Felszólalás adatai

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Kicsit ott folytatnám, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, ahol Gruber képviselőtársam befejezte a gondolatait - vagy amiről Dorosz képviselőtársam is beszélt -: a keleti partnerség kiemelt területe az európai uniós soros elnökségnek, ráadásul a parlamentünket is érinteni fogja ez a kérdés, hiszen a tervek szerint május 5-én és 6-án itt fognak találkozni a tagországok külügyi bizottságainak a vezetői, és ennek keretében az egyik fő témája ennek a találkozónak, a COSAC-találkozónak a keleti partnerség lesz, illetve a nyugat-balkáni helyzet, illetve az azzal kapcsolatos teendők.

Mégis, a javaslatok közül én a T/1478. számúval szeretnék foglalkozni kicsit részletesebben, amely az Európai Unió és az Orosz Föderáció kapcsolatairól, illetve partnerségi együttműködéséről és annak a kihirdetésről szóló törvényjavaslat, amely különösen azért fontos, hiszen az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai rendkívül intenzívek és sokrétűek.

Jelenleg az Unió Oroszország messze legnagyobb kereskedelmi partnere a maga 50 százalék feletti részesedésével. Gazdaságpolitikai kérdésekben egyre inkább keleti elmozdulás érzékelhető, ebből következőn Oroszország szerepe megkerülhetetlen. Lényeges az orosz féllel való jó partneri, kölcsönös partneri viszony létesítése, fenntartása, s ez a szerződés pedig előmozdítja, illetve megszilárdítja mindezt.

A magyar-orosz politikai és gazdasági kapcsolatok az 1998-as oroszországi pénzügyi válság után csak a 2000-es évek elején kezdtek igazán újra élénkülni, a teljes, Oroszországba irányuló export értéke annak idején majdnem megháromszorozódott. Az elmúlt években Oroszország megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarországhoz fűződő kapcsolataira, ezzel párhuzamosan a gazdasági együttműködés is dinamikusan fejlődött. Tehát a jó gazdasági kapcsolatok nemcsak az Európai Közösségnek, hanem hazánknak is különösen fontosak.

2000-ben beindult az együttműködés egyik legnagyobb sikerének számító energiadialógus és a nem kevésbé ambiciózus közös Európai Gazdasági Térség koncepciója. Bár Európa energiafüggése tény, nem szabad elfelejteni, hogy ez az eladó-vevő viszony kétoldalú függés, amelyben Oroszországnak mint szállítónak legalább akkora szüksége van piacaira, mint az európai államoknak a földgázra vagy éppen kőolajra. Tehát amikor energiafüggőségről beszélünk, akkor szem előtt kell tartani, hogy a függetlenedés természetes érdekünk, de ez egy kétoldalú gazdasági kapcsolat, amelyben mindkét félnek jogai és kötelezettségei vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetes vita tárgya az Unió tagországain belül és természetes köztünk is, hogy a jövőben milyen módon és milyen mértékben kell a Közösségnek közelednie Oroszországhoz. Ezek a kérdések természetesen a magát az elmúlt években újradefiniáló Oroszországban is folyamatosan napirenden vannak, az azonban nem lehet kérdés, hogy jelenleg a világgazdaságban egy olyan átalakulás van folyamatban, amelyben a keleti országok súlya nő, és a jövőben nőni is fog. Egyre fontosabb lesz az olyan hatalmas országok gazdasági súlya, mint Kína, India és természetesen Oroszország.

Az Unió célja tehát egy olyan stratégiai partnerség létrehozása, amely a közös érdekek és az olyan értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a piacgazdaság, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása. Bár természetesen az Európai Közösségnek továbbra is kritikusan kell viszonyulnia az oroszországi fejlődés anomáliáihoz, ezzel is segítve a demokratizálódást, mégis ez a szerződés hozzájárulhat a fentebb felvázolt stratégiai célok megvalósulásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)