Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Éppen most hallottuk, hogy Magyarország az első, de úgy látom, államtitkár úr, abban azok a gazdák, akik ma feljöttek meghallgatni az államtitkár úr válaszát az ügyükben, ők nincsenek benne ebben a Magyarországban. Azért mondom ezt, hiszen ön is utalt itt a földekre, elég érdekes módon, hogy az a gazemberség, ami a földeladással, földbérbeadással történt Magyarországon, példátlan az elmúlt időszak történetében. Példátlan, mert mindenki jól járt, minden fideszes barát, minden Fidesz-közeli barát jól járt, csak azok a gazdálkodók nem, akik évtizedek óta használták például a hortobágyi vagy a hajdú-bihari legelőket. Azt tudjuk, hogy a földművelésügyi miniszternek teljesen mindegy, hogy honnan legeltetik a Hortobágyot, nyilván én meg is értem, hiszen nem ért ehhez, de az, hogy még az is elfogadható a számára, hogy Londonból a műkörmös meg a fodrász tart fenn 100-100 hektáros legelőterületet, és veszi fel utána az európai uniós támogatást, azért ez elég elképesztő. Ezen a területen szabályos maffia alakult arra, hogyan nyúlják le ezeket a támogatásokat. De ami most, mégis azt mondom, példátlan eset, hogy egy négygenerációs állattartási tevékenységet kíván a honvédség azzal tönkretenni, hogy egyszerűen nem hajlandó szóba állni azokkal a gazdálkodókkal, akik folyamatosan használtak egy honvédségi területet, konkrétan 1500 hektárnyi területet, mondom ezt úgy, hogy használták, még akkor is, amikor az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet hadsereg használta ezt. Nekik se volt semmi bajuk a magyar gazdákkal, államtitkár úr, csak önöknek.

Ezt azért mondom, mert én elindítottam egy levelezést ebben az ügyben a miniszter úrral egy éve. A legutolsó levél, amit kaptam  ennek a dátuma fontos, február 13-a , abban az van, hogy a területhasznosítás komplett kidolgozásáig legyek türelmes, mert utána tud majd erre válaszolni. Az az igazság, a türelem elfogyott, államtitkár úr, ugyanis március 20-áig le kellene jelenteni a gazdálkodóknak, hogy hány állatot, hogyan és milyen körülmények között kell tartani, és ezt február 13-án leírni, hogy legyen türelem, egy legeltetés kapcsán…  azt értem, hogy ez Honvédelmi Minisztérium, és nem ért a mezőgazdasághoz, de azért lehet, hogy meg lehetett volna valakit erről kérdezni.

De nem ez a cinikus ebben, hanem az, hogy a gazdák a saját kérésükre viszont január 14-ei keltezéssel kaptak Cseppentő József ezredestől a minisztériumból egy levelet, hogy a Honvédségnek nem áll módjában részükre a területet bérbe adni. Most akkor melyik az igaz, államtitkár úr? Most mi az igaz? Az, amit az ezredes a gazdáknak írt, hogy ötvenévnyi, négygenerációs legeltetés után el kell hogy takarodjanak a legelőről, vagy az az igaz, amit nekem a miniszter úr írt, hogy még vizsgálják a dolgot? Egyébként nincs idő vizsgálni.

A másik meg, hogy közben az is kiderült, hogy miért akarják őket eltakarítani. Van egy Tasó László nevű képviselőtársunk, aki kinézte magának ezt a területet. Kinézte magának, és úgy halljuk  majd erre is válaszoljon , hogy 150 forint/hektár bérleti díjért kivette vadászterületnek. Én azt értem, államtitkár úr, hogy egy 1500 hektáros legelő kiváló vadászterület lesz két éven belül, amikor kétméteres gaz lesz benne és bozót, mert az sokkal jobban tartja a vadat, de nem gondoltak arra, hogy mi lesz azzal a tizen-egynéhány családdal, aki tönkremegy, mi lesz azzal a több ezer birkával, amit vágóhídra küldenek azért, hogy egy képviselőtársuk élhessen a hobbijának? Egyébként is furcsa, hogy honvédségi területre fegyvereket akarnak beengedni. Talán egymásra fognak majd lőni, vagy hogy lesz az ott, államtitkár úr?

Még egyszer mondom, ötven éve, a szovjet csapatok itt-tartózkodása alatt is használhatták ezt a legelőt. Miért akarják tőlük elvenni? Miért nem tudnak egy tisztességes megállapodást kötni? Miért küldik őket ide meg oda? Sőt, most már fenyegetik őket Tasó úr barátai, hogy ha el nem takarodnak, akkor majd az ő nagyember barátjuk mindenkit elintéz.

Remélem, olyan választ ad, államtitkár úr, amivel megnyugodva mehetnek haza, ők ezért ma nagyon korán keltek  ugyan ez náluk nem furcsa nyilván, ez inkább csak a fővárosban furcsa  azért, hogy legalább értelmes választ kapjanak. De az nem értelmes válasz, hogy nem fogják megkapni azt a legelőt. Ugyanis én nem tudok más hasznosítást ezekre a területekre elképzelni, mint a legeltetéses állattartás. Mert mit kezdenek a legelőkkel, államtitkár úr? Mit kezdenek vele, hogy abban ne kétméteres gaz legyen? Ez egészen eddig miért mehetett így? Mi történt a honvédségnél, mik azok a nagyon fontos feladatok, hogy nem lehet beengedni, mondjuk, azt a pár ezer birkát reggel három órára meg délután három órára arra a legelőre? Nagyon kérem, határozott választ adjon erre, mert az itt lévő gazdálkodók határozott választ szeretnének kapni.

És egyébként az a baj ezzel, hogy átvették a földművelési miniszter cinikus és egyéb stílusát, nem ez volt önökre a jellemző, államtitkár úr. Eddig mindig meg tudtak egyezni, most miért nem tudnak? Valóban úgy van, hogy csak a barátok számítanak? Akkor nem Magyarország az első, hanem a barátok az elsők. Ezt az óriásplakátot tegyék ki a táblájukra! Várom válaszát, államtitkár úr.