Felszólalás adatai

Balczó alelnök úr és mások is azt kérdezték, hogy mi az alternatíva. Paksnak csak alternatívája van, igaz, ezt elég nehéz megbeszélni úgy, hogy a Podolák-Fónagy-tengely részesei, illetve az ő párttársaik nincsenek jelen. A Fidesz-KDNP-ből itt van három képviselő, abból egyikőjük hangsúlyozottan a magánvéleményét mondta el. A szocialisták jobban is teszik, hogy nem jönnek ide be, hiszen teljesen arcátlan az, hogy gyakorlatilag átnyomják a Házon azokat a határozati javaslatokat, amelyek ellen most eljátsszák a hattyú halálát. És kiderül, hogy a vezető politikusuk maga is haszonélvezője volt annak az egyoldalú energiapolitikának, amelyik próbálta lecserélhetetlenné tenni Paksot. Ez egész egyszerűen arcátlanság, valóban jobban teszik, ha meg se szólalnak.

Az a helyzet, alelnök úr, hogy valóban - és erre egyébként Kővári képviselőtársam is utalt - létezhet egy olyan energiarendszer, amelyik egyszerre diverzifikált és decentralizált. Azért, mert az LMP és általában az ökológiai mozgalmak decentralizált energiarendszerben gondolkodnak, ez nem csak biztonsági kérdés. Ez demokráciakérdés is. Ha komolyan vesszük a helyi közösségek önrendelkezését, ha komolyan vesszük az ország szuverenitását, akkor egy olyan energiarendszert álmodunk meg, amelyik alapvetően arra rendezkedik be, hogy ne egy központból lehessen egy országot mozgatni, ne egy energiarendszeren, egy energiaközpontból lehessen egy ország energiaellátását biztosítani. Mert nekünk az a víziónk, alelnök úr, hogy jó lenne egy olyan országban élni - és erre van példa Ausztriában, Dániában -, ahol komplett települések vagy kistérségek önellátóak energiával. Azok a közösségek, amelyek önellátóak tudnak lenni energiából és nincsenek kiszolgáltatva egy országos központnak, főleg nincsenek kiszolgáltatva egy külhatalomnak, azok a közösségek azok, amelyek élő-eleven közösségek, képesek arra, hogy például a hagyományaikat megbecsüljék és ápolják. Ez a helyzet.

A másik: amikor diverzifikált energiarendszerről beszélünk, akkor pedig arra gondolunk, hogy elképzelhető az, hogy 2040-ig egyszerre meg tud szabadulni az ország energiamixe a nukleáris energiától és a fosszilis energiától. De ugyanakkor egy olyan energiarendszer teszi fenntarthatóvá a világot, teszi fenntarthatóvá a Kárpát-medencét, egy olyan energiarendszer biztosítja azt, hogy a természeti örökségünket meg tudjuk őrizni, az életvilágot meg tudjuk őrizni, amelyik abból a belátásból táplálkozik, hogy egyetlen természeti erőforrást sem lehet túlhasználni. Amikor itt vicceskedve provokálnak minket, hogy nekünk a vízlépcsővel is bajunk van, nos az a helyzet, hogy minden egyes energiaforrást lehet úgy használni, hogy nem vagyunk tekintettel az ökoszisztémára, nem vagyunk tekintettel az adott tájegység teherbíró képességére, hanem úgy, ahogy azt az államszocializmusban is tették, leigázza az állam vagy a tőkés hatalom a természetet, és nincs tekintettel az ökológiai költségekre.

De ugyanakkor a fosszilis és a nukleáris energián kívül minden energiaforrásra szükség van úgy - és ezért beszélünk diverzifikált energiarendszerről -, hogy ha az tekintettel van az adott természeti egység sajátosságaira, ha nem próbáljuk meg túlhasználni a természetet, ha szélből, vízből, adott esetben biomasszából és a többi geotermikus energiából annyit veszünk és azt úgy vételezzük, hogy azzal az erőforrásokat kímélően használjuk. Mi erről beszélünk. És igen, Paksnak van alternatívája, lenne most is alternatívája, akár rövid távon is, ha az elmúlt 25 évben az a nukleáris nagykoalíció, amibe szomorúan látom, hogy a Jobbik is betagolódott, tehát ha ez a nukleáris nagykoalíció nem alakított volna ki egy olyan energiastratégiát a rendszerváltás után, ami arról szól, hogy hogyan lehet kitolni a piacról például a megújuló energiaforrásban utazó vállalkozásokat.

