Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt szeretném kiemelni, hogy a Ház történetében történelmet írtunk. Tudniillik ez az első alkalom, amikor lefolytattunk egy eljárást, ezért mindannyian tanuljuk ezt a folyamatot. Ez látszott a tegnapi vitában is, hogy sok képviselőtársam nem pontosan érti, hogy miről van szó, és a bizottsági ülések vitáiban is vagy akár a benyújtott módosító javaslat vitájában is számomra ez derült ki. Tegnap előterjesztőként az általános vitában már részletesen szóltam arról, hogy az európai konvent tíz évvel ezelőtt milyen megfontolások alapján dolgozta ki az úgynevezett 2. számú jegyzőkönyvet, ami igenis biztosítja a parlamenti ellenőrzést a szubszidiaritás elvének érvényesülése felett. Nem véletlenül történt ez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta az Országgyűlésben, amint említettem, első alkalommal jut el egy uniós jogalkotási javaslat plenáris ülésig a fenti elv megsértése miatt. De nem ez az első alkalom, hogy az európai ügyek bizottsága ezen elv kapcsán foglalkozik egy uniós tervezettel. Tudniillik ez év februárjában, talán bizottságunk tagjai emlékeznek, a bizottságunkban két ülésen is tárgyaltuk az úgynevezett dohány irányelvtervezetet a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt, de akkor döntés született, hogy véleményünket egy úgynevezett politikai párbeszéd keretében küldjük meg az Európai Bizottság elnökének. Tehát ez egy másik változata, hogy a bizottság eljuttassa véleményét az európai illetékes szervekhez. Egyébként ez a bizottsági vélemény olvasható az ipax.eu honlapon is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap arra is rámutattam, hogy az az álláspontom ma is változatlan, hogy a szubszidiaritásvizsgálat egy eszköz. Egy különleges eszköz, amit csak kiemelkedően fontos ügyek során érdemes alkalmazni. Csak akkor javasolt a szubszidiaritás elvét ilyen módon vizsgálni, ha egy uniós javaslatnak például társadalmi vagy gazdasági következményei indokolják, vagy éppen az államszervezet működését alapvetően befolyásolja. Ez az eset erről is szól, tisztelt képviselőtársaim, amit jó néhány képviselőtársam megemlített.

És itt kívánok néhány gondolattal reagálni Mile Lajos képviselő úr felvetésére, aki szerint a svéd parlament listavezető a szubszidiaritásvizsgálatokban. Ez alapjában véve igaz, de a kép teljességéért szeretnék idézni az Európai Bizottság 2012. évi jelentéséből a szubszidiaritásról és az arányosságról. Idézem: "2011-hez hasonlóan a nemzeti parlamentek között most is a svéd parlament, a riksdag adott ki messze a legnagyobb számban indokolt véleményt, 20, közel kétszer annyit, mint 2011-ben, 11. A riksdag az összes bizottsági javaslatot megvizsgálja a szubszidiaritás szempontjából, és a vizsgálatot úgynevezett decentralizált formában végzi, az egyes parlamenti bizottságok hatáskörébe utalva azt, amelyek a jelek szerint eltérő kritériumokat alkalmaznak. Ez befolyásolhatja a riksdag által kiadott indokolt vélemények számát."

Nos, ezzel szemben mi a helyzet a Magyar Országgyűlésben? Nos, ezzel szemben az Országgyűlés Házszabálya 130/D. §-a egy centralizált modellt vezetett be, amelyben az európai ügyek bizottsága kizárólagosan jogosult ezen eljárás lefolytatására. Tehát nyilvánvaló, hogy a magyar modellben, ahol az illetékes bizottság e feladat mellett központi szerepet játszik az egyeztetési eljárásban, állandó bizottsági feladatokat is ellát, tehát ebből következően kevesebb számú szubszidiaritásügyet képes évente tárgyalni. Ez az igazsághoz hozzátartozik.

