Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a vitában új felvetés nem hangzott el ahhoz képest, ami a mai napi alkotmányügyi bizottságban elhangzott, sőt a vita résztvevői is ugyanazok a személyek, mégis úgy gondolom, hogy a plenáris ülésen is helyes, ha az itt elhangzott kritikákra a plenáris ülésen válaszolok.

Az első témakör, amelyet Bárándy Gergely felvetett - megpróbálom megkeresni a pontos számát a javaslatnak - mondjuk úgy, hogy a salátatörvény problémája, amit ő felvetett.

Az általuk megfogalmazott módosító indítvány meglehetősen tág értelmezési lehetőségre ad lehetőséget, tág értelmezési kereteket enged, azaz az egy gumiszabály szerintünk. Egy olyan gumiszabály, amely minden egyes alkalommal értelmezésre szorul, majd amikor például az Országgyűlés törvényt alkot vagy valamilyen jogalkotó jogszabályt alkot.

(22.20)

Egyrészt szerencsétlen lenne, ha a jogalkotásról szóló törvényben, ebben a szakmai tartalmú törvényben ilyen gumiszabályok szerepelnének. Nem lenne helyes, ha ezekkel a gumiszabályokkal találkoznánk a törvényben, hiszen utána ezeket a gumiszabályokat ahány jogalkalmazó vagy jogalkotó van, annyiféleképpen értelmezi.

Másrészt pedig technikailag nem oldható meg az, amit a képviselő urak javasolnak, mert az úgynevezett salátatörvény-technikára néhány esetben szükség van, többek között azért, mert az Alkotmánybíróság kimondta azt, hogy nem engedi az úgynevezett sommás törvénymódosításokat, amikor - mondjuk - egy hivatal elnevezése vagy egy funkció, egy tisztség, egy hatáskör módosul. Az Alkotmánybíróság nem szereti azt látni, és teljes joggal nem szereti látni, ha a törvényhozás úgy módosítja az egész jogrendszerben ezeket a problémákat, hogy ahol eddig a jogszabály igazságügy-miniszterről szólt, ott a jövőben az igazságügyért felelős minisztert kell érteni. Ezt a módosítási formát nem szereti az Alkotmánybíróság, és azt állapította meg, hogy ilyen esetben mindig külön-külön módosítani kell azokat a jogszabályokat, ahol az igazságügy-miniszter hatásköre szerepel. Tehát a salátatörvény-technika mint jogalkotási technika nem kerülhető el. Itt számos jogszabályt módosít majd az Országgyűlés vagy egy jogalkotó, ha ilyen problémával találkozik. Magyarul, az ilyen deregulációs célú törvényeken a sommás módosításokat, a jogrendszer koherenciáját biztosító módosításokat minden egyes törvényen át kell vezetni.

Tehát legalább két ok van arra, hogy nem helyes vagy nem jó az az irány, amit javasolnak a képviselők. Egyrészt - mint mondtam - ez egy gumiszabály, ami könnyen a visszájára sülhet el, másrészt pedig - ahogy mondtam - nem kezeli a deregulációs célú vagy a jogrendszer koherenciáját biztosító módosító indítványokat.

A másik felvetés, amiről úgy éreztem, hogy jelentős felvetés, Schiffer képviselő úr részéről hangzott el, és a nemzeti jogszabálytárral kapcsolatos tartalmi követelményekre vonatkozik. Az előterjesztőnek az volt a célja, hogy a nemzeti jogszabálytárat ebben a törvényben 2012. január 1-jei hatállyal létrehozza ugyan, de a nemzeti jogszabálytár tartalmi kérdéseit egy kormányrendeletben, egy, a törvény által adott felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási rendeletben kell majd kifejteni. Így például azt a kérdést, hogy az önkormányzati rendeleteket tartalmazza-e a nemzeti jogszabálytár, ezt is majd a végrehajtási rendeletben kell szabályozni. Azt hozzáteszem, hogy az a módosító indítvány, amely úgy szól, hogy az önkormányzati rendeleteket a nemzeti jogszabálytárban kell kihirdetni, ellentmond a jelenlegi hatályos önkormányzati törvénynek, amely szerint a helyben szokásos módon kell kihirdetni, tehát nem feltétlenül egy központi jogszabálytárban.

