Felszólalás adatai

Felszólalások:   137-156   157-186   187-202      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10309. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, az előterjesztőnek. Parancsoljon!

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A világjárvány okozta nehéz időkben különösen fontos közösségi értékké vált a biztonság. A jelen tárgyalásra kerülő törvényjavaslat számos olyan módosítást tartalmaz, amelynek célja az állampolgárok biztonságának növelése, illetve az egyes közügyek intézésének egyszerűbbé tétele, észszerűsítése, az elektronikus ügyintézés elősegítése. Gyakorlat a Belügyminisztérium törvény-előkészítő munkájában, hogy a kétharmados törvények esetében előzetesen kérjük a parlamenti pártok véleményét. Az egyeztetés célja, hogy Magyarország és a magyar emberek számára a legjobb szabályozást alkossuk meg. Ennek keretében figyelembe vesszük azokat a javaslatokat, amelyek megítélésünk szerint ezt a célt szolgálják. Erre való tekintettel 2020. április 23-án hétpárti konzultációt tartottunk a parlamenti pártok részvételével a Belügyminisztériumban, ahol a tisztelt Ház elé terjesztett jelen törvénycsomagot közösen megvitattuk. Ennek során kértük a résztvevőket, hogy javaslataikat, véleményeiket küldjék meg. Dr. Varga-Damm Andrea képviselő asszony, dr. Harangozó Tamás képviselő úr és Kósa Lajos képviselő úr részéről érkezett módosító javaslat, amelyeket ezúton is köszönünk.

A határidőre való tekintettel dr. Varga-Damm Andrea képviselő asszony javaslatait a benyújtás előtt figyelembe tudtuk venni. Javaslatát elfogadva a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tekintetében, a hivatásos állomány tagjának összeférhetetlensége kapcsán a normaszövegben 2025 helyett 2022. december 31-éig tartó átmeneti időszakot szerepeltettünk.

Kósa Lajos elnök úr javaslatát támogatni fogjuk, azt a részletes vita során befogadjuk.

Dr. Harangozó Tamás képviselő úr javaslatai később érkeztek, ezekre most reagálnék. Az autósiskolákra vonatkozó felvetését köszönjük, az abban foglaltakat támogatandónak tartjuk, ezért megküldtük a szakmai irányítást végző Innovációs és Technológiai Minisztérium részére megfontolásra.

Ami a törvényjavaslat szétbontását illeti, jelen vitaszakaszban erre már nincs lehetőség. Megjegyzem azonban, hogy a szóban forgó jogalkotási technika számos hatályos jogszabály meghatározott szempont szerinti felülvizsgálatára irányul, egy szabályozási céllal különböző törvények egyes pontjai módosulnak csupán, így önálló kezelésük jelentősen leterhelné az Országgyűlést.

Áttérve a javaslatra a sarkalatos rendelkezésekkel kezdeném az ismertetést. Kiemelten fontos megemlíteni a sarkalatos rendelkezések között a rendőrségről szóló törvény módosítását. Először is: megbízhatósági vizsgálatot érintő módosítást tartalmaz, ugyanis bővíti a védett állomány körét egyes szervezeteknél, konkrétan a javaslat szerint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatáskört gyakorló munkavállalókkal, illetve a járművek műszaki vizsgáztatásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalókkal. Ennek oka, hogy olyan bűncselekmény-sorozatra bukkant a rendőrség, amelyben vesztegetéssel jutottak hozzá forgalmi engedélyhez. Fontos számunkra, hogy olyan gépjárművel ne vegyenek részt a forgalomban, amellyel a járművezető saját és mások életét és testi épségét veszélyezteti.

Egy technikai jellegűnek tekinthető módosítás is került a törvényjavaslatba, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz kötődik. A korábban „tárgycsapdának” nevezett fogalmat „mesterséges élethelyzet tárgyi kialakítására” nevezzük át.

A rendőrök oktatását érintő változtatás a rendőrség által készített kép- és hangfelvételek azonosításra alkalmatlanná tétele és felhasználása. Ez a képzés az élethelyzetek bemutatásához szükséges, ez személyiségi jogokat sérthet, mégis szeretnénk lehetővé tenni, természetesen annak biztosítása mellett, hogy a felvételen szereplő személyek ne legyenek felismerhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A másik sarkalatos rendelkezés a javaslatban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása. Ennek körében szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezetében a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet létrehozása, amely az informatika fejlődésével lépést tud tartani. A legnagyobb kihívás az informatikai fejlődés során azoknak a támadásoknak az elhárítása, amelyek különféle vírusokat akarnak bejuttatni a központi számítógépekbe. Ez kiemelten azokon a területeken tud hatalmas károkat okozni, ahol például életmentő gépek használatára van szükség.

A cél az, hogy amennyiben ilyen támadás érkezik, ezekre megfelelő választ tudjunk adni. Jelen pillanatban a jogsegélyegyezmény keretében van erre lehetőség, ezzel azonban az a probléma, hogy egy ilyen támadás körülbelül 10-15, maximum 20 perc alatt lezajlik, az elhárítása viszont ennél sokkal több időt vesz igénybe, ezért szükséges a gyors és egyszerű fellépés az ilyen támadásokkal szemben. A szervezet ilyenkor elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak vagy szolgáltatásnak az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor, ha a kibertér biztonságát fenyegető eseményt észlel. Ezen intézkedés kötelezettje az elektronikus hírközlési szolgáltató, végrehajtásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is részt vesz. Az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tétel időtartama maximum 90 nap lehet, amely indokolt esetben további 90 nappal meghosszabbítható.

Itt reagálnék Harangozó képviselő úr ezzel kapcsolatos kritikájára, amit az egyeztetésen elmondott. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétellel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a tervezett szabályozás analógiájaként nem a büntetőeljárásról szóló törvény szolgál, hanem a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele. A javasolt rendelkezés célja a szükséges ideig és mértékben hozzáférhetetlenné tétel, nem pedig a végleges hozzáférhetetlenné tétel vagy pedig az eltávolítás, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezése. A normaszöveg koncepcionális újragondolása álláspontunk szerint nem szükséges, mivel az alkalmazása kizárólag konkrét biztonsági eseményhez kötődően a szükséges ideig történik.

A kibertérből érkező támadás megszakítása érdekében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézkedéseire vonatkozóan az az álláspontunk, hogy az alapvető szabályokat és eljárásrendet, a garanciális biztosítékokat a javasolt szabályozás megfelelően tartalmazza. Garanciális szabály, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szóban forgó intézkedések tekintetében kizárólag arra kapna jogosultságot, hogy azokat végrehajtsa, mivel az intézkedések elrendelése nem tartozna a feladatkörébe, illetve biztosíték a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság elvének érvényesítése is.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt továbbá arra, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a TIBEK azonosíthassa az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat, illetve leplezett eszközalkalmazásokat.

Ami Harangozó képviselő úr ezzel kapcsolatos felvetését illeti, a miniszter úr a hétpárti egyeztetésen már elmondta az érveket, amelyek az előterjesztést erősítik, ezt én is megerősíteném. A módosítás tudatosan nem teszi az ügyészséget az Nbtv. szerinti együttműködő szervvé, ezzel is kiemelve, hogy az ügyészség vonatkozásában a TIBEK hatásköre kizárólag a párhuzamosan folytatott nyomozások, előkészítő eljárások, titkos információgyűjtések és leplezett eszközalkalmazások azonosítására, illetve pontosító információk biztosításával az ügyészségi eljárások hatékonyságának növelésére terjed ki. Fontos garancia, hogy a TIBEK az ügyészség által rendelkezésre bocsátott információkat más célra nem használhatja fel.

Ezenfelül a módosítás kibővíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök csoportját. Fontos kiemelni, hogy a módosítás a nemzetbiztonsági védelem alá eső tisztségek köre alatt nevesíti a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és elnökhelyettesét.

(19.20)

Szintén sarkalatos rendelkezéseket érint a menedékjogról szóló törvény módosítása. A dublini őrizetet a jövőben nemcsak a dublini eljárás eredményeként jelentkező átadás érdekében lehet majd alkalmazni, hanem magának a dublini eljárás lefolytatásának érdekében is. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha külföldi állampolgár nem terjesztett elő Magyarországon menedékjogi kérelmet, egyben feltételezhető, hogy a dublini átadásnak lehet helye az esetében, mi több, szökésnek komoly veszélye is fennáll.

Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a menekültügyi őrizetet a jövőben a menekültügyi hatóság a rendőrség közreműködésével kivételesen indokolt esetben egészségügyi intézményben is végrehajthassa, ha az érintett egészségi állapota, betegsége, sérülése ilyen intézményben történő elhelyezését teszi szükségessé.

További sarkalatos rendelkezést érint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény módosítása is, a törvény kiegészül a különleges jogrendben bevezethető rendkívüli intézkedésekre vonatkozó alcímmel. Magyarországon több gyár van a gyógyszeripar területén, amely alapanyagokat, tablettákat, injekciókat gyárt, amelyek a koronavírus-járvány idején létfontosságúak a betegek megfelelő ellátásához. Több ország esetében tapasztalhattuk, hogy a szükséges alapanyagokat igyekeznek a sajt részükre zárolni annak érdekében, hogy a saját állampolgáraikat el tudják látni, ezért elengedhetetlen, hogy a járvány idejére kifejezetten a várható megbetegedések arányában szükséges gyógyszermennyiséget lefoglaljuk. E módosításra itt kiemelten nagy szükség van a magyar emberek egészségének védelme érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Ha elfogadnánk Harangozó képviselő úr javaslatát a speciális jogrend és a korlátlan felhatalmazás tekintetében, akkor minden egyes különleges jogrend tekintetében már előre meghatároznánk egy olyan statikus kritériumrendszert, amely egy folyamatosan, dinamikusan változó helyzetre próbálna szabályozást kínálni. Az egyes különleges jogrendek esetében más és más jogosultságokat kell biztosítani az adott különleges jogrendben megjelenő helyzetre reagálva.

Ezek voltak a sarkalatos rendelkezéseket érintő módosítások. A továbbiakban, engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, hogy ismertessem önökkel az egyéb fontosabb más módosításokat is.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a gépjárművezetőknek nem lesz kötelező maguknál tartaniuk a vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt, a járművezetéshez szükséges okmányok meglétét és érvényességét az elektronikus nyilvántartásból lehet majd ellenőrizni. A módosítás egyszerűbbé teszi a rendőri igazoltatás lebonyolítását. Ugyanakkor, mivel a rendelkezés a belföldi járművezetésre vonatkozik, külföldön továbbra is szükségünk lesz arra, hogy ezek az okmányok továbbra is kéznél legyenek.

A módosítás továbbá egyszerűbbé teszi a járművezetők ügyintézését is: 2021. február 1-jétől az első vezetői engedély és forgalmi engedély kiadása iránti eljárás teljes mértékben elektronikus lesz. Ennek célja, hogy a vizsgázott személy mihamarabb megkapja a forgalmi engedélyt és a vezetői engedélyt. A sikeres vizsga letételének pillanatában az informatikai rendszerben annak ténye rögzítésre kerül, így a sikeres vizsga után közvetlenül lesz lehetőség a vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt érvényesíteni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan javaslat, amelyet mindenki tud támogatni, hiszen ez mindenkit egyformán kedvezően érint. Erre törekedtünk egyébként a törvényjavaslat valamennyi részének összeállításában is.

Tisztelt Országgyűlés! A bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításában kapott helyet egy új nyilvántartás létrehozása, melynek célja a vétlen nyomszennyezés kiszűrése, illetve ezáltal egyszerűbbé válik az elkövető azonosítása. Az így lefolytatott eljárás idő- és költséghatékonyabb lesz.

A körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben rögzítésre kerül a célhoz kötött adatkezelés törvényes alapja. A módosítás célja, hogy elősegítse az eltűnt személyek felkutatását és személyazonosságuk megállapítását. A szükségesség és célhoz kötöttség elvét kellett segítségül hívnunk az eltűnt személyek, ismeretlen holttestek és hozzátartozók DNS-profiljának célhoz kötött adatkezeléséhez, megnövelve az esélyét a holttestek beazonosításának, valamint az elhunyt személyek sikeres és eredményes felkutatásának.

