ők az árakat szokták emelni és nem az árakat csökkenteni. (Moraj az MSZP soraiból.) Persze, ennek önmagában nincsen semmi jelentősége, hiszen egy jó darabig remélhetőleg egyáltalán nem fognak kormányra kerülni, de rezsicsökkentésügyben vannak náluk komolyabb ellenfeleink is, az ő igazi megbízóik, nevezetesen: a multinacionális szolgáltatóvállalatok és az őket támogató Európai Unió. (Gőgös Zoltán: Pápai vízmű!) Az elmúlt hónapokban eléggé világossá vált, hogy a szolgáltatók nem szeretik a rezsicsökkentést, az Európai Unió pedig több dokumentumában is kifejtette, hogy ellenzi azt. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy most kell megvédeni, most kell bebetonozni kétharmados törvénnyel a rezsicsökkentést, amikor egyébként van kétharmad.

Ha lehetőségük nyílna rá, akkor a szocialista képviselőtársaim, illetve az egész baloldal, a gyurcsányisták, bajnaisták, szocialisták az első lehetőséget meg fogják ragadni a szolgáltatókkal együtt, hogy (Dr. Józsa István: Mese! Mese!) egyébként eltöröljék a rezsicsökkentést és visszaemeljék az árakat. És mindez, tisztelt képviselőtársaim, nem fikció, hanem tény. Pontosan azért tény, mert amikor kormányoztak, akkor ezt csinálták. Ugyanis lehetőségük lett volna rá, hogy az energiaszolgáltatókat például ne privatizálják. Mégis amikor döntöttek, akkor privatizálták. Arra is lett volna lehetőségük, hogy egyébként az árakat évente egyszer csak az infláció mértékével emeljék, mégis amikor dönthettek, akkor nem így jártak el, hanem 2002 és 2010 között tizenötször emelték meg a rezsi árát, mindig jóval az infláció fölött, és ennek köszönhetően emelkedett a gáz ára háromszorosára, a villamos energia ára pedig kétszeresére. Amikor lehetőségük lett volna arra, hogy a családokat megvédjék és a szolgáltatók profitját csökkentsék, akkor nem így döntöttek, tisztelt képviselőtársaim. Amikor kormányoztak a szocialisták, akkor úgy döntöttek, hogy a szolgáltatók bőséggel termelhetnek profitot (Dr. Józsa István: Erről a Fidesz döntött!), az ő működésüknek köszönhetően a privatizáció óta csak a bevallott profitja, amit kivittek az országból, a szolgáltatócégeknek meghaladta az 1040 milliárd forintot, amit mind a magyar családokkal fizettettek meg. (Dr. Józsa István: Ti döntöttétek el!)

Sőt, tisztelt képviselőtársaim, önök nemcsak a szolgáltatócégeket privatizálták. Még azt a jogot is privatizálták, hogy Magyarország szabadon állapodhasson meg a legnagyobb szállítóval a gáz ára ügyében, azaz Oroszországgal. (Dr. Józsa István: Ez is mese!) Minden ország kivétel nélkül, a csehek, a lengyelek, a németek, a szlovákok, mindenki maga állapodik meg Oroszországgal arról, hogy milyen kvótában és milyen áron szerzi be a gázt. Ez határozza meg a magyar családok számára is a gáz árát. Önök még ezt is privatizálták egy magáncég számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mikor fognak önök ismét össze, sajnos itt mindenkivel, a Jobbikot is beleértve? Mikor kerül egy lapra Mesterházy Attila, Gyöngyösi Márton, Vona Gábor és Schiffer András aláírása? Emlékeznek rá, egy évvel ezelőtt itt a parlamentben is, a Kossuth téren is, különféle televíziós műsorokban szocialista képviselőtársaim esküt tettek arra, hogy soha többé nem írnak együtt alá Gyöngyösi Mártonnal. Most mégis megtették. Miért tették meg? (Dr. Józsa István: Nagy a lopás!) Azért tették meg, hogy ne tudjuk visszavásárolni az E.ON-t és rajta keresztül a gázár-megállapodás jogát. Azért tették ezt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a következő évben ne tudjunk egyébként magyar kormányként új megállapodást kötni Oroszországgal a gáz áráról, és ne tudjuk csökkenteni a gáz árát, mert egyébként Szlovákia is, Lengyelország is, Csehország is, mindenki olcsóbban szerzi be a gázt. A privatizáció miatt mi voltunk egyedül, akik a legmagasabb árat fizettük (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hazudsz! Hazudsz! Ez hazugság! - Zaj. - Az elnök csenget.) a közép-európai térségben.

Önök összefogtak, tisztelt képviselőtársaim, a Jobbik, az LMP, az MSZP, gyurcsányisták, bajnaisták, hogy ne tudjuk csökkenteni a következő évben a gáz árát. Nem a magyar családok érdekében fogtak össze, hanem ismét ellenük. Tehát ezért kell bebetonozni kétharmados törvénnyel a rezsicsökkentést, tisztelt képviselőtársaim.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bal oldalon ülő képviselőtársaink néhány héttel ezelőtt szövetségbe forrtak; úgy látszik, ez a szövetség, akárcsak a régi szovjet tagköztársaságok, majd október 23-án kiegészül az igazán régi, megbízható elvtársakkal is. (Dr. Józsa István: Testvéri egység volt.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetség egyik tagszervezete, a Szolidaritás egy héttel ezelőtt egy, miniszterelnököt ábrázoló műszobrot döntött, a szobor fejét levágták, a földön rugdosták, késekkel szurkálták; egészen horrorisztikus vudu szertartást láthattunk a tévéképernyőkön. Eltelt egy hét, és önök közül már mindannyian letagadnák ezt a rendezvényt. Ez ám az igazi bátorság! Bajnai Gordon ott volt, nyilvánvalóan mindenről tudott, ott állt a műszobor mellett - mielőtt az egész elkezdődött volna, eliszkolt. Karácsony Gergely képviselőtársunk ott van, utólag azt mondja, hogy ő semmit nem látott, semmit nem hallott - minden bizonnyal aludt -, nem is ment a tüntetőkkel, csak velük egy irányban ment a járdán. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ez is az igazi bátorság! Tisztelt képviselőtársaim, Török Zsolt, az MSZP szóvivője ott van, de az MSZP nem ért egyet semmivel, ők elhatárolódnak az ott történtektől. Mindeközben véget ér ez a nap, és este már mindannyian együtt vágják a tortát a Szolidaritás székházában, és azt is hozzá kell tennünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindeközben Bajnai és Mesterházy az ország különféle pontján együtt mutatják be a szövetség azon jelöltjeit, amelyek között egyébként a Szolidaritás jelöltjei, a tüntetés szervezői is ott vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, erre mondják azt, hogy sumákolás. De nem ez az első eset. Bajnai és Mesterházy közös interjút ad a Reutersnek, nagyvállalatoknak, bankoknak beszélnek, megígérik, hogy visszaadják a profitot, évi 532 milliárd forintot a különadó megszüntetésén keresztül visszatesznek a bankok és a multik zsebébe. Idehaza azonban szembe kellene nézni az emberekkel, megmondani nekik, hogy ha Bajnai és az MSZP megígérte, hogy a multik visszakapják a pénzüket, ezt akkor valakitől el kell venni. Meg kellene mondani, hogy kitől veszik el, tisztelt képviselőtársaim! A nyugdíjasoktól és a pedagógusoktól, mint Bajnai 2009-ben, amikor egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért bátran elvett az IMF első kérésére, de a bankokat még véletlenül sem adóztatta meg? A gyerekes családoktól, mint az MSZP-SZDSZ-kormány 2003-ban, amikor, bár megígérték korábban, hogy egyébként nem veszik el a gyerekek után járó adókedvezményt, mégis elvették, amikor megígérték, hogy nem szüntetik meg a lakáshitelekre járó támogatásokat, mégis megszüntették? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!) Ezekre már nem válaszolnak, tisztelt képviselőtársaim, inkább helyesbítést kérnek a Reuterstől, hogy nem is így mondták. Bizony, ez is sumákolás.

Szavakban persze - és ez a harmadik eset - támogatják mindenben a rezsicsökkentést, tisztelt képviselőtársaim, de mindeközben nap mint nap támadják. Bajnai szerint nem is magas a rezsi; neki nem. Azt mindannyian nagyon jól tudjuk, ő volt az, aki nem elég, hogy korábban gazdasági miniszterként, a kormány tagjaként támogatta a horrorisztikus mértékű rezsiáremeléseket, mindamellett 2009-2010-ben még a minimális, a gázárakon lévő fogyasztói támogatást is kivezette kormányfőként, tisztelt képviselőtársaim. Mindeközben persze itt sem árulják el, hogy amire törekszenek, az valójában az, hogy a profitot úgy adják vissza a multiknak, hogy majd ahogy azt korábbi kormányzásuk idején tették, ismét rezsit emelnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mikor mondják azt a magyar nyelvben, amikor valaki sumákol? Azt gondolom, hogy akkor, amikor elhallgat valamit, amikor nem egyenes úton jár, amikor ügyeskedik. És önök, tisztelt képviselőtársaim, szívesen elhallgatnák, hogy piszkos kampányt akarnak, de mindeközben jól látjuk, hogy csinálják. Elhallgatnák, hogy a bankok és a multik zsebében vannak, de sajnos ez minden szavukból kiderül. Elhallgatnák, hogy a bankokat és a multikat ismét úgy támogatnák, úgy adnák nekik vissza a pénzt, hogy rezsit emelnek, nyugdíjat és bért csökkentenek, pedig amikor kormányoztak, akkor mindig ezt tették. Eltitkolnák, hogy a Magyarországot elítélő európai parlamenti jelentést valójában önök rendelték, sőt mi több, önök is írták, csak pályázatot hirdetnek az MSZP-ben az európai parlamenti helyekre, és közben kiderül, mert Herczog Edit leírja az igazságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit is jelent a sumák szó? Az azt jelenti, amikor valaki másokat becsap, másokat megtévesztve kíván előnyre szert tenni.

(13.50)

Attól tartok, hogy az önök szövetsége valójában egy igazi sumák szövetség. Rezsicsökkentést ígérnek, ehelyett árat emelnek. Áfacsökkentést ígérnek, mint 2006-ban, helyette emelnek, ahogy azt 2006-ban a választások után megtették.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miért nem tudnak önök erősödni a közvéleményben? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azért, mert az emberek átlátnak a szitán. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem olyan régen, alig néhány hónappal ezelőtt, június végén az Európai Parlament elfogadott egy rendkívül méltánytalan és igazságtalan jelentést Magyarországról, illetve határozatot Magyarországgal szemben. Ezt követően a magyar parlamentben is hosszú vitát folytattunk, válaszoltunk erre, és kimondtuk, hogy a Magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, amellyel túllépi hatáskörét. És azt is kimondtuk, hogy önkényesen állapított meg követelményeket, önkényesen vezetett be új eljárásokat, illetve kreált intézményeket, amelyekkel megsértette Magyarország uniós alapszerződésben is garantált szuverenitását.

Mi akkor azt gondoltuk, egy olyan jelentéssel vitatkozunk, amelynek szerzői valóban az Európai Parlamentben ülő, de más nemzetekhez tartozó szocialista, baloldali képviselők. Ehhez képest némi meglepetéssel értesültünk arról, hogy ez lehet, hogy nem így van. Herczog Edit, az MSZP európai parlamenti képviselője nem olyan régen érdekes újdonságokkal ismertette meg a közvéleményt, amiben elmondja a Tavares-jelentésről, hogy "összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, végigharcolásában mindannyian részt vettünk - saját magukra gondol -, elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk". Ugyancsak leszögezi, szeretném leszögezni, szó szerint: "Fellépésünk a Tavares-jelentés elfogadása során pártszerű, szakmailag előkészített és megalapozott volt, mindenben megfelelt vállalásainknak. Az Európai Szocialisták Pártjának vezetésében, az európai szocialista frakcióban növelte a Magyar Szocialista Párt tekintélyét". (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyen!)

Mi jobban örültünk volna, ha Magyarországon növeli a tekintélyét. Tekintettel arra, hogy miniszterelnök úr volt az, aki az Európai Parlament vitájában képviselte Magyarország érdekeit, tisztelettel kérdezném, volt-e sejtelme arról, hogy valójában nem a Tavares-jelentés, hanem a Tabajdi-Göncz-jelentés vitáján vesz részt.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban: Szégyen! - Nyakó István: Hú, de kemény! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Abban az országgyűlési határozatban, amit július elején fogadott el a magyar parlament, azt is ki kellett mondanunk, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött bizony üzleti érdekek húzódnak meg. És az az érzésem, hogy ezek mögött a megrendelt és megírt szavak mögött is ugyanezek húzódnak meg, hiszen ugyanez az ellentmondás, amire miniszterelnök úr utalt, hogy egyik oldalról azt mondják tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogy nem önök írták ezt a jelentést, aztán kiderül, hogy mégis; másik oldalról végig azzal kampányolnak, hogy önök rezsit szeretnének csökkenteni, miközben kormányoznak, durván megemelik a rezsiárakat. És még sorolhatnám.

Mindig is kiszolgálták az üzleti és a banki érdekeket, és úgy tűnik, hogy ennek érdekében emeltek szót az Európai Parlamentben is, és ennek érdekében írták a Magyarországot méltánytalanul elmarasztaló jelentést. Így a viszonválaszban hadd kérjem azt a szocialista képviselőktől, hogy azokat a szocialista európai parlamenti képviselőket, akik ebben részt vettek, véletlenül se indítsák újra. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.40)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző héten nyilvánosságra került, hogy az Európai Unió brüsszeli bürokráciája részéről egy újabb támadás körvonalazódik a rezsicsökkentéssel szemben. Mindannyian emlékszünk rá, hogy 2013 januárjában, miután a kormány és a parlament döntött a rezsicsökkentésről, és 2013. január 1-jével 10 százalékkal csökkentettük a villamos energia, a gáz és a távhő árát, azután a szolgáltatók heves támadásba indultak, és alapvetően jogi természetű kifogásokkal megpróbálták szabotálni a rezsicsökkentés megvalósulását. Akkor a parlament határozottan fellépett ez ellen, az Országgyűlés sürgős törvényalkotással, a megfelelő jogszabályok módosításával megakadályozta, hogy a rezsicsökkentést el lehessen szabotálni, így 2013. január 1-jével érvényesült a villamos energia, a gáz és a távhő árának 10 százalékos csökkentése, és ez februártól megjelent a számlákban is.

Úgy tűnik, hogy akiket akkor kitettünk az ajtón, azok most megpróbálnak visszajönni az ablakon. Hiszen újabb rezsicsökkentés van küszöbön, ennek megfelelően újabb támadás körvonalazódik a rezsicsökkentéssel szemben. 2013. november 1-jétől, amennyiben a parlament a mai napon igennel voksol, akkor ismét csökkenni fog, méghozzá a korábbinál nagyobb mértékben, összesen 11,1 százalékkal a villamos energia, a gáz és a távhő ára. Ez azt jelenti, hogy a magyar családok 2013 decemberében a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal alacsonyabb villamosenergia-, gáz- és távhőárat fognak fizetni. Ez azt jelenti, hogy a gáz ára a 2008. júniusi, a villamos energia ára pedig a 2007. februári szintre csökken vissza. Óriási előrelépés ez, hiszen ahhoz az időszakhoz képest, amikor Magyarországon a szocialista kormányok működése alatt, 2002-2010 között kétszeresére növelték a villamos energia és háromszorosára a gáz árát, ahhoz képest a magyar családok visszakapnak az akkor bekövetkezett, indokolatlan áremelkedésekből.

Azonban úgy tűnik, hogy vannak, akik most is megpróbálják mindezt megakadályozni. Természetesen jó kérdés, hogy kik ezek. Alapvetően a szolgáltatók, azok, akiknek a profitjuk csökken. És azért ne felejtsük el, hogy ugyanezek a cégek a privatizáció óta eltelt időszakban 1040 milliárd forint profitot vallottak be és vittek ki az országból, és akkor ez csak a bevallott profit, amiről egyébként azt gondolom, nem tartalmazza magában azokat a tételeket, amelyeket különféle más jogcímeken, költségviszonylatokban szintén kivontak Magyarországról, és amit a magyar családoknak kellett megfizetni.