(13.40)

Ezzel kapcsolatban, tisztelt képviselőtársaim, szeretnék rávilágítani az eljárás talán legnehezebb részére, tudniillik milyen módszerrel jut az európai ügyek bizottsága arra a következtetésre, hogy egy uniós javaslat kapcsán sérül a szubszidiaritás elve. Legyünk őszinték, hogy ez bizony nincs szabályozva a Házszabályban. Talán ezért is okozott kisebb nehézséget, hogy képviselőtársaim megértsék ennek a menetét. Elvileg egy uniós jogszabálytervezet bármely rendelkezése sértheti a szubszidiaritás elvét. Ami a vizsgálati módszert illeti, megítélésem szerint csak a jogalkotási aktus tervezetének alapos, többszöri elolvasása, értelmezése, elemzése és a vélemények ütköztetése lehet az egyetlen járható út. Tehát emiatt a vizsgálat bizony szubjektív elemekkel is telített, ugyanakkor hozzáteszem, hogy nagyfokú felkészültséget, mondhatni, széles látókört, valamint sok időt és bizony sok-sok energiát igényel.

Igen, tisztelt elnök úr, amíg egy javaslat eljut arra a szintre, hogy az Európai ügyek bizottsága napirendjére tűzi, több hét telik el a javaslat elemzésével és értelmezésével. Nos, a vizsgálat tárgya in concreto az Európai Bizottság által elfogadott uniós javaslat, tehát maga a javaslat szövege és semmi más. Ezt azért kívánom hangsúlyozni, mert például a tegnap esti vitában is sok mindent ráaggattak az európai ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetre képviselőtársaim, azt is mondhatnám, hogy a képviselői fantázia hatalmas. Mivel a szubszidiaritás politikai és nem jogi kategória, ezért minden esetben külön érdemes elemezni, hogy milyen ismérvek esetén lehet az elv megsértéséről beszélni.

Itt szeretnék szólni arról a módosító javaslatról, amiről már Balczó képviselőtársam is szólt, amely véleményem szerint is tévúton jár. Tudniillik az európai ügyek bizottságának nem feladata a Házszabály 134/D. §-a szerinti eljárásban, hogy bemutassa az európai ügyészségnek a tanácsi rendelettervezet szerinti működését akadályozó belső jogi akadályokat. Ha valakinek van ilyen feladata, az a kormány, és azt ellenzéki képviselőtársaim számon is kérték, hogy a kormány miért bújik a parlament mögé, hol van a kormánynak a véleménye, miért hallgatja el, s a többi, s a többi. Hadd tegyem hozzá, hogy ezt a kormány meg is tette, amit tegnap el is mondtam, felhívtam a képviselőtársaim figyelmét. Ezt megtette a kormány az európai ügyek bizottságához október 10-én megküldött tárgyalásiálláspont-javaslatában; ez az úgynevezett TÁPOGY-dokumentum. Igen, ezt a dokumentumot tehát a bizottság tagjai kellő időben megkapták, hogy az álláspontjuk kialakításakor fel tudják használni.

Nagyon sajnálatos, hogy például akik a módosító indítványt benyújtották, azon képviselőtársaim, olybá tűnik, hogy ezt el sem olvasták. Hiszen vártuk, hogy a frakcióktól írásbeli vélemény érkezzen, hogy a hétfői bizottsági ülésen legyen miről vitatkozni. Itt egy szakmáról van szó, tisztelt képviselőtársaim. Nem kaptunk semmit, tehát gyakorlatilag nem volt miről vitatkozni, de mégis megtettük ezt.

Nem igaz az, hogy a kormány el akarja rejteni a véleményét a parlament mögé. Azt is mondhatnám, hogy ezt kikérem magunknak, az európai ügyek bizottságának stábja és a magam nevében, hiszen mi kezdeményeztük. Éppen külföldi kollégák hívták fel a figyelmet, hogy ezen eljárást elindíthatjuk, mert ez nemcsak magyar ügy, nemcsak a magyar parlament ügye, hanem jó néhány, már európai uniós tagország parlamentje elfogadta, és még hatban vagy hétben vizsgálat alatt van, ami a jövő év elejére be is fejeződik. Éppen ezért fontos az, hogy a bizottságunk tehát önállóan alakította ki ezt a jelentést és küldtük meg a kormánynak, és jellemzően a KIM csak néhány apró észrevételt tett. Tehát ebből látszik, hogy igenis, az európai ügyek bizottságának szakmai stábja a helyén áll és érti a dolgát. Csak sajnos néhány képviselőtársam ezt nem tudja átlátni.

