Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/4070. számon, az egységes javaslatot pedig T/4070/139. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül.

Indítványozom, hogy az egységes javaslathoz érkezett módosító javaslatokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki a javaslatommal egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a jelenlévők látható többsége egyetért a javaslattal és azt elfogadta.

Mielőtt megnyitnám a záróvitát, emlékeztetem önöket, hogy az elfogadott napirend szerint a záróvitában frakciónként két-két képviselő felszólalására van lehetőség, képviselőnként 5-5 perces időkeretben.

Megnyitom a záróvitát a T/4070/144. számú ajánlás 1-3. pontjaira. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót.

Kocsi László úr, az MSZP képviselője következik, ötperces időkeretben.

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt egy nagyvonalú politikai mozdulattal szavazataival támogatja a törvény megszületését. (Taps a kormánypártok soraiból.) Akik tisztában vannak e törvény hiányosságaival, szakmai gyengeségeivel, a kormány e tárgyban tanúsított magatartásával, azok számára világos, hogy ugyancsak szükség van e nagyvonalúságra. Amikor igennel szavazunk, a határainkon túli magyarokkal való minél szorosabb közösségvállalásra mondunk igent.

Úgy látjuk, eredendő nemzeti érdekünk, hogy a határainkon túli magyaroknak szülőföldjükön legyen méltó megélhetésük, és ott fejleszthessék önazonosságukat. Ezért kezdeményeztük, hogy ez legyen a törvény fő iránya.

Szorgalmazzuk a határainkon átnyúló és a regionális együttműködés érdemi fejlesztését. Tesszük ezt azért, hogy országunk minél tartalmasabb magyar-magyar és magyar-szomszédsági együttműködést vigyen magával az Európai Unióba.

Az MSZP egyidejűleg kíván segíteni az itthon szűkösen élőkön és a határainkon túli magyarokon. Javasoljuk tehát, hogy a rászoruló magyar állampolgárok is kapják meg a most elfogadott utazási és iskolakezdési kedvezményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kulcsfontosságú a törvény végrehajtása. Ez csak a szomszéd országok kormányaival, a határon túli szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal együttműködve lehet eredményes. A kétoldalú kisebbségi vegyes bizottságok váljanak az egyeztetés érdemi fórumaivá. Az MSZP egyetért az RMDSZ kezdeményezésével, hogy kora ősszel üljön össze a Magyar Állandó Értekezlet. Továbbra is javasoljuk, hogy hozzuk létre a határainkon túli magyarok országgyűlési biztosának intézményét.

Tisztelt Ház! Számunkra a határainkon túl élő magyarok ügye távlatosan fontosabb, mint a konkrét törvény fogyatékosságai. Ezzel együtt azonban élénk figyelemmel fogjuk kísérni a végrehajtást segítő jogszabályok, rendeletek megalkotását és a törvény alkalmazását. Meg kívánjuk akadályozni, hogy a hőn áhított nemzeti egységet erkölcsileg aláásó gyanús pénzügyi manővereknek, vitatható támogatásoknak, az etnobiznisznek és a már jól ismert klientúraépítésnek újabb tere nyíljék. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor a már idehaza tapasztalt, a népet és az országot megosztó, milliókat kirekesztő, állampolgárt és Fidesz-polgárt megkülönböztető törekvésekkel együtt végleg hiteltelenné, legfeljebb nagyívű, de hazug politikai reklámszlogenné silányulhatna a nemzeti egység gondolata; mint ahogy sokak számára hiteltelenné váltak a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának, az önazonosság, a magyar kultúra szülőföldön való megőrzésének segítését hangoztató kormányzati nyilatkozatok a kormányfő négymilliós munkaerőimportról szóló mondatai nyomán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP kormányra kerülve bővíteni fogja a szülőföldön nyújtott támogatásokat, és választ fog találni a most meg nem válaszolt kérdésekre. A magyar szocialisták abban a tudatban mondanak igent, ellentétben a kormánnyal, hogy a törvény még javítható.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás úrnak, az SZDSZ képviselőjének, ötperces időkeretben. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr - az üdvrivalgás indokolt. Tisztelt Országgyűlés! Én a Házszabálynak megfelelően a két benyújtott módosító javaslatomról fogok beszélni. Ez a két benyújtott módosító javaslat alternatív módon kíván feloldani egy ellentmondást, amely a törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosítás által a törvényjavaslat 1. §-a és a törvényjavaslat címe között keletkezett.

