Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. április 29-én írták alá - szeretném jelezni, hogy 2005 októberében indult a tárgyalás -, és ezen megállapodás törvénnyel való kihirdetésére vonatkozik a jelen javaslat.

Engedjenek meg néhány megjegyzést azzal a vitával kapcsolatban is, ami egyébként a szerbiai társulási megállapodással kapcsolatban már itt a parlamentben, illetőleg a külügyi bizottságban is lezajlott. A stabilitási és társulási megállapodás egy átfogó, meglehetősen nagy terjedelmű megállapodás, kitér az emberi jogi, kisebbségi klauzula keretében ezekre a kérdésekre is. Előirányoz egy ellenőrző mechanizmust is a kisebbségi jogok és általában a megállapodásban foglaltak tekintetében.

Szeretném ugyanakkor jelezni, hogy azok a fenntartások, amelyek párhuzamot kívánnak vonni Szerbia társulási megállapodása és Románia európai uniós csatlakozásának a kérdése között, meglehetősen erőltetettek. Tehát nem igazán vonható párhuzam. Nyilvánvaló, hogy figyelmeztető számunkra az, hogy meglehetősen átgondolatlan, felelőtlen csatlakozási folyamat zajlott le Románia európai uniós integrációja kapcsán, nem nagyon érvényesítette Magyarország azokat a lehetőségeket sem, amelyek az erdélyi magyarság érdekében érvényesíthetők lettek volna ebben a csatlakozási folyamatban. Tanulságosak ezek, és mindenféleképpen ezekkel a tanulságokkal számolnunk kell Szerbia európai integrációs folyamata keretében.

Ugyanakkor a stabilitási és társulási megállapodás nem az európai uniós csatlakozási dokumentum, vagy még csak nem is a tagjelöltségről szóló döntés. Szeretném jelezni, hogy október 25-én e tekintetben hozott döntést az Európai Unió, a Külügyi Tanács a tagfelvételi kérelem Bizottságnak való továbbításáról döntött, de nagyon mesze van még az európai uniós csatlakozási folyamat megkezdődése is, hiszen az Európai Bizottság a közeljövőben kérdőívet fog kiküldeni Szerbiának, ezt követően a bizottságnak a kérdőív alapján véleményt kell készítenie Szerbia felkészültségéről.

(17.20)

Ezt követően születhet meg a döntés a tagjelöltségről, majd egy külön döntés, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére irányuló döntés. Azt tudom tehát mondani, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére 2012 előtt nem valószínű, hogy Szerbia vonatkozásában sor kerülhet.

Ugyanakkor a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minél szigorúbb és minél konkrétabb feltételeket fogalmazzunk meg az emberi és a kisebbségi jogok vonatkozásában. Ugyanakkor nemcsak a feltételek megfogalmazásában vagyunk elkötelezettek, hanem elkötelezettek vagyunk abban is, hogy támogatni kívánjuk Szerbiát abban, hogy képes legyen ezeket a feltételeket teljesíteni is, mert mi az Európai Unió keretei között szeretnénk látni immáron Szerbiát is. Szerepet kívánunk tehát vállalni mind a feltételek megfogalmazásában, mind teljesítésében.

Azt se felejtsük el, hogy Szerbia fejlődése jogi értelemben az elmúlt tíz esztendőben mindenféleképpen ígéretesnek nevezhető, akár szomszédaink összehasonlításában is ígéretesnek nevezhető, hiszen Szerbia az az ország, ahol elsőként jött létre a határon túli magyarok által megfogalmazott stratégiai célkitűzés, a kulturális autonómia. A kulturális autonómiáról Szerbiában törvényt alkottak, és meglehetősen sokan örülnénk annak, ha mondjuk, egy hasonló jogszabályt sikerülne például Romániában, hogy ne mondjam, Szlovákiában, amelyek európai uniós szomszédaink, elfogadni. Hasonlóképpen a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás is Magyarország és Szerbia között egyedülálló, minőségi, kollektív jogokra utaló, és egyéb vonatkozásokat tartalmaz. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Szerbiának az emberi jogok érvényesítése területén komoly további feladatai vannak. Fontosnak gondoljuk azt, hogy a kulturális autonómia jogköreivel, illetőleg finanszírozásával kapcsolatban előrelépjen Szerbia, mint ahogy a magyar társadalom nagyon nagy figyelmet szentel annak, hogy miként lesz képes az 1944-45-ös atrocitások ügyét Szerbia kezelni. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy megállapodtak vezetőink arról, hogy hamarosan létre fog jönni az az akadémiai vegyes bizottság, amely közös javaslatot, álláspontot fog ebben a kérdésben kidolgozni, és kijelölésre került nemcsak a magyarországi, hanem a szerbiai megbízottak köre is.

Hasonlóképpen fontosnak gondoljuk azt, hogy a decentralizációs folyamat előrehaladjon, erősödjön a vajdasági tartomány autonómiája, illetőleg olyan közigazgatási egységek és olyan hatáskörű közigazgatási egységek jöjjenek létre, amelyek a magyarság érdekérvényesítését erősítik.

Összességében, tisztelt Ház, azt tudom mondani, hogy a szerb stabilizációs és társulási megállapodás gyors ratifikációjával Magyarország egy bátorító üzenetet kíván küldeni Szerbia irányában. Úgy gondolja a magyar kormány, hogy ezzel a magatartással Szerbia viszonylatában messzebb jutunk, mint bármiféle felelőtlen hőbörgéssel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)