Az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvény módosításai azt a célt szolgálják, hogy az arcképelemző tevékenység eredménye növekedjen. Ennek keretében az arcképprofil-nyilvántartás forrásnyilvántartása bővítésre kerül, ami segítséget nyújt a bűnüldözés, bűnmegelőzés és a migrációs folyamatok során felmerülő cselekmények szakmai támogatásában.

Tisztelt Országgyűlés! Több törvény módosítását tartalmazza a nemzeti adatvédelmi nyilvántartások szakrendszerének továbbfejlesztése, megújítása elnevezésű NAVASZ-projekt, amelynek célkitűzése az egyes meghatározott ügycsoportok tekintetében az ügyintézési eljárás újjászervezése, valamint az ügyek elektronizálása, ami mind az ügyintézői, mind pedig az ügyfél oldalán időhatékonyságot eredményez. A projekt keretében a lakcím-, okmány- és járműigazgatási nyilvántartások szakrendszere megújul, ezáltal az informatikai biztonsági szint emelkedni fog, és a nyilvántartások együttműködése fokozódik.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának keretében kiemelendő, hogy a közforgalmú személyszállítási szolgáltatások is igénybe vehetők lesznek az elektronikus személyazonosító igazolvánnyal. Ezzel az utazási jogosultság egyszerűbben ellenőrizhető.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításának értelmében a rendezetlen lakókörnyezet miatt jogerősen megállapított jogsértés esetén kerülhet sor a három hónapig tartó, közfoglalkoztatásból való kizárásra. A korábbi szabályozással ellentétben eljárási garancia, még egyszer mondom, eljárási garancia, hogy a kizárásra csak és kizárólag végleges hatósági határozatban kerülhet sor; a tiszti főorvos, a kormányhivatal, illetve a jegyző adhatja ki megállapított jogsértés esetén, és a rendezetlen környezet jelentette veszélyhelyzet megállapítása esetén kerülhet sor.

A kizárás vagyoni, szociális helyzettől, valamint nemtől és életkortól függetlenül bármely közfoglalkoztatotti körben részt vevő személlyel szemben alkalmazható. Cél a környezetünk és a közvetlen élőhelyünk rendben tartása, valamint az ország képének javítása.

A benyújtás előtt került be a csomagba, ebbe a törvényjavaslatba pozitív intézkedésként a vízgazdálkodásról szóló törvény keretében a felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmények, kutak engedélyeztetési határidejének a meghosszabbítása. A világjárvány miatt a vízügy területén is indokolt az állampolgárok kötelezettségének könnyítése, a felszín alatti vízkivételt biztosító, engedély nélkül létesített vagy üzemeltetett kutak bejelentésére a jogalkotó három évvel hosszabb határidőt biztosítana. A javaslat szerint ez az úgynevezett kútbejelentési moratórium. Így az illegálisan kialakított kutak utólagos egyeztetése az eddigi 2020. december 31-éig tartó határidő helyett 2023. december 31-éig kezdeményezhető bírságmentesen. Tehát három évvel meghosszabbodik a javaslat elfogadása esetén ez a határidő. Kérem, támogassák ezt is.

A határidő meghosszabbítása  és ez bírságmentesen tehető meg  a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ezen intézkedés célja, hogy ösztönözze az illegális vízhasználókat kútjaik hatóságnál történő engedélyeztetésére, hogy a háztartási vízigényt kielégítő kutak nyilvántartása pontosításra kerüljön. További cél a mélyebb és rosszul kialakított kutak felderítése, a tisztább ivóvizet biztosító rétegek elszennyeződésének visszaszorítása miatt.

Az Európai Unió jogharmonizációs elvárásainak is meg kíván felelni a javaslat. Ennek keretében egyes törvények jogharmonizációs záradékának kiegészítésére is sor kerül.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása erősítené az állampolgárok biztonságát, és azzal kezdtem, hogy a biztonság ebben a világjárványos időben is és minden időben a legfontosabb közösségi érték. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslatot vitassák meg és támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Simon Miklós képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka az első. Parancsoljon!

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogyan az államtitkár úr előterjesztői expozéjában hallottuk, a törvényjavaslat egy kifejezetten átfogó módosítási csomag, összesen 38 törvény van megnyitva a javaslatban, és ezeknek a módosításoknak jelentős része csupán technikai jellegű. Államtitkár úr már kiemelte a javaslat legjelentősebb módosításait. Én csak néhány olyan részletre térnék ki, amelyek az elhangzottakkal összhangban a javaslattal kapcsolatos előzetes egyeztetések során már szóba kerültek.

Összességében mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, hogy a módosítások minden esetben a különféle munkafolyamatok, együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében történnek, vagy olyan problémákat kezelnek, amelyek a jogalkalmazás eddigi gyakorlata során merültek fel.

(19.30)

Az első pont, amelyet kiemelek, a jogosítványt és a forgalmi engedélyt érintő változások. Ezeknek az okmányoknak a kiadási eljárása véleményem szerint egy év múlva ilyenkor már teljesen elektronikus úton fog történni, ami lehetővé teszi, hogy a járművezetőknek ne kelljen az okmányokat feltétlenül maguknál tartani, illetve egy közúti ellenőrzés során azt felmutatni. Ez a változtatás minden hazai járművezető számára nagy könnyebbséget fog jelenteni. Ezzel párhuzamosan a személyszállításban bevezetendő szolgáltatásazonosító egy újabb lépést jelent abban az irányban, hogy a tömegközlekedésben csupán az e-személyi használatával ellenőrizhető legyen az utazási jogosultság.

Így tehát elmondható, hogy az előttünk fekvő javaslatcsomag szinte minden magyar közlekedő számára jelentőséggel bír, utazzanak akár saját autóval, akár tömegközlekedéssel.

Ugyanilyen, sok honfitársunk számára érzékelhető pozitív változást hozó módosításokat tartalmaz a javaslat az egyes állami nyilvántartások racionalizálását célzó NAVASZ-projekt kapcsán. Egyszerűsödik és elektronikus úton is elérhetővé válik bizonyos okmányok igénylése, pótlása.

Fontosnak tartom azokat a módosításokat is, amelyek a nyomozati szervek munkájának hatékonyabbá tételét szolgálják. Az eliminációs nyilvántartás létrehozása, az arcképelemzési nyilvántartás adatforrási körének bővítése, az eltűnt személyek és a hozzátartozóik biometrikus adatainak kezelésére vonatkozó új szabályok, de még a menedékjogi törvény zár alá vételre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése is ezt a célt szolgálja. Ez utóbbinak van talán a legnagyobb szerepe a polgárok biztonságának erősítésében, hiszen a migrációs nyomás az elmúlt időszakban ismét folyamatosan növekszik, még akkor is, ha azt a jelenlegi járványhelyzet miatt kevésbé érzékeljük, és továbbra is rendkívüli fontosságú a menedékkérők pontos személyazonosságának minél gyorsabb megállapítása. Rendkívül sokszor fordul elő, hogy a menedékkérők ilyen vagy olyan okból el akarják titkolni a hatóságok előtt a személyazonosságukat, ezt próbálja ez a javaslat orvosolni.

Szeretném még kiemelni a kiberbiztonsági központ és kutatóintézet létrehozását célzó módosításokat, illetve a kibertámadások elleni hatékonyabb fellépést biztosító rendelkezéseket, amelyek a korábbinál sokkal gyorsabb és hatékonyabb reagálást fognak lehetővé tenni olyan esetekben, amikor valamilyen létfontosságú informatikai rendszerünket éri támadás.

Szeretném megköszönni az előterjesztőknek ezen átfogó javaslat benyújtását, a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy szakmai alapon döntsenek a javaslat támogatásával kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga-Damm Andrea képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, amit államtitkár úr expozéjában elmondott, hogy a belügyminiszter úr lehetőséget adott mind a hét frakció képviselőjének arra, hogy a benyújtás előtt valamelyest ezt a törvényjavaslatot meg tudjuk ismerni, illetőleg igyekezzünk megtenni azokat a módosító javaslatainkat, amelyekről úgy érezzük, hogy a javaslatot javítani tudják.Az is megtisztelő volt, hogy az egyeztetésen miniszter úr Harangozó Tamás képviselőtársam és az én nevemet emelte ki, amikor is arról beszélt, hogy azért döntött úgy, hogy benyújtás előtt egyeztetés lesz, mert mi korábban, amikor később, már benyújtás után tartották meg az egyeztetést, ezt némileg, különösen a nagy terjedelmű salátatörvények alkalmával kifogásoltuk. Ritka ez egyébként a kormányzatban, hogy egyáltalán egy ellenzéki képviselő kérését vagy észrevételét elfogadják.

Amikor ezt a 192 paragrafusból álló, 37 törvényt módosító javaslatot a kezembe fogtam, akkor az a mondás jutott eszembe, hogy ha a természetnek annyi törvénye lenne, mint az államnak, az Isten sem tudna rajta uralkodni. Merthogy egyébként függetlenül attól, hogy ezekben a javaslatokban is indokolte mindaz a változtatás, amit szolgál, azt azért meg kell állapítanunk, hogy a törvényhozás már olyan mennyiségű új törvényt, új szabályrendszert vezet be, amit el nem tudom képzelni, hogy az egyszerű alkalmazottak, mindazok, akiknek végre kell hajtania ezeket a rendkívül bonyolult szabályokat, valóban meg tudnak vele küzdeni, és nem a bizonytalanságot generálja. De az is tény, hogy mindig az élet igazolja, hogy egy-egy javaslat majd a gyakorlatban miként váltja be a hozzáfűzött reményeket.

Rendkívül sokfajta életviszonyt szabályoz, és nem is szeretném mind a 37 törvény rendelkezéseit kiemelni, ezért csak párat hozok ide. Az elektronikus információbiztonság az egyik javaslatrész, ami azért született, mert a 2019/2213-as kötelezettségszegési eljárásban azt állapították meg, hogy nem teljesítettük azokat az információátadásokat, amelyek alapján a Bizottság értékelést tudott volna készíteni arról, hogy az irányelvet, amely előírja a működés feltételrendszerét, megvalósítottuk-e. Úgyhogy ily módon a javaslatnak ez a része mindenképpen a kötelezettségszegési eljárás következménye.

Komoly és részletes terjedelmű eleme a körözési nyilvántartási rendszer szervezeti és jogi fejlesztése, amely mindenképpen üdvözlendő, amikor arról beszélünk, hogy szeretnénk a bűncselekmények felderítési hatékonyságát növelni, és szeretnénk azt, hogy azok a polgárok, akik bűnre adják a fejüket, ne tudjanak kibújni a körözési rendszer eredményessége alól. Ezekről a javaslatokról mindig az élet fogja bebizonyítani, hogy indokolt volte vagy sem. Én belügyminiszter úrnak is mindig azt szoktam mondani, hogy azt kérem, hogy valamilyen módon a személyek autonómiáját korlátozó rendelkezések soha ne lépjék át azt a határt, hogy már zaklatásnak lehessen minősíteni. Eddig úgy láttuk, hogy a gyakorlat efelé haladt, és nincsenek oktalanul zaklató eljárásrendek.

Az állami nyilvántartások racionalizálása is egy fontos eleme ennek a javaslatnak, a különböző igazolványok kiadásának gyorsítása valójában egy társadalmi igény, és ma, az informatika világában azt gondolom, hogy amíg technikailag ezt meg lehet oldani, akkor jó, ha jogszabályi javaslat is ezt szolgálja.

A rendőrségi törvény módosításában volt egy olyan paragrafusrész, a rendőrségi törvény 7. § (1c) bekezdésének aa) pontja, amit nemcsak én, hanem Kósa Lajos honvédelmi bizottsági elnök úr is kifogásolt, mely szerint a megbízhatósági vizsgálat alól kivételt jelentene a speciális finanszírozású gyógyszerek és orvostechnikai eszközök mint beszállítók munkavállalóinak, illetőleg magának a szervezetnek a megbízhatósági vizsgálata. Én magam is kértem, hogy ez a módosítás szülessék meg, azaz vegyék ki mint kivételt. Nem akceptálta a minisztérium. Igazából az egyeztetésen magyarázatot nem kaptunk rá, de azért azt tudni kell, ha most például én dönthetnék arról, hogy megbízhatósági vizsgálatot kivel szemben alkalmaznék, pont azért, mert a speciális finanszírozású gyógyszereknek és orvostechnikai eszközöknek, ha más miatt nem, legalább az értéke miatt komoly kockázata van, hiszen a hatékonyság és az érték az ilyenfajta kezeléseknél nagyon is együtt jár, úgy gondolom, hogy ezek a szervezetek még lehet, hogy még inkább indokolnák, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék.