Mint talán képviselőtársaim is tudják, a Pósán László képviselő úr által jegyzett kormánymódosítás szerint a törvényjavaslat hatálya alól kikerülnek az ausztriai magyarok. Ugyanakkor a törvény címe továbbra is "A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat".

Tisztelt Országgyűlés! A trianoni béketárgyalások idején volt egy olyan csehszlovák kezdeményezés, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia között legyen egy folyosó, és Ausztria ne legyen határos Magyarországgal. Hál' istennek ez nem valósult meg, úgyhogy Ausztria szomszédos ország Magyarországgal ma is, és ezért ha a törvényjavaslatból kiveszik Ausztriát, akkor nem lehet az a címe, ami jelenleg. Akkor módosítani kell az én 1. pontban szereplő módosító javaslatom szerint "Az egyes szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat"-ra. Ez az egyik lehetőségük arra, hogy helyreállítsák a törvény címe és tartalma közötti összhangot.

A másik lehetőség az, hogy Ausztriát visszaveszik. Ez a dolog lényege: önök választhatnak, hogy a kettő közül melyiket szavazzák meg. Én mind a kettőre kész vagyok, de ha egyiket sem teszik, akkor ellentmondás marad a cím és a tartalom között.

(13.10)

Van egy harmadik lehetőség is, és ezt is szeretném önöknek javasolni. Vajon miért vette ki a kormány az ausztriai magyarokat a törvény hatályából? Pósán képviselő úr indoklása szerint azért, mert Ausztria gazdag ország, s nem fenyeget az, hogy onnan áttelepülnek Magyarországra. Mindnyájan tudjuk, hogy nem ez a valódi indok, hiszen Szlovénia is gazdagabb ország, mint Magyarország; azt meg, hogy Ausztria gazdagabb ország, mint Magyarország, akkor is tudták, amikor benyújtották a törvényt, és mégis belerakták Ausztriát. A valódi indok - mint ezt Pósán képviselő úr és a miniszter úr is tudja - az, hogy az Európai Uniónak finoman szólva nem tetszett az, hogy egy magyar törvény különbséget tegyen osztrák és osztrák állampolgár, uniós és uniós állampolgár között aszerint, hogy melyikük magyar nemzetiségű és melyikük nem. A kormány ezt tudomásul vette, és az ausztriai magyarokat kivette a törvény hatálya alól.

Itt csak egy probléma van, tisztelt Országgyűlés. Ha elfogadjuk az Európai Uniónak ezt az elvét, hogy ilyet nem szabad csinálni az ausztriai magyarokra, akkor ugyanígy el kell fogadni ezt a szlovéniai magyarokra is, hiszen ők feltehetően velünk együtt európai uniós tagállam polgárai lesznek, és el kell fogadni a szlovákiai magyarokra is, mert ha nem is velünk együtt, de néhány évvel később ők is európai uniós tagállam polgárai lesznek; vagyis akkor ebből a törvényjavaslatból sorra ki kell venni valamennyi szomszédos ország területét és polgárait. Magyarul, tisztelt Országgyűlés, ha önök nemcsak az ausztriai magyarok, hanem valamennyi szomszéd ország kisebbségi magyarjai tekintetében el akarják fogadni az Európai Unió elveit, akkor ezt a törvényt önök nem fogadhatják el. Mi, szabad demokraták nem fogjuk elfogadni.

