Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   2-15   16-19      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kormány, bár ez nem szokatlan, most, a járványhelyzetben a legnagyobb gondok közepette is, amikor összefogásra lenne szükség, a hazai baloldal támadásainak és a külföldről elhangzó kritikáknak a kereszttüzében áll. Igaz ez a járvány elleni védekezésre, a gazdaságvédelemre, a családok, a gyermekek és az idősek védelme érdekében hozott intézkedésekre, ahogyan a döntések alapját adó értékekre is.Sokan még attól sem riadnak vissza, hogy bizonytalanságot keltsenek az emberekben, sőt álhíreket terjesszenek az egészségügyben dolgozók vagy éppen a munkahelyvédelmet célzó intézkedések támadásával. Pedig ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy ha valaki segíteni nem tud, nem akar, legalább ne ártson.

Köszönet jár a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak azért a helytállásért, amelyet a járvány második hulláma elleni védekezésben is tanúsítanak.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban, hetekben valótlan állítások és vádak hangzottak el az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban. Ez fontos kérdés, ezért szükséges tisztán látni. Azonban mielőtt a tényeket rögzítem, álságos ezeket a kritikákat azoktól hallani, akik 2010-re csődbe taszították az országot, akik kedvező időszakban is növelték az államadósság arányát, és akik még a válságot megelőző időkben is 6-8 százalékos költségvetési hiánnyal kormányoztak.

Ezzel szemben a polgári kormány volt az, amely az elmúlt tíz évben leszorította az államadósságot, áttért a fegyelmezett és következetes költségvetési gazdálkodásra, csökkentette az ország kitettségét, rendbe tette az ország pénzügyeit. Ezért pénzügyminiszterként arról kívánom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított. Vagyis elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre, a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására egyaránt. Még akkor is, ha az Európai Bizottság továbbra sem a gazdasági válság megoldásával, hanem a politikai vitákkal kíván foglalkozni, és így tovább késnek az uniós válságkezelő források kifizetései.

Bírálatok érték a kormányt az őszi devizakötvény-kibocsátás kapcsán is. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az a kormány, amely 50 százalékról 20 százalék alá csökkentette az államadósság devizaarányát, és továbbra is e szint alatt kívánja tartani. Csak az idén másfél milliárd dollár lejáró adósságot törlesztettünk elő anélkül, hogy ehhez külső forrást vettünk volna igénybe. A novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással elértük, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására. Ugyanakkor az előttünk álló bizonytalan időszakra tekintettel helyes és szükséges lépés, hogy az ország tartalékait megerősítjük.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tény, hogy a járvány okozta válság a magyar gazdaságot is kedvezőtlenül érinti: ebben az évben 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk. Ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel számolunk. Ellenben a kiadások növekednek, munkahelyeket védünk, védőeszközöket vásárolunk, beruházásokat folytatunk, rendkívüli béremeléseket hajtunk végre, többek között az egészségügyben. A költségvetés hiánya így 9 százalék körül lehet ebben az évben.

Ugyanakkor fontos látnunk a részleteket is. A nemzetgazdaság idei harmadik negyedéves teljesítménye 11,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévét. Ez jól mutatja, ha nincs szükség korlátozó intézkedésekre, ha eltűnnek a fékező erők a gazdasági folyamatokból, akkor a magyar gazdaság gyorsan képes helyreállni. Az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítménye tehát ilyen módon visszaköszön a magyar gazdaságban.

(13.10)

Ezt a helyreállító képességet erősíti meg a gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a bruttó hazai termék több mint egyötödét mozgósítja.

Fontos döntés volt, hogy a kormány fejlesztési forrásokat is átcsoportosított ehhez az akciótervhez. Jelentősen megemeltük a beruházási kereteket: 65 milliárd forinttal a nagyvállalati beruházási program keretét, 50 milliárd forintos kerettel egészségipari program indult, 360 milliárd forinttal indítottuk útnak a versenyképesség-növelő programot. Csak ez utóbbiban 975 Magyarországon működő vállalat döntött úgy, hogy összesen 629 milliárd forintnyi beruházást hajt végre, amivel 215 ezer munkahelyet védenek meg. A megoldás tehát a munkahely és a munka lehetőségének biztosítása a magyar emberek számára.

Csak a munkahelyvédelmi, bértámogatási programmal 220 ezer munkavállaló munkahelyének megvédéséhez járultunk hozzá. Az elindult ágazati bértámogatási programban eddig több mint 10 ezer munkavállaló iránt adtak be kérelmet a munkáltatók. A járványhelyzet alatt a különböző beruházási és bértámogatásokkal több mint egymillió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá a kormány gazdaságvédelmi intézkedései.

