Felszólalás adatai

HIRT FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, én nem azt kértem, hogy évekig csiszolgassuk még ezt a törvényt, hanem egészen biztos vagyok benne, és szeretném hangsúlyozni, hogy egy úgymond "egészséges" ember nem tudja ezt átélni, nem tud olyan törvényt alkotni, amely életszerű és működőképes, jó törvény lesz. Nem lehet tizenkét oldalban ezt a törvénymódosítást megalkotni, nem lesz jó, nem lesz életszerű, nem fog működni. Ki fogunk alakítani olyan akadálymentes környezeteket, amelyek kívülről tényleg úgy fognak kinézni, mint egy akadálymentesített épület, de nem lesz használható. Én tudnék erre sok példát mutatni, egészen az építési törvényig, amiben is súlyos problémák vannak ezen a téren. Azért mondom, hogy még egyszer neki kellene ennek menni, és legalább egy kicsit bővebben és - még egyszer mondom - fogyatékos szakértők bevonásával megalkotni.

Aztán megpróbálom részletezni a konkrét problémáimat is. Nagyon nagy hibájának tartom és tartjuk az előterjesztésnek, hogy nem tartalmaz évenkénti teljesítési ütemezést, és azt gondolom, hogy ez tényleg hatszázezer embert érint, ha csak két-három családtaggal felszorozzuk, majdnem kétmillió emberről van szó. Nem tudják a civilek gyakorlatilag kontrollálni és ellenőrizni, hogy mi történt meg, mit tudtunk teljesíteni.

Azt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem látom az akadálymentesítésre szükséges forrásokat; valahol egyébként jelzi a kormánynak a hozzáállását, hogy a 2007-es költségvetésben a fogyatékosügyi programra 45 millió forintot különített el a kormányzat. Tudom, hogy vannak egyéb források, csak egyszerűen meg kellene nézni, hogy ebből mi valósul meg országszerte. Egyértelműen vannak új beruházások, építkezések, ahol viszonylag jól akadálymentesített környezet van, de nem tudunk eljutni sem egy SZTK-ba, sem egy önkormányzathoz. Érdemes megpróbálni egy tolókocsiba beleülni, és bemenni egy önkormányzatba személyi igazolványt készíttetni! Abba a kis kalodába - nem tudok rá mást mondani -, ahova be kell ülni fényképezkedni, nem lehet beülni tolókocsival. Olyanokra költjük a pénzt, amelyek nem jók, amelyek rosszul vannak megkonstruálva, ezért mondom, hogy kilenc meg tizenkét oldalban ez lehetetlen, pénzpocsékolást követünk el. Ezt higgyék el nekem!

Tudom, hogy vannak EU-s források, amelyek szép számokat mutatnak, ha összeadjuk, de mindenki tudja, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy egy pici önkormányzat vagy egy szolgáltató azt sem tudja, hogyan kell egy pályázatot jól beadni, és ki fogunk csúszni a határidőből, az önrészről meg nem is akarok beszélni. Én is láttam különböző kommunikációkban, hogy 60 milliárd forintot írnak, én nem látom ezeket az összegeket, ezt nem tudtam leellenőrizni.

Aztán nagyon érdekes ebben a törvénymódosításban a 7. § (1) bekezdése, megpróbálom ezt szóról szóra felolvasni: "A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit." - ennyit ír a törvény a személyi segítésről. Itt is látszik, hogy nem él benne a jogalkotó a fogyatékosságban, itt definiálni kellene sokkal precízebben, hogy mit várunk el, szintén be kellene vonni az érintetteket. A törvénytervezet részletes indoklása szerint nem jár egyébként ez a személyi segítés többletköltséggel. Nagyon meglepődtem, mert ha valami nem jár többletköltséggel, akkor az nem is működik. Egy személyes példát hadd mondjak el. Nem olyan rég voltam egy rendezvényen, ahol volt egy személyes segítő, és olyan jól sikerült segíteni, hogy kiestem az országút kellős közepére. Tehát azt gondolom, hogy a nagyobb intézményeknél, önkormányzatoknál, szolgáltatóknál ki kellene törvényi szinten jelölni egy-két személyt, aki gyakorlatilag valamilyen továbbképzésen átesik, hogy legalább hogyan kell kommunikálni, bekísérni egy mozgássérültet, egy vakot, egy gyengén látót, egy siketet. Nem lehet tőlük elvárni, hogy be tudjanak jutni egy önkormányzatba egyébként, ha rosszak a parkolóink; ha átépítünk egy irodát, de nem lehet végigmenni a járdán; ha úgy készülnek el a gyalogos átkelőhelyek, hogy az egyik oldalt le tudok menni, a másik oldalt nem tudok felmenni. Ezt egyiket sem látom a törvényben. Külön épületekről beszél, de még egyszer mondom, a hozzá kapcsolt parkolókról és járdákról nem. Enélkül ez nem fog működni!