De ha önök valóban az Európai Unió felé akarnak haladni - és havonta nyújtanak be olyan törvényjavaslatokat, legyen szó akár a Nemzeti Bankról vagy az egészségügyi törvény módosításáról, hogy csak a mai napirendről beszéljünk, ahol az a hivatkozásuk, hogy 2001-ben az Európai Unió normáit kell a magyar jogalkotásban érvényesíteni -, akkor 2001-ben nem fogadhatnak el egy olyan törvényt, amely, mint azt önök is elismerik, ebben a formában ellentétes az Európai Unió normáival; hanem a szomszéd országokban élő magyarság támogatásának olyan eszközeit és formáit kell megtalálniuk, amelyek az Európai Unió normáival is összeegyeztethetők, és amelyek valóban támogatást jelentenek a szomszéd országok magyarsága számára. Mi ilyen módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyet önök elvetettek. Ha ezt az elvet önök érvényesíteni akarják, tisztelt Országgyűlés, akkor az egész törvényjavaslatot kell elutasítaniuk. Ha nem ezt teszik, akkor - napirend utáni felszólalásaim címével szólva - ennél a szavazásnál önök hátat fognak fordítani Európának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Írásban hozzászólásra előre jelentkezett Tabajdi Csaba úr, de nem látom a teremben. (Dr. Tabajdi Csaba: Itt vagyok!) Itt van? Bocsánat, másfelé néztem.

Hozzászólásra megadom a szót Tabajdi Csaba úrnak, az MSZP képviselőjének.

DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Komoly esély van arra, hogy a magyar törvényhozás túlnyomó többségének egyetértésével kerüljön elfogadásra ez a törvény, amelynek nagyon fontos bel- és külpolitikai üzenete van. Belpolitikai üzenete az, hogy valamennyi mérvadó politikai erő számára megkerülhetetlen a határon túli magyarok kérdése (Szórványos taps.), további fontos üzenet, hogy a megkezdődő választási kampányban remélhetőleg nem lesz licitálások tárgya ez a kérdéskör, és nagyon fontos lenne, hogy a belpolitikai csatározásokban is minél kisebb terepe legyen a határon túli magyarság ügyének. Egy dologban kellene versenyezni: abban, hogy ki tud minél erőteljesebb ötleteket, kezdeményezéseket, gondolatokat, elképzeléseket ajánlani a határon túli magyarság számára. Ebben kellene a magyarországi politikai erőknek jó értelemben véve versenyezniük. (Taps.)

Van egy fontos külpolitikai üzenet is, ez pedig az, hogy az ebben a kérdésben kialakuló nagyfokú egyetértés, konszenzus, nemzeti egyetértés egyben üzenet egyrészt az Európai Unió, másrészt a szomszéd országok számára is. Ez egy közös munka, amely nagyon sok vita során alakult ki, nagyon sok volt a vita. Mellesleg, ha az elmúlt másfél év törekvéseit megnézzük, azért nagyon sok tanulságot le lehet vonni. Az egyik az, hogy ezekhez a dolgokhoz csak nagy körültekintéssel szabad hozzányúlni, vagyis a kisebbségi kérdés - Sütő András szavaival élve - nem a szavak szépségversenye. Nagyon fontos látni azt, hogy ezzel nem oldottuk meg a problémákat, azoknak csak egy töredékét rendeztük.

Ami a jövőt illeti, hogy mennyit végeztünk és mennyit nem: látni kell, hogy a végrehajtásban rengeteg buktató van. Az elmúlt hetekben, az elmúlt egy hónap során a Szocialista Párt képviselőcsoportja végigjárta a határon túli magyar szervezeteket és konzultált velük. A döntésünkben nagyon fontos elem volt ez a tapasztalat, mert valamennyi határon túli magyar szervezet egységesen kérte a mi igenlő támogatásunkat is, és a végleges döntésnél ez igen nagy súllyal esett latba.

