Készült: 2024.09.23.01:18:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

38. ülésnap (2010.10.25.),  105-112. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 6:14


Felszólalások:   97-104   105-112   113-120      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány azok magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és megvédheti-e azokét, akik a magánnyugdíjpénztárakban maradnak?" címmel. Miniszter úr válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Képviselő asszonyt kérdezem, hogy elfogadja-e államtitkár urat válaszadó személynek. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Igen.) akkor öné a szó, képviselő asszony.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Az 1997. évi nyugdíjreform nagyon nem jól sikerült. A szakemberek nagy része ma is hibrid rendszernek tekinti, hiszen nem ad biztonságot azoknak, akik kötelező érvénnyel beléptek a magánnyugdíjpénztárba, és azoknak sem, akiket becsaltak a rendszerbe. Senki sem gondolt arra, amikor a Horn-Kuncze-kormány a nyugdíjrendszer második pillérét törvénybe foglalta, hogy egy válság esetén a különböző alapok és pénztárak a leendő nyugdíjasok pénzével üzleteljenek. Pedig az elmúlt 12 évben ez történt, mert néhány spekuláns magánérdek agresszíven tért nyert a közérdek kárára, és sikeresen kihasított több mint 2800 milliárd forintot az állami nyugdíjkasszából.

De továbbléphetnénk, hiszen azt is elmondhatjuk, hogy ma is a magánnyugdíjpénztárak kockáztatják több mint hárommillió pénztártag tagdíját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt években jelentős veszteségeket szenvedtek el az át nem gondolt, nagy kockázatú befektetésekkel. Még képletesebben kifejezve a dolgot: úgy nézett ki, mint egy kaszinó, ahol a rulettasztalon felelősség nélkül tehették tétjeiket a magán-nyugdíjpénztári menedzserek, akik havi másfél milliárd forintot tehettek zsebre az emberek befizetéseiből, mondjuk, működési költség címén.

Az elmúlt 12 év úgy telt el, hogy senki sem ellenőrizte a magánnyugdíjpénztárak működtetőit, hol van a befektetett pénz, és a rulettasztal melyik kockájára tették fel a zsetont. Ennél még nagyobb gondot jelent, hogy a befektető menedzserek úgy játszottak a pénztártagok befizetéseivel, hogy közben az államnak egyre többet kell a magánnyugdíjpénztárak miatt a nyugdíjkasszába fizetni.

Államtitkár úr, a kormány tervezett intézkedéseivel megteremthető-e az állami nyugdíjrendszerben maradók, a visszalépők és a továbbra is a magánnyugdíjpénztárban maradó járulékbefizetők biztonsága?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Cséfalvay Zoltán államtitkár úr következik, két percben.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány fontosnak tartja, hogy minden biztosított számára lehetővé tegye az időskori biztonságot, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy mind a visszalépőknek, mind pedig a pénztárakban maradóknak megteremtse befizetett járulékaik és nyugdíjellátásuk biztonságát. Azok számára, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, az állami garancia és állami szerepvállalás nyújtja a biztonságot. Az állami nyugdíjrendszer biztonságot garantál a nyugdíjasoknak, a nyugdíj pedig indexált annak érdekében, hogy ne veszítsen reálértékéből. A visszalépés lehetősége mindenki számára biztosítva lesz, és eltöröljük a korábban vitatható módon - ön által is említett - kötelezővé tett belépést is.

Azok számára azonban, akik a nyugdíjpénztárban maradnak, szintén védelmet nyújt a kormány. A kormány felelősséget visel azokért is, akik végül is úgy döntenek, hogy továbbra is a magánnyugdíjpénztárban maradnak, és ennek érdekében a pénztárakat jóval szigorúbban felügyeljük, mint eddig történt, felülvizsgáljuk a pénztárak működési költségeit. Nem hagyjuk, hogy magas költségeket hárítsanak át a pénztártagokra, és ezzel veszélyeztessék a megfelelő színvonalú nyugdíjat.

Természetesen a bennmaradók teljes kockázatát nem vállalhatja át az állam, ott a befektetési kockázatok miatt mindig is magasabb lesz a bizonytalanság, mint az állami rendszerben. De ez már az állampolgárok egyéni döntése. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Egyperces viszontválasz illeti meg képviselő asszonyt. Tessék parancsolni!

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a választ. Államtitkár úr, annál is inkább megnyugtatott, hiszen a mai napon tárgysorozatba vettük azt a törvényjavaslatot, amely a visszalépés szabályait tartalmazza, illetve annak a lehetőségét. Köszönöm azért is, mert generációkat érintett akkor, amikor a nyugdíjpénztártaggá válás kötelező volt hátrányosan, hiszen nem választhattunk aközött, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok szeretnénk lenni, vagy az állami megtakarítással biztosítjuk nyugdíjas éveinket.

Reményemet fejezem ki az iránt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak működése a továbbiakban fokozott ellenőrzés alatt lesz, hiszen az elmúlt években az a 183 milliárd mínusz, amit termeltek a nyugdíjpénztári tagok kárára, illetve azok a hozamveszteségek, amik miatt most például problémákat okoznak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak ezek a megtakarítások, illetve nem biztosítottak, azt gondolom, hogy kellőképpen a figyelem középpontjába állították ezt a problémát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Egyperces viszontválaszra következik államtitkár úr.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden. Ahogy említettem: az állam felelőssége azokra is vonatkozik, akik az állami rendszerben vannak, és azokra is kiterjed, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben vannak. Itt különfajta számítások keringenek, azért hadd tegyem hozzá, hogy a nyugdíjpénztárak gyakorlatilag elbukták a megtakarításokat, a tőkéjüket nem, mindezt egy olyan válságban, amit nagyon gyakran hasonlítanak a nagy gazdasági világválsághoz, de azért jól tudjuk, hogy ez nem olyan léptékű globális válság. Semmi garancia nincs arra egyébként, hogy mondjuk, az elkövetkezendő 10-20-30 évben ne lenne ennél nagyobb és mélyebb válság, ami már a tőke elvesztését is jelentheti. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az államnak itt nagyon komoly szabályozási lépéseket kell tenni, és ehhez kérjük a képviselők segítségét.

(15.40)




Felszólalások:   97-104   105-112   113-120      Ülésnap adatai