És mindezt jól egészíti ki a tovább folytatott adócsökkentési politika: július 1-jétől 15,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, ami ebben az évben 160 milliárd forintot hagyott a munkáltatóknál; adó- és járulékkedvezményt kaptak a katás vállalkozások, összességében 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megvédését segítettük; a vendéglátás-, turizmus-, szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat mentesítettük a munkáltatói adóterhek megfizetése alól, és már döntést hoztunk arról, hogy a kisvállalati adó mértékének kulcsát pedig tovább csökkentjük, 11 százalékra.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a múlt héten az összes támogatói döntés megszületett a gazdaságvédelmi pályázatokban, így a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, valamint a „Versenyképes Közép-Magyarország” operatív program esetében is. Az elbírálások gyorsasága és hatékonysága miatt a több mint 100 milliárd forintos keret kétharmada, több mint 75 milliárd forint már ott van a vállalkozásoknál, vagyis már 4 ezer vállalkozás tudott részesülni ebből a támogatásból. Az így megőrzött munkahelyek száma meghaladja a 110 ezret.

A kormány részéről tavasszal világossá tettük: gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség. Az Európai Uniónak pontosan ugyanennyi ideje volt arra, hogy segítséget nyújtson minden ország gazdaságának, Brüsszel azonban még csak most jutott el az első támogatásig, és még mindig a politikai vitákra, nem a válság megoldására helyezi a hangsúlyt.

Ezzel kapcsolatban fel kell idéznem az Európai Parlament szocialista alelnökének, a baloldali német Szociáldemokrata Párt politikusának, a német szövetségi kormány korábbi igazságügy-miniszterének a német közszolgálati rádióban tett nyilatkozatát, aki szerint ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország. Visszataszító ezt egy német politikustól hallani, rossz történelmi emlékeket ébreszt, nem is kívánom minősíteni.

Arra viszont emlékeztetnem kell, hogy a magyar kormány betéteinek összege jelenleg meghaladja a 2300 milliárd forintot, ehhez jön a két hete bevont devizaforrás 2,5 milliárd eurója. Ha csak ezt a két számot összeadom, ez nagyobb, mint az idei évre várt teljes központi költségvetési hiány, vagyis a következő év hiányát is teljes mértékben finanszírozni tudjuk. Rossz hír a Magyarország ellen szurkolóknak, hogy jelentősebb devizahitel-lejárat csak 2023 első félévében várható, ha addig egyébként ennél az összegnél is nem előtörlesztünk.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány ebben a válsághelyzetben sem a megszorításokkal és az adóemelésekkel él. Ellenkezőleg: az adók csökkentésével, a családok támogatásának növelésével, a vállalkozások és a beruházások erősítésével. Jövőre jelentősen nő az orvosok bére, de kibővítjük az otthonteremtési programot is áfacsökkentéssel, a lakásfelújítások állami támogatásával. Azt kívánjuk elérni, hogy mire megérkezik a vakcina és a világgazdaság újraindul, a magyar vállalkozások növekedésre kész, versenyképes állapotban legyenek. A magyar államháztartás az ehhez szükséges forrásokat biztosítja és biztosítani fogja.

Az elmúlt évek munkája sem volt könnyű, az előttünk álló hónapok azonban valószínűleg még nehezebbek lesznek. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy ismét eredményesen küzdjük le a válságot, ahogyan azt tavasszal és annak idején, 2010-ben is tettük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! Most a képviselőcsoportok reagálása következik. Elsőként Arató Gergelynek adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sajátos parajelenség tanúi lehettünk az ön hozzászólása kapcsán, mert eredetileg ez a hozzászólás „Megszorítás helyett gyors segítség” címmel érkezett a parlament elé, majd megváltozott a címe, nyilván a minisztérium kérésére. Nem véletlen ez, megfelelő és jogos önkritikára utal az ön részéről, mert valóban nincsen gyors segítség, nincsen gyors segítség a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak, az átlagos családoknak, a nyugdíjasoknak, megszorítás pedig van, mert önök úgy kezelik a saját maguk által előidézett gazdasági válságot, hogy kiéheztetik és tönkreteszik az önkormányzatokat (Moraj a kormánypárti sorokban.), hogy lehetetlenné teszik a helyi közszolgáltatások ellátását, hogy az önök politikája következtében (Az elnök csenget.) veszélybe kerül a tömegközlekedés, a személyszállítás és még nagyon sok helyi szolgáltatás. Úgy könnyű megszorítás nélkül válságot kezelni, hogy másra hárítják át a terheket.És van persze még egy csodafegyverük: a devizahitel. Önök, akik egy kedvező gazdasági helyzetben kígyót-békát kiabáltak az előző kormányra azért, mert hitelt volt kénytelen felvenni, most rohannak devizahitelért a piacra: 800 milliárd forintnyi hitelt vettek fel csak az utóbbi időszakban.

(13.20)

Az államadósság újra 70 százalék fölött van, 73 százalék fölött pontosabban. Romániában egyébként  hogy csak egy hasonló példát vegyünk  épphogy meghaladta a 40 százalékot.

És lehet persze az Európai Uniót kritizálni, lehet harcolni az Európai Unióval! Ez önöknek csodálatosan megy. De egyébként honnan érkezik most is a segítség? Az ön által most is szidott Európai Unióból.