Nem nagyon kaptunk magyarázatot, csak reménykedni tudok, hogy nem valamifajta lobbierő generálta ezt a kivételt.

(19.40)

Nagyon fontos eleme a javaslatnak a vízgazdálkodásról szóló jogszabály, és ennek van egy nagyon érdekes eleme, ez pedig a csatornarendszerek felújítása. Az országunkban a csatornák vagy a csatornarendszerek nagy részét állami vagy uniós forrásból finanszírozzák, és bizony nagyon sokszor szembetalálkozunk azzal a kérdéssel, hogy a csatornarendszer vagy annak egy része nem állami, hanem magántulajdonban van. Miután pedig az állami finanszírozás vagy az uniós finanszírozás fő szabály szerint állami tulajdonon lehetséges, ezért egy új javaslat került benyújtásra azért, hogy valamilyen módon ezt feloldják. A vagyontörvény tiltja azt, hogy vegyes tulajdon keletkezzen, tehát állami és magántulajdon például egy ilyen beruházás eredményeként, hiszen már a polgári törvénykönyv is mondja, hogy a ráépítés eredményeként tulajdon keletkezhet, úgyhogy az a célja a javaslatnak, hogy abban az esetben, ha magánberuházásokat állami vagy uniós forrásból finanszíroznak, akkor valamilyen módon állami tulajdonba kerüljenek ezek a csatornarendszerek.

Azt azért meg kell mondjam, az indokláshoz hadd fűzzem azt az ellenzéki képviselői gondolatot, hogy bár igaz, hogy az uniós és állami támogatások ne magánvagyonokon történjenek, de azért amikor több száz milliárd forint kerül magáncégek fejlesztésére közpénzekből úgy, hogy azok magántulajdonban maradnak, akkor azért ennek a gondolatsornak  és hangsúlyozom, ez nem a Belügyminisztériumnak és nem államtitkár úrnak szól  az egész kormányzatban szemléletként kellene uralkodnia. Hiszen ha megnézzük, hogy például akik az állami támogatásokat kapják, azokat a mértékeket és azt a vagyont, ami abból létrejön, és azt a hozzájárulást, amit a magánember vagy magánszervezet szolgáltatott, ha azokat az arányokat megnézem, akkor Magyarországon tombol az állami források magántulajdon növelésére való felhasználása.

Itt jön egy következő elem, ez a közfoglalkoztatási kérdés. Azt pontosan tudom, hogy még ellenzéki oldalon egymás között is lesz vitánk arról a részéről, amikor is azt mondja, hogy a közfoglalkoztatottat ki lehet zárni, ha a saját portája rendetlen. Meg kell mondjam, hogy én ezt támogatom  és ezt a belügyminiszter úr előtt is elmondtam , nem azért, mert bármilyen módon gondolom, hogy a közfoglalkoztatott ezt a lehetőségét  hiszen más munkát nem tud találni  elveszítse, de be kell látnunk, hogy az egész országban a rendetlenség és a kosz uralkodó. Nem pénz kérdése rendet rakni magunk körül. Nem pénz kérdése lekaszálni a füvet. Nem pénz kérdése, ecet és víz kérdése tisztán tartani a környezetet.

Én ügyvédként, meg kell mondjam, azért is vagyok ennyire érzékeny erre a kérdésre, mert számtalan helyszíni szemlén voltam a gyakorlatom alatt, méghozzá nagyon sokszor magas értelmiségi emberek portáján vagy lakásában is, és elképedtem a rendetlenségen és a koszon nagyon sokszor. Azt gondolom, hogy akinek a környezete rendetlen, annak a szelleme is az, tehát nem hiszem el, hogy egy rendetlen közegben élő embernek tiszta az agya. Nem hiszem el! És nekem azt se magyarázza senki, hogy a zseni körül mindig rendetlenség van. Az igaz, hogy az én íróasztalomon is mindig rendetlenség van, de az íróasztal körül viszont rend van és tisztaság.

Bocsássanak meg, hogy ilyen szólamot hozok ide a Ház elé vezérszónoklatomban, de hát mégiscsak az élet jön be a Parlamentbe, és a Parlament falai közül meg azt szeretnénk, hogy olyan dolgok menjenek ki, amik az életet, az emberek mindennapi életét kedvezően befolyásolják.

Én azt kértem a belügyminiszter úrtól, hogy ezt a gondolatsort vezesse majd tovább, tehát ne csak a közalkalmazottakat (sic!) büntessük azzal, ha a portájuk nincs rendben  bár azért azt gondolom, hogy elég kevés közalkalmazottnak (Nacsa Lőrinc: Közfoglalkoztatott.) van saját portája , mindenképpen azt gondolom, hogy pont azért, hogy a települések képe valóban szép legyen. Amikor Ausztriából  ahol rendkívül szép porták vannak, lehet, hogy hátul az udvar rendetlen, de az utca felé tisztaság és felújított homlokzatok vannak  átjövünk, akkor ne az legyen az első benyomása a külföldinek, hogy ó, biztos átjöttem egy másik országba, mert itt aztán olyan telkek vannak, ahol méteres magasságban mindenféle építőanyagtól kezdve a szemét uralkodik.

Úgyhogy ebben a kérdésben nagy valószínűséggel nem fogunk az ellenzéki pártok képviselőivel egyetérteni, de én ebben a kérdésben mindenképpen a szigorúság pártján állok.

A másik kérdés Paks, minősített adatvédelem. Meg kell mondjam, hogy sajnos az egyeztetésen sem nagyon értettem, hogy miről van szó, és a javaslatból sem nagyon derült ki számomra. Annyit hadd kérjek államtitkár úrtól, hogy erről a kérdésről, ha máskor nem, a zárszavában egy picit cizelláltabban beszéljen, mert azt értjük, hogy a biztonsági tanúsítványt, ha nem találtak kifogást, ki kell adni, idáig ezt értem, csak azt nem értem, hogy ez most miért ebben a pillanatban aktuális, és azt nem értem, hogy akkor mi az a garancia, ami mindenképpen biztonságot jelent a polgároknak, hogy az ilyenfajta, rendkívül veszélyes üzemből eredően nem lehetnek olyan balesetek, amelyek aztán emberéleteket olthatnak ki. Az is igaz  ezt mondtam is az egyeztetésen , hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek olyan szigorú a feltételrendszere, hogy adhat ki valamilyen magyar hatóság bármilyen biztonsági tanúsítvány, ha ő ezt felülbírálja, és azt mondja, hogy ez nem elégséges, tehát azért van egy erős biztonsági elem.

A jogszabálynak komoly eleme a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatékonyabb működését szolgáló szabályok; nem lehet vele vitatkozni, nagyon fontos, hogy az ebben a szervezetben dolgozók és az eljárásrend olyan magas színvonalú legyen, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztése a technikai fejlődés által és ezáltal a jogszabályokban való leképezése indokolt, majd az élet fogja eldönteni, hogy mennyire volt sikeres.

A szabálysértési törvény módosítása valóban igényelte a felvetett témákban a változtatást és a fejlesztést. A nemzetközi jogsegélyek állandó vita kérdése, és a gyakorlatban nagyon gyakran nem hatékony, tehát megértem ezt a szabályozási igényt.

A létfontosságú rendszerek azonosítása és kijelölése. A koronavírus-járvány hozta magával azt, hogy a kormányzat ezt a jogszabályt, ami egyébként nem is tegnapi, hiszen ez egy 8 éves jogszabály; egyszer csak ott álltunk a koronavírus-járvány miatt az előtt, hogy azok a létfontosságú rendszerek, intézmények, amelyek szolgálhatják a felszámolását, az ellenállását és aztán a következmények elhárítását a koronavírus-járványban, előtérbe kerültek, és a kormányzat elég bátran alkalmazta is azokat a szabályokat, amelyeket bevezetett. Nem kérdés, hogy minden országban ezeket az intézményeket nyilván kell tartani, azonosítani kell és igénybe kell venni akkor, ha egy katasztrófát kell leküzdenünk. Szerintem ezek a szabályok nagyon szigorúak, nagyon korlátozók, de azt reméljük, hogy a gyakorlatban mindig méltányosak lesznek.

Két kérdést fogadott el az én javaslataimból a kormányzat. Az egyik az elbocsátás lehetősége a minősítést követően. Nagyon szigorúnak találtuk többen is azt a feltételrendszert, hogy ha már az első minősítés nem annyira megfelelő, akkor el lehessen bocsátani a szolgálati viszonyban állót. Az enyhébb rendelkezések kerültek be ebbe a javaslatba, úgyhogy én már azt köszönöm, hogy egyáltalán tudtuk befolyásolni a tárca álláspontját.

Végül pedig, amit megköszönök, hogy akceptálta a tárca, ez pedig az, hogy a hivatásos állomány képviselői több gazdálkodó szervezetben betöltenek vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, és a szakmailag felügyelt állami cégeken kívül e tisztségviselőknek meg kell szüntetni ezt a jogviszonyát. Nagyon liberális volt a javaslat, 2025. december 31-ig szerette volna, én erre azt válaszoltam, hogy ha már ez az igény megszületett, akkor miért is kell erre öt évet várni, úgyhogy végül is egy sokkal rövidebb, de hatékonyabb időt határozott meg a tárca.

Azt kell mondjam, hogy mindig felüdülés különösen egy honvédelmi tárca után a belügyi tárca javaslatait tárgyalni. Reméljük, hogy mindaz, ami a tárca célja, az a jogszabályok által megvalósul, és mindaz, ami cél volt, az a polgárok érdekeit szolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

(19.50)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy ezt korábban képviselőtársaim is elmondták, egy igen terjedelmes, nagymértékű törvénymódosítással állunk itt szemben. Egyrészről a hálózati és információs rendszerek biztonságának uniós jogharmonizációs célú módosítása, a létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának, szervezetrendszerének módosítása, továbbá tartalmaz számos jogkövető magatartást támogató módosítást is, amelyet külön üdvözlünk.

Másrészről a törvényjavaslat célja az eliminációs nyilvántartással kapcsolatos szabályozás megteremtése is. Továbbá megteremtésre kerül az eltűnt személyek, az ismeretlen holttestek és holttestrészek biometrikus adatainak, valamint az eltűnt személyek vér szerinti rokonainak DNS-profiljához célhoz kötött kezelésére vonatkozó törvényes jogalap, az ismeretlen holttestek azonosítása, illetve az eltűnt személyek felkutatása érdekében.

Módosításra kerül az arcképprofil-nyilvántartás forrásnyilvántartásának bővítése céljából az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény is. A törvényjavaslat tartalmazza az úgynevezett NAVASZ-projekt, a „nemzeti adatvagyon szolgáltatásfejlesztés” projekt megvalósítása érdekében szükséges módosítások elvégzését, valamint számos olyan kisebb módosítást is tartalmaz a mostani törvényjavaslat, amik minimális szövegpontosító, egyszerűsítő jellegű és uniós jogharmonizációs módosítások, melyeket önálló törvényjavaslatban indokolatlan lenne tárgyalni, olyan kis mértékűek, olyan technikaiak, szövegszerűek és jogharmonizációs célúak.

A jelen törvényjavaslat elkészítését  ahogy ezt ellenzéki képviselőtársam is elismerte  komoly szakmai munka előzte meg, komoly egyeztetések, komoly felkészülés, ezért köszönetet is mondunk a Belügyminisztérium munkatársainak. A törvényjavaslat számos fejezetében az a közös pont, hogy mindegyik módosítás az állampolgárok és a hatóságok mindennapi életét egyszerűsíti, könnyíti meg, csökkentve a bürokráciát, az adminisztrációs terheket, valamint a magyar emberek biztonságát szolgálják.

Én személyesen minden olyan törvényjavaslatnak nagy és lelkes támogatója vagyok, ami a bürokráciacsökkentést vagy az adminisztratív terhek csökkentését célozza, hiszen azt gondolom, hogy bár rengeteg lépést tettünk meg az elmúlt években a bürokráciacsökkentés útján, még mindig vannak előttünk álló területek, ahol további lépéseket meg lehet tenni. Szerintem az állampolgárok életét azzal könnyítjük meg leginkább, ha számos adminisztratív terhet, fölösleges bürokratikus lépéseket leveszünk a vállukról, nem fárasztjuk őket ezzel, így az állami rendszer is hatékonyabban tud működni, és az állampolgároknak is könnyebb lesz az élete. Tehát minden olyan törvényjavaslatot nagy lelkesedéssel olvasok, ami adminisztratív vagy bürokráciacsökkentést tartalmaz.