A régi XXVI. törvény szintén évenkénti beszámolóra kötelezte a kormányt a parlament irányába. Itt azt szeretnék keresztülvinni a tisztelt Házon, hogy kétévente kelljen beszámolni. Én ezt tényleg két dolognak tudom be: az egyik az, hogy lehet, hogy a 2009-es beszámolót követően 2010-ben, a választások évében nem kell beszámolni, vagy pedig nem akarjuk igazából komolyan venni ezt a 600 ezer embert. Szerintem nagyon fontos lenne, hogy megmaradjon az évenkénti beszámoló a parlament irányába, hisz ennél ez sokkal fontosabb kérdés, mint hogy kétévente kísérjük nyomon.

Aztán nagyon érdekes dolog, hogy az alapfokú iskolákat még a 2-5 ezer fő közötti településeken is akadálymentesíti a törvénytervezet, és meglepődtem azon, hogy a középfokú iskolákat csak megyei és fővárosi szinten kívánja akadálymentesíteni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy településen egy gimnáziumot, egy középiskolát, arról egy szót, egy betűt nem ír a törvény, hogy akadálymentesíteni kell. Itt nemcsak fogyatékos diákok lehetnek, hanem fogyatékkal élő tanárok is lehetnek, akiknek le kell ahhoz utazni a megyeközpontba, szállást kell biztosítani, nap mint nap a ki-, a be- meg a leutazást biztosítani, megoldani, hogy egy akadálymentesített épületbe, egy középiskolába bejussanak? Pont egy fogyatékkal élő ember az, akinek azért kell többet tanulni, hogy ne a bányába kelljen - durva szóval - elmennie dolgozni, hanem értelmiséget tudjunk belőle nevelni.

Azt is megérteném egyébként, ha arra hivatkoznának, hogy nincsenek források, akkor egy újabb ütemezést ezekre az önkormányzatokra és épületekre hozzon a törvény. Ezért mondom, hogy tizenkét oldalban ez annyira gyenge, rosszul sikerült törvénymódosítás, hogy vissza kell magam fogni, hogy ne ragadtassam el magamat. Ha tényleg belenézünk a mélyére, akkor látjuk majd, hogy ez egy óriási, bonyolult probléma, pont azért, mert a fogyatékos embereknek a fogyatékosságából eredően nagyon-nagyon bonyolult ez a kérdés.

Az is érdekes ebben a mellékletben, hogy a kétezer lélekszám alatti településeken, önkormányzatoknál csak az alap egészségügyi ellátást és az okmányirodát, illetve az önkormányzatba való bejutást teszi kötelezővé a törvény, se egy óvodát, se egy iskolát nem akarnak akadálymentesíteni. Ez szerintem valahol jelzi is az apró települések irányában a kormányzat elképzelését, és mondom, kétezer fő alatti településből nagyon-nagyon sok van az országban, ahol rengeteg fogyatékos személy él. Ha így kezdjük, hogy már az óvodába se tudnak bejutni... Óvodába nemcsak fogyatékos emberek járnak, de babakocsit is szoktak vinni, tehát ezeket meg kellene csinálni. A vidéki apró településeken nem többemeletes intézményekről van szó, lehet, hogy valahol egy 80-100-200 ezer forintos egyszerű kis betonfeljáróval meg lehet oldani a problémát. Tehát nem látom azt, hogy fel lett-e ez konkrétan mérve. Szerintem nem tudja a kormány, hogy az apró településeken viszonylag aprópénzből tényleg meg lehet csinálni az akadálymentesítést.