Tisztelt Parlament! A vitában nagyon sok érvet hallottunk, leginkább politikai töltettel. Ez ebben az esetben nem helyénvaló, mert sok mindent ráakasztunk, ami elvisz bennünket a lényegtől. Itt szeretném megköszönni Balczó képviselőtársamnak, hogy aktívan részt vett már korábban a bizottsági ülések vitáiban és a plenáris ülésen is, hogy konstruktívan állt a bizottság előterjesztéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága J/12694. számú jelentésében tehát arra törekedtünk, hogy a rendelettervezet szakaszainak pontos megjelölésével támasszuk alá az indokolt véleményünket. Ennél szakszerűbben és alaposabban kidolgozott érveléssel a konkrét javaslat kapcsán sem pró, sem kontra nem találkoztam. Tehát ezért hangsúlyozom, tisztelt elnök úr, mert a jelenleg rendelkezésünkre álló tagállami indokolt vélemények sokszor más tagországokban alig vagy kevésbé kidolgozottak. Illusztrációként engedjék meg, hogy szabad fordításban idézzem a nemrég hozzám megérkezett, a holland parlament véleményének egy mondatát, ami magyar fordításban így hangzik. "A parlament azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottság elmulasztotta kellően megindokolni az európai megközelítés hozzáadott értékét." Magyarul: véleményük szerint hiányzik a szerződés 5. cikkében rögzített feltétel, és ezért sérül a szubszidiaritás elve. Hasonló megállapítást tettek a francia szenátus képviselői is.

Mivel megítélésem szerint még mindig sok a félreértés és a bizonytalanság az eljárással kapcsolatban, néhány tisztázó jellegű gondolatot szeretnék újra elmondani befejezésül.

1. Nem általában a szubszidiaritás érvényesülése az eljárás tárgya, hanem a konkrét, az Európai Bizottság által elfogadott javaslat.

2. Külön hangsúlyozandó, hogy a parlament indokolt véleménye jogilag nem köti a kormányt a tanácsi döntéshozatalban. Tehát szó sincs arról, hogy mandátumot adnánk a kormánynak vagy befolyásolnánk a kormányt, hiszen ez nem egyeztetési eljárás, és fordítva sem igaz, hogy a kormány befolyásolja a bizottságot vagy a parlamentet. A kormánynak is megvan majd a maga szerepe az Európai Tanács ülésén, amikor ez napirendre kerül, ha egyáltalán napirendre kerül.

3. A Házszabály 134/D. §-a szerinti eljárásban az Országgyűlés indokolt véleményt fogalmaz meg az uniós jogalkotó intézmények számára egy konkrét javaslat vonatkozásában.

4. Az eljárás célja nem az uniós javaslat megtorpedózása, de a szükséges szavazati küszöb elérése elvezethet ahhoz, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a javaslatot, vagy esetleg visszavonja, ahogy már egyszer történt a Monti II. jelentéssel kapcsolatban másfél évvel ezelőtt.

Végül 5.: ha ezt a szavazati küszöböt nem sikerül elérni a határidőig, az EU intézményeiben a döntéshozatal tovább folytatódhat, ugyanakkor a parlamentek által kialakított vélemények megfontolás tárgyát képezhetik a Tanácsban és az Európai Parlamentben is. Az Európai Parlamentnek is meg fogjuk küldeni ezt a véleményünket, amire éppen Pelczné Gáll Ildikó képviselőtársunk hívta fel a figyelmet, aki részt vett az ülésünkön.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül arra bátorítom a tisztelt Házat, hogy kellően indokolt esetben éljünk a lisszaboni szerződés által biztosított joggal, azt is mondhatnám, hogy ez nem játékszer, de csak felkészülten, az eljárás folyamatát és a következményeit ismerve.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a jelentés és az azt elfogadó határozati javaslat országgyűlési elfogadását. Remélem, hogy a következő ilyen alkalommal már sokkal felkészültebb képviselőkkel találkozhatunk. (Balczó Zoltán: És sok ilyen lesz!)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)