A módosítások közül kettő, az emberek mindennapjait érintő változást szeretnék kiemelni, a NAVASZ-projektet és a vezetői engedélyt érintő módosításokat. A NAVASZ-projekt célkitűzése, hogy bizonyos ügycsoportok esetében az ügyek elektronizálásával mind az ügyintéző, mind az ügyfél részéről jelentősen lecsökkenjen az ügyintézési idő. Ezáltal mind az állampolgárok, mind az ügyintéző hatóságok jelentős időt, energiát takaríthatnak meg, csökkennek a terhek, és a korábbiakhoz képest több ügy is elintézhető lesz elektronikus formában. Az egyszerű, átlátható elektronikus ügyintézés Magyarországon ma már az ügyek széles körében elérhető, köszönhetően az elmúlt években végzett jelentős bürokráciacsökkentési munkáknak.

Én is üdvözlöm a közfoglalkoztatottak körében bevezetett változást. Varga-Damm Andrea képviselőtársam közalkalmazottakat mondott, de a közfoglalkoztatottakra vonatkozik ez a módosítás (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, bocsánat!), amit a képviselő asszony által felsorolt érvek miatt is én is abszolút támogatok, és egyetértek ebben vele is.

Amíg 2010-ben egy egyszerű személyi okmány igénylése is végtelenül hosszú és bonyolult tortúrát vett igénybe, ráadásul szinte minden ügyintézés, okmány illetékköteles volt, addigra napjainkra a legtöbb ügyet kényelmesen online intézhetjük ingyenesen, egyszerű, átlátható és felhasználóbarát felületeken. A minél szélesebb körű elektronikus ügyintézés a jelenlegi veszélyhelyzetben különösen aktuális, amikor minimálisra kell csökkentenünk a személyes jelenléttel járó ügyintézések számát.

A törvényjavaslat a vezetői engedélyhez kapcsolódó eljárások további egyszerűsítését szolgálja. 2021. február 1-jétől megvalósul az első vezetői engedély kiadására irányuló eljárás teljes mértékű elektronizálása. A módosítás célja, hogy a már kiállított vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt a belföldi járművezetés során a járművezető ne legyen köteles magánál tartani, az okmányok megléte a nyilvántartásból ellenőrizhető legyen. Folytatódik továbbá az illetékcsökkentési tendencia, ezúttal az elveszített útlevelek pótlása esetén csökkentett tétel kerül majd megállapításra. Az elmúlt években ingyenessé vált többek között a felsőoktatási felvételi eljárás, az első jogosítvány megszerzése, a személyi igazolvány, a lakcímkártya és a diákigazolvány, valamint számos ügyintézési eljárás is illetékmentessé vált minden magyar állampolgár számára.

A KDNP-frakció támogatja a bürokráciacsökkentő, adminisztratív terheket csökkentő, informatikai rendszereket fejlesztő és az állampolgárok biztonságát erősítő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Harangozó Tamás képviselő úr az MSZP vezérszónoka. Tessék!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Valóban egy nagyon nagy javaslatcsomag van előttünk, ugye, 37  szerintünk  törvényből áll a salátatörvény, és ezek közül azért amikről beszélni is fogok, a döntő többsége egymástól jól elkülöníthető, teljesen különböző tárgykörben van, ráadásul olyan komoly eszközöket ad például a nemzetbiztonság területén, amik, azt gondoljuk, hogy megértek volna külön törvényt, külön vitát, és mint ahogy az eddigi, akár államtitkár úr expozéjából vagy az eddigi ellenzéki vezérszónoklatból is kiderült, a 15 percbe igen nehezen lehet összesűríteni még a jogos kritikákat is, nem azt, hogy ezt rendesen, érdemben ki tudjuk beszélni. Gyakorlatilag, ha a 37 törvény címét és az első két sort felolvasnánk, eltelne a 15 perc. De akkor hadd emeljek ki pár, továbbra is számunkra kétséges dolgot! Először is, hosszan nem fogok arról beszélni  és bocsássák meg ezt nekem , ami támogatható. Kiemelem például az imént említett okmányokra vonatkozó egyszerűsítést vagy éppen a jogharmonizációs kérdéseket, vagy éppen a koherenciát, vagy egyéb más egyszerűsítést, deregulációt érintő kérdéseket. Ezek támogathatóak, nyilván ezt most külön nem fogom szóba hozni.

Ami szerintem fontos, hogy a parlamentben elhangozzon, az egyik a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK tekintetében, hogy a felállításakor az ügyészség nyomós indok miatt maradt ki azon együttműködő szervek felsorolásából a nemzetbiztonsági törvényben, akikre kiterjesztették az új nemzetbiztonsági szolgálat elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenységét. Ugyanis az ügyészségek nyomozótevékenysége jelentős részét képezi a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyekkel és a mentelmi joggal rendelkező személyekkel  itt egyáltalán nem elsősorban magunkról, képviselőkről, bírákról, ügyészekről beszélek elsősorban  szemben lefolytatott eljárások. Tehát nyilvánvalóan súlyosan sérthetné az az eljárások érdekét, ha például  és ez nyilván az egyeztetésen is elhangzott kritikaként  a nyomozó ügyészek, ha egy rendőrre, ha egy hivatásosra dolgoznak rá, akár korrupciós bűncselekmény miatt is, egy másik rendvédelmi szerv ehhez az adathoz, információhoz hozzájutna, hogy ez a titkos nyomozás, titkos felderítő munka vele szemben folyik.

Ezt önök a törvényjavaslatban úgy kívánják megoldani  mert azt elismerik, hogy ez problémát okoz , hogy nemzetbiztonsági, legdurvábban a polgárok magánéletét is és mindenféle garanciális védettségét sértő titkosszolgálati eszközökkel kapcsolatos szabályozásba azt írják bele, hogy a két szerv együttműködési megállapodásban majd lefekteti, hogy milyen körű adatokat adnak át egymásnak, és milyet nem.

Ilyen tárgykörben továbbra is azt állítom, államtitkár úr, hogy lehet, hogy bonyolult szabályozás, lehet, hogy több idő kéne rá, lehet, hogy sokat kéne még rajta gondolkodni, vagy egy picit több energiát belefektetni, de szerintem nonszensz, hogy az egyik legfontosabb garanciális szabályokkal körülvett tárgyban a titkosszolgálati eszközök használata, és az, hogy ezeket az információkat ki kivel osztja meg, ebben a témakörben beírunk egy kétharmados törvénybe egy olyan mondatot, hogy majd ezek egymás között megállapodnak, hogy mit osztanak meg egymással, meg mit nem. Ennyi erővel állhatna az egész nemzetbiztonsági törvény ebből az egy passzusból, hogy majd mindenki mindenről megállapodik, azt’ csókolom. Szerintem ez nem jó, államtitkár úr, és továbbra is azt javasoljuk, hogy ez ne maradjon így. Nem lehet a mindenkori rendőri vagy TIBEK-vezetőre és a mindenkori legfőbb ügyészre bízni azt, hogy milyen megállapodásokat kötögetnek. A magyar Országgyűlés szerintem a polgárai védelmében ezt a garanciális szabályt egy ilyen elnagyolt mondattal nem adhatja ki a kezéből. Nekünk ez a meglátásunk.

A kibervédelem a XXI. század egyik legfontosabb stratégiai kérdése, ebben is egyetértünk; abban is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nagyobb eszközt kell adni arra, hogy meg tudják védeni az államot, vagy akár konkrétan meg tudják védeni az állampolgárok életét és biztonságát bizonyos támadásokkal szemben.

(20.00)

Ebben a tekintetben a javaslat a nemzetbiztonsági törvény 8. § új (7) bekezdésének b) pontjában nagyon erőteljes eszközt hoz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kezébe, hiszen a támadásokkal szembeni aktív fellépés lehetőségének megteremtése önmagában nem kifogásolható, ugyanakkor az alkalmazásának törvényi feltételeiről a tervezetben foglaltaktól részletesebben indokolt rendelkezni. Ennek szükségességét jól mutatja, hogy miközben az Ibtv. igen szélesen meghatározza például a fenyegetés, a kockázat, a biztonsági esemény fogalmait, addig a nemzetbiztonsági törvény még az aktív fellépés feltételeinek és az igazolásul szolgáló támadás körülírását sem tartalmazza. Biztos marha unalmas, ahogy így mondom, próbálom magyarul mondani, hogy mindenki értse. Tehát nincs benne a törvényben az, hogy mi az az eset, amikor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezeket a nagyon erőteljes eszközöket használhatja, míg egyébként az Ibtv.-ben ezek konkrétan meg vannak határozva, hogy mit ért a költő ezeken az eseteken. Addig így csak úgy általában egy támadás. De hogy mi az a támadás, mikor éri el azt a szintet, azt nagyjából az dönti el, aki ezt az eszközt használhatja. Ebben is jó lett volna még valamilyen garanciát belerakni.

Ugyancsak az információbiztonsággal és kibervédelemmel van összefüggésben az Ibtv.-be iktatott rendelkezés, ez a 146. §-a a javaslatnak, ami szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal  attól függően, hogy polgári vagy katonai jellegű a támadás  90 plusz 90 napra elrendelheti annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy egyéb, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, és amellyel kapcsolatban az eseménykezelő központ biztonsági eseménykezelést folytathat.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Itt jegyzem meg, hogy a honvédelmi résznél én is átsiklottam az egyeztetésen, de jobban elolvasva azt a javaslatot, államtitkár úr, ami azt mondja, hogy honvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztet, ebben az esetben kétszer 90 napra bármilyen adatot vagy adatot közlő szolgáltatót, azaz szervert, internetszolgáltatót, az egész Telekomot, bármit le lehet kapcsolni. Az számomra például biztos, hogy elfogadhatatlan, hogy honvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztet.

Egy olyan országban élünk, ahol a képviselőtársunk azért áll büntetőbíróság előtt, mert országgyűlési képviselőként egy nem nyilvános honvédelmi adatot az ügyészség szerint nyilvánosságra hozott, nyilván az ő megítélése szerint nem ő hozta nyilvánosságra, de ezért büntetőbíróság előtt áll országgyűlési képviselőként, hogy most akkor melyik katona, vagy nem az a katona, vagy annak a katonának a gyereke volt vagy nem volt ott. Egy olyan időszakban, ahol országgyűlési képviselőként folyamatosan kvázi fenyegetnek minket, hogy ne is érdekeljen minket, de ha meg is tudjuk, ne merjük nyilvánosan megmondani, hogy mi a Magyar Honvédség tényleges létszáma, mert az a honvédelmi érdeket sérti, abban az esetben nekem ez a kifejezés teljesen parttalannak tűnik, hiszen  még egyszer  ezen törvény alapján, ha valaki honvédelmi érdeket sért vagy csak veszélyeztet, kétszer 90 napra le lehet lőni azt a szolgáltatást, szolgáltatót, szervert, internetes portált, gondolom, bármit, ami veszélyeztet, mondjuk, esetleg azért, mert megír egy cikket a honvédséggel kapcsolatban, ami nem tetszik. Ebből a szövegből nem derül ki, államtitkár úr, még egyszer mondom.

Ami az ideiglenes jelleget illeti: valaki elárulja nekem, hogy kétszer 90 nap hol ideiglenes? Az internetes szolgáltatás tekintetében kétszer 90 napra ellehetetleníteni a szolgáltatást a bolygó melyik részén tekintik ideiglenesnek? A kétszer 90 nap, az fél év, azalatt bármelyik vállalkozás tönkremegy, az végleges. Hogy milyen célból és miért akarják ezt az eszközt használni, arról hallhattunk ott bent, de azt inkább hadd ne mondjam most itt el nyilvános ülésen, azzal se értek egyet. Szerintem nem lehet a jogalkotást és a jogalkalmazást furkósbotként használni senkivel szemben.

Ha valaki megtámadja hazánkat, és ideiglenesen el kell lehetetleníteni azt a szolgáltatót, az nem kétszer 90 nap. Ott az egyeztetésen is elhangzott, hogy ezek percekig, órákig, maximum egy vagy két napig tartó támadások. Hogy ezért miért kell törvényben 180 napos lehetőséget adni, ezt továbbra sem értjük, és nem is tudjuk elfogadni, még egyszer mondom, az ideje miatt, nem azért, mert van ilyen intézmény; az ideje parttalan számunkra.