Akkor, amikor a pénzt osztották, amikor igénybe lehetett venni a munkahelyek megőrzésére szolgáló hitelt, akkor nem mondták azt, hogy ja, bocsi, ha jogállam is van, akkor nem kell. Ja, bocsi, ha ti véditek a magyar embereket a saját kormányukkal szemben, akkor nem kell. Akkor nagyon is jól jön ez a pénz! És ez nem baj. Nagyon is jó, hogy jön ez a pénz. Csak juttassák is el a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak! Mert azzal ne dicsekedjen itt a parlamentben, hogy tízezer munkavállaló után igénybe vették a munkahelymegőrző támogatásokat! Önök is tudják, hogy munkavállalók százezreinek szűnt meg már a munkahelye, és millióinak van veszélyben a munkahelye. Rajtuk miért nem segítenek, nekik miért nem nyújtanak támogatást?

Miért van az, hogy egyébként nem emelik a családi pótlékot még ebben a helyzetben sem, pedig ez az egyetlen juttatás, ami eljut az emberekhez? Miért van az, hogy a megugró árak mellett sem adnak többlettámogatást a nyugdíjasoknak; sőt, tovább trükköznek a nyugdíjemeléssel?

Miért van az, hogy szemben például a mintának tekintett Ausztriával, nem adnak közvetlen bértámogatást vagy bérpótlást azoknak, akik elvesztették a munkahelyüket?! (Moraj, közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Miért nem van az, hogy mondjuk, szemben Ausztriával vagy Csehországgal éppen, nem adnak támogatást azoknak a kisvállalkozásoknak, akik ellehetetlenülnek?

Azért, miniszter úr, mert nem a válság lényegével foglalkoznak. Önöknek egy dolog fontos: az, hogy ellenséget találjanak és háborúzzanak. Újra háborúznak az Európai Unióval. Árulja el nekem, miniszter úr, ha tényleg úgy van, hogy Magyarország a tejjel-mézzel folyó Kánaán és a demokrácia földje, ha Magyarországon tökéletesen működik a jogállam,  önök ezt mondják, hogy ez egy csodálatosan működő demokrácia , akkor miért rettegnek attól, hogy az Európai Unió az önök körmére néz?! Ha önök azt mondják, hogy nem lopják el az uniós forrásokat, akkor miért rettegnek attól a mechanizmustól, amely nem adja oda a forrást annak, aki nem megfelelően, jogállami körülmények között költi el? Miért indítanak politikai háborút akkor?! Miért mondanak le a magyar embereknek járó 1700 milliárd forintról  elképesztő mennyiségű pénzről , ha itt tényleg jogállam van? Azért, mert önöket csak egy dolog érdekli! Az, hogy nyugodtan lehessen lopni, és hogy ne kérdezze meg senki azt, hogy egyébként hogyan áll a demokrácia helyzete Magyarországon, és hogy Magyarország teljesítie azokat a körülményeket, amiket az európai uniós csatlakozással vállalt.

És végül, miniszter úr, hadd beszéljek egy olyan dologról is, amiről nem beszélt. Nem mondta el ma azt, hogy a kormány leváltotta Demeter Szilárdot. Pedig ez lenne a minimum ahhoz, hogy ebben az országban normális élet legyen! Mert Demeter Szilárd nem az új zsidó, hanem a régi náci. Mindannyian ismerjük ezt a hangvételt.

Miniszter Úr! Ha önök komolyan vennék azt, hogy egyébként fontos önöknek ebben az országban a demokrácia, a jogállam, az emberek élete, a karácsony és az advent, akkor ez az ember már nem lehetne a helyén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azzal, hogy még a helyén van, önök közösséget vállalnak egy antiszemitával, egy nyílt nácival. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Most Burány Sándor következik. Parancsoljon! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Kérem, tisztelt hölgyeim és uraim, különösen kormányoldalon! Tíz év megpróbáltatásai tehetik az embert türelmesebbé is meg türelmetlenebbé is. Kérem, inkább a türelem próbáját próbálják meg itt előadni. Tessék, képviselő úr, öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Ön a hozzászólásában, amikor a gazdasági adatokat idézte, akkor azért finoman csúsztatott, erre hadd emlékeztessem, hiszen elég volt felmenni a Központi Statisztikai Hivatal nyitóoldalára, hogy lássuk, hogy azok a számok enyhén fényezettek, melyekről miniszterelnök-helyettes úr beszámolt.Hiszen a negyedévi GDP-adatok azt mutatják, hogy még mindig 4,6 százalékos mínuszban van a gazdaság az előző év hasonló időszakához képest. Persze ha innen nézünk vissza, mert miniszterelnök-helyettes úr azt mondta, hogy egyik negyedévről a másikra mennyit javultunk, ha innen nézünk bele a 13,6-es mínuszba, ami a második negyedév adata volt, akkor valóban van fejlődés, csak hát két dolgot tennék ehhez hozzá. Ha gödörben állunk és onnan nézünk bele a szakadékba, akkor még a gödörben lévő helyzetünk is nagyjából rendben lenne. Ön pontosan ezt tette az előbb. A másik pedig, hogy 13,6 százalékos visszaesés még a 2008-as világgazdasági válság idején sem volt a hazai GDP-ben. Most sikerült egy ennél is mélyebb szakadékba esnie a magyar gazdaságnak.