A végrehajtást illetően, elnök úr, tisztelt Ház, fel kell tenni, hogy van-e megvalósíthatósági tanulmány. A határon túli konzultáció során az RMDSZ egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy rengeteg rejtett csapda van még ebben a törvényben, nem kevés a kockázat; nem kevés a kockázat, ha itt egy magyar-román vita elhúzódik és tartóssá válik. Valamennyi magyar politikai erőnek, de különösen az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy ne legyen elhúzódó magyar-román vita, mert egy elhúzódó magyar-román vita fölkeltheti az Európai Unió ingerküszöbét, hiszen ez a kedvezménytörvény eddig nem jutott el az Európai Unió ingerküszöbéig.

Ezért a szocialisták a következőket javasolják. Hívjuk össze a MÁÉRT szakbizottságait, mert háromnegyed éve nem ültek össze a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságai. Martonyi miniszter úr ugyan azt mondta egy késő éjszakai vitán, hogy a végszavazás előtt látni fogjuk a kapcsolódó módosító indítványokat, de valahol, a Duna két partja között ezek elakadtak, mert a külön jogszabályok máig nem születtek meg.

(13.20)

Az RMDSZ fölvetette, hogy kora ősszel legyen MÁÉRT, a Szocialista Párt támogatja, hogy kora ősszel kerüljön összehívásra, hiszen a végrehajtásban - még egyszer mondom - rengeteg a buktató. Nagyon fontos lenne a kisebbségi vegyes bizottságok működtetése.

Tisztelt Ház! Közös ünneplésre van jogunk, de önünneplésre nincs alapunk. Nagyon jó lenne, ha a felelőtlen, 14 millió magyar a munkaerőpiacon és más, Trianon jóvátétele és egyéb szerencsétlen kijelentések nem akadályoznák a jövőben a törvény végrehajtását, és amennyiben ezek a retorikai fordulatok nem lesznek a jövőben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és érdemben egyeztet a kormány végre a szomszéd országok kormányaival, együttműködve a határon túli magyarokkal, van esély arra, hogy ebből a törvényből érdemi haszna legyen a magyarságnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Szent-Iványi István úr, az SZDSZ képviselője, ötperces időkeretben.

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én tudatában vagyok annak, hogy nem hálás szerep az ünneprontó szerepe. Akkor, amikor itt egy nemzeti egységről és összeborulásról beszélnek sokan, nekem az a feladatom, hogy a problémákra és fenntartásokra, a következményekre hívjam fel a figyelmet:

Mi politikusok vagyunk, és mindannyian gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor egy népszerű álláspont és egy általunk meggyőződéssel igaznak hitt álláspont között kell választanunk. Mi most, ebben az esetben az utóbbit választottuk az előbbivel szemben.

Az SZDSZ álláspontja kezdettől fogva egyértelmű és világos volt. Elutasította ezt a törvényt, szemfényvesztésnek tekintette. Elutasította ezt a törvényt, de nem azért, mert azt gondolta, hogy nem fontos dolog a határon túli magyarok támogatása. A vita, tisztelt képviselőtársaim, egyáltalán nem ezen a téren van közöttünk, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége - vagy visszamehetünk a múltba, a szabad demokratákat megelőző demokratikus ellenzék mintegy húszéves története egyértelműen igazolja -, a szabad demokraták érzékenyek voltak a kisebbségek problémáira, a kisebbségek támogatására, mindent megtettek ezért, s ma is világos, áttekinthető és sokkal hatékonyabb támogatási elképzeléssel rendelkeznek, mint amit a kormány ebben a javaslatban előterjesztett, és amit a pártok többsége most támogatni kíván.

Tehát a vita nem az, hogy ki akar adni és ki nem akar adni, a vita nem az, hogy ki tartja fontosnak a nemzet ügyét vagy a határon túli magyarok ügyét, hanem a vita abban van, hogy ki tudja megfelelő módon ezeket a fontos célokat szolgálni.