A következő témakör, amiben biztos nem fogunk egyetérteni, az a létfontosságú rendszerekkel kapcsolatos új szabályozás, amiben a javaslat 136. §-a az Lrtv. kiegészítéséből a különleges jogrend honvédelmi törvényben és katasztrófavédelmi törvényben meghatározott szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket állapít meg a létfontosságú rendszerek tekintetében, amelyek gyakorlatilag korlátlan beavatkozási jogosultságot adnak a kormánynak. A javaslat szerint a delegált kormányzati összekötő szakemberek  megint megjelennek, ez egy nagyon nagy divat mostanában  feladat- és hatáskörét, az érintett létfontosságú rendszer együttműködési kötelezettségének tartalmát, valamint felügyelete átvételének feltételeit és rendjét teljes egészében kormányrendelet fogja majd valamikor megállapítani. Tehát ma a parlament csak azt mondja, hogy a jövőben a kormány azt csinál, amit akar.

Majd rendeletben szabályozza, hogy ezeknek a cégeknek, amelyek magáncégek és állami cégek is, létfontosságú rendszer, talán mindenki érti, energetika, alapvető szolgáltatások biztosítása  még egyszer mondom, nagyon komoly magáncégek is vannak benne , ezek feletti felügyeletet a kormány hogyan és miként fogja átvenni, az a törvénybe nem kerül bele, hanem rendeleti úton majd azt csinál, amit akar. Nem tudunk vele egyetérteni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ezt valamilyen korlátok közé kellene szorítani.

Elhangzott az a szerintünk cinikus válasz az egyeztetésen, hogy hát, most miért mondjuk ezt, ezek legalább törvénybe kerülnek, és ezek további korlátokat fognak jelenteni, hiszen jelenleg az itt a parlamentben elfogadott felhatalmazási törvény értelmében a kormány ma azt csinál, amit akar. Ezt csak azért szerettem volna itt is idézni, mert ezt sokan a kormánypárti képviselőtársaim közül meg a kormány tagjai közül egyfolytában próbálják tompítani meg azt mondani, hogy az ellenzék nem mond igazat. De hát a hétpárti egyeztetésen maga a Belügyminisztérium fejezte ki érvként, hogy gyakorlatilag ma a kormány azt csinál, amit akar bármely területen, ez egyébként így van, örüljünk neki, hogy ez most legalább törvénybe kerül.

Államtitkár úr, nem örülünk neki, mert egyébként a Covid-törvény addig adja ezt a lehetőséget a magyar kormánynak, amíg a kormány ezt vissza nem vonja, de előbb-utóbb, gondolom, csak vége lesz, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása pedig minden következő időszakban lévő rendkívüli veszélyhelyzetben vagy rendkívüli helyzetben a kormánynak ezt a korlátlan jogkört odaadja, hogy a legfontosabb cégek fölött átvegye az irányítást. Mi ennek nem látjuk az értelmét.

A közfoglalkoztatással kapcsolatban, kimondottan csak a közfoglalkoztatás és a nemzetbiztonsági megbízhatósági vizsgálat kapcsán: államtitkár úr, szerintem, vagy nem tudom, nem biztos, szerintem a parlament többsége egyetért azzal, hogy Magyarországon is jó lenne olyan rendezett, szép portákat látni, mint a tőlünk, mondjuk, nem olyan távoli Ausztriában. Ehhez, amilyen eszközöket föl tud használni az állam, a kormány, az Országgyűlés, azt érdemes használni. Én azt állítom, azon túlmenően, hogy a jogi problémáit is mindjárt elmondom, hogy ez egy teljesen alkalmatlan eszköz.

Ha valaki nekem megmondja, hogy attól, hogy mondjuk, derékig ér a gaz K. József háza előtt, és ő azt nem vágja le, ezért elveszem tőle a közmunkát és azt a lehetőséget, hogy bevételhez jusson, hogyan fog eltűnni a gaz K. József háza elől; mert ha K. Józsefet megbüntetem, aki, mondjuk, nem fizeti ki  egy kicsit rendpárti lesz a dolog, amit mondok, de így gondolom , és ezért közérdekű munkában odaviszem K. Józsefet, és levágatom vele a saját háza előtt a füvet, akkor legalább le lesz vágva a fű. Jelen javaslat szerint se a fű nem lesz levágva, se K. József nem kap lehetőséget arra az életében, hogy egyáltalán egyről a kettőre jusson.

Szerintünk alkalmatlan eszköz, ez a legnagyobb bajunk vele. Nem az, hogy nem szeretnénk, ha az ország ilyen szempontból előrébb tudna lépni. Jogilag meg az a probléma, hogy három évvel ezelőtt hajította ki ez az Alkotmánybíróság ezt a javaslatot úgy, ahogy van. Nem tudom, azon kívül miben bíznak, hogy cserélgették az Alkotmánybíróság tagjait. Nagyon kíváncsiak leszünk, hogy három év alatt bármi változotte ebben.

Végezetül a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban, ami kiterjesztené további területekre: elmondtuk, hogy aki hisz ezekben a megbízhatósági vizsgálatokban, annak biztosan tetszik ez a javaslat. Mi az első perctől kezdve azt mondtuk, hogy amíg a megbízhatósági vizsgálatot, ami azt jelenti, hogy bűncselekménnyel provokálva lehet rendőröket, rendvédelmi szervek munkatársait korrupció csapdájába rakni, és megnézni, hogy hogy viselkedik, amíg ez a szabály, államtitkár úr, az államtitkárokra, a miniszterekre, a miniszterelnökre és népi zenekarának a környezetére, oligarcháira nem terjesztődik ki, addig szerintünk teljesen indokolatlan a rendvédelmi állományt ezzel vegzálni.

Szerintünk ott kellene kezdeni, ahol valódi korrupció van. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

(20.10)

ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Én is köszöntöm újból képviselőtársaimat. Most megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem államtitkár úr bevezető mondataira egy pontosítással. Államtitkár úr, nem volt hétpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban, maximum hatpárti volt. Ezt azért tudom, mert a Demokratikus Koalíció nem volt jelen ezen az egyeztetésen. Ez egy nagyon fontos dolog. Ön úgy kezdte a mondandóját, hogy hétpárti, és a Magyar Távirati Iroda ezt fogja leírni. Úgyhogy kérem majd, a záró szavában pontosítsa, hogy hatpárti, de lehet, hogy még ennél is kevesebb párti volt. Nem azért nem mentünk el az egyeztetésre, mert udvariatlanok vagyunk, hanem azért, mert voltunk már ilyen egyeztetésen, és pont semmit nem ért. Pont semmit nem ért! Úgy látom, ellentétben néhány ellenzéki képviselőtársammal, hogy most is ugyanez a helyzet, hogy egy-két ügyben hajlandóak engedni, de a minimálisat, egyébként pedig a legfontosabb kérdésekben nem hajlandóak a törvény benyújtása előtt, a törvény elkészítése előtt megkérdezni az ellenzék véleményét ezekben az ügyben. Nyilván úgy vannak ezzel, hogy kétharmaduk van, úgyis át fognak nyomni mindent az Országgyűlésen. Éppen ezért nagyon elegánsan elbábozzák az ellenzékkel való egyeztetést, de igazából nem egyeztetnek, mondom, ezt már tapasztaltam.

Mi úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat 37 törvényből áll. A Fidesz vezérszónoka 38 törvényről beszélt, ő már lehet, tudja, hogy van még egy plusz törvénymódosítás, amit terveznek benyújtani. Mindenesetre szerintünk megtévesztő a törvényjavaslat címe, mert azt mondja, hogy egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló törvényjavaslatról van szó. Szerintünk ez egy nagyon csúnya salátatörvény. A módosuló törvények között olyan nagy koherencia nincsen. Nem látunk olyan egyértelmű koncepciót, elérendő célt, ami mentén maga a javaslat felépülne. Csak néhány olyan törvényjavaslat van, amelyik köthető a polgárok biztonságához. Sokkal inkább azt érzékeljük, a Belügyminisztérium úgy érezte, hogy van neki elmaradása, ezért mindent ebbe az egy törvényjavaslatba zsúfolt bele. Ha jól olvastam, maga az indoklás is nagyjából 13 nagy, egymástól eltérő és egymástól független témakört jelölt meg módosításként. Ezek mindegyike megérne vagy legalábbis jelentős része megérne egy külön törvényjavaslatot, és mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a vezérszónoki felszólalásokból senki, beleértve a nyilván sokkal informáltabb, a törvényjavaslatot nálunk sokkal jobban ismerő kormánypárti képviselők sem tudtak kitérni valamennyi törvénymódosításra.

Én is csak néhányat szeretnék említeni, amelyekről egyébként képviselőtársaim már beszéltek. Az első a 11. §-ban az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat. Talán nem újdonság, hogy ahogy korábban sem, most sem támogatjuk ezt a paragrafust. Azért nem támogatjuk, mert ugyanazt gondoljuk, mint sokan ebben az országban. A korrupció visszaszorításának az állami rendszeren belül ez láthatóan nem jó eszköze, és azért nem jó eszköze, merthogy egyébként éppen önök között ülnek olyanok, akik korrupció gyanújával álldogálnak most hamarosan majd bíróság előtt. Nem a megbízhatósági vizsgálat az, ami csökkenteni fogja a korrupciót az állami szinteken, hanem egy magatartás-változás. Az önök magatartásának változása a feltétele. Erről viszont nem szerepel a törvényjavaslatban egyetlenegy szó sem.

Szintén egy következő pont, amiről beszélni kell, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatainak bővülése. Én azt nagyon nagy mértékben támogatom, hogy a kiberbiztonság kérdésével foglalkozunk. Talán államtitkár urat ez nem lepi meg, a honvédelmi tárcát is mindig ezzel ostoroztam, hogy foglalkozzunk a kibertérből jövő támadásokkal. Egyébként a NATO maga is nagyon erőteljesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Én fontosnak tartanám azt, hogy egy elég erőteljes állami szintű koordináció legyen ezekben az ügyekben, ahol nyilván a kritikus infrastruktúrát és a kritikus infrastruktúra mellett az állampolgárokat is védi.

Ugyanakkor úgy érzem, talán abból adódik, hogy ezen a területen az államapparátus úgy általában még nincsen annyira felvértezve a tudással, hogy nagyon pontosan meghatározná, mi is például az a konkrét kockázat, fenyegetés, támadás. Államtitkár úr, ebben a kérdésben a NATO parlamenti közgyűlésében sok vita folyt közöttünk, de nem is vita, inkább beszélgetés folyt különböző képviselőkkel, illetve a NATO képviselőivel arról, hogy bizony egy olyan világ érkezett már el, ahol olyan személyek tudására van szükség a kibertérből érkező támadások és kockázatok elhárítására, akik nem köztisztviselők és közalkalmazottak, akik nem beszélik ezt a nyelvet, sőt hozzáteszem, lehet, hogy megbuknának egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Ez egy nagy probléma. Ezt valamilyen úton-módon az államapparátusnak kell majd tudni kezelni.

Talán érdemes lenne, azt gondolom, a Belügyminisztérium állományának vagy éppen a magyar rendőrség azon tagjainak beszélgetni ezzel a fiatalabb generációval, akik nagyon máshogy néznek a kibervilágra, és akik egyébként segítségünkre tudnak lennie ezekben az ügyekben. Ők pontosan meg tudják mondani azt, hogy hol sebezhető akár a kritikus infrastruktúra, hogy mit jelent a támadás, hogy milyen típusú támadásról van szó, hogy milyen típusú kockázatról van szó. Azt kell hogy mondjam, ők nagyon máshogy néznek ki, mint a Belügyminisztérium munkatársai, nagyon máshogy öltözködnek, és nagyon máshogy beszélnek. Valószínűleg sem ön, sem én nem értjük azt a beszédmódot, ahogyan ők beszélnek egymással, de ők azok az emberek, akik rendelkeznek azzal a tudással, hogy meg tudják határozni, mi az a kockázat például egy kritikus infrastruktúra esetében. Úgyhogy nekem az lenne a javaslatom, hogy a törvényalkotói szándékot is értve, ki kell lépni a kibertér tekintetében a megszokott jogalkotási világból, és kell ezekkel az emberekkel beszélgetni, mert ők pontosan meg fogják tudni határozni, hogy mit jelent a kockázat, mit jelent a támadás, mik azok a szükséges intézkedések, merthogy így meglehetősen elnagyolt maga a törvényjavaslat.