Az újabb támadást most ebben az esetben nem jogi fronton, hanem az Európai Unió brüsszeli bürokráciáján keresztül indítják el a szolgáltatók. Az Európai Unió brüsszeli bürokráciája vizsgálatot készül indítani egy pilot keretében hazánk ellen, megvizsgálva, hogy miért van Magyarországon szabályozott energiaár, hogyan merészeli azt egyáltalán a magyar kormány és a magyar parlament, hogy beleszól abba, hogy milyen áron kapják a villamos energiát, a gázt vagy éppen a távhőt a magyar családok. Azt gondoljuk, hogy ezzel a támadással szemben nemcsak a magyar kormánynak kell határozottan fellépnie, hanem a Magyar Országgyűlésnek is. Éppen ezért a mai napon a Fidesz-KDNP-frakciók nevében benyújtottam egy országgyűlési politikai nyilatkozattervezetet a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben. Mi azt gondoljuk, hogy ebben a politikai nyilatkozatban egyértelműen ki kell állnia az Országgyűlésnek a rezsicsökkentés mellett, ki kell nyilvánítania azt, hogy nem akarja semmibe venni, sőt fontosnak tartja annak a 2,5 millió embernek az akaratát, akik aláírták a rezsicsökkentés megvalósulása és megvédése érdekében indított aláírásgyűjtő íveket, és egyébként a magyar családok mindegyike mellett kiállva az Országgyűlés is a leghatározottabban, nyilatkozat formájában utasítja vissza a rezsicsökkentést ért legújabb brüsszeli bürokratikus támadást.

Tisztelettel arra szeretném kérni itt, még a napirend előtt az Országgyűlés minden pártját és minden frakcióját, hogy a napirend megalkotásakor támogassák ennek a napirendre vételét, a tárgyalás során pedig álljanak hozzá konstruktívan, és ha lehet, akkor a Magyar Országgyűlés egyhangúlag álljon ki Brüsszellel szemben a rezsicsökkentés megvédése érdekében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben. Azt gondolom, hogy indokolt, hogy az Országgyűlés ezzel a témával érdemben foglalkozzon, és saját maga vegye védelmébe a rezsicsökkentést, nem egész egyszerűen az Európai Unióval, még azt sem merném állítani, hogy kifejezetten a brüsszeli Bizottsággal, én azt gondolom, mondjuk úgy, hogy az európai uniós bürokráciával szemben. (Mozgás.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Rezsicsökkentés. 2013. január 1-jével...

ELNÖK: Frakcióvezető úr, egy kis türelmet kérek. Megkérem képviselőtársaimat, hogy hagyják el a termet, vagy foglaljanak helyet. Öné a szó, és elnézést, frakcióvezető úr.

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. 2013. január 1-jével kezdtük el a rezsiárak csökkentését, bár én nem ezt tekinteném a rezsicsökkentés kiindulópontjának. Ne felejtsük el, hogy Magyarországon kétféle kormányzati gyakorlat alakult ki rezsiügyben, ami talán kifejezetten az energiaárakon mérhető le a legerőteljesebben. Az egyik gyakorlat a szocialista kormányok gyakorlata, akik 1994 és '98 között kezdték a privatizációt, majd 2006-2007-ben folytatták. A privatizációt, amelyben egyébként olyan döntéseket hoztak, hogy azoknak a külföldieknek, akiknek eladták az energiacégeket, garantált profitot biztosítottak. 8 százalékos, eszközarányos nyereségről beszélünk, ami Európában legalábbis példa nélkül álló, meglehetősen ritka dolog, és én azt gondolom, hogy főleg azért volt felháborító, mert ez a garantált eszközarányos nyereség vezetett oda, hogy ennek természetesen meg kellett jelennie az árakban is.

Mindannyian visszaemlékszünk arra, hogy a privatizáció után 1998-ban - és ez a másik kormányzati gyakorlat - nem az folytatódott, amit egyébként a privatizáció során megígértek szocialista képviselőtársaink részben, illetve az akkori szocialista kormány, hiszen a választók akaratából 1998-ban polgári kormánya lett Magyarországnak, amelyik kormány úgy döntött, hogy a rezsit nem emeli az infláció mértéke feletti mértékben; ami azt jelentette, hogy sem a villamos energia árát, sem a gáz árát nem engedtük az infláció feletti mértékben emelkedni 1998-tól 2002-ig.

(18.20)

Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a rezsiharc első igazi esztendeje a 2002-es választási kampány, ahol, mondjuk ki egyenesen, szocialista képviselőtársaink bizony egy nagyon erős, mindannyiunk számára emlékezetes hazugsággal nyitottak.

Lendvai Ildikó képviselő asszony még itt van a teremben, minden bizonnyal emlékszik arra a híres mondatára, ami úgy hangzott annak idején, hogy nem lesz fogyasztói gázáremelés. (Dr. Józsa István: Nem is volt!) Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, 2002-2010 között ez volt a folytatódó szocialista kormányzati gyakorlat: háromszorosára emelték a gáz árát, és kétszeresére emelték a villamos energia árát, miközben ebben az időszakban az összesített infláció mértéke 58,8 százalék. Tehát sokkal-sokkal az infláció fölött emelkedett mind a villamos energia, mind a gáz ára.

És amennyiben szocialista képviselőtársaim a gáz fogyasztói árának a támogatásáról szeretnének beszélni, szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy ezt is önök vezették ki. Méghozzá egy Bajnai nevű miniszterelnök vezérletével, a Bajnai-kormány idején, a szocialista frakció szavazataival, 2009-2010-ben szüntették meg.

Tehát ebből jól látszik, hogy Magyarországon két kormányzati gyakorlat van rezsiügyben, az egyik kormányzati gyakorlat a szocialisták gyakorlata, vagyis most már talán mivel szétosztódtak több felé, talán úgy kellene fogalmaznunk, hogy a szocialisták, a bajnaisták és a gyurcsányisták gyakorlata, akik azt tették, hogy privatizáltak, a privatizáció során garantált profitot ígértek a befektetőknek, majd a profit érdekében radikálisan, jóval az infláció fölött megemelték az árakat, ezt pedig a magyar családoknak kellett megfizetni.

Ezzel szemben áll egy gyakorlat, a polgári kormányok gyakorlata, akik kormányzásuk idején minden évben - ez volt 1998-2002 között, nem engedtük az infláció fölötti mértékben emelkedni sem a villamos energia, sem a gáz árát, és így kezdtük 2010-ben is. Tehát az Országgyűlés 2010-ben az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról döntött, és két esztendő kellett ugyan hozzá, de eljutottunk oda, hogy 2013-tól viszont már érdemben az árak csökkentéséről beszélünk, hiszen hozzákezdtünk mind a villamos energia, mind a gáz, mind a távhő árának a csökkentéséhez, először 10 százalékkal, majd az Országgyűlés mai döntésével, november 1-jétől újabb 11,1 százalékkal, összességében tehát a tavaly decemberhez képest idén decemberre 20 százalékkal alacsonyabb lesz a villamos energia és a gáz ára, amit a fogyasztók fizetni fognak. Idézzük csak fel, ez azt jelenti, hogy a villamos energia esetében 2007. januári, a gáz esetében pedig 2008. júniusi fogyasztói árakra térünk vissza.

Azt, hogy a rezsicsökkentés nem okoz feltétlen és felhőtlen örömet a szolgáltatóknál, mindannyian nagyon jól tudjuk. Hiszen óriási profitot veszítenek. Itt tisztelettel szeretném felidézni minden képviselőtársam előtt, hogy mekkora volt az a profit, amiről csak tudunk. Ezek a privatizált energiacégek a privatizáció kezdete óta csak bevallottan 1040 milliárd forint profitot vittek ki Magyarországról.

Ez csak az a profit volt, amit bevallottak. Amit költségágon vittek ki, arról valószínűleg még nem is tudunk ebben a formában beszélni, de ennek a nagyságrendje valószínűleg szintén több száz milliárd forint volt, és ezt mind a magyar családok fizették meg.

Nyilvánvaló, hogy ezeknek a cégeknek fáj a profit elveszése. Ennélfogva mindent megtettek, hogy meggátolják a rezsicsökkentést. Emlékezzünk vissza, ennek első lépése ez év eleje volt, amikor mindenféle jogi trükkel, a bíróságokat is felhasználva megpróbálták megakadályozni, elszabotálni a rezsicsökkentést. A Magyar Országgyűlés akkor határozottan és gyorsan lépett, a megfelelő jogszabályok megalkotásával megakadályozta, hogy a szolgáltatók elszabotálhassák a rezsicsökkentést. Azonban azt kell mondjam, hogy újabb rezsicsökkentés, újabb támadás. Azok, akiket annak idején kitettünk az ajtón, most az ablakon próbálnak visszajönni, és most nem jogi trükkökkel próbálkoznak, hanem az Európai Uniót és a brüsszeli Bizottságot, pontosabban egyelőre annak a bürokráciáját próbálják meg felhasználni arra, hogy támadás alá vegyék a rezsicsökkentést.

Talán nem véletlen, hogy Magyarország azon kevés országok közé tartozik az Európai Unióban, amelynek energiaár-gyakorlatát egy pilotprojekt keretében elkezdte a brüsszeli Bizottság bürokráciája vizsgálni. Annak ellenére, hogy ebben a határozatban is leírjuk, pontosabban annak az indoklásában, hogy az Európai Unió 28 tagállamából 18-ban többféle formában is jelen van egyébként a hatósági ármegállapítás, a lakossági szektorban mind a 18 említett tagállamban, és a 18 közül 12 még a vállalkozási szektorban is alkalmaz egyébként különféle szabályozott energiaárakat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért nem is egészen értjük ezeknek a megkereséseknek és a brüsszeli Bizottság már tavasszal is leírt dokumentumában szereplő azon mondatoknak az értelmét, miszerint nem értenek egyet a Magyarországon alkalmazott szabályozott energiaárakkal. Mi azt gondoljuk, annak a gyakorlatnak, ami az elmúlt években kialakult, és aminek az volt a lényege, hogy hosszú évtizedeken keresztül Magyarországon főleg sajnálatos módon pont a szocialista kormányok engedték a szabad piac prédájává válni egyébként az energiaárakat, ennek véget kell vetni, mert egyértelműen kiderült, hogy itt a szabad piac nem alkalmas az árak kontrollálására.

Éppen ellenkezőleg, ennek nem az lett az eredménye, hogy a verseny árcsökkenést eredményezett volna, brutális árdráguláshoz vezetett, mivel monopóliumokról beszélünk, így e téren árszabályozásra van szükség, és ezt a gyakorlatot valósította meg a Fidesz az első polgári kormány idején is, és ebbe kezdtünk bele a mostani kormányzati ciklusban is.

Mi azt gondoljuk, hogy a brüsszeli bürokráciának az a támadása, amit elindított a rezsicsökkentés ellen, nem találkozik olyan jogosítványokkal, amelyre az Európai Unió különféle okmányai, a lisszaboni szerződés, illetve a kapcsolódó szerződések őket feljogosítanák. Ennélfogva arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a lehető leghatározottabban utasítsa vissza az ezzel kapcsolatos nyomásgyakorlást.

Tisztelettel szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy ha lehet, akkor egyhangúlag, teljes körben lépjünk fel az Európai Unió nyomásgyakorlásával szemben, és csatlakozzunk ahhoz a 2,5 millió magyar emberhez, aki aláírásával is kinyilvánította, hogy támogatja a rezsicsökkentés politikáját, és azt kéri és azt várja el a kormánytól, hogy minden körülmények között álljon ellen a rezsicsökkentés visszacsinálását megkísérlő próbálkozásoknak.

Ennek a jegyében engedjék meg nekem, hogy a felszólalásom zárásaként felolvassam azt a politikai nyilatkozattervezetet, amit képviselőtársaimmal együtt benyújtottam az Országgyűlésnek, és amelynek a támogatását kérem. Ennek a nyilatkozatnak a szövege a következőképpen hangzik. "Az Országgyűlés 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamos energia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdtük a magyar családok elviselhetetlen terheinek enyhítését. Erre azért volt szükség, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek - Európában példa nélküli módon - az akkori kormánytól még garantált profitot is kaptak. Sőt, ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15, a villamos energia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz és kétszeresére a villamos energia ára, ezáltal is továbbnövelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Ennek következményeként az Európai Unióban végül már a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat a villamos energiáért és a gázért. A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve. A Magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti és a leghatározottabban visszautasítja. A Magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a közel 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített és kinyilvánított döntését a rezsicsökkentés politikájáról. A Magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját."

Ennek a nyilatkozatnak az elfogadásával a Magyar Országgyűlés egyértelműen kinyilvánítja azt, hogy nem enged a politikai, illetve a lobbiérdekek nyomásának, kiáll a rezsicsökkentés politikája mellett, és folytatni kívánja azt.

(18.30)

Azt gondolom, hogy éppen ezért céljában ez az országgyűlési politikai nyilatkozat minden politikai párt számára támogatható. (Dr. Józsa István: Ezt röhögés nélkül is el tudod mondani?) Még akkor is, ha esetleg vannak olyan pontjai, amelyek kapcsán szocialista képviselőtársaink talán úgy érzik, hogy róluk szól. De szeretném elmondani nekik, hogy nem, ez arról a gyakorlatról szól, amelyet helytelenül folytattak, amikor korábban kormányoztak.

Ha önök eddig azt ígérték és azt mondták a választóknak, hogy támogatják a rezsicsökkentést, akkor most álljanak is ki mellette, és tagadják meg a korábbi gyakorlatukat! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Azt a gyakorlatot, amelynek során ennek az ellenkezőjét csinálták. Ha ezt most nem tagadják meg, tisztelt szocialista képviselőtársaim, akkor azt kell gondolnunk, hogy ha kormányra kerülnének, ugyanúgy folytatnák tovább.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért jó néhány hazugságot sikerült összehordaniuk szocialista képviselőtársaimnak, szokás szerint. Először is azt próbálták letagadni, hogy mennyivel emelték az árakat, amikor kormányoztak. Nos, elkértem pontosan. 2002 májusában mennyi volt a gáz ára? 45 forint 36 fillér/köbméter, 2010 áprilisában pedig 138 forint 92 fillér/köbméter. (Dr. Józsa István: Ez az infláció miatt volt!) Ez pontosan a háromszorosa annak, amiről beszéltünk. Az infláció ebben az időszakban csak 58 százalék volt, tisztelt képviselőtársam. A villany ára 24 forint 64 fillér volt 2002 januárjában, és 48 forint 39 fillér 2010 áprilisában. Ez is több mint kétszeres áremelkedés. Ez az egyik dolog. Tehát azt is megpróbálták letagadni, hogy mekkora árat emeltek.

A másik dolog, tisztelt képviselőtársaim: arról elfeledkeznek, hogy a gázártámogatást önök vezették ki, a Bajnai-kormány szüntette meg, és önök megszavazták. Gúr Nándor is megszavazta, Göndör István is megszavazta, és Józsa István képviselő úr is megszavazta. Ugyanúgy, ahogy az összes áremelést is Gúr Nándor is megszavazta, Józsa István is megszavazta, és Göndör István is megszavazta. Önök kivétel nélkül igen gombot nyomtak akkor, amikor Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon előterjesztette az árak emelését.

(19.30)

És azt ne felejtsék el, hogy önök törölték el a gyerekek után járó adókedvezményt is. (Babák Mihály: Úgy van!) A minimálbéres családok túlnyomó többsége gyereket nevel. Mi nekik adtunk egy jelentős adókedvezményt, és ráadásul ezt a következő évtől emelni is fogjuk, aminek az lesz a következménye, hogy az a minimálbéres, aki legalább két gyereket nevel, nemcsak hogy adót nem kell fizessen, hanem egyetlen fillér tb-járulékot sem kell hogy fizessen. Azaz gyakorlatilag a bruttó fizetése meg fog egyezni a nettó fizetésével. Márpedig a minimálbér bruttó összege és a gyereket nevelő minimálbéres esetében ez a nettó az önök időszakához képest bizony több mint 25 ezer forinttal emelkedett.

Erről ennyit, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Babák Mihály: Úgy van!)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Utoljára kétpercezem, tisztelt képviselőtársaim, de szeretném folytatni azt, amit elkezdtem. Önök szövetséget kötöttek nemrég egy Bajnai Gordon nevű úriemberrel, és önök együtt indulnak vele 31 választókörzetben. Ez a Bajnai Gordon, akivel önök egyetértenek, elvégre együtt szeretnének vele kormányozni - reméljük, erre nem lesz módjuk és lehetőségük -, egyszer már támogatták is miniszterelnökként, ez a Bajnai Gordon azt mondta nem olyan régen, hogy Magyarországon nem is magas a rezsi. Neki biztosan nem. Ez lesz az egyik kérdésem: egyetértenek-e az önök szövetségesének ezzel a mondatával, mert ugye, ha nem magas a rezsi, akkor nyilvánvalóan nem kell csökkenteni. Ez az egyik dolog.