Az a meggyőződésünk, hogy ez a törvény ellentmond saját célkitűzésének. Ez a törvény azt mondta, hogy az otthon maradás feltételeit kívánja javítani. Mi azonban úgy látjuk, hogy ezt a célt nem szolgálja eléggé, ezzel szemben pont ezzel ellentétes célokat szolgál. Nem véletlen a miniszterelnök úrnak az az elszólása, vagy talán nagyon is tudatos megjegyzése, amelyik egy gazdasági tanácskozáson hangzott el, ahol azt mondta, hogy a státustörvény kapcsán is több százezer vagy talán több millió munkáskéz befogadására van szükség. Nem állítom, hogy a miniszterelnök úr máris tömeges betelepítésről beszélt volna, erről nem volt szó, de a gondolkodás világos és egyértelmű.

Márpedig ez az az gondolkodás, amit mi soha nem fogunk elfogadni, mert mi azt gondoljuk, hogy nem a munkáskezeket kell idehozni, hanem a munkát kell odavinni. A támogatásokat nem itt kell kiosztani, hanem a támogatásokat ott kell odaadni, méghozzá azon intézményeken keresztül, amelyek a leginkább szolgálják a nemzet megmaradását, a nemzeti önazonosság fenntartását, a nemzet kulturális fejlődését. Az ottani műhelyeket, az ottani iskolákat, az ottani médiát kell támogatni, mert ez erősíti a határon túli magyarságot.

Hibáztattuk a kormányt azért is, mert a szükséges egyeztetéseket elmulasztotta. Nem azért, mintha Magyarországnak engedélyt kellene kérnie akár Szlovákiától, Romániától vagy bármely országtól saját törvényének a meghozása érdekében, hanem azért, mert nem jó dolog, ha felesleges feszültségek keletkeznek. Különösen nem jó dolog, ha egy olyan törvénynek a végrehajtását akadályozzák ezek a feszültségek, amelynek részben a hatálya a szomszédos országokra terjed ki. Hiszen gondoljunk bele, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian szívesen támogatjuk a határon túli magyarokat, de ha megkérdezzük a magyar adófizetőket, hogy mennyire szívesen támogatják a saját adóforintjaikból a szomszédos országok költségvetését - mert hiszen itt erről van szó, ha nem születik megállapodás a kedvezmények adómentességéről, akkor bizony a támogatások jelentős része a román, a szlovák, a jugoszláv költségvetés támogatásává válik -, akkor fölmerül a kérdés: ez a helyes megoldása ennek a kérdésnek? Én azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy nem ez a helyes megoldása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Volt alkalmam a parlamentben már háromszor elmondani részletekbe menően a részletekre vonatkozó kifogásainkat. Nagyon-nagyon hosszú sora van a kritikai kifogásoknak, ezeket megismételni nem akarom. Itt azzal szeretném zárni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége természetesen partner abban, hogy a határon túli magyarság számára a szükséges támogatásokat egy ésszerű, átlátható rendszer keretében, akár a jelenleginél vagy a most tervezettnél sokkal nagyvonalúbb rendszer keretében biztosítsuk, ezt nemcsak lehetségesnek, hanem szükségesnek tartjuk, de a törvénynek ezt a formáját bizony - kénytelen vagyok megismételni - szemfényvesztésnek tartjuk, ezért nem támogatjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Németh Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt határon túli magyar Vezetők! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az előttünk álló döntést történelmi döntésnek tekinti, és nem tud eléggé nem egyetérteni azzal a megközelítéssel, amit az imént az SZDSZ részéről hallottunk, amely degradálni akarja ezt a döntést, és valóban hónapok óta szajkózzák, hogy itt egyfajta szemfényvesztésről van szó.

Ezzel szemben mi az a cél, ami miatt kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet a státustörvény megalkotását? Először is a határon túli magyarság identitásának a megőrzése, nem Trianon jóvátétele, de mindenféleképpen egy 80 éves adósság, amelyet Magyarország a határon túli magyar közösségek iránt fölhalmozott. Úgy ítéljük meg, hogy eljött az ideje és megérett a lehetősége annak, hogy ezt az adósságot Magyarország elkezdje törleszteni, nemcsak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság és az egész térség javára.