A 23. §-ban beszélnek először a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központról, és ehhez szorosan kapcsolódik a 24. §. Erről több képviselőtársam is beszélt már. A TIBEK létrejöttét, emlékszem, az első alkalommal még sikerült megakadályozni, de aztán utána belügyminiszter úr erősebbnek bizonyult, mint a házelnök úr ezekben az ügyekben, és létrejött ez a nagy, monstre társulat, ez a nagy, monstre központ, amit akkor sem támogattunk. Most azt gondoljuk, hogy az ügyészség szerepe erősödni látszik ebben a történetben, és ezt egyáltalán semmilyen módon nem tudjuk támogatni.

A 28. § kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálatok külső engedély alapján mit tehetnek, információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, lakásban, egyéb helyiségben, s a többi, s a többi, milyen tárgyakat helyezhetnek el, valamint az információs rendszerbe beavatkozhatnak. Tessenek már nekem megmondani, ez mit jelent. Mit jelent az, hogy információs rendszerbe beavatkozhatnak? Én értem, hogy külső engedély alapján, de mégis ez egészen pontosan mit jelent? Oda fotót tehetnek be? Oda szöveget tehetnek be? Mit jelent? Ezt szerintem nagyon-nagyon fontos dolog lenne tisztázni.

A 29. §-t üdvözölni szeretném. Bővítik végre a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét, méghozzá a külképviseleti vezetőkét. Feltételezem, hogy ez a Kaleta-paragrafus, Kaleta Gábor korábbi nagykövet pedofilbotránya kapcsán került ez be. Korábban is szorgalmaztuk, hogy legyen valamiféle ellenőrzés. Amikor bizottsági ülés volt erről, akkor még nagyon máshogy nyilatkoztak az illetékesek, de én örülök, hogy ez a paragrafus bekerült a törvényjavaslatba.

A következő paragrafus, amiről szeretnék szót ejteni, a 106. §, a közfoglalkoztatásról szól, amely azt mondja, hogy az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni határozatban a közfoglalkoztatásból, ha a közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen az állapota.

(20.20)

Államtitkár úr, én tökéletesen osztom azoknak az álláspontját, akik azt mondják, hogy Magyarországon az lenne a kívánatos, ha valamennyi állampolgár megfelelő lakhatással rendelkezne, azok a házak, lakások, amelyekben laknak, közművesítettek lennének, összkomfortosak lennének. A helyzet az, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet. Nem ez a helyzet. Én annak is nagyon örülnék, egyetértek önnel, és mindazokkal, akik azt mondják, hogy milyen jó lenne, ha Magyarország olyan lenne, mint Ausztria. Én is nagyon örülnék, ha Magyarország olyan lenne, mint Ausztria, mert akkor néhány paragrafust be se tehettek volna ebbe a törvényjavaslatba, de sajnos nem olyan, mint Ausztria.

Osztom Harangozó képviselő úr azon álláspontját, hogy ez a problémát nem fogja megoldani. Tehát ezekkel a kvázi büntetési eszközökkel ezt a dolgot nem lehet megoldani. Miközben a céllal egyetértünk, szerintem nincs ebben a parlamentben olyan, aki ne mondaná azt, hogy vágja le mindenki a füvet, legyen rend és legyen takaros. Hozzáteszem, nagyon szeretném, ha ez igaz lenne az állami földterületeken a parlagfű levágásával kapcsolatban, és szeretném, ha takaros helyzet lenne a vasút mentén a szemét összeszedésével kapcsolatban, és még lehetne sorolni. Ez mind nagyon jó lenne.

Én azt gondolom, hogy beszélgetéssel, párbeszéddel lehet ezeket a dolgokat megoldani, rávenni arra embereket, hogy bizonyos dolgokat tegyenek meg. Az biztos nem fogja segíteni a „tiszta udvar, rendes ház” projektjüket, ha ezeket az embereket kizárják a munkából. Ráadásul, és ez való igaz, a maguk Alkotmánybírósága mondta ki a 30/2017-es határozatában, hogy ez bizony diszkrimináció. Attól, hogy önök beleírják a törvénybe, hogy nem az, meg hogy nincs igaza az Alkotmánybíróságnak, én ezt értem, csakhogy ez valószínűleg megint menni fog az Alkotmánybíróságra, és olyan furcsa lesz, hogy eltelt nem egészen három év, és az Alkotmánybíróság meg fogja változtatni az álláspontját. Még akkor is, ha megváltozott az alkotmánybírók személye. Szerintem az Alaptörvényben, amely gránitszilárdságú, de sokszor módosították, én nem emlékszem olyan módosításra, amelybe beleírták volna, hogy ez lehetséges.

Hozzáteszem, a cél, hogy Magyarország tiszta legyen, hogy Magyarország ne legyen szemetes, hogy szelektíven legyen gyűjtve a hulladék, hogy ne dobjanak el szemetet az emberek az erdőben a védett területen, az nagyon jó. Én nagyon örülnék, ha ez például korábban Mészáros Lőrincre is vonatkozott volna, és nem szennyezné a Mátrai Erőmű környékén az ott élők mindennapjait. Szerintem ez nagyon fontos dolog. Ez mindenkire kell hogy vonatkozzon. Én ezt támogatom. Szerintem próbáljanak más megoldást találni erre a dologra.

A 136. §, amely a különleges jogrend esetében alkalmazható eljárásokról szól, lényegében  ahogy itt már említésre került  a 86/2020. kormányrendeletük törvénybe iktatása. Én azt tudom támogatni, és a DK is el tudja fogadni, hiszen van korábbi kormányzati tapasztalatom, hogy bizonyos esetekben kell hogy az állam segítse a különböző cégeket annak érdekében, hogy normális, gördülékeny munka legyen. Csak azt nem értem, hogy ehhez miért kell különleges adatot megismerniük olyanoknak, akiknek alapvetően nincs cégirányítási gyakorlatuk. Mert hiába mondják, a kiküldött fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói, akik kimentek alezredesi, ezredesi rendfokozattal akár a különböző energetikai cégekhez, akár a nagy áruházakhoz, életükben nem láttak még egy multinacionális céget működni.

Tehát nem tudják, hogyan kell ezt működtetni. Igazából bele se szólnak a cég működtetésébe, de nem is ez a dolguk, államtitkár úr, hanem az a dolguk, hogy elősegítsék, hogy például az élelmiszer-ellátás akadálymentes legyen Magyarországon. És ha ehhez kell állami segítség, akkor kvázi összekötőként ezek az állami alkalmazottak, jelen esetben akár rendőrök, katonák, megadják a segítséget. De ehhez miért kell megismerni banki titkot meg üzleti titkot? Ahhoz, hogy bejöjjön egy kamion paradicsom, nincs szükség arra, hogy ismerjék, hogy ki mennyit keres egy cégnél. Ahhoz arra van szükség, hogy a cégvezető mondja az összekötő tisztnek, hogy ott áll a kamionunk a határon, és nem tudunk bejönni, mert olyan intézkedéseket hoztak, ami miatt nem tudnak bejönni. Ehhez nem kell ismerni az üzleti titkokat. Énszerintem túlságosan széles az így megismerhető adatok köre.

A 146. §-ban  erről már szó esett  az információbiztonságról szóló törvény módosítása van, ahol el lehet rendelni az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt. Ennek végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi, ellenőrzi és bírságot szabhat ki. Azt szeretném mondani, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindennek tekinthető, csak független állami szervnek nem. Az az önök újabb kis szerve, az egy fideszes társaság. Én azt gondolom, hogy biztosan vissza fognak élni ezzel a lehetőséggel.

Végül a rendvédelmi alkalmazottak teljesítményértékelése kapcsán szeretném elmondani, államtitkár úr, hogy én értem a szándékot, de ez egy meglehetősen szubjektív dolog. Ezek miatt és sok más miatt az önök által benyújtott salátatörvény nem támogatható. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ilyen késői órán mindenképpen törekedni fogok arra, hogy elkerüljem az ismétléseket, hiszen képviselőtársaim nagyon részletesen, paragrafusról paragrafusra értékelték ezt a jogszabályt. Ugyanakkor néhány dologra szeretnék ráerősíteni. Mindjárt azzal kezdem, hogy beszéltek képviselőtársaim a Belügyminisztériumban tartott egyeztetésről. Ez ötpárti egyeztetés volt, de ez nem a Belügyminisztérium hibája volt, én is kaptam meghívót, amit köszönettel vettem, de az utolsó pillanatban kellett egyéb irányú elfoglaltságok miatt lemondanom a részvételt. E tekintetben egy picit vitatkoznék Vadai képviselő asszonnyal, és sokkal inkább egyetértek Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal, hogy a Honvédelmi Minisztériummal összevetésben a Belügyminisztérium sokkal konstruktívabb. Ebben a helyzetben már a szándékot is értékeljük, hogy vannak ilyen egyeztetések, amely egyeztetések általában érdemi egyeztetések, még ha viszonylag ritkán is jutunk egyezségre. Én is jártam már úgy  és ez mindenképpen pozitívum a Fidesz elmúlt tízéves kormányzásának a mérlegében , hogy volt már olyan javaslatom, amit beépítettek jogszabályba és elfogadtak, akár még a jogszabály benyújtása előtt is. Tehát azt mindenképpen szerettem volna elmondani, hogy ég és föld a különbség a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium hozzáállásában. A Fidesz-kormányzati struktúrában mindenképpen a jó példák közé sorolandó ez a hozzáállás.

Ugyanakkor mivel nem tudtam részt venni ezen az egyeztetésen, próbáltam érdeklődni képviselőtársaimnál, akik ott voltak, mert nem minden információ került ki. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is utalt az atomenergiával kapcsolatos jogszabály-módosításokra. Azt szeretném kérni államtitkár úrtól, hogy ha van rá lehetőség, ne csak a zárszóban reagáljon erre, mert én konkrét kérdéseket is szeretnék feltenni, és szeretném, ha a vita közben egy kis pontosítást kapnánk erre vonatkozóan.

Mint már mondtam, szeretném elkerülni az ismétléseket, ugyanakkor egy picit ráerősítenék egy konkrét problémafelvetésre, amivel valószínűleg némi vitát fogok generálni, mondjuk, Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal bizonyosan. Azt megállapíthatjuk, hogy nem a célok tekintetében van vita, hanem abban, hogy ez az eszköz alkalmase a célok elérésére. Itt a már többször említett közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezésről van szó. Egész pontosan, ahogy azt már idézte képviselőtársam, itt arról van szó, hogy az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatás lehetőségéből, ha a lakókörnyezete rendezetlen. Már Harangozó képviselő úr is pedzegette, hogy néhány éve is volt egy ilyen próbálkozás, de az Alkotmánybíróság 2017-ben valóban megsemmisítette azt a rendelkezést, 2017. november 15-én hatályukat vesztették ezek a rendelkezések.

Érdemes egy kicsit belemenni abba, hogy mi volt akkor az Alkotmánybíróság indoklása. Megállapították, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az elsődleges munkaerőpiacra történő átvezetés a cél. Már a jogalkotói elképzelés is az volt, azt feltételezte a jogalkotó is, hogy alapvetően a rászoruló csoportokat érinti a közfoglalkoztatás, s hogy tipikusan nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeihez tartozó személyekről van szó; ugye, a minimálbérnél is alacsonyabb a közfoglalkoztatási jogviszonyban megkereshető összeg. Az Alkotmánybíróság álláspontja akkor az volt, hogy nincs semmiféle észszerű indoka annak, hogy az álláskeresőket pusztán ilyen különleges életvezetési előírások miatt megkülönböztessék. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete áll fenn egy ilyen rendelkezés kapcsán, és semmiképpen nem indokolható, hogy a munkavégzéstől független lakókörnyezeti feltételekhez kössék ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy itt ugyanezzel a helyzettel szembesülünk. Szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, számítanake arra, hogy az Alkotmánybíróság ugyanerről a kérdésről most majd másképpen fog rendelkezni.

Szeretném aláhúzni azt, amire képviselőtársaim már utaltak, hogy itt nem a céllal vitatkozunk. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is azt mondta, hogy ez mindenképpen üdvözlendő. Nagyon jó lenne minden eszközt felhasználni arra vonatkozóan, hogy szebb legyen a környezet, és ezt valóban el is lehessen érni.