A másik. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megkérdezni, erre válaszoljanak a kétperces felszólalásaik során: miért szavazták meg az áremeléseket, Göndör István is, Józsa István is és Gúr Nándor is 2002 és 2010 között? Miért szavazták meg Bajnai Gordon előterjesztésére 2009-ben, hogy még a gázártámogatás is szűnjön meg? Ezt is megszavazta Gúr Nándor is, Józsa István is és Göndör István is.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök itt azt próbálják takargatni, hogy valójában, ha önök kormányra jutnának, akkor ugyanúgy megint elkezdenék emelgetni az árakat, ahogy ezt 2002 és 2010 között is csinálták. Mert önök le vannak kötelezve az energiacégeknek, le vannak kötelezve az energialobbiknak. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim. Mindig is ezt tették, akkor is megszavazták, amikor Bajnai terjesztette elő, akkor is megszavazták, amikor Gyurcsány terjesztette elő. És azt gondolom, ez a nagy különbség közöttünk, mert mi a magunk részéről hozzáláttunk ahhoz, hogy lefelé faragjuk ezeket az energiaárakat. És önök ma hiába próbálna itt többet ígérni ennél vagy többet kérni, amikor önök kormányoztak, önök emeltek. Nem csökkentettek, hanem emeltek. És minden bizonnyal, ha lehetőségük lenne rá, ugyanezt tennék. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú nap ez a mai a magyar közéletben, mert a magyar közéletben a rendszerváltozás óta először robbant ki egy politikai célzatú bizonyítékhamisítási ügy. Egy önkormányzati választás eredményét egy hamisított bizonyíték alapján próbálták meg megóvni és megkérdőjelezni. A hvg.hu-n megjelent hamis videóról megpróbálták az egész országgal elhitetni, hogy valódi, becsapták ezzel az embereket, becsapták a sajtó munkatársait is, becsapták az egész országot. (Dr. Józsa István: Kíváncsi vagyok, hogy kiosztottátok-e. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyítékot hamisítani nem egyszerűen egy etikai ügy, bizonyítékot hamisítani, az bizony, bármennyire is nem tetszik önöknek, bűncselekmény. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Bolsevik módszereitek vannak! - Gúr Nándor: Neked van szükséged rá. - Dr. Józsa István: Csak óvatosan! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Azok vagytok!)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja részéről (Az elnök csenget.) ma két kérésünk van. Az egyik értelemszerűen a hatóságokhoz, a másik pedig a Magyar Szocialista Párt jelen lévő képviselőihez. A közélet tisztasága azt kívánja meg, hogy ennek a hamisítási ügynek minden részletére fény derüljön. Azt várjuk el a hatóságoktól, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le mindazokra, akik ebben a hamisítási botrányban részt vettek, függetlenül attól, hogy milyen párttisztséget vagy éppen milyen országgyűlési tisztséget viselnek. Azt várjuk el a hatóságoktól, hogy minél hamarabb hozzák nyilvánosságra, ki volt ennek a hamis videónak a megrendelője, és milyen szándékkal tette mindezt.

Most pedig engedjék meg, hogy önökhöz forduljak, tisztelt szocialista képviselőtársam. Azt várjuk el önöktől, hogy a Magyar Szocialista Párt tisztázza magát. (Németh Szilárd István: Hol van Mesterházy Attila?) Önök tegnap még mindent tagadtak, mára azonban világossá vált, hogy önök sajnos részesei a bizonyítékhamisítási ügynek (Pfújolás a kormánypártok soraiban.), hiszen a hamis videó először a Magyar Szocialista Párt Jókai utcai székházába került, és nem akárkik vitték oda, azok vitték oda, akik csinálták, tisztelt képviselőtársaim. (Közbeszólások, pfújolás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Innentől kezdve természetesen jogos a kérdés, hogy önök tudnak-e arról, hogy ezt a hamis bizonyítékot kik készítették, ismerik-e őket, van-e velük kapcsolatuk. Tudtak-e arról, hogy az a hamis bizonyíték, ami önökhöz került, az valójában hamisítvány? Ha tudtak róla, akkor azért szeretném megkérdezni, hogy ennek alapján hogyan kell értelmezni az elmúlt napokban tett sajtónyilatkozataikat, hogyan kell értelmezni a választás megóvására beadott különféle indítványaikat. És azt is szeretném megkérdezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy tudtak-e arról, hogy egyébként a videó egyik készítője az a Demokratikus Koalíció tagja volt a készítés időpontjában. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Mert ha tudtak róla, akkor minden bizonnyal ismerhették, hiszen ezek szerint valaha szocialista volt, tisztelt képviselőtársaim.

Az is természetesen egy jogos kérdés, hogy egyébként ez a videó, amikor odakerült a Szocialista Párt székházába, került-e országgyűlési képviselő kezébe.

(13.50)

Ha igen, ki volt az az országgyűlési képviselő, akinek a kezébe került? És természetesen az is egy jogos kérdés, hogy önök részt vállaltak-e ennek a terjesztésében. Önöktől került-e a hvg.hu-hoz vagy valaki mástól?

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy mindannyiunk számára fontos dolog, hogy az MSZP tisztázza magát (Dr. Józsa István: Nehogy a Fidesz tisztázza magát!), mindannyiunk számára fontos dolog, hogy a közéletben ennek a politikai célzatú bizonyítékhamisítási ügynek a részletei kiderüljenek. Igen, képviselőtársaim, mi szeretnénk, ha az MSZP tisztázná magát (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nekünk nem kell.), mert láttuk, hogy lehullt az álarc az MSZP hétvégi kongresszusán, de most úgy tűnik, hogy önökről, tisztelt képviselőtársaim. Rétvári államtitkár úr súgta itt nekem, hogy a régi úttörőmondás úgy hangzik, hogy az úttörő, ahol tud, segít. Őszintén remélem, hogy az új mondás már nem úgy hangzik, hogy baloldali aktivista, ha bizonyítékot nem talál, akkor hamisít.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A 2014-es költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése. A rezsicsökkentés költségvetése, hiszen a 2014. évben fogja a rezsicsökkentés a teljes hatását kifejteni, 2014-ben már nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet fizetnek az emberek a villany-, a gáz- vagy éppen a távhőszámlák fizetésekor.

Azt is elmondhatjuk, hogy 2014-ben már - mivel 2013 júliusában megvalósult - 10 százalékkal fizetnek átlagban kevesebbet az emberek a hulladékszállításért vagy éppen a különféle csatornázási szolgáltatások igénybevételéért, az ivóvízért, a palackos gázért és még ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez összességében azt jelenti, hogy 2014-ben egy átlagcsaládnál, tehát egy két felnőtt keresővel, két gyerekkel rendelkező családnál körülbelül 100 ezer forinttal több marad a pénztárcában a rezsicsökkentés eredményeként, amit értelemszerűen arra tud fordítani, hogy adott esetben vagy megtakarítsa, vagy éppenséggel arra költse, hogy a saját fogyasztását, a saját jólétét növeli valamennyivel.

A 2014. év a rezsicsökkentés költségvetése abban az értelemben is, hogy 2014-ben a gyereket nevelő családok számára a gyereknevelés költségeit a költségvetés nagyobb mértékben teszi megtérülővé. 2011-ben vezettük be ismét - miután a szocialisták korábban eltörölték - a gyerekek után járó adókedvezményt, ami azt jelentette, hogy egy egy vagy két gyerekkel rendelkező családnál gyerekenként 10 ezer forinttal, három gyereket vagy három gyereknél többet nevelő családoknál pedig gyerekenként 33 ezer forinttal ismertük el a gyereknevelés költségeit. Ezt tettük levonhatóvá a családfő vagy éppen a családanya esetén, mindkettő esetén összevonható módon is, az általuk fizetett adóból.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez 2014-ben bővítésre kerül. A 2014. esztendőben elmondhatjuk azt, hogy az alacsonyabb keresetű családok számára kifejezetten komoly adócsökkentés következik be, az alacsony keresetű családoknál ugyanis leírhatóvá tesszük a gyerekek után járó adókedvezményt nemcsak az adóból, hanem az általuk fizetett nyugdíjjárulékból, illetve az általuk fizetett egészségügyi járulékból is. Ezek közül, mivel 16 százalék az adókulcs, az egyik 7 százalék, a másik 10 százalék, összességében tehát lehetővé válik az, hogy ebből is levonhassák a gyerekek után járó adókedvezményt.

Mit jelent ez a valóságban? Itt szeretnék reflektálni arra, hogy azt gondolom, ez kifejezetten azoknak a családoknak jelent többletet és nagyobb segítséget, akik a legalacsonyabb keresettel rendelkeznek. Hiszen nézzük azt a példát, amit Veres képviselő úr mondott itt az előbbiekben, hogy van olyan, egy minimálbéres keresővel rendelkező család, ahol három gyereket nevelnek. Ők 16 ezer forinttal többet fognak látni a pénztárcájukban 2014 februárjában, akkor, amikor eltelik az első 2014-es hónap, ami után megkapják az első 2014-re eső fizetésüket.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ő számukra - tehát egy minimálbéres keresővel rendelkező, három gyereket nevelő család számára - a bruttó bér nettó bérré válik. Ha ezt összevetjük azzal a korszakkal, amikor éppen Veres János pénzügyminiszter volt, akkor tegyük hozzá, hogy abban az időszakban ez azt jelentette, hogy 70 ezer forintnál kevesebbet látott a pénztárcájában egy ilyen család, most meg azt fogja jelenteni, hogy mivel jövőre a minimálbér is emelkedik, hogy 100 ezer forintnál is több lesz a pénztárcájában ugyanannak a családnak, ahol egy kereső, egy minimálbéres kereső van és egyébként három gyereket nevelnek.

Ez azt is jelenti, hogy mondjuk, egy olyan családnál, ahol egy minimálbéres kereső van és két gyereket nevelnek, ott 4-5 ezer forinttal lesz nagyobb egyébként a növekmény februárban, és érezhetően leginkább azok a családok fognak jobban járni, akik lényegesen az átlagjövedelem alatti fizetéssel rendelkeznek. (Dr. Józsa István: Most az adótörvények vitája megy?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy a 2014-es költségvetés a gyereket nevelő családok számára a gyereknevelés költségeinek elismerését jelenti, az ő számukra azt jelenti, hogy 2014-ben ismét több marad a pénztárcájukban. (Dr. Józsa István: Ez nincs benne a költségvetésben.)

A 2014-es költségvetés egyébként a rezsicsökkentés költségvetése a pénzügyi szolgáltatások területén is, hiszen elmondhatjuk, hogy 2014. a pénzügyi rezsicsökkentés éve is lesz. Egyik oldalról már az előző évben elkezdődött, ebben az évben masszívan folytatódott az alapkamat változása, tisztelt képviselőtársaim. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a forinthitellel rendelkezők terhei fokozatosan enyhültek 2013-ban, és amennyiben ez a tendencia akár csak egy-két hónapig folytatódik - nem tudjuk persze pontosan, milyen döntéseket fog hozni a monetáris tanács, de ha csak azt feltételezzük, hogy egy-két hónapig folytatódik -, akkor is elmondhatjuk, hogy 2014-ben hosszú évek óta a legalacsonyabb forinthitelkamatot kell fizetni azoknak a családoknak, akik forinthitellel rendelkeznek. Márpedig ne felejtsük el, hogy ezek a családok vannak egyébként többségben, hiszen a magyar családok túlnyomó többségének forinthitele van. Az ő számukra tehát 2014-ben elmondhatjuk, a legalacsonyabb teher, az, aminek a fizetésére sor kerül, ők határozottan érezni fogják a pénzügyi rezsicsökkentés könnyebbségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor két olyan intézkedést is meg fogunk hozni a költségvetés vitájával párhuzamosan itt a parlamentben, ami természetesen megint csak azt fogja jelenteni, hogy 2014 a pénzügyi rezsicsökkentés éve, hiszen dönteni fogunk a kétszeri ingyenes készpénzfelvételről az átlagjövedelem alatti összeg esetében, illetve az átlagjövedelemig terjedő összeg esetében. (Dr. Józsa István: Az összes ingyenes volt!)

(11.30)

Ez tehát azt jelenti, hogy a bankok nem kereshetik degeszre magukat a családokon. Ez azt jelenti, hogy akár egy-kétezer forinttal is több maradhat adott esetben pont a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél, a legkevesebb pénzt keresőknél, szintén ennek a következményeként.

Aztán érdemes arról is beszélnünk, hogy 2014 a pénzügyi rezsicsökkentés éve lehet, hiszen arról beszélt már itt a pénzügyminiszter úr az előbbiekben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy ez év novemberében döntéseket fogunk hozni a devizahitellel rendelkezők megsegítésére is.

Most már elmondhatjuk, hogy az eddigi döntések eredményeként körülbelül 350 ezer olyan magyar család van, akinek a devizahitel esetében valamilyen módon könnyítettük a terheit. Ők már 2013-ban is kevesebbet fizettek, vagy éppenséggel már megszabadultak a devizahiteltől. Ez a kör 2014-ben jelentősen bővülni fog azáltal, hogy csökkenni fognak a törlesztőrészletek, valószínűleg a fizetendő kamatok is, elmondhatjuk tehát, hogy a devizahitellel rendelkező családok is 2014-ben már a pénzügyi rezsicsökkentés kedvezményezettjei lesznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát egy olyan költségvetési tervezet fekszik az Országgyűlés előtt, amely költségvetési tervezet arra törekedett, hogy elsősorban a gyereket nevelő családoknál lényegesen több pénz maradjon 2014-ben. És mindezzel párhuzamosan igen, nem véletlen, hogy az ellenzék nem talál semmilyen megszorítást a 2014-es költségvetésben, bármennyire is igyekszik. (Dr. Józsa István közbeszól.) A 2014-es évben ugyanis gyakorlatilag semmilyen olyan tételről nem beszélhetünk... Azt hiszem, hogy Józsa képviselő úrra majd sor kerül utánam, akkor elmondhatja a véleményét, mert közben itt folyamatosan bekiabál, de ezt már megszoktuk tőle.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, 2014-ben gyakorlatilag nincs olyan költségvetési tétel, ahol ne valamivel több vagy ugyanannyi lenne egyébként a tervezett előirányzat, mint 2013-ban. De tegyük hozzá azt is, hogy minderre úgy kerül sor, hogy egyébként a legalacsonyabb várható infláció van 2013-ban, és feltehetőleg egyébként 2014-ben is, azaz összességében már a 2013-as költségvetésben is voltak olyan tételek, amelyek egy nagyobb infláción lettek megtervezve, ehhez képest a kisebb infláció mellett akár még reálnövekményt is magukban foglalhattak.

Tisztelt Képviselőtársaim! De ilyenkor, amikor költségvetési vitáról beszélünk, akkor természetesen nemcsak azt érdemes megnézni, hogy a mostani kormány milyen intézkedéseket hozott, hanem amikor a várható bírálók kormányoztak, akkor ők milyen intézkedéseket hoztak. Tekintettel arra, hogy Józsa képviselő úr majd utánam következik, minden bizonnyal akkor reflektálhat arra, amit most szeretnék elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert arról azért érdemes beszélgetnünk, hogy milyen volt az az egy-két év, amikor ők kormányoztak, mondjuk, 2009-2010 fordulóján, és ehhez képest most, 2013-14-ben mi az, amiről beszélnünk kell. Kezdjük talán azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az előbbiekben elmondtam.

A rezsicsökkentés tekintetében. Mi nem emlékszünk úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2002-2010 között, amikor önök kormányoztak, akkor egyébként rezsit csökkentettek volna. Mi úgy emlékszünk, hogy ennek a fordítottja volt: rezsit emeltek, méghozzá drasztikus mértékben, hiszen egyébként, amikor kormányoztak, a villamos energia árát a kétszeresére, a gáz árát a háromszorosára emelték úgy, hogy eközben az összesített infláció lényegesen ez alatt maradt, tisztelt képviselőtársaim.

Tegyük hozzá azt is, hogy egyébként ugyanekkor, tehát - mondjuk úgy, hogy a Bajnai-kormány utolsó költségvetése, beszéljünk talán erről. A Bajnai-kormány utolsó költségvetése az, amikor kivezetik a Magyarországon még egyébként korábban korlátozott körben, de mégiscsak rendelkezésre bocsátott gázártámogatást, amit persze az MSZP-frakció is megszavazott, de önök 2009-ről 2010-re olyan költségvetést fogadtak el, amelyben eltöröltek a gázárak után járó, tehát a rezsi után járó mindenféle támogatást is, ezzel végképp bebetonozták az önök által elindított jelentős rezsiár-emelkedéseket. Önök tehát a tettekben pontosan az ellenkezőjét csinálták annak, amit egyébként mostanában mondanak.