A Podolák-Fónagy-tengely elérte azt, hogy olyan átvételi árakat szabjanak, ami lehetetlenné teszi, hogy például akik szélenergiába, napenergiába befektetnek, azok a piacon könnyen fel tudjanak növekedni. Önök ezt csinálták. Ezt csinálták! Az álbaloldali és az állítólagos álnemzeti kormányok ezt csinálták 25 éven keresztül. Mentek a paktumok. Most derül ki az, hogy Józsa István beszállítója volt a Paksi Atomerőműnek. Azzal dicsekszik, hogy ő már '90 óta beszállító, tehát a jobboldali kormányok alatt is. Pontosan tudják, hogy miről van szó, közös mutyi van, közös kondér van. Most úgy látszik, a buliból kihagyták a szocialistákat, és ezért rettenetesen meg vannak sértődve.

Az az energiastratégia, ami itt megy 25 éve, arról szól, hogy ne is lehessen elképzelni egy olyan Magyarországot, amelyik nukleáris energia nélkül működik. Most is van pofájuk úgy idehozni ezt az egyezményt, hogy a saját törvényeiket nem tartják be, nem tartják be a nemzetközi szerződések megkötéséről szóló törvényt. Egy fia hatástanulmány nincs. Kővári képviselő úr, ön hogy tud jó lelkiismerettel úgy szavazni, hogyha az ön orrára nem kötnek egyetlen számítást sem, egyetlen hatástanulmány sincs? A kormányzat, államtitkár úr, közli, hogy ezek titkos számítások. Miféle titokról beszélünk? Ezt mondta az ön miniszter asszonya! Miféle titokról beszélünk?

Ha Magyarország nem lenne egy olyan szánalmas helyzetben, hogy az Európai Unión belül a megújuló energiaforrások részesedése tekintetében az áramellátásból az utolsó előtti helyen van, ha az elmúlt 25 évben fektettek volna állami forrásokat a megújuló energiaforrások kutatásába, fejlesztésébe, akkor az az álom, hogy Magyarországon létezhet egy energiarendszer nukleáris energia és fosszilis energia nélkül, nem tolódna ki 2040-re.

(23.10)

Alelnök úr, nekünk az az alternatívánk, hogy egyrészt ott van annak az energiastratégiának - Balczó képviselő úrnak beszélek (Balczó Zoltán: Ja, jó.) -, annak az energiastratégiának, amit az LMP elképzel, az egyik lába, a megújuló energiaforrások diverzifikált, tehát sok lábon álló használata, a másik lába viszont ennek az energiastratégiának az energiahatékonyság. Én már ma délután is a napirend előtti felszólalásban a miniszterelnök úrnak válaszolva szembeszegeztem a kormányzattal azt, hogy 2009-ben, amikor a Fidesznek ellenzékben még semmi sem volt drága, belengettek egy zöld Széchenyi-tervet. Erről jut eszembe, hogy talán azért most már észre kéne venni, hogy egyre több választópolgárnak rettenetesen elege van abból, hogy önök, a két műszak - a délelőtti meg a délelőtti műszak - azzal szórakozik, hogy amikor ellenzékben vannak, a Fidesz Putyin pincsikutyájáról beszél, ekézi Gyurcsány Ferencet akkor, amikor Putyinnal Paks bővítéséről tárgyal. Itt van Gyurcsány Ferenc mondata 2009-ből: "Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kéri az Országgyűlést, hogy még az idei év első felében hozzon döntést arról, hogy Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük." Tehát akik tegnap tüntettek, valóban azért tüntettek, mert ők most nem részesei ennek a biznisznek. Tetszettek őket kihagyni, most ezért rettenetesen fel vannak háborodva. De akkor, amikor Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, az ő gazdasági minisztere arra készült, hogy Paks kapacitását kibővítsék, önök teli szájjal hazaárulózták őket, és azzal fenyegettek, hogy a magyar kormány, az akkori magyar miniszterelnök Putyin pincsikutyájává változik.

Most szerepet cseréltek. Nem sül ki a szemük, nem szégyellik magukat?! Ezt meg lehet csinálni ezzel az országgal, hogy ellenzékben mondok valamit, majd utána kormányon mondom az ellenkezőjét? Meg lehet csinálni azt az országgal, hogy kormányon mondom ezeket a silány szövegeket, majd utána kiállok pofa nélkül tüntetni az Alkotmány utcában? Nem szégyellik magukat?!