Miniszterelnök-helyettes úr említett még néhány számot. Említette, hogy mennyi munkahelyet sikerült munkavédelmi támogatás révén megvédeni. (Balla György: Munkahelyvédelmi.) Na, most szeretném elmondani, hogy teljesen jogosak azok a kritikák, amelyek ennek a segítségnek az elégtelen voltáról adtak számot, hiszen az önök saját számai szerint is  hiszen államtitkárok nyilatkoztak erről  valamivel 200 ezer fölött van azon munkavállalóknak a száma, akiknek a munkahelye megvédéséhez bérkiegészítő támogatást adtak. Ez a hazai munkavállalók számához képest nagyjából 5 százalék. Pénzügyminiszter úr, ugyanez a szám Ausztriában és Németországban  attól függ, melyik ország adatát idézzük  20, illetve 30 százalék. Ennyit az önök munkavédelmi programjáról. (Balla György: Munkahelyvédelmi!)

Na, most ennek, következtében a munkanélküliség számai is szépen alakultak, pontosabban botrányosan rosszul alakultak. Emelkedőben van ez az szám. Ha megnézzük, hogy mennyien dolgoztak a vállalkozásoknál, legalább ötfős vállalkozásoknál és intézményeknél, akkor 110 ezer fővel kevesebben az utolsó ismert adat szerint a KSH honlapján, mint egy évvel korábban. Ennyivel csökkent a dolgozó emberek száma. Ennyire sikerült megvédeni a munkahelyeket, miniszterelnök-helyettes úr.

És egyébként azt, hogy a GDP visszaesett, azt, hogy az államháztartási hiány elszállt, én magam a részéről nem hánytorgatnám fel, hiszen válságos időszakot élünk át. Nem követem például az ön vagy az önök retorikáját, amikor még a világgazdasági válságért is az előző kormányokat teszik felelőssé, én nem teszem ugyanezt. Azt viszont állítom, hogy most, amikor Európában azért mégiscsak pénzbőség van 2008-2009-hez képest, és minden ország és az Európai Unió is azt mondja, hogy most a válságkezelés fontosabb, mint a költségvetés hiánya, akkor nem olyan meglepő, ha ezek a számok elszállnak. Az a kérdés, hogy ezt mire fordítjuk. Az a baj, hogy ellentétben Németországgal és Ausztriával, amilyen számokat az előbb meghivatkoztam, Magyarországon nem a munkahelyek megvédésére fordítottuk ezeket az összegeket. Meg sem tudtuk védeni a munkahelyeket, de el is szállt az államháztartás hiánya. Hát, ez nem egy nagy teljesítmény, miniszterelnök-helyettes úr, mert az önök kedvenc céljaira, sportberuházásokra, Belgrád-vasútvonalra kínai beruházásban, és sorolhatnám a Mészáros Lőrincnek adott támogatásokat, arra bőségesen költöttek ebben az időszakban is.

Amire költeni kellene sokkal nagyobb mértékben: a munkavédelemre, munkahelyvédelemre bérkiegészítő támogatások formájában, hiszen ez a környező országokban eléri a 80 százalékot is adott esetben. Nem kell ilyen mértékű jövedelemkieséstől tartani az ottani embereknek. Magyarországon sajnos igen.

A másik, amire költeni kellene: a tömeges ingyenes tesztelésre. Világos, hogy azokat kéne otthon tartani, nem az országot bezárni, akik fertőzőként enyhe tünetekkel járják az országot.

És végül költeni kellene a 100 százalékos táppénzre. Magyarországon enyhe tünetekkel soha nem volt divat otthon maradni táppénzen, ráadásul a táppénz 60 százalékos, tehát azokat a családokat, akik mondjuk, Covid miatt otthon maradnak táppénzen, komoly jövedelemkiesés fenyegeti. Fel kéne járvány idején emelni ezt a táppénzt 100 százalékra. De még azt sem sikerült elérni ott, ahol a Covid-fertőzés munkahelyi balesetnek minősülhetne, orvosoknál, mentősöknél, ápolóknál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), pedagógusoknál, hogy ott legalább 100 százalék legyen a táppénz.

S végül: Demeter Szilárd lemondásáról miért nem adott tájékoztatást? Erre várjuk a válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Harangozó Tamás következik, parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Ha röviden kell összegeznem az ön napirend előtti felszólalását, akkor úgy tudom összefoglalni, hogy ez leginkább mellébeszélés, egy csipetnyi blöff, némi kis politikai cirkusz, pánik és az érdemi bejelentések teljes hiánya.Mai hír, tisztelt miniszter úr, hogy a szolgáltatások exportja Magyarországon  KSH-adat  32,6 százalékkal csökkent, az import 31,1-gyel. Szintén mai hír, hogy a gazdaságban a lejárt számlák megduplázódtak az elmúlt időszakban 23 százalékról 43 százalékra; ami azt jelenti, hogy a kifizetetlen vagy később fizetendő számlák tekintetében minden második ma már így van.

(13.30)

Mindannyian tudjuk ebben a Házban  és sajnos a magyar vállalkozások is , hogy ez mihez fog vezetni: ez a magyar kis- és középvállalkozások tömeges csődjéhez fog vezetni heteken-hónapokon belül. Ez a körbetartozás első lépcsője.