Ugyancsak nézzük a gyerekek után járó adókedvezményt! A 2002-es kampányban annak idején nagyon sok ígéret hangzott el az akkori miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter, a szocialista politikusok szájából is arról, hogy egyébként a gyerekes családok támogatását meg kell tartani. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy önök eltörölték a gyerekek után járó adókedvezményt. Nekünk kellett visszahozni 2011-ben, és persze ma önök arról beszélnek, hogy egyébként még több pénzt kellene hagyni önök szerint a gyerekek után járó adókedvezménnyel a családoknál, csak azt azért ne felejtsük el, hogy önök semmit nem adtak nekik ebben az időszakban. Önök nem megemelték a gyerekek után járó adókedvezményt, nem kiterjesztették azt még jobban, hogy az alacsonyabb keresetű családok jobban igénybe vehessék, nem, önök eltörölték a gyerekek után járó adókedvezményt, eltörölték az alacsony jövedelmű családoknak és az átlagjövedelemmel rendelkező családoknak egyaránt. Önök tehát nem támogatták a gyereknevelést Magyarországon akkor, amikor tehették volna, adópolitikával, költségvetéssel.

Ha már a pénzügyi rezsicsökkentésről beszélünk, ugyancsak érdemes arról beszélni, hogy amikor önök kormányoztak, akkor lett volna lehetőségük arra, hogy például fenntartsák az egyébként kedvezményesen támogatott forinthiteleket, és ezzel segítsék a lakáshoz jutást, vagy támogassák azokat a családokat, akik egyébként ilyen forrásból teremtették meg a saját otthonukat. Önök ennek az ellenkezőjét csinálták. A forinthitelesek megérhették a forinthitelek kamatainak jelentős növekedését az önök kormányzása idején, mert önök voltak azok, akik az erre eső állami támogatásokat először csökkentették, majd egyébként több tételben el is törölték, tisztelt képviselőtársaim. Önök voltak azok, akik ahelyett, hogy kedvezményes hiteleket adtak volna az embereknek, ehelyett belekergették őket a devizahitel-csapdába úgy, hogy számukra semmilyen védelmet nem adtak, mert egyébként a bankokkal olyan szabályozásokat fogadtattak el, hogy a bankok azt csináltak, amit akartak. Etikai kódex volt érvényben, nem pedig valamilyen szigorúan kötelező jogszabály, tisztelt képviselőtársaim. Ebből tehát jól látszik, hogy amikor önök kormányoztak, akkor a pénzügyi rezsicsökkentés terén is az ellentéte történt, nem az embereknek, nem a bankoknál egyébként betéteket tartóknak vagy éppen a bankoktól hitelt felvevőknek akartak kedvezni, nem, önök a bankoknak akartak kedvezni, ami egy lényegesen nagy különbség.

Aztán beszéljünk talán a foglalkoztatásról is! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az egy elég elgondolkodtató dolog, hogy önök úgymond keresik a foglalkoztatást támogató tételeket a költségvetésben. Soha nem volt példa arra Magyarországon, hogy 740 ezer munkavállaló foglalkoztatása támogatva legyen az állam által. 740 ezer olyan munkavállaló van ma Magyarországon, aki után egyébként a munkaadójának kevesebbet kell fizetnie, ezáltal tudja megőrizni a munkahelyét és megtartani a foglalkoztatását. Kevesebbet kell fizetni a szülésről visszatérő anyák foglalkoztatása esetén. Kevesebbet kell fizetni a huszonöt év alatti fiatalok foglalkoztatása esetén. Kevesebbet kell fizetni az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén. (Dr. Józsa István: És miért nem mindenkinek?) Kevesebbet kell fizetni akkor, sőt semmit nem kell fizetni, ha egyébként valaki visszatér, mondjuk, a munkanélküliségből, és abban a formában kezdik el foglalkoztatni. Ez összesen 740 ezer munkavállaló kedvezményes támogatását jelenti. És ha most visszanézünk arra az időszakra, amikor önök kormányoztak, akkor nemhogy 740 ezer munkavállalót, gyakorlatilag egyet sem támogattak érdemben. Voltak ugyan kisebb léptékű programjaik, de ezek alig érinthettek egy-két tízezer embert Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! E téren is tehát azt kell mondjam, hogy amikor önök kormányoztak, pont az ellenkezőjét csinálták annak, amiről egyébként most éppen beszélnek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes talán arról is beszélni, hogy ebben a költségvetésben a makroszámok helyzete hogyan is néz ki, meg ebben az időszakban, illetve az önök kormányzásának utolsó két évében. Vessük össze az előző ciklus utolsó két évét, és vessük össze ennek a ciklusnak az utolsó két évét!

Tisztelt Képviselőtársaim! 2013-ban lehet kritizálni a magyar kormányt azért, hogy a gazdasági növekedést egy egyébként nagyon nehéz európai pénzügyi helyzetben, ma is egy európai pénzügyi válság kellős közepén az európai átlag környékén tudja csak tartani, de hozzáteszem, hogy amikor önök kormányoztak, akkor a Bajnai-kormány 2009-ben mínusz 7 százalékos gazdasági növekedést produkált, azaz 7 százalékos gazdasági visszaesést. Most pozitív előjelű a gazdasági növekedés; az önök kormányzásának utolsó évében, 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Ez volt a Bajnai-kormány teljesítménye.

Tegyük hozzá, hogy ha az önök kormányzását egybevetjük munkanélküliség tekintetében, akkor azt látjuk, hogy 2002-ről 2010-re kétszeresére nőtt a munkanélküliek száma. Kétszeresére növekedett. Most pedig, ha megnézzük ennek a ciklusnak az eredményeit, akkor azt tudjuk mondani, hogy most hosszú évek óta először fordul elő Magyarországon, hogy egyébként egy nem kedvező európai és világgazdasági helyzetben 10 százalék alá sikerült szorítani a munkanélküliség mértékét. Valljuk be, ez a legtöbb európai országban nem sikerült.

És tegyük hozzá, hogy 2010-ben önök egy olyan költségvetést hagytak egyébként örökül, amelyről mindenki tudta, hogy semmilyen formában nem tartható be. Önök például a MÁV költségvetését úgy tervezték meg, hogy felére csökkentették a rá eső állami támogatást, aztán kiderült, hogy persze semmit nem tettek annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon működni, így ha életben akartuk tartani a Magyar Államvasutakat, akkor ezt természetesen finanszírozni kellett.

Önök egy betarthatatlan választási költségvetést fogadtak el 2010-ben. Ahhoz képest, ha megnézik a 2014-es költségvetést, mindenki azt mondja róla, hogy egyébként a számok tekintetében ez egy biztosan és stabilan tartható költségvetés. A gazdasági növekedés tekintetében a londoni elemzők nagyobb gazdasági növekedést várnak Magyarországtól, mint amennyit a kormány betervezett.

(11.40)

A kormány óvatos ahhoz képest, amit külföldi szakértők mondanak arról, hogy mire lesz képes a magyar gazdaság 2014-ben, tisztelt képviselőtársaim. Önök nem így tervezték meg a 2014-es költségvetést a szakértőnek tekintett Bajnai-kormány idején.

Összességében tehát, ha most előre is válaszolni kívánok az ellenzéki kritikákra, akkor azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem a szavakat, hanem a tetteket kell összemérni a tettekkel, és tettek tekintetében a 2014-es költségvetés egy olyan költségvetés, amely egészen világosan addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér, tartja a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, reálisan tervezhető gazdasági növekedéssel kalkulál, több pénzt hagy a magyar családoknál, lényegesen több munkavállalót támogat, mint amennyit bármelyik költségvetés az önök kormányzásának idején. Összességében tehát egy reálisan felépített és ugyanakkor a magyar családokat támogató költségvetésről beszélünk. Alapvetően ez az, ami miatt a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának a képviselői ezt a költségvetést támogatni fogják.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2013. november 1-jétől Magyarországon csökkenni fog a villamos energia, a gáz és a távhő ára, ebben az évben immár másodszor, és ne felejtsük el, hogy az év közepén csökkentettük a csatornázási díjakat, a vízközműdíjakat vagy éppen a kéményseprő-szolgáltatások díjait, a palackos gáz árát is.

(13.50)

Tehát kimondhatjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt tíz hónapban a magyar kormány és a magyar parlament mindent megtett annak érdekében, hogy a lakások fenntartását szolgáló rezsiköltségeket jelentős mértékben csökkentse.

Tisztelt Képviselőtársaim! A november viszont a parlamentben a pénzügyi rezsicsökkentés hónapja lesz. A pénzügyi rezsicsökkentés első lépéseként már az elmúlt egy esztendőben nagyon sok forinthitellel rendelkező magyar polgár érezhette a kedvező hatását annak, hogy az indokolatlanul magas jegybanki alapkamat lassan most már több mint egy éve folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon több mint egymillió forinthiteles van, aki jól járt, határozottan jól járt az alapkamat csökkenésével, hiszen ez az ő számukra azt jelentette, hogy csökkent a forinthitelek után fizetett kamatok mértéke. Ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországon több ember rendelkezik forinthitellel, mint devizahitellel. A pénzügyi rezsicsökkentés következő lépéseként már a parlament előtt fekszik az a jogszabály, amit elkezdhetünk tárgyalni a következő napokban - illetve már a mai napon, amennyiben a parlament úgy dönt -, amely az ingyenes készpénzfelvételről rendelkezik; és a pénzügyi rezsicsökkentés harmadik lépéseként a kormány benyújthatja novemberben az Országgyűlés elé a devizahitelek helyzetét rendező törvényjavaslatot is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most azonban azt gondolom, hogy arról kell beszélnünk, ami már a Ház előtt van, ez pedig az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét biztosító törvény. Mondjuk ki először is, hogy az előttünk szóló szocialistáknak e téren nincsen igaza, hiszen Magyarországon soha nem volt ingyenes a készpénzfelvétel. Mindig, minden alkalommal fizetni kellett érte, ezért először 2014. február 1-jétől válik ingyenessé minden magyar állampolgár számára a készpénzfelvétel Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat azért is fontos törvényjavaslat, mert egyben világossá teszi azt, hogy vannak korlátok az előtt, amikor a bankok degeszre akarják keresni magukat az embereken. A törvényjavaslat benyújtásának egyik fontos indoka ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a bankok egyébként például a készpénzfelvétellel kapcsolatos díjakat is sokkal nagyobb mértékben emelték meg, mint az őket terhelő adók. Ez tehát azt jelenti, hogy a banki költségek az ügyfelek számára nem előre kiszámítható módon alakultak, ez pedig indokolttá és lehetővé teszi a magyar parlament számára, hogy jogszabállyal avatkozzon be ebbe a folyamatba, és ha kell, jogszabállyal változtassa meg a meglévő szerződéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően 2014. február 1-jétől ingyenessé válik a készpénzfelvétel minden magyar állampolgár számára, bármely ATM-nél, tehát bármely készpénzkiadó automatánál is veszi fel a készpénzét, nettó 150 ezer forint erejéig. Azért van ez a határ, tisztelt képviselőtársaim, mert azt gondolom, hogy ezzel a törvénnyel alapvetően az alacsonykeresetűeknek kell kedvezni. Nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon az átlagkereset mértéke, a nettó átlagkereset mértéke jelenleg 150 ezer forint, így amennyiben ingyenessé tesszük a készpénzfelvételt 150 ezer forint erejéig az első két készpénzfelvételnél és bármely készpénzkiadó automatánál, ezzel az átlagkereset alatt kereső magyar állampolgároknak, az átlagkereset alatt élő magyar családoknak kedvezünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már erről beszélünk, érdemes arról is beszélni, hogy ez a gyakorlat mennyiben különbözik attól, amit mondjuk, a szocialisták a kormányzásuk idején valósítottak meg. Ne felejtsék el, ők semmilyen formában nem szabályozták a bankokat. Ennek a parlamentnek és ebben a ciklusban kellett először Magyarországon dönteni arról, hogy a kamatok mértékét referenciakamathoz kell kötni. Az ő idejükben úgy alakíthatták a bankok, ahogy akarták. Ennek a parlamentnek kellett a devizahitelek növekvő terheinek gátat vetni és több intézkedést is hozni a devizahitelesek megvédése érdekében. Az ő idejükben, amikor ők kormányoztak, a bankok tetszésük szerint, egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, amire ők 2009-ben a Bajnai-kormány idején egy etikai kódexszel reagáltak. Szerintünk nem etikai kódex, hanem határozott jogszabály kell. Ebbe a sorba illeszkedik az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi rezsicsökkentésről ma már szó esett napirend előtt, ott említettem, hogy az én meggyőződésem szerint a pénzügyi rezsicsökkentés első lépése az alapkamat elkezdődő csökkenése volt az elmúlt egy évben, hiszen ez több mint egymillió forinthitelt fölvett polgártársunk számára jelentette azt, hogy az általuk fizetett kamatok összege csökkenni kezdett. Nyilvánvaló, hogy a devizahitelek rendezésére irányuló kormányjavaslat lesz az egyik legfontosabb lépés novemberben, de gyakorlatilag 6,5 millió magyar állampolgárt, akinek saját számlája van, érint ebben a formában az a javaslat, amelyik az ingyenes készpénzfelvételről szól, amelyről most beszélünk itt a tisztelt Ház előtt.

Ez a javaslat minden hónapban az első két készpénzfelvételnél bármely készpénzkiadó automatánál biztosítja az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét minden magyar, sőt minden európai uniós, Magyarországon élő, illetve számlával rendelkező polgár számára, ráadásul úgy, hogy mindezt valóban nemcsak a számlavezető bank ATM-jeinél, hanem bármely bank ATM-jeinél, készpénzkiadó automatáinál lehetővé teszi.

(18.40)

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közel 6,5-7 millió számlával rendelkező magyar polgár közül nem mindenki rendelkezik bankkártyával, számukra azt a lehetőséget kínáltuk - bár ők alig 3 százalékát teszik ki az összes számlatulajdonosnak -, hogy 2014 végéig a bankfiókban is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Én előre óvnám tisztelt képviselőtársaimat olyan indítványok beadásától, amely mindenki számára ezt a bankfiókban is lehetővé teszi, hiszen azt gondolom, el kell kerülni a jelentős sorok kialakulását, a magyar bankrendszer fiókhálózata nem alkalmas arra, hogy mondjuk, rendszeresen 6,5 millió ügyfelet valamilyen formában fogadni tudjon, viszont az ATM-ekkel és a kártyahasználattal összefüggésben ez a kérdés rendezhető.

Miért van szükség erre a törvényjavaslatra? Meggyőződésem szerint azért, mert az elmúlt hónapokban a bankok sokkal jobban emelték a készpénzfelvétellel kapcsolatos költségeket, mint amit egyébként az adótartalom indokolt volna. Azt gondolom, több olyan képviselőtársunk is van, aki találkozhatott azokkal az emberekkel, akik mondjuk, egy önkormányzat szociális ágazatában dolgozva nem nagyon keresnek többet havi 70-90 ezer forintnál, és azzal szembesültek, hogy amikor a bankjegykiadó automatákból felvették a fizetésüket készpénzben, akkor akár 1500-2000 forintos díjat is fizetniük kellett. Én azt gondolom, ezt a tranzakciós illeték mértéke, de az egyéb banki adótartalmak sem indokolják, tehát jól látható, hogy a bankok nagyobb költségeket terheltek rá egyébként az ügyfelekre, mint amit önmagában az adótartalom indokolt volna. Ez viszont kiszámíthatatlanná tette a banki költségek alakulását az ügyfelek számára, nem volt ez előre tervezhető mértékű, és mivel ez az előre tervezhető mértéktől eltérő nagyságrendű változás, azt gondolom, ez teszi lehetővé azt, hogy az Országgyűlés törvénnyel be tudjon avatkozni ebbe a folyamatba, törvénnyel be tudjon avatkozni meglévő számlaszerződésekbe is. Mert ebben az esetben ez a törvény erre tesz javaslatot, a törvénnyel a meglévő számlaszerződésekbe avatkozunk be, hiszen minden meglévő számlaszerződésnél, pontosabban: minden természetes személy egy darab számlájánál lehetővé tesszük az ingyenes készpénzfelvételt az első két alkalommal egy hónapban és összesen havi 150 ezer forint erejéig.

