Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A szociális törvény szerint a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékességét a kérelmező lakcíme határozza meg. Az életvitelszerű tartózkodás csak abban az esetben szempont, ha az ügyfélnek több bejelentett lakcíme van. Ilyen esetben ugyanis azon bejelentett lakcím határozza meg az illetékességet, ahol a kérelmező ténylegesen tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél lakóhelye az adott településen van, bejelentett tartózkodási helye pedig nincs, akkor a szociális törvény által megkívánt illetékességi ok fennáll.

Ennek bizonyítására nem kell minden esetben környezettanulmányt lefolytatni, ezt sem törvény, sem pedig annak végrehajtási rendelete nem írja elő. A szociális törvény 24. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérjen a polgárok személyi adatait és lakcímeit nyilvántartó szervtől, és ily módon ellenőrizze, hogy az ügyfél ténylegesen az általa lakóhelyként megjelölt címen van-e bejelentve. Mind a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló '92. évi LXVI. törvény, valamint annak végrehajtási rendelete, mind pedig az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. kormányrendelet tartalmaz rendelkezéseket a lakcímbejelentés elmulasztása, illetve a valótlan bejelentés vonatkozásában, amelyeknek alkalmasnak kell lenniük a fiktív bejelentkezések kiküszöbölésére.

Bár a kérdés nem a szociális törvény szabályozási körébe tartozik, álláspontom szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján lehetőség van arra, hogy a jegyző elutasítsa a bejelentkezést, ha a lakcím nem valós, továbbá ha erre később derül fény, határozatban megállapítsa a lakcím érvénytelenségét, amelyben kétséget kizáróan megállapítható, hogy az adott személy nem a bejelentett lakcímen él.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)