Aztán csodálkozott miniszter úr azon, hogy többen foglalkoznak a jövő évi költségvetési hiánnyal, illetve a költségvetés tarthatatlanságával. Miniszter úr itt megerősítette, 1700 milliárd forint csak idén nem jött be. Ehhez képest önök továbbra is vétócirkusszal vannak elfoglalva, veszélyeztetve jövőre több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás hazánkba megérkezését. És ez kizárólag az önök hatalmi, politikai játszmájának a része. Csak, tudja, miniszter úr nem önök, hanem a magyar vállalkozók meg a magyar emberek fogják megfizetni a nap végén az árát.

Aztán elfelejtette elmondani, miniszter úr, ha már a mellébeszélésről beszélünk, hogy a közel 3000 milliárd forintot, amit mégiscsak elköltöttek tavasz óta, azt milyen magasztos célokra költötték. Most szombaton szórtak egy nagyobb adag pénzt megint, így aztán tíz nap alatt például 900 milliárd forint kiadásra sikerült szert tenniük. Hadd idézzek pár dolgot: 41 milliárd forint egyházi épített örökségvédelemre; 22 milliárd forint egyházi közfeladat-ellátási közösségi célú beruházásokra; Paks II. tőkeemelésére 11 milliárd forint; a nemzeti atlétikai központ megvalósítására majd 9 milliárd forint; aktív kikapcsolódást szolgáló programokra 6 milliárd forint; az Adria Port Zrt. tőkeemelésére 5,5 milliárd forint. Szintén 5,5 milliárd forint: nélkülözhetetlen, miniszter úr, politikailag, emberileg, szakmailag, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tőkeemelésére most 5,5 milliárdot adjanak szombaton. Tudja, ez az, amiért áll a bál ott helyben is; most éppen egy kastélyt fog Lázár Jánossal összeköttetésben benyelni ez a cég. Most ennek 5,5 milliárd forintot adni a koronavírus-járvány közepén gazdaságvédelmi és egészségvédelmi szempontból nyilván nélkülözhetetlen volt  álságos! És egyébként ne felejtkezzünk el, mert idén a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére 82 milliárd forintot csoportosítottak át ebből az összegből. Egyébként stadionokra, űrkutatásra meg vadászati kiállításra is repkedtek a milliárdok, tisztelt miniszter úr. Úgyhogy egyet itt ebben a Házban senki nem tud elfogadni: hogy nincs pénz.

És nézzük meg, hogy mégis mire nem jutott, és milyen bejelentések maradtak ma el! Százszázalékos táppénzt követelünk hetek-hónapok óta, miniszter úr, mert ez egyszerre kezelné a járvány terjedésének lassítását, és egyébként segítené a magyar emberek megélhetését, hogy ne kelljen betegen bejárniuk, mert választaniuk kell aközött, hogy dolgozni mennek, vagy a családjuk bevételének majdnem fele elveszik. Embertelen, nem normális dolog, legyenek kedvesek már ebben lépni!

A munkanélküli-ellátás idejének a meghosszabbítását és összegének a megemelését nem lehet tovább elodázni. 200 ezer ember ma semmilyen ellátást nem kap Magyarországon. Ezt ön is tudja, miniszter úr.

A bértámogatásról esett szó, képviselőtársaim pontosan be is mutatták, hogy mi a különbség az 5 százalék meg a 30-40 százalék között, amit Ausztria meg Németország ad a saját polgárainak. Önök ebben sem lépnek érdemben semmit.

És továbbra is szeretném kérni, advent első vasárnapja volt, itt jön a karácsony, tisztelt képviselőtársaim, emberek, családok tíz- és százezreinél legalább az egyik vagy mindkét fél elvesztette az állását, legyen magukban annyi emberség  egy gombnyomásukba kerül, benyújtottuk a javaslatot , hogy ezeknél a családoknál karácsony előtt gyermekenként 50 ezer forint egyszeri segítséget adjunk. Lehet, hogy a fűtést fizetik belőle, lehet, hogy tudnak valamit venni enni vagy ajándékot karácsonyra a gyerekeknek. Térjenek észhez, legyenek kedvesek a politikai cirkusz helyett az emberek egészségével és megélhetésével foglalkozni.