Miért pont havi 150 ezer forint? Én azt gondolom, hogy itt az a célunk, hogy elsősorban az alacsony keresetűeket segítsük, így nyilvánvalóan azt kellett megcélozni, hogy ez az átlagjövedelem szintjét vagy az átlagjövedelem alatti szintet érje el. Tekintettel arra, hogy ma Magyarországon a nettó átlagjövedelem valamivel 150 ezer forint fölött van, ezért azt gondolom, hogy életszerű és ésszerű, hogyha az ingyenes készpénzfelvétel felső korlátját 150 ezer forintban szabályozzuk.

Aztán természetesen az is egy jó kérdés, hogy mindezt miért a természetes személyhez és miért nem minden számlához kötjük. Azért, mert azt gondolom, nem az a célunk, hogy egyébként ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét kínáljuk azoknak tíz bankszámlánál, akik tíz bankszámlával rendelkeznek, azt az egyszerű, természetes esetet akarjuk szabályozni, amikor egy átlagpolgár egy bankszámlával rendelkezik, és ebben az esetben számára ez lehetővé váljon. Éppen ezért azt mondjuk, hogy minden természetes személy egy bankszámlánál gyakorolhatja ezt a jogát, erre vonatkozóan pedig el kell juttatni az írásbeli nyilatkozatát a számlavezető pénzintézethez, ezt január 20-áig kell megtennie, ez ott regisztrálásra kerül, és ezt követően 2014. február 1-jétől lehet élni az ingyenes készpénzfelvétel jogával mindenkinek.

Azt gondolom, hogy a következő két hónap... - tekintettel arra, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés november 11-éig tudja valószínűleg úgy megtárgyalni, hogy egyébként zárószavazással elfogadásra is kerülhet, a kihirdetést figyelembe véve ez valószínűleg november 21-22., az viszont azt jelenti, hogy a bankok számára valamivel több mint két hónap áll rendelkezésre, hogy egyébként ezeket a bankok informatikai rendszerén átvezessék. Természetesen tudjuk jól, hogy ehhez idő kell, de általában az szokott elhangzani, hogy egy ilyen változtatás átvezetéséhez körülbelül 45-60 napra van szükség. Ezért azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló több mint 60 nap egyébként elegendő ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat elvégezzék, főleg, mert most már a szabályozás alapvonalai végül is a bankok számára a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg ismertté váltak. Így a 2014. február 1-jei határidőt egy reális határidőnek tartom, onnantól kezdve mindenki számára biztosítható az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége.

És természetesen érdemes arról is beszélni, hogy mi történik akkor, ha valaki félre próbálja vezetni a bankokat is, és ezzel bizonyos értelemben visszaél ezzel a lehetőséggel. Erre vonatkozóan ez a törvényjavaslat arra tesz egy határozott szándékot, hogy a következő hónapokban, már természetesen a nemzetgazdasági tárca által szabályozott módon, de létre kell hozni egy közös adatbázist a bankoknak, ahol mindezt feltüntetik, hogy ki melyik számlájánál élt ezzel a joggal, és onnantól kezdve természetesen ez 2014 végéig létrejön, akkor nyomon követhető lesz, hogy egyébként ki melyik számláját jelölte meg. Amiből az is következik, hogy ha valaki 2014-ben visszaélt ezzel a jogosítvánnyal, az utólag kiderül, és erre nézve a törvény szankciót állapít meg, tehát akkor az ő bankszámlájára vonatkozóan a készpénzfelvételi költségeket utólagosan is meg kell fizetnie. Ily módon, azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget tényleg minden magyar természetes személy, minden magyar állampolgár számára egy számlánál biztosítjuk, a visszaélésre vonatkozó garanciákat a törvénybe beépítettük, a törvény alkalmazható, és meggyőződésem szerint valóban a legalacsonyabb jövedelműek számára a pénzügyi rezsi csökkentésével jár együtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért azt gondolom, hogy ezt jó szívvel javasolhatom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy bármely frakció képviselői ezt a törvényjavaslatot ebben a formában támogassák. Azt gondolom, hogy erre már csak azért is szükség van, mert ha megnézzük, akkor ez valójában egy fogyasztói alapjog. Nagyon sok olyan ország van tőlünk nyugatra, az Európai Unió több tagállama is, ahol ezeket a lehetőségeket végül is általánosan, elfogadottan és széles körben biztosítják. Sőt, tudok önöknek példát mondani arra is, hogy ezt bíróságok kényszerítik ki nagybankokból vagy éppen más esetekben multinacionális vállalatoktól. Ez Magyarországon nem így van, kénytelenek vagyunk mi törvényi szabályozást alkotni a dolog érdekében, de meggyőződésem szerint ez a törvény erre mindenképpen alkalmas. Ez tehát olyan fogyasztói alapjog, amit biztosítani kell mindenkinek, annak a fogyasztói alapjoga, hogy legalább a fizetésének az átlagjövedelem alatti részéhez mindenki díj- és térítésmentesen juthasson hozzá.

És, tisztelt képviselőtársaim, amiről talán még külön érdemes szólni, hogy azt gondolom, hogy itt azért kell törvényről beszélni, és azért nem egy általános lehetőséget kell nyitni, azért nem olyan konstrukciót kell kialakítani, amelynek az átvitele hosszabb időt igényel, mert megtanulhattuk a magyar pénzügyi intézményrendszerrel szemben az elmúlt években, hogy csak a határozott, világos és egyértelmű szabályok vezetnek célhoz. Volt a magyar bankrendszernek egy olyan korszaka, akkor, amikor a szocialisták kormányoztak, 2002 és 2010 között, amikor azt csinálhattak, amit akartak; amikor számukra még a szerződés sem volt kőbe vésett dolog, mert joguk és lehetőségük volt a szerződés egyoldalú módosítására. Őszintén sajnálom, hogy nekünk kellett 2010 után ezt a lehetőséget megszüntetni.

Emlékezzünk vissza arra is, hogy 2002 és 2010 között jóhiszeműen biztosítva volt az a lehetőség a magyar pénzügyi intézményrendszerben, hogy egyébként a hitelfelvételnél általában nem kötötték referenciakamathoz a hitelek kamatának az alakulását. Meg is lettek a következményei. Jól láthattuk, hogy amikor a devizahiteleknél az árfolyam-különbözet is kezdett kialakulni, akkor érdekes módon, annak ellenére, hogy mondjuk, a svájci frank vagy éppen az euró kamatszintjei lefelé mentek, ehhez képest mindenre hivatkozva nálunk, Magyarországon a svájci frank vagy euró alapú hitelek kamatai felfelé mentek. És itt is a Magyar Országgyűlésnek kellett megalkotnia egyébként a referenciakamatra vonatkozó szabályozást, amit - ha visszaemlékeznek, tisztelt képviselőtársaim - a gazdasági bizottság javaslatára a tavalyi esztendőben fogadtunk el; némileg már megbántam, hogy csak előremenőleg és nem visszamenőleges hatállyal, de ez most már egy másik kérdés, ez egy későbbi vita ebben a formában.

De ugyancsak szeretném hozzátenni, hogy szerintem az sem volt egy követendő gyakorlat, amikor 2009-ben, az első komolyabb devizahiteles problémák felmerülésekor az akkori kormányzat, a Bajnai-kormány, az akkori kormánypárti frakciók, az MSZP és az SZDSZ támogatásával nem kötelező érvényű szabályokat, hanem etikai kódexeket fogadott el a bankrendszerrel szemben. Ezeket semmilyen formában nem lehetett kikényszeríteni.

Ezért én azt gondolom, ezek az esetek meg kellett hogy tanítsanak minket arra, hogy ha egy alapjogot akarunk érvényesíteni a magyar pénzügyi intézményrendszerben, akkor ezt törvényben kell szabályoznunk. Ez a törvény alkalmas arra, hogy az ingyenes készpénzfelvételt fogyasztói alapjogként rögzítse, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák mind a vita során, mind pedig a későbbiekben, a határozathozatalnál.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.50)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy-két félreértést szeretnék eloszlatni, bár akik számára szeretném, ha jól látom, nincsenek itt a teremben.

Az LMP-s képviselőtársam a törvényjavaslatnál fölvetette, hogy miért van benne számtalan olyan pont, ahol ki van pontozva, hogy 2013. évi. Ebből látszik, hogy bár három és fél éve képviselő, de sose olvasta el a törvényjavaslatokat, mert ha elolvasta volna, akkor nagyon jól tudná, hogy egyébként minden olyan törvénynél, amit éppen most fogad el a Ház, ha a törvény saját magára hivatkozik vissza, akkor ki kell pontoznunk, mert a helyzet az, hogy nem tudjuk még, hogy mi lesz a száma akkor, amikor kihirdetésre kerül.

Ebből az következik, hogy ez egy teljesen bevált, normális jogtechnikai eljárás, de három és fél éve minden törvénynél így van, tehát ebből is látszik, mondom, hogy nem sikerült még eljutnia odáig, hogy a Ház elé kerülő javaslatokat a véleményén túlmenőleg - amit gondolom, megírtak neki - egyébként érdemben el is olvassa.

Ami pedig Józsa képviselő úr megjegyzéseit illeti, arra meg hadd tegyem hozzá a következőt - bár ha jól látom, pillanatnyilag egy szocialista képviselő sincs a teremben. Józsa képviselő úr fölvetette, hogy úgymond azért van a kézpénzfelvételnek díja, mert van tranzakciós illeték. Én hozzátenném, hogy a készpénzfelvételnek mindig díja volt. Díja volt 10 éve, 15 éve, meg 20 éve is. Tehát ez egy unikális újdonság, hogy Magyarországon 2014. február 1-jétől ingyenesen lehet felvenni készpénzt. Ilyen még gyakorlatilag nem volt, tehát ez egy nagyon komoly változás ebben az értelemben. Nem hiszem, hogy ennek a tranzakciós illetékhez bármiféle érdemi köze egyébként lenne.

Végül jobbikos képviselőtársaimnak - akik viszont itt is vannak - azt tudom mondani, én is természetesen fontos dolognak tartom azt, hogy itt egészen konkrétan ne lehessen főleg a bankszámladíjakra, mármint a számlavezetési díjra és egyébként a bankkártyahasználatra ráterhelni pluszköltségeket. Nem véletlen, hogy ennek az ellenőrzését várom el a Magyar Nemzeti Banktól, ahol remélem, hogy egy erősebb pénzügyi felügyelet van. Azt ellenőrizni kell most is, és ellenőrizni kell a törvényjavaslat életbe lépését követően is. Ezt csak összehasonlító vizsgálattal lehet megtenni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden reagálni szeretnék. Abban az esetben, ha ilyen összehasonlító vizsgálat azt mutatja ki, amit a képviselő úr itt az előbbiekben mondott, akkor életbe lép a törvényjavaslat 2. §-ának (12) bekezdése, amelyik arról szól, hogy a fogyasztóval kötött szerződésben - annak részét képező egyéb szerződési feltételben - megállapított díj, költség vagy ezek számítási módja nem módosítható a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben elfogadott ezen törvény kapcsán.

Tehát ha ezt ki tudja mutatni a pénzügyi felügyelet, abban az esetben egyébként a rá vonatkozó, tehát a Hpt.-ben szabályozott különféle büntetési tételeket kiszabhatja a bankra. Ezek egyébként nem kis tételek, ha ezeket ténylegesen érvényesíteni akarja, amellett, hogy természetesen ezeket a szerződésmódosításokat annullálhatja, több százmillió forintos büntetéseket is kisózhat egy-egy pénzintézetre vagy éppenséggel annak valamelyik alágazatára.

Ami pedig a versenyt illeti, mármint hogy jó lenne, ha valóban lenne, mondjuk, az állam által részben tulajdonolt olyan jelentős kereskedelmi banki terület, amely komoly versenyt támaszt, ebben én abszolút egyetértek önnel. Én azt gondolom, ez kiépülhet a takarékszövetkezeti szektor lábain, csak azt ne felejtsük el, hogy ehhez kell azért némi idő, mert egyelőre azok a lábak elég ingatagok, ezt láthatjuk több takarékszövetkezeti csőd után. Azokat pénzügyileg, feltőkésítéssel, mindennel rendbe kell hozni. Ha ezt megtörténik, akkor azt gondolom, ott egy komoly versenytársat lehet támasztani.

De addig is - mint tudjuk jól - mindazokon a területeken, ahol komoly versenytárs nincsen, határozottan érvényesíteni kell a piac szabályozási eszközeit, és ez, én azt gondolom, egy piacszabályozó eszköz, amivel most éppen foglalkozunk.

(19.40)

Én pedig eddig sem voltam rest, talán még emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy amikor a végtörlesztés volt és azt tapasztaltam, hogy a bankok együttműködtek, én voltam az egyetlen, aki akkor gazdasági bizottsági elnökként határozottan a Versenyhivatalhoz fordultam. A versenyhivatali vizsgálat egyébként el is indult, és remélem, hogy rövidesen - mert úgy hallom, hogy a záró szakaszban van - eredménye is lesz. A sánta kutyát itt is utolérik, még ha idő is kell hozzá. (Taps a Fidesz soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A november 1-je előtti napokban a Magyar Bankszövetség megtette a javaslatát a devizahitelesek megsegítésére, amely javaslat azonban, azt gondoljuk, hogy elsősorban nem a parlament vagy a kormány tetszését kell hogy kivívja, hanem azt kell megtudjuk, hogy hogyan vélekednek erről azok, akik alapvetően az érintettek; valóban megoldást jelent-e ez a devizahitelesek számára, valóban meg tudja-e oldani a devizahitellel rendelkező és fizetni nem tudó emberek problémáit.

Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja egyetért a kormánynak azzal a javaslatával, hogy a Magyar Bankszövetség hozza nyilvánosságra az általuk megtett javaslatot, indítson konzultációt, és ismerjük meg e téren az érintettek, a devizahitelesek véleményét. De addig is, tisztelt képviselőtársaim, nem maradhat olyan devizahitellel rendelkező ember, aki a már bevált segítség valamelyik formáját nem veheti igénybe.

Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében most napirend előtt arra szeretném kérni a parlamenti pártokat, hogy támogassák annak a javaslatnak a Házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalását, amit a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a KDNP-vel közösen benyújtott a mai napon. Ez lehetővé teszi, hogy minden devizahiteles élhessen a jelenleg működő segítségi formák valamelyikével.

Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy fontosnak tartjuk, hogy a kilakoltatási moratóriumot a tél beálltával a parlament döntését követően április 30-áig az Országgyűlés terjessze ki, minden követelés esetében teljes körű kilakoltatási moratóriumra. Másik oldalról, tisztelt képviselőtársaim, fontosnak tartjuk azt, hogy a parlament döntsön az árfolyamgát teljes megnyitásáról, minden devizahiteles számára. Az elmúlt másfél esztendőben az árfolyamgát tartozott azok közé a megoldási javaslatok közé, ami végül is önmagában közel 170 ezer ember tetszését és egyetértését vívta ki, hiszen ennyien választották ezt a megoldást.

Sokan vannak azonban, akik nem élhettek a segítségnek ezzel a formájával. Például azok a honfitársaink, akik devizahitellel rendelkeztek, de 90 napon túli tartozásuk volt, nem vehették igénybe az árfolyamgát intézményét. Több mint 150 ezer olyan családról tudunk, aki 90 napon túli tartozással rendelkezik, ellene végrehajtás még nem indult, ellenben pontosan azért, mert ez kizáró feltételként létezett, az árfolyamgát, azaz a rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségével nem tudott élni. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának a KDNP-vel közös javaslata lehetővé teszi az, hogy ez a több mint 150 ezer család beléphessen az árfolyamgátba, előttük is megnyíljon a segítségnek ez a lehetősége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor ezzel egyidejűleg kezdeményezzük, hogy az árfolyamgátba való összes eltörölhető belépési korlátot töröljük el. Tehát mindenki számára nyissuk meg a védelem lehetőségét, mindenki élhessen a védőháló valamilyen intézményével. Azt gondolom, hogy ennek a sürgősségi tárgyalása indokolt, ezért a frakció nevében is tisztelettel kérem a parlamenti pártokat, hogy itt a Házszabálytól való eltérést, és egyben a mai napon történő tárgyalást és a holnapi napon történő határozathozatalt támogassák.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, szót kell ejtenünk arról is, hogy természetesen a devizahitelesek esetében azt is el kell tudnunk dönteni, hogy valójában mi is a jogi helyzet az általuk megkötött szerződések esetén. Látjuk, hogy jó néhány olyan bírósági ítélet született az utóbbi időszakban, amelyik megkérdőjelezi a devizahitelek ügyében megkötött szerződések jogszerűségét. Jó néhány olyan bírósági ítélet született, amelyik egyértelműen azt mondja ki - egyelőre nem jogerősen -, hogy devizahitelek esetében nem lehet azt mondani, hogy minden előre látható kockázattal a hitelfelvevő tisztában volt. És ennek megfelelően mi azt gondoljuk, hogy szükség van arra is, hogy a jogszerűség érdekében majd később ezt a parlament is mérlegelje.