Másodszor: rendkívül álságosnak tartjuk azt a megközelítést, amelyik azzal riogatja a határon túli magyarokat, hogy ettől a törvénytől fognak majd ők elvándorolni a szülőföldjüktől. Az elvándorlás folyamata évtizedek óta tart. Ez az első, reményeink szerint - bízunk benne - hatékony eszköz annak érdekében, hogy ezt az elvándorlási hullámot megpróbáljuk lelassítani. Tehát aki azt mondja, hogy ettől a törvénytől lesz elvándorlás, az nem szembesül azzal, hogy a folyamat már évtizedek óta olyan nagyságrendet öltött, hogy immáron valóban a határon túli magyarságnak a jövőképét érinti ez nagyon károsan. Tehát meg szeretnénk - különösen az Európai Unió előszobájában - állítani ezt az elvándorlási hullámot, és ennek kíván az eszköze lenni a státustörvény.

Harmadsorban: ténylegesen a térség stabilitását is kívánjuk ezzel a törvénnyel szolgálni, hiszen olyan új választóvonalak kialakulásának a veszélye van az európai uniós csatlakozás előszobájában előttünk, amelynek az enyhítésére mind a magyar nemzetpolitikának, mind a magyar szomszédságpolitikának tudatos erőfeszítéseket kell tennie. Ebbe a politikába illeszkedik a státustörvény megalkotása, a térség stabilitását, euro-atlanti integrációs esélyeinek a javítását szolgálja ez a jogszabály is.

A preambulumban a Magyar Szocialista Párt javaslatára a Magyar Állandó Értekezletnek a szerepét hangsúlyosan elismerjük. Fontosnak tartjuk, hogy az az intézmény, amely 1996-ban a magyar-magyar csúccsal vette kezdetét, majd '99-ben, amikor megalakult immáron a polgári kormányzás idején, helyet kapjon a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényben. Azért is fontos, mert immáron látjuk, hogy az MSZP tegnap esti döntése nyomán ténylegesen egy nemzeti egység övezi a státustörvény elfogadását, hiszen a 13 Kárpát-medencei magyar pártból 12 párt egyöntetűen támogatja ennek a törvénytervezetnek az elfogadását.

(13.30)

Másodszor pedig azért is fontos, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szerepel a törvény preambulumában, mert rendkívül sajátos törvényalkotásnak vagyunk a végén: nem csupán a magyar parlamentben kellett konszenzust alkotni, hanem az egész Kárpát-medencében, és sikerült a státustörvénnyel kapcsolatban. Reméljük, hogy a későbbiekben ez pozitív precedens lesz, másutt is sikerül majd hasonló módon törvényt hozni.

A területi hatállyal kapcsolatban, hogy Ausztria miért kellett kikerüljön a törvényből: nagyon sokszor elmondtuk, hogy ennek több oka volt. Valóban, az Európai Unió részéről vetődtek fel felvetések, hogy nem lehet bizonyos kérdésekben az Unió állampolgárai között különbséget tenni, de ez nem tette volna szükségessé, tisztelt Bauer Tamás, hogy kivegyük Ausztriát a törvényből. Számos egyéb indok volt, és azok a gazdasági indokok, amelyeket itt többször elmondtunk, hogy miért támogassa Magyarország Ausztria polgárait, mindenféleképpen számba veendők, illetőleg az a tény is, hogy az ausztriai magyarok között rendkívül komoly feszültséget eredményezett volna a törvény, hiszen a töredékük őshonos, a nagyobbik részük azonban emigrációs múltból fakadóan lett ausztriai magyar.

Összességében, tisztelt parlament, tisztelt képviselőtársaim (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a törvény elfogadása egy kezdet, és ehhez szeretném kérni mindenki együttműködését az elkövetkezendő években.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   54-57   58-74   75-76      Ülésnap adatai