És ha már advent első vasárnapja: ceterum censeo (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), Demeter Szilárd meddig maradhat a helyén, mikor hozzák meg a döntést? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Most Csárdi Antal képviselő úré a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sajnos azt láttuk, hogy a mai napirend előtti felszólalása tökéletesen illett a kormányzati kommunikáció eddig tapasztalt irányába: gyakorlatilag egy áldozati szerepben tetszeleg a kormány, hogy mennyire sokan bántják ezt a kormányt. Hamis állításokról beszél, pedig azt gondolom, hogy pont a Pénzügyminisztérium kezében van minden eszköz arra vonatkozóan, hogy megelőzze az esetlegesen téves vagy lehet, hogy valós állításokat. Ennek a legegyszerűbb és legtisztább módja, hogy benyújtanak egy költségvetési módosítást a 2021. évre. De menjünk sorba! Gyakorlatilag önök azt játsszák, hogy teljes néma csöndben vannak a 2021. évi költségvetéssel kapcsolatban, és majd mindenféle kommunikációs panelt felhasználva kommunikálnak róla. Igaz, hogy erről akár úgy is lehetne beszélni, sőt így volna szükségszerű, hogy beszéljünk róla, hogy be van nyújtva, és látható mindenki számára, választópolgár, képviselő számára egyaránt, hogy mik az önök tervei 2021-ben. Mert gyakorlatilag mi is van? Tényleg az van, amiről képviselőtársaim eddig beszéltek, eddig gyakorlatilag az önök válságkezelési intézkedései a legfontosabb területet nem érintették, ez pedig a dolgozó embereknek a mindennapi élete. Az a bérpótlás, amit önök csináltak, az kevés, elhibázott és kései. Az, hogy önök egyszerűen nem hajlandók a táppénz ideiglenes megemelésére, hogy az százszázalékos legyen, az gyakorlatilag a védekezésnek a törzsét gyengíti. És azt gondolom, az is elfogadhatatlan, hogy abban a gazdasági helyzetben, amelyben most ez az ország van, még mindig nekünk harcolni kell azért, hogy a munkakeresési járadék 9 hónapos legyen. Azt gondolom, hogy önök tévedésben vannak, itt nem csak a nagytőkét kell kiszolgálni  az tudom, hogy megy önöknek , itt gyakorlatilag a gazdaság alapját, a dolgozó embert kellene megsegíteni, mert jelen állás szerint ők vannak a legnagyobb bajban.

Azt látjuk, hogy a mikro- és kisvállalkozások alig-alig jutnak támogatáshoz, pedig szükség lenne rá. Azt gondolom, hogy nem kell messzire mennünk, a turizmushoz kötődő kereskedelem gyakorlatilag a halálán van. Ha ez így megy tovább, akkor, azt gondolom, hogy csődök százezrei vagy legalábbis csődök tízezrei fognak bekövetkezni csak ebben a szűkebb kereskedelmi szegmensben.

Azt gondolom, érdemes arról beszélni, amit ön elmond, csak a legtisztább beszéd az lenne, ha a költségvetés módosítása itt lenne az asztalon előttünk. Egy hónap van hátra az évből, ha ennek az ülésszaknak a végéhez számolom, akkor három hét van, és nincs előttünk a 2021-es költségvetés módosítása. Pedig pontosan tudjuk, hogy az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest a jövő évben körülbelül nyolc-tízszeres hiánnyal kell számolnunk, pontosan tudjuk, hogy az eredeti hiánycélhoz képest pluszban egy 3000 milliárd forintos hiánnyal kell számolnunk. És önök  az átlátható gazdálkodást megsértve  nem nyújtják be a költségvetés módosítását, pedig azt gondolom, hogy ez nemcsak nekünk itt a parlamentben, az ellenzéki oldalon fontos, hiszen jelzésértékű üzenetet kaptak gyakorlatilag a nagyvállalkozói részről, ugye, a Keleti Bizottság fogalmazta meg, hogy az a bizonytalanság, amely egyrészt a vétóból fakad, másrészt pedig a jövő évi költségvetés átláthatatlanságából, az nem érdeke sem a nagyvállalatoknak, sem Európának, és leginkább Magyarországnak nem érdeke.

Tisztelt Miniszter Úr! Nekem is azzal kell befejeznem, amivel a többiek tették: mi a helyzet Demeter Szilárddal? Hány percig lesz még ő pozícióban? Mikor határolódik el tőle a kormány? Mikor hozza meg az elvárható és szükséges döntést? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Most Z. Kárpát Dániel következik. Megadom a szót.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter úr komoly csalódást okozott, hiszen „Megszorítások helyett gyors segítség” című munkaanyagából a gyors segítség nemes egyszerűséggel kimaradt, és ehelyett az első két percben gyakorlatilag a politikai propaganda csúcstermékeit sorolta fel, ami egy szakmailag ilyen mélyen felkészült miniszterhez, úgy gondolom, méltatlan.

(13.40)

El kell hogy mondjam, miniszter úr, ön a miniszterelnök helyettese. Álláspontom szerint nem teheti meg azt, hogy a magyar munkavállalók többségéről egy szót sem szól a mai napon, miközben néhány nappal ezelőtt az önök sörfőzdés ismerőseinek, barátainak a helyzetbe hozására is volt idő, itt a Házban erről is folyt a vita, ezenközben pedig annyit nem tudtak a nyári előkészületek során elintézni, hogy az influenzaoltások vakcinái szakszerűen odakerüljenek minden szükséget szenvedőhöz (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Nem igaz!), és a mai napig kapok olyan jelzéseket, melyek szerint egy teszt eredményének a visszaérkezése több mint egy hétbe kerül.

Miniszter úr, méltatlan! És ezen helyzet közben elmondják itt a termelési jelentést, miszerint minden rendben van Magyarországon, az univerzum, a galaxis legjobb gazdasága a miénk. Ezenközben pedig mégis akkor magyarázza meg nekünk, mire kellett 900 milliárd forint hitelt felvenniük, ha ennyire rendben van minden? Miért vettek el pénzt az önkormányzatoktól, hogyha ennyire rendben van minden, és miért nem vettek el, mondjuk, a kereskedelmi bankoktól, amelyekre csak névleg róttak ki egy kis adót, de azt leírhatják az adójukból az elkövetkező négy évben?

