Felszólalás adatai

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény nem azzal a szándékkal került előterjesztésre itt a parlamentben, hogy egy kérdést, jelen esetben a vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdést megoldjon, hanem kőkeményen politikai kérdésként került ide az asztalra, hiszen az előterjesztő szándéka egyértelműen kiolvasható az indokolásból, amely indokolásnál egyetlenegy szakmai megközelítés nincsen benne, csak és kizárólag politikai megközelítés van. A kezdés úgy kezdődik, hogy tűrhetetlenek a kormány brutális megszorításai, a nyugdíjasok zsebében kotorászik - mély szakmai érzéseket vet fel -, százezreket, milliókat tesznek zsebre az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban lévő tagok, hihetetlen, milyen igazságtalanság van - és a többi, és a többi. Ebből ugye egyértelműen kiderül az előterjesztő szándéka, hogy a legkisebb szakmaiság sem vezérelte abban, hogy a parlament ezt a kérdést komolyságának megfelelően tárgyalja.

Nem véletlen, hogy a gazdasági bizottság is, amikor ezt az előterjesztést tárgyalta, teljes egészében alkalmatlannak tartotta a megállapításait, hogy itt, ezen a fórumon tárgyaljunk róla. De az iránnyal, ami megfogalmazódik benne, azzal viszont egyetértünk. Valóban szükséges, hogy a gazdálkodásnak ezen a területén is változtatás történjen, csak a baj ott van, hogy a politika megint felülírta a lényeget, hiszen ez nem másról szól - és illik, hogy ekkora őszinteséggel legalább itt, a parlament falai között beszéljünk -, mint hogy ez kimondottan a kormányon lévők hatáskörébe tartozó vállalatok igazgatóságait és felügyelőbizottságait érinti, ahol amikor kormányváltás, parlamenti váltás van, mindig cserélődnek a tagok. Ez cserélődött 1998-ban: körülbelül egy hónap alatt elküldtek közel ezer embert az igazgatóságokból, a felügyelőbizottságokból, és megtörtént ez 2002-ben is, kisebb számban.

Most miről szól a történet? Hogy nehogy véletlenül az önkormányzati képviselőket is figyelembe vegyük, holott pontosan lehet tudni, mely politikai pártnak van a rendkívül kiterjedt választási sikerek révén önkormányzati befolyása. Ha valami a politikai idegeket érinti, az az önkormányzati vállalatokban ott lévő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok munkája, akik közvetlenül a településeiken fejtenek ki olyan tevékenységet, amelyről azt a következtetést is le lehet vonni, hogy hatnak az ottani vállalkozásokra. Tehát nem véletlen, hogy ez a politikai előterjesztés elsősorban ezzel foglalkozik.

Azzal tudnánk igazán egyetérteni, ha együtt mehetne a két módosítás. Valóban helyre kell tenni mindkét területen ezt a témát az önkormányzatoknál és a vállalatoknál is.

Én most hadd ne menjek bele ezekbe a szakmai kérdésekbe, hogy sok vagy kevés a pénz. Ugye, nevetséges, ha azt mondjuk, a törvény szerint egy felügyelőbizottsági tagnak és egy igazgatósági tagnak anyagi felelőssége is van egy vállalatnál. Nem mindegy, hogy hol van bent, egy kis kócerájban - már bocsánat, hogy ilyent mondok - vagy a Magyar Fejlesztési Bankban vagy az MVM-ben, és hadd ne soroljam. Egy helytelen döntéssel milliárdokat ronthat el, ezért a bíróságon felelősségre lehet vonni, számon lehet kérni.

Ki az, aki vállalna egy olyan felügyelőbizottsági tagságot, ahol anyagilag felel azért, amihez nagyon alacsony bért kap? Vagy az a célunk, hogy ezekbe a vállalatokba lehetőleg olyan embereket ültessünk be, akiknek halvány segédfogalmazói gondolatuk sincs arról a cégről, ahol neki bármilyen feladatot el kell végezni? Vagy tényleg csak azt akarjuk, hogy politikai marionettfiguraként ültessük be, és birkaként hajtsa végre azokat a dolgokat, amelyeket el kell rendezni? Én úgy gondolom, hogy nem.

Ha valóban korrekt megállapodást lehet ebben a dologban létrehozni, akkor azt mondom, ezt a törvényt tényleg ki lehet igazítani úgy, hogy kezelhető legyen, mert ezek az irányok elindultak másfél évvel ezelőtt a vagyonkezelő részéről, hiszen itt a parlamentben ilyen törvényeket is hoztunk.

Ha Répássy képviselőtársam támogatni tudja ezt a javaslatot, és ez megszavazásra kerül itt a parlamentben, akkor nagy valószínűséggel le lehet vonni róla azt, hogy ez nem biztos, hogy politikai érdekeket fed le, ha a hatályba léptetésnél azt mondjuk, azt rögzítjük, hogy a 2009. gazdasági évet követően történjenek meg ezek a lépések, ami azt jelenti, hogy 2010 májusában. Ha ebben egyetértünk, és ez támogatásra kerül az ellenzéki képviselők részéről, akkor garantálni tudjuk, hogy ez a törvény keresztül fog menni.

Úgy gondolom, az összes többi kérdésről nincs nagy értelme beszélni, pontosan tudja mindenki, miről szól ez a törvény, milyen célzattal született. Ha ebben az egy kérdésben megállapodunk, akkor ez a törvény keresztül fog menni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(20.00)