Azonban ahhoz, hogy ezt az Országgyűlés bármilyen formában megtehesse, szükség van a bíróságok döntésére is. Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának a nevében a parlament nagy nyilvánossága előtt is szeretném arra kérni a bíróságokat, illetve a bíróságok vezetőit, hogy éljenek azzal a kezükben meglévő jogszerű eszközzel, soron kívül tűzzék ki az érintett devizahiteles ügyek tárgyalását, hogy azokban jogerős ítélet születhessen. És egyben a Kúria e jogerős ítéleteket követően soron kívül alakítsa ki jogegységi álláspontját a devizahitelek ügyében, hiszen ennek az álláspontnak az ismeretében tudunk a parlamentben egyáltalán törvényt alkotni, és dönteni ezekben a kérdésekben.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy ma már a napirend előtti hozzászólásomban is jeleztem, azzal, hogy november 1-jén a bankok számára kiadott határidő arra vonatkozóan, hogy módosítsák a devizahiteles szerződéseket, lejárt, egyben az Országgyűlés tere is megnyílt arra, hogy esetleg újból lépéseket tegyen a devizahitelesek megsegítése érdekében.

A Bankszövetség javaslatát a kormánykörökben ismerik, de a teljes nyilvánosság nem ismeri, ezért mindenképpen indokoltnak látom, hogy ez a javaslat nyilvánosságra kerüljön, és érdemben folyjon vita arról, hogy a Bankszövetség javaslata valóban segítséget jelent-e a devizahitelesek számára, de ezt ítéljék meg az érintettek maguk. Addig is azonban nem lehet olyan helyzet, hogy van olyan devizahiteles az országban, aki a kormány által már eddig is nyújtott, bevált megoldások valamelyikével nem tud érdemben élni. Márpedig, valljuk be őszintén, hogy ilyen emberek voltak és jelen pillanatban is vannak. Az ő számukra kell a bevált megoldások mindegyikét vagy legalább valamelyikét elérhetővé tenni.

Ennek megfelelően teszünk ebben a törvényjavaslatban javaslatot arra, hogy az Országgyűlés egyik oldalról a végrehajtás alatt állókra a moratóriumot terjessze ki, és ez a moratórium a törvényjavaslat elfogadását követő napoktól egészen április 30-ig tartson. Nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban a Bankszövetség javaslatából meg lehet fontolni, melyek azok a pontok, amelyeket esetleg a végrehajtási moratórium vagy a végrehajtás alatt állók tekintetében megfontolhatónak lát az Országgyűlés, hogy törvényben rögzítsen, de más javaslatokat is meg tudunk fontolni. Például az LMP képviselőcsoportjának van egy javaslata, amelyik egy jogi megoldást kínál ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy messze nem tökéletes ez a javaslat, de szintén egy olyan irány, amit érdemes megfontolni. Ez a végrehajtás alatt állókra vonatkozik, akik viszont ez alatt az időszak alatt nem veszíthetnek semmit, hiszen azzal, hogy ha elfogadjuk a moratórium kiterjesztését, velük szemben végrehajtás nem folytatható le, tőlük lakás nem vehető el.

De számtalan olyan ember van az országban, aki fizetési késedelemben szenved, jóval több mint százezren. Egyes adatbázisok szerint körülbelül 120 ezren, más adatbázisok szerint 170 ezren. Erre mondtuk azt a törvényjavaslat indoklásában, hogy ha a számtani átlagot nézzük, akkor minimum 150 ezren vannak az országban olyanok, akik 90 napon túli késedelemmel rendelkeznek, ellenük végrehajtási eljárás nem indult el, ellenben szeretnének élni valamilyen formában valamilyen segítséggel, hogy ismét fizetőképessé válhassanak. Ezek az emberek eddig nem léphettek be az árfolyamgátba. Az ő számukra is és mindenki más számára, aki eddig nem léphetett be az árfolyamgátba, az árfolyamgát feltételeinek teljes feloldását javasoljuk, azaz az árfolyamgát megnyitását minden devizahiteles számára.

Az árfolyamgátnak számtalan előnye van, erről ne feledkezzünk el, hiszen ez lényegében egy rögzített árfolyamon való törlesztést jelent. A svájci frank esetében ez 180 forint. Ez még mindig magasabb, mint az a körülbelül 160 forintos árfolyam, amin annak idején felvették a hiteleiket, de talán még beleszámít abba a kategóriába, amit belátható kockázatnak lehet minősíteni. És az nyugodtan elmondható, hogy aki az árfolyamgáttal él, az a kamatokon és a törlesztőrészleteken körülbelül 25 százalékot spórol a jelenlegi árfolyamállapotokhoz képest. Ezért én azt gondolom, ha az a több mint 100 ezer, 100 vagy 150 ezer ember, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel rendelkezik, ellenben szeretné rendezni a helyzetét, élhet ezzel a segítséggel - ami az ő számukra azt mondja, hogy 25 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet kell kigazdálkodniuk -, akkor az már sok ember számára érdemi és megfontolható lépés. Ezért az árfolyamgát kinyitása tényleges és érdemi segítséget jelenthet nagyon sokak számára. Ugyanígy azt gondolom, hogy az árfolyamgát többi feltételét is érdemes eltörölni, hiszen ha kinyitjuk, akkor valóban mindenki előtt nyissuk ki az árfolyamgát működtetésének a gyakorlatát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ezentúl ne lenne érdemes megfontolnunk a későbbiekben több lépést a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az én személyes meggyőződésem szerint egy alapvető jogi kérdést kell eldönteni, nem nekünk, hanem leginkább a bíróságoknak, ez a kérdés pedig arról szól, hogy milyen belátható kockázatot ismertek, tudtak és mérlegelhettek azok az emberek, akik annak idején tömegével aláírták a devizahitel-szerződéseket. Jogi szempontból ma már látható, a mai napon is született olyan bírósági ítélet, amelyik azt mondja, hogy pontosan azért, mert ezek nem voltak kiszámítható kockázatok, egyes devizahitel-szerződések semmisek. De ezek egyrészt még nem jogerős ítéletek, másrészt semmiféle jogegységben foglalt ítélet nem áll ezek mögött.

(18.20)

Azt gondolom, az Országgyűlés minden pártjának érdemes felszólítani a bíróságokat, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy tűzhetnek soron kívül ilyen ügyekben. Tegyék ezt meg! Soron kívüli tűzéssel juttassák el ezeket az ügyeket a jogerős bírósági döntésig. Ezt követően a Kúriának megvan a lehetősége arra, hogy akár szintén soron kívüli tűzéssel, de jogegységi állásfoglalást alakítson ki arra nézve, hogy ezekben a devizahiteles-perekben mi az iránymutató. És abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy azoknak a bírósági döntéseknek, amelyek arról szólnak, hogy itt nem volt belátható kockázat, igazuk van, akkor, azt gondolom, utána az Országgyűlésnek más természetű döntést is hoznia kell. De az Országgyűlés ezt akkor tudja meghozni, ha ebben az ügyben a szükséges bírósági ítéletek megszületnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Addig azonban senkit nem hagyhatunk az út szélén. Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy valaki segítséget igényel, de nem jut hozzá. Ezzel a törvénymódosítással el tudjuk azt érni, hogy nincs olyan devizahiteles, aki a bevált segítségformák valamelyikével ne tudna élni. Ez számára a jelenlegi helyzetének megkönnyítését, a késedelemmel rendelkezők számára akár a fizetőképesség újbóli előállását jelentheti. Egyébként azt gondolom, előállhat egy olyan szituáció, amikor nyugodt körülmények között tudjuk a jogi mérlegeléseket elvégezni és az ehhez szükséges döntéseket meghozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a benyújtott módosító indítványok közül, ezt most előre is jelzem, egy olyan van, amit mindenképpen szívesen támogatok. Azt gondolom, jogos és érdemi megfontolást igényel. Ez a gazdasági bizottságnak az a ma benyújtott módosító indítványa, amelyik azt mondja, hogy minden, az árfolyamgátba belépő ügyfél esetében az állam kezességet vállal a tartozásaiért, alapvetően a gyűjtőszámláért akkor, ha az illető az árfolyamgáton belül is fizetésképtelenné válik. Erre ott egy 90 napos határidő volt kialakítva, és erre azt javasolja a gazdasági bizottság, hogy ez legyen 180 nap. Azt gondolom, ez elfogadható. Ez az állam kockázatát némileg mérsékli. De tegyük hozzá őszintén, ebben az esetben, azt gondolom, ez egy indokolt döntés. Hiszen talán ezen mindenképpen el kell gondolkodni, és ösztönözheti arra is a bankokat, hogy esetleg az árfolyamgáton túlmenőleg más segítségformákat is tegyenek amellé, hogy valóban fizetőképessé tudjanak válni az ügyfelek, és mondjuk, ne rögtön az állami garanciára vagy az állami kezességvállalásra hajtsanak.

Ezt egyébként azzal is elősegítjük, hogy az árfolyamgátba való belépés és az árfolyamgátban való bennmaradás feltételei közül kivesszük azt a feltételt, ami szintén korlátozó feltétel volt, hogy aki valamilyen fizetéskönnyítő programban részt vesz, legyen az állami vagy nem állami, akkor az árfolyamgátba már nem léphet be. Ez a két dolog összefügg egymással, ezért ezt a módosító indítványt a magam részéről tudom támogatni. És tisztelt képviselőtársaim, ahogy említettem, azt gondolom, hogy erre a lépésre most szükség van, méghozzá gyors döntésre van szükség. De ez nem jelenti azt, hogy a devizahitelesek ügyében ez a végső helyzet, amiről döntenünk lehet. Meggyőződésem szerint érdemes megfontolni, hogy a bírósági döntés után erre a témára az Országgyűlés visszatérjen és érdemben döntést hozzon.

Azt gondolom, de ezt szívesen megvitatom majd az LMP képviselőcsoportjának indítványa kapcsán a későbbiekben, hogy a Ptk.-módosításra irányuló javaslatok is valójában ezzel függenek össze, amiket én akár elfogadhatónak is tartok. Mindenképpen javasolnék benne módosításokat, például olyan jellegű módosítást, ami egyébként arról szól, hogy valamilyen véghatáridőt azért a bírósági ítéleteknek szabjunk. Mert enélkül a dolog korlát nélkülivé válik. Ezt érdemes megfontolni a későbbiekre nézve. Ez azonban most nem tartozik a már bevált megoldások közé, és a bevált megoldások közül emelte ki azt a kettőt ez a törvényjavaslat, aminek kiszélesítésére, azt gondolom, szükség van. A többit pedig vitassuk meg a Házban, későbbi időpontokban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Követtem a vitában elhangzottakat, csak a szavak és a tények között láttam némi ellentmondást. Mert azt gondolom, hogy ha azok a kiváló gondolatok, amelyek itt elhangoztak, és amelyek azt mondták, hogy ez így még nem elég, ennél több kell, van megoldási javaslat, módosító indítványok formájában is testet öltöttek volna, akkor azt mondanám, hogy az ellenzék pártjai valamit tényleg le kívántak tenni az asztalra, de tisztelettel szeretném jelezni, hogy egyetlenegy darab ellenzéki módosító javaslat sem érkezett. Ebből azt a következtetést kellett levonnom, hogy sajnálatos módon alapvetően szöveg van, de tényleges megoldási javaslat nincs.

Tehát mivel alternatíva nem fogalmazódott meg ahhoz képest, legalábbis módosító indítványok formájában, amit kormánypárti képviselőtársammal együtt benyújtottam, ezért azt gondolom, alapvetően helyes, hogy a kormánypártok megfogalmazták azt a minimumot, amit ebben az esetben meg kell tenni. Azt meg köszönöm, ha ezt az ellenzék képviselői is támogatják majd a holnapi szavazás során.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az úgynevezett ároktői banda tagjait több emberen szándékosan, előre megfontolt szándékból elkövetett emberöléssel, azaz gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyakorlatilag Magyarországon a büntető törvénykönyvben létezhető legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolják. Az ároktői banda tagjai közül egyvalaki november 22-én bírósági ítélet nélkül gyakorlatilag szabadlábra, házi őrizetbe kerülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a magyar parlamentben a mai napon ezt közösen megakadályozhatjuk. Akkor, amikor az ároktői banda előző két tagja megszökött a házi őrizetből, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja világos (Dr. Bárándy Gergely: Képtelen volt a rendőrség megakadályozni, ugye?) és egyértelmű javaslatokat fogalmazott meg, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg. Javaslatot tettünk az eljárások felgyorsítására. Ezért javasoltuk azt, hogy az életellenes bűncselekmények esetében a szakértői vélemények beszerzésére a megfelelő intézeteknek 90 napnál hosszabb ideje ne álljon rendelkezésre, azaz ezzel ne lehessen húzni az eljárást. Javaslatot tettünk arra is, hogy a két éven túlnyúló eljárások esetében a bíró és az ügyész szerepét is vizsgálni kelljen. Javaslatot tettünk arra is, hogy azok esetében, akik viszont házi őrizetbe kerülnek, kötelező legyen alkalmazni az úgynevezett lábperecet, tehát az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel egyidejűleg javaslatot tettünk arra, hogy senki, akit életellenes bűncselekménnyel vádolnak, ne kerülhessen szabadlábra, ne kerülhessen házi őrizetbe mindaddig, amíg ügyében az ítélet meg nem születik. Azt gondolom, hogy ezt kívánja minden magyar polgár érdeke. Elvégre, tisztelt képviselőtársaim, önök szeretnének valakinek a szomszédságában lakni, akit gyilkossággal vádolnak és aztán házi őrizetbe hazaengednek? Én azt gondolom, nincs egyetlenegy ilyen magyar polgártársunk sem, aki ezt szeretné. Mi a garancia arra, hogy akit többszörös gyilkossággal vádolnak meg és házi őrizetbe kerül, kihasználva a szabadabb körülményeket, mindezt nem követi el még egyszer? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért nem őrizték jobban a rendőrök?) Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a jog eszközeivel is meg lehet akadályozni, ezért javasoltuk az előzetes letartóztatás fennmaradásának a lehetőségét arra az időtartamra, ami egyébként, azt gondolom, egyezik az európai gyakorlattal.

Sokféle érvet mondhatnak önök, tisztelt képviselőtársaim, de azt nem mondhatják, hogy Németországban nem ugyanez a gyakorlat. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében Németországban az előzetes letartóztatásnak nincs felső határa. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszólása.) Svédországban, Írországban, Lengyelországban, Romániában az előzetes letartóztatásnak nincs felső határa. Ha megfelel Németországban ez a szabály, tisztelt képviselőtársaim, akkor miért ne felelne meg Magyarországon is?

Mi nem azt kérjük az ellenzéki képviselőtársainktól, hogy az általunk tett javaslatokat szavazzák meg. Akár szavazhatnak rá nemmel is, ha vannak ellenérveik - majd számoljanak el a választók előtt! De tisztelt képviselőtársaim, ha ma nem döntünk, akkor november 22-én egy gyilkossággal vádolt ember szabadlábra kerül. Önöknek ma színt kell vallani.

Én arra szeretném kérni önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzéki padsorokban senki ne álljon egy gyilkossággal vádolt ember pártjára. Ne álljanak egy gyilkossággal vádolt ember pártjára, hanem szavazzák meg ma a parlamentben az általunk kezdeményezett Házszabálytól való eltérést, hogy a szigorító javaslatokról az Országgyűlés még a mai napon dönteni tudjon, és ezáltal megakadályozza az ároktői banda újabb tagjának szabadlábra kerülését. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Önkény!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Én abban reménykedem, hogy ebben az ügyben még talán számíthatunk az önök soraiból is támogató szavazatokra. Azt Mesterházy Attila előző hozzászólásából is látom, hogy mi az, amiben nem számíthatunk ellenzéki szavazatokra. Amit önök eladtak olcsó pénzért, annak a magyar polgárok számára való visszaszerzésében nem számíthatunk támogató szavazatokra. Ha jól értem, akkor önök itt ma a parlamentben bejelentették, hogy ha kormányra jutnának - bár ne legyen ez így -, akkor ismét privatizálnák az E.ON minden üzletágát, azaz ismét eladnák külföldieknek azokat a stratégiai ágazatokat, amelyeken múlik az, hogy folytatódhat-e a rezsicsökkentés vagy nem folytatódhat. Mi azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy amit önök mondanak E.ON-ügyben, az egész egyszerűen semmi más, csak ürügy - ürügy arra, hogy hogyan akadályozzák meg a rezsicsökkentés folytatását, és ehhez kívánják kérni Brüsszel segítségét, és minden bizonnyal meg is fogják kapni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy képviselő úrtól én csak egy egyenes mondatot vagy egy szót vártam volna: most igen vagy nem. Igennel fognak szavazni a Házszabálytól való eltérésre vagy nem? Mert ha önök tényleg abban érdekeltek, hogy egy gyilkos ne kerülhessen szabadlábra vagy egy gyilkossággal vádolt ember, hanem hosszabb ideig börtönben maradjon, akkor ezt ma egyszerűen megtehetik. Igennel szavaznak a Házszabálytól való eltérésre, akkor az ároktői banda újabb tagja nem kerül szabadlábra. És tisztelt képviselőtársaim, azért van szükség egy alternatív, ezzel párhuzamosan futó törvénymódosító javaslatra, mert egyébként nem bízhatunk feltétlenül abban, hogy önök igennel szavaznak. Ha ezt tették volna, már régen visszavontam volna az alternatívát ehhez képest, de nekünk arra is készülni kell, hogy önök esetleg itt, a tisztelt Házban most a Házszabálytól való eltérésre nemmel fognak voksolni.