Adódik a kérdés, hogy a vétóval miért állítanak elő egy olyan helyzetet, miniszter úr, amelynek során vissza nem térítendő és a munkahelyek kieső béreinek a kipótlására alkalmas összegek, milliárdok, százmilliárdok is kiesnek a közös kasszából.

Tisztázzunk valamit, miniszter úr! Ha bárki Magyarországra, akár genderrel, akár betelepítési kvótával kapcsolatos döntéseket próbálna ráerőszakolni, én ellen fogok állni, és a Jobbik frakciója is ellen fog állni. A helyzet az, ha viszont korrupcióról és a barátaik helyzetbe hozásáról van szó, és azért vétóznak, hogy az önök bejáratott korrupciós csatornáira ne lásson rá senki, akkor mi az önök kérlelhetetlen ellenfelei leszünk, és nem tudnak magyarázkodni, nem tudnak relativizálni. A lopásnak nincs színe, a lopásnak nincs pártszíne, és ha önök szervezetten, intézményes módon tüntetik el a közpénzeket, ne csodálkozzanak.

Ha ennyire jól állunk, miért kell keleti, kínai megahitelbe dönteni Magyarországot 240 év alatt megtérülő beruházások kapcsán? Magyarázza meg, hogy a 240 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonal beruházása, amire önök most 80 milliárdnyi önrészt azért oda tudtak adni a nehéz helyzetben, kinek az érdeke, mennyi idő alatt térül meg önök szerint! Egyéb keleti hitelekről is beszélhetnének, de…

Miniszter úr nem teheti meg azt, hogy teljes társadalmi csoportokról nem beszél. Önök azt ígérték, hogy nem hagynak embereket az út szélén. Több mint 13 ezer családot lakoltattak ki elhelyezés nélkül, miniszter úr, két hete az önök stratégiai partnerei, a végrehajtók még mindig tömegével dobálták ki az embereket az otthonukból. Önök itt a parlamentben nem mernek erről beszélni. A harcos, szabadságharcos kormány nem mer ezeknek az embereknek a sorsával szembenézni.

Önök azt is megígérték, hogy mindenkit meggyógyítanak  egészségügyről volt szó , de mindenki ismeri a valódi helyzetképet. Viszont miközben az Audinak kétmilliárdos támogatási szerződést biztosítanak, és a teljes, a karanténhelyzet miatt kiesett bevételét visszapótolják munkabérestül, mindenestül, soroljon fel három magyar kisvállalkozást, miniszter úr, amely ugyanígy ezt a 100 százalékos kipótlást megkapta. Tegye meg, tisztelje meg a magyar cégeket ezzel! Hiszen amikor mi a magyar munkahelyvédelmi alap koncepcióját előhoztuk, miszerint a kieső bérek 80 százalékét pótolják ki mindenki esetében, ön ezzel szembeállított egy maximum 200 ezer munkahelyet megsegíteni képes, tehát a munkavállalók maximum 5 százalékát 15-20 százaléknyi pótlással megsegíteni képes programot. Ez már a szabadságharc, miniszter úr, vagy még várhatunk valami forradalmi bejelentésre?

Egészen elképesztő, hogy teljes társadalmi csoportokról feledkeznek el. Lehet itt a fejüket ingatni és színészkedni B-kategóriás stand up comedysként, de ettől még a rögvalóság ugyanaz marad. A katások esetében büntetőadót vetnek ki, aminek az összeghatáráról sem hajlandók vitatkozni. Európa legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátási rendszerét üzemeltetik; 90 nappal emelt összeggel kellene, lehetne dolgozni, még csak tárgyalni sem voltak képesek róla. A családi pótlék emelését a Jobbik családi kártyán tudja elképzelni; a gyermeknevelési cikkek, alapvető élelmiszerek elérhetősége esetében abszolút emelnénk ezen.

Azt is el kell hogy mondjam, hogy miközben önök háborúsdit játszanak, a végrehajtók a legalacsonyabb jövedelmek 33, illetve 50 százalékát zavartalanul tiltogathatják, magyar munkavállalók százezrei veszíthetik el az állásukat, még az önök szűkmarkú rendszeréből sem kapnak egy fillért sem 150 ezren, ezek után ön feláll, és győzelmi termelési jelentést tart. Egészen méltatlan önhöz ez! (Az elnök csenget.)