(20.30)

Ugyanakkor ez az eszköz jól láthatóan alkalmas, és most itt ezeket a korábban elhangzott érveket nem szeretném megismételni, ugyanakkor látszik az, hogy konkrétan az elérendő cél tekintetében vannak egyéb lehetőségek, amelyekkel már lehetne élni. Ugye, például a hulladékfelhalmozás kapcsán a hulladékokról szóló törvény lehetőséget ad erre, hasonlóképpen a balesetveszélyes építmények tekintetében az építési szabályozások is lehetőséget adnak, a gyom kapcsán az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy a terület nagy részét gyom fedi, erre is vannak különböző jogszabályok, hogy ezzel is lehet élni, illetve az önkormányzatoknak vannak olyan lehetőségeik, számtalan lehetőségük van, amelyekkel megint csak helyi szinten lehetne kezelni ezt a problémát.

Itt mondjuk, a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó, elég tág mozgástér, ami az önkormányzatok rendelkezésére áll, ezt a lehetőséget célozza, kezeli. Mi tehát nem értünk egyet azzal, hogy ugyan a céllal egyet lehet érteni, de hogy ez a fajta jogalkotás lehetőséget biztosít arra, és valóban, nem indokolja, hogy ilyen helyzetben, mondjuk, kizárják a közfoglalkoztatásból az érintetteket.

Úgyhogy ezt mindenképpen kockázatosnak és hibásnak tartjuk, arról nem is beszélve, hogy itt a jogszabálytervezetben elég pongyola fogalmazás volt a tekintetben, hogy mi számít rendezett környezetnek, vagy mi nem számít rendezett környezetnek, és azért ez mindenképpen aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy pontosan a pongyola szabályozás miatt itt szubjektív értékítéletekre is lehet lehetőség, és ne forduljon elő, de elképzelhető, hogy ezek visszaélnek, és ilyen módon nagyon sokan…  vagy kerülhetnek emberek hátrányos helyzetbe. Ezt tehát semmiképpen nem tartjuk jónak, és mindenképpen örülnék annak, hogyha az államtitkár úr még a zárszó előtt reagálna erre röviden, hogy az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban miképpen és hogyan vélekednek most.

Akkor ami konkrét kérésem vagy kérdésem lenne: ugye, itt több ponton is foglalkozik a jogszabály, ez a salátatörvény az atomenergia használatával kapcsolatos kérdésekkel, a nukleáris létesítmények biztonságával, ideértve nemcsak az atomerőmű biztonságával, hanem a nukleárishulladék-tárolók kérdésével vagy azok őrzésével kapcsolatban, illetve, ugye, itt a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával kapcsolatos beruházásokkal is.

Én erre szeretnék rákérdezni  mi is próbáltuk értelmezni ezeket a rendelkezéseket , hogy pontosan mi indokolja ezeket, és hogy ezt így lefordítva kicsit konyhanyelvre hogyan kell értelmezni, és miért van szükség konkrétan ezekre az atomenergiát, nukleáris energiát, radioaktív hulladékok tárolását érintő módosításokra.

Tudjuk azt, hogy ez egy nagyon-nagyon forró kérdés, és sehol a világon nem megoldott a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezése, a kiégett fűtőelemek és az ilyen nagy aktivitású hulladékok most is egy ilyen átmeneti tározóban vannak a Paksi Atomerőmű területén, illetve az országban a kis és közepes aktivitású nukleáris hulladéknak több tárolója és végleges tároló is van. Bátaapátiban van már egy ilyen mélygeológiai tároló, ahol a kis és közepes aktivitású hulladékokat elhelyezik, nagyon régóta folynak kutatások Boda térségében a nagy aktivitású hulladékok kezelésére vonatkozóan, és itt-ott látni jeleit annak, hogy különböző jogszabályokban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, itt, ebben a jogszabályban is a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású hulladékok kezelésének nemzeti programjára is van utalás. Erre szeretnék pontosabban rákérdezni, hogy ezt a vitát, mondjuk, még itt tudjuk folytatni e tekintetben.

Összességében viszont azt tudom mondani, hogy én most konkrétan néhány dologra utaltam, de a módosítások, a javaslatban lévő módosítások jelentős részét indokoltnak és támogathatónak tartjuk. Ugye, itt néhány problémára felhívtuk a figyelmet, amelyben nem értünk egyet, de összességében én azt tudom mondani, hogy a javaslat jelentős része viszont támogatható, de mindenképpen szükséges látnunk, hogy például az atomenergia tekintetében mi a módosítási szándék, mi van emögött. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalásoknak a végére értünk. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Keresztes Lóránt képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy az etalon az ellenzékkel történő egyeztetésben nem a honvédelmi tárca (Derültség az ellenzék soraiban.), tehát az a nulla, ahhoz képest mindenki csak jobb. A honvédelmi tárca nemhogy nem egyeztet, hanem Harangozó képviselő úr, Varga-Damm Andrea alelnök asszony és jómagam több alkalommal írásban fordultunk a tárcához annak érdekében, hogy információkat tudjunk meg honvédelmi beszerzésekről, és ilyen információt soha nem kaptunk. Ön itt volt akkor, amikor az ez előtti törvényjavaslatnál a honvédelmi ügyekről vitatkoztunk, láthatta a hozzáállást. Azt gondolom, hogy a példa e tekintetben sokkal inkább az agrártárca, amellyel valóban lehet érdemi párbeszédet folytatni, és valóban lehet változtatásokat eszközölni. Ezzel együtt mi elfogadjuk, mert tudomásul vesszük, hiszen nincsen más lehetőség, hogy van egy kormányzati szándék és akarat, amely így is, úgy is, nélkülünk is  mert, ugye, ezt hallottuk  átviszi az akaratát az Országgyűlésen, ez történik most is. Ha ez nem így lett volna, hanem meghallgatták volna az ellenzéki képviselőket, akkor ebben a salátatörvényben nem lenne benne a TIBEK, nem lenne benne a megbízhatósági vizsgálat, és a nemzetbiztonsági törvény módosítása, amely korábban mindig közös megállapodás alapján történt, nem történt volna meg az elmúlt három évben vagy az elmúlt tíz évben nem tudom, hányszor, anélkül, hogy az ellenzékkel egyeztettek volna.

Én tehát értem a jó szándékot, de a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Keresztes Lóránt képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak adom meg a szót két percre.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék erre reagálni. Valóban nem a honvédelmi tárca az etalon, és én sem szerettem volna védelmembe venni a Belügyminisztériumot, de  és erre is utaltam  azért az elmúlt tízéves fideszes kormányzat stílusa és hozzáállása tekintetében, én azt gondolom, mindenképpen emelni, hogyha legalább vannak olyan egyeztetések, amelyeken részt vesz a miniszter (Dr. Varga-Damm Andrea: Szuper!), és úgy vesz részt a miniszter, hogy felkészül tartalmilag. És, igen, ezeknek az egyeztetéseknek a jelentős része úgy ér véget, hogy nem jutunk egyezségre, de legalább van lehetőség, és már volt példa arra, hogy befogadtak javaslatokat.

És igen, valóban, az agrártárca egy üdítő példa, és én is azt szeretném kérni akár a belügyminiszter úrtól is  illetve Németh Szilárd államtitkár úr esetében nincsenek illúzióim , hogy próbáljanak példát venni a tekintetben, hogy az ellenzéki képviselőket vagy az ellenzéki képviselők javaslatait úgy tekintsék, hogy azok jó szándékúak, és mi is a nemzet érdekeit szolgáljuk, és bízom benne, hogy akkor minél több olyan szavazás lesz, amelyben egyet tudunk voksolni, és együtt tudunk részt venni, esetleg még közösen is el tudunk fogadni javaslatokat. E tekintetben, én azt hiszem, azt is hangsúlyozni kell, hogy nem a Belügyminisztérium a rossz, a legrosszabb példa a jelenlegi kormányzati struktúrában. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak két percben.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden egy dolgot szeretnék jelezni, amit nem értettünk, tisztelt alelnök asszony, Vadai Ágnes. Százezerszer el tetszett mondani honvédelmi bizottsági ülésen, hogy szeretné megtekinteni a honvédség új eszközeit, ugye, a repülőgépeket, a helikoptereket, és amikor lehetőség nyílt rá, tisztelt alelnök asszony, Kecskeméten, akkor pedig nem tetszett eljönni. Én tehát álszentnek tartom azt a hozzáállást, ami ön a Honvédelmi Minisztérium ügyében mondott. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Most Vadai Ágnes, gondolom, megmagyarázza, miért nem volt ott a helyszínen. (Derültség.) Öné a szó, kedves képviselő asszony.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem, Simon Miklós képviselő úr nem érti. Engem nem érdekelnek ezek a repülőeszközök, ilyeneket már láttam, engem a szerződések érdekelnek, meg hogy mennyibe kerülnek, képviselő úr, és ez nagy különbség. Én értem, hogy ön élvezi a repülőgépek megtekintését, önnek vannak ilyen megtekintő kollégái a Fidesz-frakcióban, én láttam már ilyen gépeket, sokkal inkább fontosabb az, hogy milyen paraméterek alapján kötötték meg a szerződést. Ugyan nem tartozom beszámolási kötelezettséggel, de engedje meg, hogy tájékoztassam önt arról, hogy aznap, amikor önök Kecskeméten jártak, én éppen a NATO tudományos és technológiai bizottságában ültem Svédországban, ahol az önök Gripen-beszerzéséről is érdeklődtem, mert hát kiderült, ugye, hogy annak idején az sem volt tökéletes, ahogy, úgy gondolom, hogy azoknak a business jeteknek és a repülőgépeknek a beszerzése sem, amelyeket ön valószínűleg látott  én nagyon örülök, hogy végre megismerkedett egy ilyen géppel.

Tudja, miben tudna nekem segíteni? Ha megmondaná, hogy ezek mennyibe kerültek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, így az időpontok le lettek rendezve. Most Harangozó Tamás képviselő úr kapja meg két percre a szót.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Simon Miklós alelnök úr hozzászólása inspirált engem is, hogy azért néhány dolgot tisztába tegyünk, még ha nem is annyira ezzel a törvényjavaslattal függ össze, de képviselőtársam itt a honvédelmi bizottság működésével meg a kormány működésével, átláthatóságával kapcsolatban kért ki magának néhány dolgot. Először is: alelnök úr, ha egy országgyűlési képviselő közpénzből megvásárolt honvédelmi eszközöket meg kíván tekinteni, akkor az nem járja, hogy egy éven keresztül nem teszik neki ezt lehetővé, és az nem válasz, hogy egy vagy másfél év után van egy délelőtt, amikor odamehet az ember, és ha éppen külföldön van hivatalos kiküldetésben, akkor nem láthatja.

(20.40)

Vadai képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy biztosan sokféle repülőt látott már, de higgye el nekem, ezeknek a business jeteknek a megtekintése a magyar adófizető állampolgárok mindegyikét izgalomba hozta volna. Biztos vagyok benne, hogy a kormány tagjainak és a delegációi tagjainak hátsó felét nem töri az a vajszínű bőrülés meg a mahagóni berakás a bárpultban, amit ezeken a honvédségi repülőgépeken tapasztalni lehetett.