A nemzeti jogszabálytár az elképzeléseink szerint - ez egyébként az indoklásban is szerepel - utánközlés, tehát nem a Magyar Közlöny funkcióját tölti be, nem ott kerülnek kihirdetésre a jogszabályok. A nemzeti jogszabálytár valóban a joganyaghoz való könnyebb keresést biztosító hozzáférést jelent majd. Nagyjából úgy képzeljük ezt el, ahogy a most számos, egyébként térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatást nyújtó jogtár működik. Hasonló módon működne a nemzeti jogszabálytár is, azzal a lényeges különbséggel, hogy ingyenesen férnének hozzá az állampolgárok. Tehát a nemzeti jogszabálytár létrehozása már önmagában is javítja a hatályos joganyag megismerését az állampolgárok részéről. Kérem, azért azt méltányolják, hogy a nemzeti jogszabálytár egy előrelépést jelentene a jog megismerhetősége irányában.

Kétségtelen, hogy a részletszabályokkal adós marad ez a törvény, de - mondom - ennek két oka van. Egyrészt mi magunk is azt javasoljuk, hogy legalább egy év felkészülési időt hagyjunk arra, hogy a nemzeti jogszabálytárat létrehozzuk, és végiggondoljuk, hogy a nemzeti jogszabálytár hogyan fogja tudni ezt a funkcióját betölteni, másrészt pedig ilyen technikai részletkérdéseknek nem szükségszerűen kell egy kétharmados törvényben megjelenniük.

Az önkormányzati rendeletek ügye egy külön ügy. Mi magunk is gondolkodtunk azon, hogy az önkormányzati rendeleteket célszerű lenne a nemzeti jogszabálytárnak tartalmaznia, de majd amikor a kormányrendeletet - mert a szöveg szerint kormányrendeletről szól a jogalkotási törvény - megalkotjuk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk a nemzeti jogszabálytárban összegyűjteni az önkormányzati rendeleteket, milyen technikával. Az egyik lehetséges technika az, amit Szakács Imre felvetett, hogy úgyis meg kell küldeni ezeket a közigazgatási hivataloknak vagy a közigazgatási hivatalok funkcióját majdan betöltő kormányhivataloknak. Igen ám, de akkor még mindig nincsenek egységes szerkezetbe összeállítva ezek a jogszabályok. Az egy lehetséges megoldás, hogy valaki elvégzi majd ezt a nem kis feladatot, de az egységes szerkezetbe foglalás költségeit valakinek állnia kell. Kérdés, hogy például egy minisztérium vagy az állam központi költségvetésből állja-e ezt a költséget, vagy pedig az önkormányzatok - akár a legkisebb önkormányzatok is - lesznek kénytelenek elvégezni az egységes szerkezetbe foglalást.

Ezek nem egyszerű kérdések, és a rendelkezésünkre álló egy évben még lehetőségünk lesz arra, hogy ezekben a kérdésekben döntsünk. Ezeknek költségvetési és szakmai feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a nemzeti jogszabálytár tényleg betöltse azt a funkcióját, ami a jogalkotási törvényből kiderül és abból származik.

Összefoglalva, köszönöm szépen az észrevételeket. Ezek a módosító javaslatok a kormány koncepcióját nem támadták, hanem a kormány koncepciója mentén akartak további módosításokat és pontosításokat eszközölni. Jó néhány módosító javaslatot támogatunk is, de amely módosító javaslatok a koncepcionális kérdésben ellentétesek a minisztérium koncepciójával, azokat az előterjesztők nem támogatják.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)