Egészen elképesztő, hogy a magyar parlament színvonala idáig süllyedt. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Miután több hozzászólót nem látok, miniszter úré a viszonválasz lehetősége.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az értékes hozzászólásokat. Engedjék meg, hogy néhány mondatban reagáljak rájuk!Egyrészt hadd kezdjem azokkal a baloldali képviselőkkel, akik már itt ültek a parlamentben akkor is, amikor az IMF-hitelt fölvette az ország. Emlékezzünk rá: a gazdasági teljesítményük annyira sikeres volt, hogy a piacok már nem finanszírozták Magyarországot, ezért az IMF-hez kellett fordulni. Ennek a kormánynak volt a teljesítménye az is, hogy miközben gazdasági növekedést teremtettünk és munkahelyeket hoztunk létre, azonközben vissza tudtuk fizetni azt az IMF-hitelt is, amit önök 2008-ban fölvettek. Ez igaz Arató Gergely, Burány Sándor vagy Harangozó Tamás felszólalására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok helyzetéről engedjék meg, hogy röviden néhány szót szóljak! 1369 milliárd forintnyi adósságot vett át ez a kormány az önkormányzati rendszertől. Jelenleg, most, 2020 harmadik negyedévének végén 1512 milliárd forint az önkormányzatok pénzeszközállománya, amelyből kincstári számlán 592 milliárd forint van. Csak állampapírokban 285 milliárd forintnyi önkormányzati vagyon van. Tudom, hogy különösen szoktak aggódni a Fővárosi Önkormányzat helyzetéért. Itt pedig hadd mondjam el, hogy az adósságkonszolidációban a Fővárosi Önkormányzattól 217 milliárd forintnyi adósságot vett át ez a kormány, és a Fővárosi Önkormányzatnak pedig 134 milliárd forint volt az állampapír-állománya idén szeptemberben.

Tehát azt gondolom, hogy azok a kifogások, amelyek az önkormányzatok állapotára vonatkoztak, nem állják meg a helyüket.

Engedjék meg, hogy reagáljak röviden a munkaerőhelyzetre is, ugyanis azok a képviselők, akik a munkaerőpiacért aggódnak, elfelejtik, hogy a válságot megelőzően Magyarországon rendkívül kedvező mértékben csökkent a munkanélküliek száma, sőt, hogyha valaki figyelmesen tanulmányozta a legutóbb kiadott KSH-adatokat, akkor azt látja, hogy a novemberi KSH-jelentés alapján 4 millió 451 ezer fő munkavállaló volt Magyarországon, ami több mint 700 ezerrel még mindig több, mint 2010-ben, amikor az ország kormányzását átvettük.

Tehát Magyarország a munkaerőpiac tekintetében is teljesen más helyzetben volt, mint a szomszéd országok vagy éppen Ausztria, amit itt az előbb említettek. Jóval alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta. Tehát nekünk a gazdasági programokban a munkaerőhelyzetre is, de máshova is célozni kellett.

Burány Sándor képviselő úr felszólalását is köszönöm. Itt sajnos képviselő úr nem figyelte jól az általam elmondottakat. Én pont arról beszéltem, hogy ha nincs a járványhelyzet, ha nincs a veszélyhelyzet, akkor a magyar gazdaság visszarendező képessége és újra a gazdasági növekedést elősegítő helyzete sokkal egészségesebb és erőteljesebb, hiszen már két negyedév között is több mint 11 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Azt gondolom, a munkanélküliségre vonatkozó adatokat önnek is figyelembe kellene vennie. A magyar munkanélküliség a járvány előtt 3,3 százalék volt, most 4,3 százalék. Természetesen minden egyes magyar munkavállaló és minden magyar állampolgár, aki dolgozni akar, számíthat a kormány támogatására, de ez a munkanélküliségi adat még mindig sokkal kedvezőbb, mint Európa országainak a döntő többségében.

A magyar vállalkozások támogatását természetesen folytatni fogjuk, ahogy eddig is megtettük. Pont arról beszéltem, hogy az a GINOP-támogatás, amit felhasználtuk az elmúlt években 3000 milliárd forintnyi értékben, csak és kizárólag a kis- és középvállalkozások támogatását szolgálta. És most, ebben a helyzetben pedig gyors döntést tudtunk hozni, tudtuk segíteni azt, hogy a kkv-szektorban is támogatások legyenek.

Itt emlékeztetnék arra, hogy önök nem válság, hanem egy kedvezőbb konjunktúra időszakában is mit csináltak: adósságot vettek föl, az országot eladósították és privatizáltak; emlékeztetnék itt a Budapest Airport- vagy a MOL-részvények értékesítésére.

Ami pedig a Demeter Szilárddal kapcsolatos felvetéseiket illeti, nem tisztem most, hogy összekössem az ország finanszírozását Demeter Szilárd írásával, azt azonban hadd mondjam el, hogy Demeter Szilárd visszavonta az írását, sőt a Facebook-oldalát is törölte. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Mondjon le!) Azt írta, hogy amit írt, az sértheti az áldozatok emlékét, tehát elismerte a hibáját.

Egyébként itt is megjegyzem, hogy a baloldal itt is kettős mércével mér, hiszen amikor az egyik baloldali képviselő, polgármester azt mondta, hogy megérdemelten volt az év embere Adolf Hitler, akkor önök semmilyen konkrét lépést nem tettek (Az elnök csenget.), és most legutóbb Bíró László esetében is mintha a kettős mérce működött volna. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólások az ellenzéki, taps a kormánypárti sorokból.)

(13.50)

ELNÖK: Most a képviselőcsoportok napirend előtti hozzászólásaira kerül sor. Elsőként a Párbeszéd részéről Kocsis-Cake Olivio szólal fel. Megadom a szót.

Felszólalások:   1   2-15   16-19      Ülésnap adatai