Aztán erősen hiányolom a törvénytervezetből és a gondolkodásmódból is, amit az előbb már hangsúlyoztam: az odavezető parkolókról, utakról, járdákról is valahol kellene a törvénytervezetnek beszélni. Gondolok a nagyobb szolgáltatókra, például egy MÁV-ra, egy Volánra. Kötelezővé tenném, hogy a honlapjukon tessék feltüntetni azt, hogy hol lehet felszállni egy tömegközlekedési eszközre, hogyan lehet bejutni egy épületbe, ki a segítő személyzet, azokat hogyan lehet elérni. Nem akarom az egyik benzinkúthálózatunkat reklámozni, ők azt mondják, hogy hármat tessék dudálni a fogyatékos embernek.

(12.50)

Azért engedtessék meg nekem, ha esetleg van egy internet-hozzáférésem, hadd menjek fel és nézzem meg, hogy kit kell hogy felhívjak telefonon, és hadd szóljak először oda, hogy fogok menni, és engemet várjanak ott, mert szükségem van segítségre, hogy ki tudjak szállni, ki kell venni a tolókocsimat a kocsiból, és lehet, hogy segíteni kell, mert esetleg a parkolóban mellém állt valaki, és nem tudok beülni az autóba. Egyszerű kérdés a honlapon ezeket az információkat közreadni. Ezért mondom, hogy vonjuk vissza ezt a törvényt, menjünk neki még egyszer. Nem érveket kell csiszolgatni, csak egyszerűen az érintetteket sokkal mélyebben bele kell vonni.

Tudom, hogy voltak egyeztetések bizonyos szervezetek vezetőivel. Nem biztos, hogy ők ezt érzik, mert ők sem fogyatékkal élnek nagyon sokan, nem tudják, hogyan kell ezt megalkotni. Tényleg kérem, ne úgy vegyék, hogy ellenzéki kritikáról van szó. Csak így egy olyan törvényt fogunk hozni, amely nem fog működni. Ott fognak állni a fogyatékosok, nem fogják tudni használni a mellékhelyiséget, mert a csapot 6 centivel alacsonyabbra tették, mint ahogy a tolókocsival alá lehetne gurulni, pedig ott van a mozgássérültek részére felszerelt csap. Ezek egyszerű dolgok, csak ezeket mind-mind-mind valahol rendbe kellene tenni ebben a törvénytervezetben. Oda is ki kellene hatni, hogy az építésügyi törvényben a padkákat, rámpákat 2-4 centi szintkülönbségre kéri a törvény. A 4 centi sok, nem jó. Egy gyengébb kezű tolókocsis nem tud felmenni a 4 centis rámpára. Tessék azt 2 centiben maximalizálni! Ennyit igazából meg lehet tenni, egyébként még kevesebb anyag is kell hozzá, mert a 4 centi magasabb, több anyagot igényel.

Szeretném, ha ezek belekerülnének ebbe a törvénymódosításba. Tényleg kérem önöket, vonják vissza, ne menjen ez keresztül a Házon. Mi a magunk részéről csak akkor tudjuk ezt támogatni, ha körültekintőbben tudunk törvényt alkotni. Még egyszer mondom, az önkormányzatok önrészénél, amik 50-60 százalékos önrészt kérnek, nem fogják tudni előteremteni az önkormányzatok. 2005-ig sem tudták előteremteni, pedig akkor még valamivel könnyebb volt a helyzet. Szerintem 2007-08-ban is sokkal-sokkal-sokkal nehezebb lesz. Egyszerűen megint egy olyan gyenge törvényt fogunk hozni, amit majd egy újabb határidő-módosítással kitolunk, és akkor a végén 2040-ben még mindig ott fogunk tartani, hogy csak az újonnan épült épületek fognak akadálymentesen működni, a többi pedig nem.

Én valahol ennyit szerettem volna mondani. Még egyszer szeretném felajánlani a segítségemet. Vannak olyan fogyatékos-szakértők, akik kész anyagokkal tudnak előállni. Nem biztos, hogy többe fog kerülni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)