Ami pedig az egyéb javaslataikat illeti, én azt gondolom, könnyebb helyzetben lennénk, tisztelt Bárándy képviselő úr, hogyha önök nem akadályozták volna azt meg, hogy egyébként a bíróságok között ügyeket lehessen átcsoportosítani. Mert akkor lehet, hogy az eljárások egy része nem nyúlt volna el ilyen hosszú ideig. Ami pedig az úgynevezett kompromisszumos javaslatukat illeti, az, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök úgy gondolják, hogy egyébként egy gyilkossággal vádolt ember házi őrizetbe kerülhet, és utána úgy kell őt őrizni, hogy gyakorlatilag háromnapos váltásban és nyolcóránkénti váltásban 16 rendőr vigyázzon rá folyamatosan, na, én azt gondolom, ez a javaslat semmilyen magyar polgár előtt nem állja meg a helyét. Én azt gondolom, hogy ennek van egy egyszerű megoldása: a gyilkossággal vádolt emberek ott maradnak a börtönben mindaddig, amíg az ügyükben a bírói ítélet meg nem születik. És erről fogunk szavazni most, ezért kérem, hogy voksoljanak igennel.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(14.10)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a növekedési adat, amit az előbbiekben a miniszter úr ismertetett, Európában a negyedik legjobb növekedési adat, a régión belül pedig a második legjobb növekedési adat. Ehhez képest nézzük meg, hogy amikor a szocialisták kormányoztak, hogyan nézett ez ki Európában, illetve a régión belül. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a régión belül a magyar növekedési adat a hetedik volt, a legutolsó, tisztelt képviselőtársaim - a legutolsó. Ez nem változott érdemben Bajnai Gordon kormányzása idején sem, ahol ráadásul egy rekordméretű gazdasági visszaesést élt meg Magyarország, hiszen 7 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény.

(13.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is érdemes nézni, hogy amikor a kormányzat elmúlt időszakbeli erőfeszítései végre elvezetnek egy növekvő gazdasághoz, akkor ezzel párhuzamosan még mi történik Magyarországon. Például ezzel párhuzamosan rekordalacsony az infláció, és húsz év után először csökkennek a rezsiköltségek. Amikor önök kormányoztak, és amikor az utolsó helyen állt a régión belül Magyarország a gazdasági növekedésben, akkor hihetetlenül magas volt az infláció, és brutális mértékben emelkedtek a rezsiköltségek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most, amikor Magyarországon elindul a gazdasági növekedés, az elmúlt években a költségvetés komoly erőfeszítések árán egyensúlyban tudta tartani magát, és ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, ebben az időszakban volt módunk adócsökkentésre, és volt módunk arra, hogy a gyerekes családok számára bevezessük a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Amikor önök kormányoztak, akkor nem adócsökkentés volt, hanem adóemelés, miközben rekordmagas volt a költségvetési deficit, és nem adtak a családoknak, hanem elvették tőlük a gyerekek után járó adókedvezményt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha véletlenül mégis önök kormányoznának, akkor azt is tudjuk, hogy mi következik, mert Bajnai Gordon elmondta: fájni fog. Igen, úgy, ahogy 2009-ben is csinálták, amikor elvettek egyhavi nyugdíjat és elvettek egy havi fizetést, közben a bankoknak pedig pénzt adtak és nem elvettek tőlük. Erre készülnek ismét.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem egészen, sőt most már valamivel több mint egy évvel ezelőtt, 2012. november 26-án hangzott el itt, ebben a teremben Gyöngyösi Márton képviselőtársunk ama híres felszólalása, amelyben listázni akarta a zsidó származású kormánytagokat, illetve parlamenti képviselőket. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Emlékezünk? Ünnepeljünk? Álljunk fel? - Dúró Dóra: Hazudsz, hazudsz, hazudsz!) Akkor, az után a felszólalás után közösen léptünk fel mindannyian ez ellen az elhíresült kijelentés ellen. Én és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja ma is kitart a közös fellépés mellett, és mi továbbra sem szeretnénk sem egy listán szerepelni Gyöngyösi képviselő úrral, és nem szeretnénk együtt listázni sem Gyöngyösi képviselő úrral. Ezt csak azért mondom el, tisztelt képviselőtársaim, mert ezt az elkötelezettséget így, egy év múltával másoknál már enyhülni érzem. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj!)

Ugyancsak a mai napirend előtti felszólalások kapcsán világosan lehetett érezni, hogy az elmúlt hetek eseményeit, ha jól értem, a Jobbik képviselőcsoportja arra akarja felhasználni, hogy Gyöngyösi Mártont kihozza a politikai karanténból; Schiffer András képviselőtársunk pedig lasszóval keresi először a képviselőjelölteket, aztán, ha megvannak, majd el fog gondolkodni a szavazókon is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a közös ellenzéki elkötelezettséget viszont érdekes módon nem éreztük az elmúlt három esztendőben akkor, amikor a bankok vagy éppen a multinacionális vállalatok elleni tényleges fellépésről kellett beszélni. Érdekes módon, tisztelt képviselőtársaim, akkor, amikor a között kellett választani, hogy az IMF által tanácsolt nyugdíjcsökkentés és bércsökkentés helyett bankokat adóztassunk és multinacionális vállalatokat adóztassunk, akkor baloldali képviselőtársaink támogató szavazatai valahogy nem voltak meg itt a parlamentben. Nem kaptuk meg a támogatást akkor, amikor megadóztattuk a bankokat; nem kaptuk meg a támogatást akkor sem, amikor ténylegesen, hosszú évek után először érdemben megadóztattuk a multinacionális vállalatokat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kormány és a mögötte meglévő parlamenti képviselők, a mögötte meglévő parlamenti frakciók az elmúlt három és fél évben felléptek a multik ellen és a bankok ellen, hoztunk olyan törvényeket, amelyekkel az emberek kiszolgáltatottságát csökkentettük, és hoztunk olyan törvényeket, amelyekkel egyébként a multinacionális vállalatoktól és a bankoktól először be is hajtottuk az adót, tisztelt képviselőtársaim. Akkor, amikor 2002 és 2010 között baloldali kormánya volt ennek az országnak, akkor ezt az elkötelezettséget nem éreztük; akkor nem úgy döntöttek, amikor bankok vagy multinacionális vállalatok megadóztatása kerülhetett szóba - helyettük inkább bért csökkentettek, helyettük inkább nyugdíjat csökkentettek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ebben a Házban alapvetően azokról a kérdésekről kell beszélni és dönteni, amelyek az emberek életbe vágó kérdései, amelyek az ő megélhetésükkel összefüggő alapvető kérdések. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos dátum ebből a szempontból a mai nap, hiszen az Országgyűlés döntése értelmében a mai nap az első olyan hétköznap, amikor szerte az országban a legalacsonyabb keresetű emberek milliói minden további nélkül regisztrálhatnak az ingyenes készpénzfelvételre. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nehogy sírva fakadjak már! - Jaj!) Azt gondolom, hogy erről beszélünk kell, tisztelt képviselőtársaim, hiszen ebben az ülésteremben is vannak olyan képviselők - gondolok itt például az úgynevezett Demokratikus Koalíció képviselőire -, akik a bankok mellett szavaztak akkor, amikor egy hónappal ezelőtt erről a törvényről döntöttünk, és a bankok mellett voksoltak akkor, amikor az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét nem támogatták.

Mi erre a jogosítványra úgy néztünk és úgy nézünk ma is, mint ami fogyasztói alapjog. (Dr. Józsa István: Megszavaztuk!) Fogyasztói alapjog, hogy az emberek számára a pénzügyi rezsicsökkentést is megvalósítsuk, hogy a fizetésükhöz, a jövedelmükhöz ingyen és költségek nélkül juthassanak hozzá legalább azok az emberek, akik átlagkereset alatti jövedelemmel rendelkeznek. Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért azt gondolom, fontos döntést hoztunk egy hónappal ezelőtt, és a következő másfél hónapban nagy jelentősége van annak, hogy ez a döntésünk minél több emberhez el is jusson.

Nem számíthatunk arra, hogy majd a bankok lesznek azok, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy ki élhet és ki milyen formában élhet az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével. Ezért arra kérem ezúton is a kormány képviselőit és a média képviselőit, hogy minél nagyobb számban minél részletesebb információkat jutassanak el mindenkihez, hogy miként, milyen formában és a mai naptól kezdve hogyan lehet élni az ingyenes készpénzfelvétel parlament által biztosított lehetőségével.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja januári kihelyezett frakcióülésén kíván majd dönteni a harmadik rezsicsökkentésről. Fontosnak és lehetségesnek látjuk a rezsicsökkentés folytatását, ami mellett szeretnénk a leghatározottabban kiállni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt láttam, hogy az ellenzéki frakciók a hétvégén a harmadik rezsicsökkentést dühödten támadták. Gyakorlatilag nem nagyon volt olyan ellenzéki frakció, amelyik a vasárnapi sajtótájékoztatóján a rezsicsökkentés folytatásával egyetértett volna.

(13.50)

Korábban Bajnai Gordon, volt miniszterelnökként kifejezetten úgy fogalmazott, hogy szerinte a rezsi nem is túl magas Magyarországon, így rezsicsökkentésre értelemszerűen nincsen szükség. Nem csodálkozom ezen, tisztelt képviselőtársaim, hiszen az ellenzéki frakciók képviselői az elmúlt egy évben szembesülhettek azzal, hogy nem igaz az, amit az őáltaluk megválasztott miniszterek és miniszterelnökök 2002-2010 között rendszeresen elmondtak. Akkor ugyanis mindig azt hallgattuk, hogy az árak csökkentésére nincs is lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt egy évben viszont egyértelműen kiderült, hogy a rezsi csökkentésére van lehetőség, a rezsit képező szolgáltatások árait igenis, lehet csökkenteni Magyarországon. Ennek a jegyében csökkentettük a villamos energia, a gáz és távfűtés árát 20 százalékkal a tavaly decemberi árakhoz képest, és egyébként jó néhány más szolgáltatás árát pedig közel 10 százalékkal a tavaly hasonló időszakban érvényben lévő árakhoz képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel még mindig a felét sem adtuk vissza azoknak az áremeléseknek, amelyeket 2002-2010 között, az MSZP-SZDSZ kormányzása idején az akkori kormány megvalósított. Ne felejtsük el, 2002-2010 között, alapvetően Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején 100 százalékkal emelték meg a villamos energia és 200 százalékkal a gáz árát; abban az időszakban, amikor egyébként Magyarországon az összesített infláció 8 év alatt alig haladta meg az 58 százalékot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez képest azt gondolom, hogy a 20 százalékos csökkentés valóban egy rekordnagyságú árcsökkenés volt az elmúlt egy esztendőben, de azt nyugodtan kimondhatjuk: ezzel bizony még az emberek messze nem kapták vissza azt, amit az MSZP és az SZDSZ kormányzása, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején megvalósított áremelések kivettek a zsebükből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az az érvelés sem igaz, amit oly sokszor hallottunk az elmúlt egy esztendőben, hogy Magyarországon valójában nem is magas a villamos energia és a gáz ára. Ehhez képest az volt az igazság, hogy a magyar családok fizették a jövedelmükhöz viszonyítva a legmagasabb árat a villamos energia és a gáz tekintetében (Dr. Garai István Levente közbeszól.), az ő jövedelmüknek a legnagyobb részét vitte el a villamosenergia- és a gázszámla kifizetése.

Az elmúlt egy évben bekövetkezett csökkentés, a 20 százalékos villamosenergia- és gázárcsökkentés közel vitte az európai átlaghoz a magyarországi villamos energia és gáz árát, de egyvalamit még nem értünk el: a magyar családok a jövedelmükhöz képest a villamosenergia- és a gázszámlájukban még mindig többet fizetnek az európai átlagnál. Az európai átlagnál ugyanis az a mérték, amit ki kell fizetni a jövedelemhez képest, még mindig alacsonyabb, mint Magyarországon. Azt gondolom, hogy éppen ezért érdemes törekednünk arra, hogy a magyarországi családok jövedelmében a villamos energia és a gáz számlája az európai átlag mértékére süllyedjen. Ez lehet a számunkra a legfontosabb iránytű akkor, amikor a harmadik rezsicsökkentés nagyságrendjéről és mértékéről dönteni fogunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a mai napon létrehozta azt a munkacsoportot, amelyik megkezdi a felkészülést a harmadik rezsicsökkentésre és a Fidesz januári frakcióülésére. Természetesen a rezsi minden elemét újból górcső alá fogjuk venni, de a legfontosabbnak a villamos energia és a gáz árának a vizsgálatát érezzük. Ez az a két terület ugyanis, ahol még mindig az európai átlagnál a magyar családok többet fizetnek a keresetükhöz viszonyítva.

A mi célunk pedig az, hogy Magyarországon a keresetekhez viszonyított villamosenergia- és gázár elérje az európai átlagot, és ne legyen magasabb annál.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kénytelen vagyok egy klasszikussal kezdeni, mert azt szeretném kérdezni, hogy hová tűnt Damon Hill, hová tűnt Mesterházy Attila. (Zaj, derültség a kormánypártok soraiban.) Hol van a baloldal kijelölt miniszterelnök-jelöltje? (Zaj.) Miért nincs a munkahelyén a baloldal kijelölt vezetője akkor, amikor a parlament elkezdi az ülését? (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Értem, hogy külföldön van, és persze szeretném, ha azt hallanám önöktől, hogy azért van külföldön, mert a rezsicsökkentés támogatására szeretné buzdítani egyébként a külföldi partnereit, bár a Financial Times-ban megjelent blogbejegyzését olvasva ezt már a legkevésbé hiszem el.

De azért hozzátenném, tisztelt képviselőtársam: az a baj, hogy ez ismételten az önök abszolút komolytalanságát mutatja. (Zaj, taps és közbeszólások a kormánypártok soraiban: Így van!) Mert nem volt jelen tegnap, amikor itt valamiféle rendezvényt próbáltak szervezni a Parlament előtt; nincs jelen most a parlament ülésén az önök számára úgymond fontos témákban, és ez sajnos csak azt az érzést erősíti meg bennünk, hogy önök ismét készen állnak elkövetni azt a hibát, amit egyszer már elkövettek, mert önök egyszer már Gyurcsány Ferencre bízták ezt az országot, és tartok tőle, hogy megint valami hasonlóra készülnek. És azért, ha már azt nézzük, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor mik is történtek; akkor azért, tisztelt képviselőtársaim, nézzük csak meg egyenként!

Nyugdíjak. Nyugdíjak tekintetében a Gyurcsány-korszak végén önök egyhavi nyugdíjat vettek el minden nyugdíjastól az IMF első parancsszavára. Mi ehhez képest az elmúlt években végig megőriztük a nyugdíjak reálértékét (Zaj, közbeszólások.), és biztosítottuk azt, hogy a nyugdíjkassza végre egyensúlyba kerüljön, azaz lehetőség legyen arra, hogy a nyugdíjakat a jövőben is mindig ki lehessen fizetni.