Valóban, itt egy olyan elitváltásra lenne szükség, amely kiseprűzi a hatalomból mind a narancsos, mind a vörös oligarchákat. Azt a helyzetet, hogy ma el lehet pofa nélkül mondani az Országgyűlésben, hogy Paksnak nincsen alternatívája, ezt csak azért tudják megtenni, mert az elmúlt 25 évben kiszolgálták azokat az oligarchákat, akiknek nagyon sok milliárdjuk van abban, hogy ezt az energiastratégiát fenn lehessen tartani. Mi egy olyan energiastratégiát szeretnénk, ami valósággá teszi azt, amivel önök - Cséfalvay államtitkár úr, ön is ott volt akkor, amikor a zöld Széchenyi-tervet 2009-ben bemutatták - azt hazudták, hogy 500 milliárdot fognak költeni energiahatékonysági, épületfelújítási beruházásokra. Ebből az 500 milliárdból 5 milliárd teljesült. Ha ez működne, lennének új, valódi munkahelyek, nem kéne trükközni a téli közfoglalkoztatással meg a kitántorgó fiatalokkal, lennének új munkahelyek. És az a helyzet, államtitkár úr, ön ezt pontosan tudja, hogy ma a magyar gazdaság fejlődésének az egyik nagy akadálya az, hogy hatékonytalan a magyar energiarendszer, hatékonytalanok a szállító hálózati kapacitások, hatékonytalan a lakások, illetve a középületek fűtése.

Ma Németországban egy egységnyi GDP-növekedéshez 40 százalékkal kevesebb energiát kell felhasználni. Az a helyzet, hogy egyszerre lehetne munkahelyeket teremteni, egyszerre lehetne a magyar gazdaság fejlődése előtt álló egyik akadályt eltakarítani, és egyben lépést tenni abba az irányba, hogy ha van hatékony előrelépés az energiahatékonyságban, épületfelújítási programokban, akkor egy részét annak a problémának, amit a nukleáris energia kiváltása okozna, meg lehetne oldani.

Mi soha nem azt mondtuk, hogy holnap, holnapután vagy tíz év múlva el lehetne búcsúzni Pakstól. Azt mondjuk viszont, hogy ma meg kell tenni azokat a lépéseket, amik lehetővé teszik azt, hogy 2040-re elbúcsúzzunk a nukleáris energiától is és a fosszilis energiától is, és azért kell elbúcsúzni, mert én nagyon csodálom az önök bátorságát, hogy azt merik mondani, hogy igen, vállalható az a döntés, ami 50 év meg 100 év múlva is nélkülözhetetlenné teszi a nukleáris energiát. Önök tisztában vannak azzal, hogy például Fukusima milyen károkkal jár, mondjuk, a Csendes-óceán élővilágára, milyen károkkal jár, mondjuk, a japán vagy a csendes-óceáni halászokra? Van képük erről? Merthogy senkinek nincsen ma ezen a bolygón, senki nem látja be azokat a károkat, katasztrófákat, amiket csak Fukusima okozott egy olyan technológiával rendelkező országban, aminek mi is a csodájára járunk. És erre nem válasz az a cinikus megjegyzés, amiket minduntalan hallunk, hogy Magyarországnak nincsen tengere. Viszont más geológiai kockázatai lehetnek. És az a hulladék, amit el kell vermelni, és ebből a szempontból majdhogynem mindegy, hogy itt vagy ezer kilométerrel arrébb, azt biztonságosan kell elásni, úgy, hogy 500 év múlva se legyen belőle katasztrófa.

Egy olyan technológiának van ma birtokában az emberiség, amit egész egyszerűen térben, időben nem tud uralni. Olyan környezeti kockázatot veszünk a következő generációk nyakába, aminek a hatásait nem látjuk pontosan. És még valami: pontosan a beláthatatlan környezeti kockázatok miatt az atomenergiára fordított költségek folyamatosan növekednek. Egész egyszerűen, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy lám, nincs olyan ország, ahol az atomenergia drágább lenne, az egyszerűen nem igaz. Angliában, ahol bővítettek atomerőművi kapacitást, magyar forintra átszámolva 32-33 forint/kilowattóra az ott az új blokkokban előállított áram ára. Ez vár ránk is. Itt nem áramárcsökkentés lesz, nem rezsicsökkentés lesz, itt nagyon komoly rezsi-, áramár-növekedés lesz. Ma 12 forint/kilowattóra a régi blokkokban előállított áram ára, 16 forint a szabadpiaci ár, ennek legalább a duplája lesz, mert egyébként nem tud rentábilisan működni az az atomerőmű. Nem beszélve arról, hogy micsoda függőséget jelent az ország számára, hogy nyakába vesz egy olyan adósságszolgálatot, ami fölviszi az államadósságot valami 92-93 százalékra GDP-arányosan. Ez az államadósság elleni küzdelem?

Mi egy olyan Magyarországot szeretnénk, amelyik független energiaellátásában is. Az ország akkor lesz független, ha legalább az esélyét megadja annak, hogy a helyi közösségek függetlenek legyenek. Magyarország egy központból lesz kiszolgáltatva gázellátásban és egy központból lesz kiszolgáltatva atomenergiában is, hiszen ha másról nem beszélünk, a nukleáris hulladék elvermelésében mindenképpen Oroszországtól fogunk függeni, nem beszélve az adósságszolgálatról. Köszönöm szépen. (Dr. Szél Bernadett tapsol.)