Végezetül azt szeretném mondani, alelnök úr, hogy ha egy picit is aggódik a bizottságunk tekintélyéért, akkor legyen kedves arról beszélni nekünk, hogy a szerződéseket mikor lehet megnézni. Úgy örülnék annak is, ha esetleg az életben egyszer egy fideszes vagy KDNP-s képviselőben felmerülne az igény, önökben is, hogy amikor arról van szó, hogy honvédelmi beszerzés a következő öt évben, nem tudom én, hány ezer milliárd forintért, akkor legalább egy A4-es papírra egyszer valaki írja le előre, hogy mit tervez a kormány ennyi ezer milliárd forintért megvásárolni; előre, hogy lássuk, ez egy valódi kormányzati terv, nem mutyi és nem pillanatnyi érdekek alapján történő beszerzések. Ebben még hiányzik némi dolog. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Vadai Ágnes képviselő asszonynak adom meg újból két percben a szót. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy Kontrát államtitkár úr ne érezze magát olyan egyedül és elveszetten ebben a honvédelmi vitában, engedje meg, hogy megbízhatósági vizsgálat kapcsán a figyelmébe ajánljak önnek egy személyt, akit akár nemzetbiztonsági ellenőrzés alá is lehetne vetni. Maróth Gáspárnak hívják, és ő a magyar kormány fegyverneppere. Azt gondolom, ő az, aki azokért a dolgokért, amelyeket most Simon Miklós képviselő megpróbált a fejemre olvasni, felelős.Nem tudom, hogy Törökországból mit vásárolt. Azt tudjuk, hogy egészségügyi eszközöket már bevásárolt korábban. Én javasolnám, hogy például akár megbízhatósági vizsgálat, akár nemzetbiztonsági ellenőrzés tekintetében Maróth Gáspár ellenőrzését ejtsék meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Harangozó Tamás képviselő úr kért szót két percben.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előbbi felszólalásomban nem volt időm a másik vitaponthoz hozzászólni. Államtitkár úrnak is mondanám, de leginkább mindenki másnak: ha minden minisztérium csak annyit egyeztetne, mint a Belügyminisztérium, akkor szerintem is eggyel normálisabb és boldogabb országban élnénk. Minőségi különbség van a között, hogy egy ilyen törvényt a benyújtása előtt a képviselőkhöz eljuttatnak, és legalább egy körben személyesen tanácskoznak róla, még ha egyébként valódi foganatja a mi tekintetünkben nem sok minden volt, ezért nem is tudjuk támogatni ezt a törvényt, meg aközött, hogy ide törvényjavaslatok, határozati javaslatok meg politikai nyilatkozatok repülnek be hétfő reggel 9-kor, amit aznap még a parlament megtárgyal és másnap már el is fogad. Az szégyene ennek az országnak, maga az eljárás is szégyene ennek az intézménynek, amit magyar Országgyűlésnek hívnak. Ehhez képest, még egyszer mondom, az elmúlt tíz évben a Belügyminisztérium tekintetében legalább ez a gesztus megvolt. Azt gondolom, hogy ezt normális képviselőként el kell és el illik ismerni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Államtitkár urat megkérdezem, hogy kíváne hozzászólni. (Kontrát Károly: Igen.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a vitában megszólaló valamennyi képviselőnek, hogy elmondta a véleményét.Vadai képviselőtársunknak azt szeretném elmondani, hogy hétpártira terveztük azt az április 23-ai egyeztetést, de valóban nem lett, mert önök sem voltak jelen. Ezt sajnáljuk, mi megadtuk a lehetőséget egyébként, és bízunk abban, hogy a következő alkalommal a későbbiekben önök is részt vesznek ezeken az egyeztetéseken. Mi komolyan gondoljuk, mondhatom ezt nyugodtan Pintér belügyminiszter úrra és a Belügyminisztérium valamennyi vezetőjére is, hogy az a célunk ezekkel az egyeztetésekkel, hogy a törvényjavaslatok, amelyeket éppen benyújtunk, a lehető legjobb szabályozást tartalmazzák.

Ellenzéki képviselőtársunk, Varga-Damm Andrea javaslatainak egy részét be is fogadtuk, Harangozó képviselő úr gépjárműoktatókkal kapcsolatos javaslatát pedig továbbítottuk támogatólag az ITM felé. De azt is szeretném megemlíteni, és ezzel kezdeni, hogy módosító javaslatok benyújtására van lehetőség és azt tudom ígérni, hogy minden módosító javaslatot érdemben meg fogunk vizsgálni. Ezt szeretném elmondani a tisztelt Ház előtt.

Ami Varga-Damm Andrea képviselő asszony javaslatait illeti, a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a javaslatát Kósa Lajos képviselő úr módosító indítványa tartalmazza, tehát azok a követelmények ebben szerepelnek. Ezt be is fogadtuk.

Ami a Pakssal kapcsolatos javaslatát illeti, szeretném elmondani: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt módosító törvényjavaslat 100-105. §-ai foglalkoznak ezzel a módosítással, a telephelybiztonsági tanúsítványokkal kapcsolatos szabályozás egyszerűsödik azáltal, hogy a Paksi Atomerőmű beruházásához köthető gazdálkodó szervezetek részére megszűnik a speciális telephelybiztonsági tanúsítvány kiállítása. Rájuk vonatkoztatva is az általános szabályok alapján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet telephelybiztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítványt ad ki. Ezt szerettem volna a képviselő asszonynak elmondani. Egyébként köszönöm a hozzászólását, ami a törvényjavaslat céljaival való egyetértést illeti, és azt a véleményét is, amely a biztonság javítását szolgálja.

Köszönöm azon képviselőtársaim hozzászólását, így Simon Miklósnak, a Fidesz és Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőjének, akik egyértelmű támogatásukról biztosították a javaslatot. Köszönöm szépen. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a szavazás során is támogassák a javaslatot.

Harangozó képviselő úrnak köszönöm a hozzászólását. A Belügyminisztériumban mindig arra törekedtünk, hogy a biztonságot szolgáló előterjesztéseink minél szélesebb támogatásnak örvendjenek, és minél több véleményt tudjunk ebbe becsatornázni annak érdekében, hogy a legjobb szabályozást fogadjuk el. Ezt komolyan gondoljuk.

Ami a TIBEK-kel kapcsolatos, illetve a TIBEK és az ügyészség viszonyával kapcsolatos helyzetet illeti, én az expozémban erre világosan kitértem, legalábbis reméltem, hogy ez a megfogalmazás egyértelmű lesz. Itt is szeretném megerősíteni, hogy az ügyészség vonatkozásában a TIBEK hatásköre kizárólagosan a párhuzamosan folytatott nyomozások, előkészítő eljárások, titkos információgyűjtések és leplezetteszköz-alkalmazások azonosítására, illetve pontosító információk biztosításával az ügyészségi eljárások hatékonyságának növelésére terjed ki. Fontos garancia, hogy a TIBEK az ügyészség által rendelkezésre bocsátott információkat más célra nem használhatja fel. Tehát azt gondolom, képviselő úr  és arra kérem, hogy fontolja meg ezzel kapcsolatos álláspontját , hogy ez egy világos garancia, ezt a miniszter úr is elmondta, és én is megerősítem a parlamentben is.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eszközhasználatát túlzónak tartja, erről szólt a hozzászólása egyik része. Azt gondoljuk, hogy ez a lehetőség, amit ebben a törvényjavaslatban megnyitunk, összességében nem túlzó, és úgy gondoljuk, hogy a biztonságot ezzel tudjuk növelni, ha ezeket az eszközöket az NBSZ rendelkezésére bocsátjuk.

Elhangzott az a költői kérdés, hogy hogyan tűnik el K. József háza elől a gaz, így fogalmazott, bocsánat, hogy szó szerint idéztem, és több képviselőtársunk is szóvá tette, kritizálta ennek a lehetőségét.

(20.50)

Szeretném elmondani, nem az a cél, hogy bárkit is az erre jogosultak kizárjanak a közfoglalkoztatásból három hónapra vagy akár egyetlen napra is. Az a cél, hogy egyrészt a közfoglalkoztatás betöltse a szerepét, másrészt pedig a közfoglalkoztatott is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a portája rendben legyen.

Keresztes képviselő úr ezzel kapcsolatos hozzászólására reagálok, hogy ez a javaslat nem ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban véleményezett, és döntést hozott ezzel kapcsolatban; ez más szabályokat tartalmaz. És azt is elmondtam, hogy garanciális elemeket is tartalmaz a tekintetben, azonnal idézem az expozémban elmondottakat, hogy jogerősen megállapított jogsértés esetén kerülhet erre sor; tehát jogerősen. Az április 23-ai egyeztetésen is szóba került, talán Harangozó képviselő úr tette szóvá, hogy most akkor mit jelent ez a fogalom, amelyet a törvényjavaslatban az előterjesztő használ.

Szeretném elmondani, és itt utalok megint a Keresztes képviselőtársam által elmondottakra, vagy a kérdésére válaszolok, hogy a korábbi szabályozással ellentétben eljárási garancia az, hogy csak és kizárólag a végleges hatósági határozatban a tiszti főorvos, tehát kormányhivatal, illetőleg a jegyző adhatja ki megállapított jogsértés esetén és a rendezetlen környezet jelentette tényleges veszélyhelyzet megállapítása esetén. Tehát több feltétel együttes teljesítése esetén, de nem ez a cél, szeretném elmondani. Az a cél, hogy Magyarország rendezettebb legyen, és ennek érdekében a közfoglalkoztatottak is megtegyék azt, ami a törvényjavaslat szerint tőlük elvárható. Tehát nem a szankciók megállapítása a lényeg, hanem az a cél, hogy rendezettebb legyen e tekintetben is annak a portája, aki közfoglalkoztatotti feladatot lát el vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyban van.

Vadai Ágnes képviselő asszonynak is köszönöm a hozzászólását, ami nem nélkülözte a kritikát egyébként. Szeretném emlékeztetni arra, és visszagondoltam, hogy én 2002 és 2010 között ellenzéki képviselő voltam, és elég sok módosító indítványt adtam be először 2002 és 2006 között a Rendészeti bizottság, illetőleg 2006 és 2010 között a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként, és bizony-bizony nagyon meg kell erőltetnem az emlékezőtehetségemet annak érdekében, hogy azt mondhassam, milyen javaslatomat fogadott el az akkori kormánytöbbség. (Dr. Vadai Ágnes: Simicskó úrét elfogadtuk!) Én csak magamról beszélek, de vissza fogok gondolni rá csak a teljes korrektség kedvéért.

Elhangzott, hogy mi a mérce, az Agrárminisztérium a mérce, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Belügyminisztérium a mérce, vagy mihez képest viszonyítjuk mi a hozzáállásunkat a mostani vitában. Szeretném elmondani, mi mindig arra törekedtünk, hogy egyrészt az a viszony, az a normális viszony meglegyen a minisztérium és a minisztériummal együtt dolgozó vagy a minisztérium tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságok között, mert ezt nagyon fontosnak tartom, ami az eredményes működést elősegíti. Tehát ezt a nexust szerettük volna eddig is fenntartani, és a jövőben is erre törekszünk, ezt szeretném megerősíteni itt a tisztelt Ház előtt is, ezt nagyon fontosnak tartjuk.

Még visszatérve Harangozó képviselőtársamra az Ibtv.-vel, az információbiztonságról szóló törvénnyel, tehát a 90 nappal kapcsolatban, ezt szintén elmondta a hétpárti egyeztetésen: teljeskörűen definiálja az Ibtv. azokat a fogalmakat, amelyek az információbiztonság tekintetében relevánsak, ezért az információbiztonsági törvény fogalomrendszerét irányadónak és alkalmazandónak kell tekinteni valamennyi állami információbiztonsági feladatkörben. A maximum 90 nap nem végleges, ezt megvitatták a hétpártin is. A szerencsejátéknál 365 nap van, ami szintén nem végleges.

Ami pedig, Harangozó képviselő úr, a különleges jogrenddel kapcsolatos: az expozéban én erre már kitértem, illetve arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a különleges jogrend megszűnését követően általános felülvizsgálati kötelezettség van. Azt gondolom, ez egy olyan garanciális elem, ami nem vitatható e tekintetben sem.

Vadai képviselő asszony közfoglalkoztatással kapcsolatos hozzászólására itt is megerősítem, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta a javaslat pontosításra került, tehát annak a döntésnek megfelelően fogalmaztuk meg, hogy csak végleges határozattal történhet ez a szankció, ezt szeretném kiemelni itt is.

Ön egy egykori diplomatát említett, hogy amiatt került módosításra a törvényjavaslat egy része. (Dr. Vadai Ágnes: Nem?) Pontosítottuk a külszolgálati törvénnyel való koherencia érdekében, ezt szeretném elmondani. (Dr. Vadai Ágnes: Úgy is jó, csak pedofilok nem… Kiberügy?)

Végezetül, köszönöm szépen képviselőtársaimnak még egyszer a hozzászólásokat. Én azt szűrtem le az elhangzottakból, hogy megvan a szándék annak érdekében, hogy a biztonságot javítsuk. Az is elhangzott több hozzászólótól, Vadai Ágnes, Harangozó Tamás is említette, hogy harminc-egynéhány törvény került módosításra. Mi azért vállaltuk ezeknek a törvényeknek a módosítását, hogy ezzel is hozzájáruljunk Magyarország és a magyar emberek biztonságához. Úgyhogy arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   137-156   157-186   187-202      Ülésnap adatai