Pedagógusok. Önök szintén az IMF első szavára egyhavi bért vettek el a pedagógusoktól és minden, a közalkalmazotti szférában dolgozó embertől. Ehhez képest azt gondolom, hogy azért most mégiscsak van egy pedagógus-életpályaprogram, egy átlagosan 30 százalékos pedagógusbér-emelés. Önök bezártak kistelepüléseken iskolákat, mi pedig biztosítottuk azt, hogy a meglévő iskolák működési feltételei a jövőben is meglegyenek. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)

Egészségügy. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki vezette be a vizitdíjat és a kórházi napidíjat? Ki volt az, aki majdnem fizetőssé tette a magyar egészségügyet, ha nem lett volna népszavazás? Nem önök voltak, tisztelt képviselőtársaim? És ehhez képest az elmúlt években komoly erőfeszítésekkel lépésről lépésre azért több mint 330 milliárd forint értékű egészségügyi beruházás került az egészségügybe; és több lépésben, kicsi lépésekben, de próbáltuk az egészségügyben dolgozók bérét is rendezni.

Gyerekes családok. Ki volt az, aki egyévnyi gyest vett el a gyerekes családoktól? És bár az ellenkezőjét ígérték, rögtön elvették a kormányzásuk kezdetén a gyerekek után járó adókedvezményt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a baj, hogy ezek is önök voltak. Ehhez képest az elmúlt években mégiscsak bevezetésre került egy új, gyerekek után járó adókedvezmény minden eddiginél nagyobb támogatási lehetőséggel, ezt kiterjesztettük a kis keresetű családokra ez év január 1-jétől, és tegyük hozzá, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindeközben visszaemeltük a gyest három évre, és még egy gyed-extra is bevezetésre került. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Foglalkoztatás, tisztelt képviselőtársaim. Önök negyedmillióval emelték meg a munkanélküliek számát a kormányzásuk alatt. 2002-ről 2010-re negyedmillióval több volt a munkanélküli, 11 százalék fölött volt a munkanélküliség Magyarországon. Ehhez képest azért a foglalkoztatottak száma ma 4 millió fölött van, és elértük azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a munkanélküliség nemcsak 10 százalék alá csökkent, hanem most már a 9 százalék közelében van és csökkenő tendenciát mutat.

És - itt Schiffer képviselőtársamra nézek - lehet azt mondani, hogy rossz a közfoglalkoztatás, de amikor hazamegyek a szülőfalumba, tisztelt képviselőtársam, és ott találkozom azokkal, akik közmunkából kétszer annyi pénzt kapnak, mintha egyébként jövedelempótló támogatást kaptak volna és kaptak a korábbi ciklusokban, akkor ezek az emberek ennek örülni szoktak és nem fordítva. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps a kormánypártok soraiban.)

És tisztelt képviselőtársaim, nézzük a rezsiköltségeket is. Önök, bár emlékszünk, hogy Lendvai Ildikó lassan mondta 2002-ben, ennek ellenére mégis tizenötször emelték meg a rezsiköltségeket: háromszorosára a gáz és kétszeresére a villamos energia árát. Ma volt alkalmam a gazdasági bizottság ülésén végighallgatni azt, hogy egyébként miért nem kezdtük korábban a rezsicsökkentést - mondják önök, tisztelt képviselőtársaim, miközben még 2010 januárjában is árat emeltek - még 2010 januárjában is, a kormányzásuk utolsó hónapjaiban.

És tisztelt képviselőtársaim, korrupció. Azért még nem felejtettük el, emlékszünk arra, hogy hogyan is volt a kakaóbiztos számítógép; hogy volt annak idején az, hogy nokiás dobozokban vitték ki a BKV pénzét (Zaj, közbeszólások.) Hagyó Miklós, Hunvald polgármester úr; és hogy volt az, tisztelt képviselőtársaim (Zaj, közbekiáltások.), igen, nokiás dobozok, látom, hogy fáj ez önöknek, bár ha jól emlékszem, a Honvédelmi Minisztériumban a whiskysdobozok dívtak, tehát ez valahogy nem volt egységesítve (Dr. Józsa István közbekiált.), de azért korrupcióügyben, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, önöknek van hol magukba nézni. És most is kíváncsiak vagyunk arra, mert önök már biztos, hogy tudják, hogy ki lehet az a szocialista képviselő, aki százmilliókat tart külföldön, bár a vagyonbevallásában nem szerepel, és ahhoz képest... (Közbekiáltás az ellenzék soraiból: Szerencsejáték...) Önök ezt bizonyára tudják, mi még egyelőre kíváncsiak vagyunk erre.

Aztán, tisztelt képviselőtársaim, beszélhetünk természetesen adózásról is. Azt kell hogy mondjam: perdöntő különbség van aközött, hogyha egy kormány szembenézve a költségvetés és az államadósság visszafizetésének a problémáival, azt mondja, hogy egyébként megadóztatja a bankokat és a multinacionális vállalatokat, meg ha egy kormány az IMF első szavára, mint önök, egyébként mindenkire érvényes általános ingatlanadót vezet be, megemeli a személyijövedelemadó-kulcsokat, és egyébként gyakorlatilag megszorításokkal próbálja meg sarcolni a magyar családokat.

És Paksról is érdemes beszélnünk, mert itt valóban az ellenzékben kétféle álláspont van, amelyek közül az egyikkel én is, ha nem is szimpatizálok, de el tudom fogadni, mert az az elvi álláspont, hogy valakinek nem kell az atomenergia és azt elvileg ellenzi, ezt - azt kell hogy mondjam - tudom akceptálni, bár azt gondolom, hogy nem szólnak mellette érvek. Így csak azt tudom mondani önnek, tisztelt Schiffer képviselőtársam, hogy természetesen fontosak a megújuló energiák, csak azt látnunk kell, hogy ma Paks 12 forinton állít elő áramot, a megújuló energiaforrások meg 35 forinton (Zaj, közbekiáltások az ellenzéki oldalról.), és a kettő között van egy kis különbség. Magyarország nem elég gazdag ország ahhoz, hogy ezt így ebben a formában tömegesen meg tudja engedni magának.

És tisztelt képviselőtársaim, igen, Paks-ügyben pedig azt tudom mondani, hogy önök a szocialista padsorokban bizony komoly pálfordulást hajtottak végre. Azért 2012. február 26-án, idézzük fel szó szerint, mit mondott egyébként Bajnai Gordon a Paksi Atomerőműről Pakson. Azt mondta róla, hogy Magyarország biztonságos energiaellátásához szükség van rá. Ma az ellenkezőjét mondja. Azt mondja, hogy "az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására." - ezt mondta akkor. Ma az ellenkezőjét mondja. (Zaj.) És azt is hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét. Ezt is mondta, és ma is ennek az ellenkezőjét mondja.

Az a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek után az önök véleményét egyszerűen nem lehet komolyan venni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Önök most vagy a kampány érdekében hajtottak végre egy pálfordulást, vagy az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyik alkalommal így beszélnek, másik alkalommal úgy beszélnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de egyvalami biztos: az ország kormányzására képtelenek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most már sokadszorra hallom azt, hogy semmilyen előkészítő munka és előzetes tájékoztatás nem előzte meg azt, amikor a kormány megállapodott, és megtörténtek a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán az orosz féllel a tárgyalások. Azt kell mondjam önöknek, hogy ez egész egyszerűen nem fedi a valóságot.

Volt a gazdasági bizottságnak decemberben egy ülése, ahol Lázár János államtitkár úr és Kovács Pál államtitkár úr részletes tájékoztatást adott több mint egy órában arról, hogy egyébként mit tervez a kormány, válaszoltak a kérdésekre. Mindössze egy apró hiba volt, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy az ellenzéki képviselők közül senki nem jött el az ülésre. Most már utólag azt gondolom egyébként, hogy szándékosan tették ezt, tisztelt képviselőtársaim, azért tették, hogy egyébként most azt mondhassák, hogy semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptak.

Ugyanúgy kapták meg a meghívót, nem mondhatják, hogy esti órákban volt - azt is mondták ma a gazdasági bizottságban, nem igaz, reggel volt a bizottsági ülés -, és egyébként minden lehetőségük meglett volna arra, hogy a kérdéseiket előzetesen feltegyék. És ha nem is tették fel, tisztelt képviselőtársaim, megkapták a gazdasági bizottság ülésének a jegyzőkönyvét, ami ráadásul egy nyilvános jegyzőkönyv volt. Abból nyilvánvalóan kiderült, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytat az orosz féllel, az is egyértelműen kiderült, hogy egyébként milyen konstrukcióban gondolkodik, úgyhogy olyan nagy meglepetés önöket e téren, tisztelt képviselőtársaim, nem érhette.

Az pedig, hogy a parlament most megtárgyalja, én azt gondolom, egy rendkívül fontos előrelépés ahhoz képest, amit önök csináltak akkor, amikor kormányon voltak, és itt különösen a szocialistáknak szeretném szegezni azt - de szegezhetném Jávor Benedeknek is, elvégre most már egy pártban üldögél Bajnai Gordonnal -, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter volt akkor, amikor az orosz féllel úgy kötött megállapodást Magyarország, hogy azt nem hozták be az Országgyűlés elé jóváhagyásra. Kérdezze meg tőle, akkor az neki elfogadható volt-e, tisztelt képviselő úr, most meg már nem.

Én azt gondolom, hogy ehhez képest egy nagyon komoly előrelépés, hogy az előkészítő tárgyalásokról is volt tájékoztatás a gazdasági bizottság ülésén, most pedig itt van a parlament előtt - egy demokráciához illő módon - a nemzetközi szerződés és annak a jóváhagyása, és annak a vitájában természetesen minden érvüket elmondhatják, és értelemszerűen a kormány ezekre az érvekre válaszolni és reagálni is fog.

Az pedig, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi volt a korábbi álláspontjuk, azt hiszem, az is eléggé nyilvánvaló, mert azért, tisztelt Jávor Benedek képviselő úr, Bajnai Gordon, akivel ön ma egy pártban üldögél, 2010-ben még szerette az atomenergiát, szerette az atomerőművet, azt mondta róla, hogy az atomenergia az olcsó energia előállításának a legfőbb forrása Magyarországon. Ezeket mondta, és annak idején fontosnak tartotta az atomerőmű megújítását. Ma már mit látunk? Bajnai immáron nem miniszterelnökként, hanem úgymond ellenzékből már egészen most mond. Most már nem szereti az atomenergiát, nem szereti az atomerőművet, nem akarja így a bővítést, és szerinte nem lesz olcsó a villamos energia, amit egyébként az atomerőmű előállít. Pontosan ennek száz százalékban az ellenkezőjét mondta. Ezért hiteltelenek önök, tisztelt képviselőtársaim.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két szocialista képviselő nevét tanulta meg az elmúlt egy hétben a magyar közélet: Simon Gáborét és Józsa Istvánét. Simon Gábor százmilliókat tartott egy titkos ausztriai bankszámlán 2008 óta, és mindezt eltitkolta a magyar közvélemény elől, sőt új vagyonnyilatkozatát megismerve, amit hétfőn tett, még ma is próbálja titkolni a közvélemény elől. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!)

Józsa István cége 6 milliárd 607 millió forint bevételre tett szert a Paksi Atomerőműből. Mindkét ügy a szocialisták és a magyar baloldal kétszínűségének a szimbóluma. Bort isznak, és vizet prédikálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Ma önök ellenzik a Paksi Atomerőmű bővítését - bezzeg korábban hevesen támogatták azt. 2010. február 26-án Bajnai Gordon még büszkén feszített a Paksi Atomerőműben egy molinó előtt, amire az volt ráírva nagy betűkkel, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése közös ügyünk. Bajnai Gordon akkor még azt mondta, hogy az olcsó magyar energiához Paks kell. Ma mindennek az ellenkezőjét mondja. Nem véletlenül, tisztelt képviselőtársaim. Józsa István cégének hatmilliárdos bevétele azt mutatja, önök addig támogatták a Paksi Atomerőművet, amíg anyagi hasznot húztak belőle.

Tisztelt Képviselőtársaim! Simon Gábor nemrég még a Magyar Szocialista Párt második embere volt. Gyalogolt az éhségmenet élén, zsebében egy eltitkolt, több százmilliós osztrák bankszámlakivonattal. Sajtóhírek szerint Simon Gábor MSZP-elnökhelyettesként és országgyűlési képviselőjelöltként karácsony előtt még nyugdíjas MSZP-tagoktól kért pénzt, hogy elindíthassa helyi választókerületi kampányát, mondván, hogy válása miatt komoly anyagi nehézségekkel küszködik - mindezt úgy, hogy közben egy több százmilliós osztrák bankszámlakivonat lapult a zsebében.

Az a baj, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogy ebben nincsen semmi újdonság. Tehát önök ugyanezt tették 2002-ben, amikor, emlékszünk rá, Lendvai Ildikó lassan mondta, hogy nem lesz gázáremelés (Kovács Tibor: Ötszörösére emelkedett a kőolaj ára!), Medgyessy Péter pedig hangosan mondta, hogy nem fogják eltörölni a gyerekek után járó adókedvezményt, és nem szüntetik meg a kedvezményes kamatozású, államilag támogatott lakáshiteleket. Mégis megtették mindegyiket.

2006-ban pedig, nem is kell felsorolni, maga Gyurcsány Ferenc, az önök miniszterelnöke volt az, aki a választás után bevallotta, hogy a választási kampányban hazudtak reggel, éjjel meg este.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a szocialisták részéről ugyanez történik. Simon az éhségmenet élén, százmilliókkal a zsebében; Paks ellen sokmilliárdos paksi szerződések után; és akkor még Gyurcsány Ferencnek és az Altusnak a paksi szerződéseit nem is ismerjük. Az MSZP és a baloldal régi arcai mögött ma is régi politika van: Simon és Józsa, Gyurcsány és Bajnai, Kuncze és Fodor a fényes bizonyíték arra, hogy önök semmit nem tanultak és semmit nem felejtettek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, Magyarországnak nincs szüksége még egy Gyurcsány-korszakra. Bajnaista képviselőtársaimat pedig, akik csak lufit eregetni járnak be a parlamentbe, de dolgozni, azt nem nagyon, mert már nincsenek jelen, hadd kérjem meg arra, hogy legalább akkor a frakcióirodára is hozzanak le nekem egyet, mert a gyerekeim biztos örülnének neki. Legalább legyen valaki, aki örülni is fog az önök mindenkori akcióinak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról már az előbbiekben beszéltem, hogy az minimum kétszínűségre vall, hogy Simon Gábor országgyűlési képviselőként és MSZP-elnökhelyettesként is több száz milliós bankszámlakivonattal a zsebében gyalogolt az éhségmenet élén, de azt kell hogy mondjam, hogy ennek a határozati javaslatnak nem ez a témája.

Simon Gábor az MSZP országos választmányának elnöke Gyurcsány Ferenc jóvoltából nagyjából azóta, mióta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, utána lett elnökhelyettes, az MSZP második embere. Mindeközben mindvégig országgyűlési képviselő, és legalább azóta, mióta Gyurcsány Ferenc jóvoltából az MSZP országos választmányának elnöke, legalább azóta eltitkolt több száz millió forintos megtakarítást, egy számlát az Országgyűlés teljes nyilvánossága elől, 2008 óta. Azt kell hogy mondjam, hogy ha ez rögtön kiderül, akkor 2009 január 1-je óta Simon Gábor összeférhetetlen.

Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az összeférhetetlenségnek van egy olyan nagyon fontos kritériuma, ami arról szól, hogy amióta összeférhetetlen egy képviselő, azóta fizetés sem jár neki. És nyilvánvaló, hogy Simon Gábor azért mond le, mielőtt az összeférhetetlenséget a parlament kimondja, mert egyébként nem akarja, hogy ötévnyi fizetést, közel 36 millió forintot a parlament visszavegyen tőle. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Úgy van.)

Ezt világosan kimondja az a határozati javaslat, amit egyébként Rubovszky György a mentelmi bizottság elnökeként elkészített.

(10.20)

Nyilvánvaló, hogy megpróbálta meggátolni, hogy a mentelmi bizottság a munkáját befejezze. De azért mégiscsak öt éven át országgyűlési képviselő volt.

Azt kell mondjam önöknek a Fidesz-frakció nevében, hogy a Fidesz képviselői a mentelmi bizottság vizsgálódásának nem kívánnak az útjába állni. Hadd fejezhesse be a mentelmi bizottság a munkáját, amit Simon Gábor azzal próbál megakadályozni, hogy egyébként most elmenekül a vizsgálat befejezése elől. És azt gondolom, hogy aki ma itt ebben a Házban nem támogatja a házszabálytól való eltérést, az valójában ahhoz járul hozzá, hogy ezt a közös titkolódzást, amit sajnos az MSZP és Simon Gábor együtt végeznek, azt fogja támogatni.

Ezért kérem önöket, hogy mindannyian inkább támogassák azt, hogy a mentelmi bizottság befejezhesse a munkáját, és ne álljanak a vizsgálat útjába. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)