Felszólalás adatai

Elsőként a magyar elnökség alatt, 2011. február 4-én megtartott energiacsúcs jelentőségét szeretném aláhúzni. Az Európai Tanács által elfogadott következtetések rögzítik az európai energetikai hálózatok összekapcsolásának, valamint az energiaszigetek megszüntetésének fontosságát.

Döntés született arról, hogy az Európai Uniónak teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiacra van szüksége. A belső piacot 2014-ig maradéktalanul meg kell valósítani annak érdekében, hogy minden akadály elháruljon a gáz- és a villamos energia szabad áramlása elől.

Az ellátásbiztonság fenntartása elsőrendű európai és magyar érdek. Szintén meghatározó eredmény született az Európai Tanács 2008. december 11-12-ei ülésén, az úgynevezett klíma-energiacsomagról. A 27 EU-tagállam között létrejött politikai megállapodás a globális klímaváltozás elleni küzdelemben nemzetközi színtéren az egyik legambiciózusabb célkitűzést határozta meg 2020-ig. Az európai szakzsargonban "20-20-20 2020-ra"-ként emlegetett vállalások alapján a tagállamok 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra növelik a megújuló energiaforrások részarányát, és 20 százalékkal javítják az energiahatékonyságot. E vállalásokat persze uniós szinten a 27 tagállam átlagaként kell érteni. Azaz például Magyarország esetében a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányát a 2005. évi 4,6 százalékról 2020-ra 13 százalékra kell emelni. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésében pedig a végső kompromisszum alapvetően az úgynevezett régi tagállamokkal szemben volt szolidáris, ugyanis az újabb tagállamok által 1990 és 2005 között a gazdasági szerkezetváltás nyomán elért kibocsátási csökkenést csak korlátozottan ismerte el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti energiastratégia a fenti uniós vállalásoknak megfelelően kezeli az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szerepét. Az energetikai célkitűzések megvalósítását érdemben befolyásolják ugyanakkor mind a 2011. márciusi fukusimai tragédia kapcsán megfogalmazott egyes tagállami válaszlépések, mind az észak-afrikai országokban zajló forradalmi átalakulások. Már most is látható, hogy például a 20 százalékos energiahatékonyság-javulás eléréséhez nélkülözhetetlen a további uniós lépések végrehajtása.

Az uniós ökocímkéről vagy az épületek energiahatékonyságáról szóló, a közelmúltban elfogadott európai uniós irányelvek segíthetik a további javulást, azonban jelentős anyagi ráfordításigényük miatt nemcsak a következő évek hazai költségvetésének, de a többéves európai uniós pénzügyi keretnek a kiadási oldalát is érinthetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága tegnapi ülésén kritikai észrevételek is elhangzottak az ellenzéki képviselőtársaim részéről, és politikailag úgy korrekt, ha erről is tájékoztatom a tisztelt Házat. Például a dekarbonizációs célkitűzésekkel ellentétesnek ítélték a szénalapú energiaforrások arányának szinten tartását, formai kifogás is felmerült, amelynek értelmében a határozati javaslat nem rendelkezik indoklással, ezért házszabályellenes. Szintén a javaslat indítványszerűségét érintő bírálat szerint a javaslat inkább háttéranyagnak, tanulmánynak tekinthető. Ugyanakkor jellemzően az is megállapítható, hogy a kifogások inkább formaiak, mint tartalmi jellegűek voltak.

Így élénk vitát követően a bizottságunk a H/3839. számú országgyűlési határozati javaslatot 14 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett támogatta, és általános vitára bocsátását javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)