Készült: 2024.09.20.18:23:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.),  145-201. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 1:59:14


Felszólalások:   99-145   145-201   201-213      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az általános vitát elnapolom; annak érdekében, hogy a módosító javaslatokat be tudják nyújtani házszabályszerűen, az ülésnap végén kerül majd sor a lezárására.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett - nem tudom, ez most a forgatókönyvbe hogy került be, kérdezem itt a kollégákat, hiszen még nem zártuk le a vitát -, ezt majd az éppen akkor elnöklő alelnöktársam kell hogy bemondja, amikor a vitát lezárta. Megyünk így tovább.

Soron következik a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. T/12939. számon ismerhették meg a törvényjavaslatot.

Az előterjesztői expozé következik. Szabó Erika államtitkár asszonyt kerestem a szemeimmel, de csak azért nem láttam, mert éppen jött fel az ülésvezető mellé az előterjesztői pulpitusra. Megadom tehát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának 20 perces időkeretben a szót. Öné a lehetőség.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak a nemzeti együttműködés programjához kapcsolódóan több fontos célkitűzése volt az elmúlt években. E célkitűzések között kiemelt célként jelent meg az úgynevezett szolgáltató közigazgatás és a jó állam megteremtésének szándéka. Az e célok megvalósítása érdekében végzett erőfeszítések több szakterületet érintően folytak, és folynak jelenleg is. Ezek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási eljárások területe, valamint a kormányablakok kialakítása.

A közigazgatási eljárásügyi szabályozás 2010 óta következetesen törekszik arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatokkal összhangban álló, az eljárások egyszerűsítését eredményező, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben megjelenítő törvénymódosítások révén a hatósági eljárásokat érintő joganyag folyamatos fejlesztése biztosított legyen.

A közigazgatási eljárásokat érintő törvénymódosítások körében feltétlenül kiemelést érdemel az általános ügyintézési határidő csökkentését eredményező módosítás, melynek értelmében az általános ügyintézési határidő jövő év január 1-jétől 30 napról 21 napra csökken. E módosítás az ügyfelek érdekeire tekintettel volt indokolt, mivel különös fontossággal bír az ügyfelek számára, hogy a hatóság a lehető legrövidebb időn belül döntést hozzon. Mindehhez kapcsolódtak a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program egyszerűsítési programjának célkitűzései is, amelyek egyes speciális eljárások ügyintézési határidejének csökkentésére irányultak. Ennek megfelelően lett például az útlevelek kiállításának ügyintézési határideje 30 nap helyett 20 nap.

Az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében az eljárási törvény egy tavalyi módosítás alapján jövő év január 1-jétől általánosságban elő fogja írni, hogy ha a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz döntést, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, tehát a hatóság hallgatása beleegyezésnek minősül. Ez alapján a különböző működési engedélyektől az alanyi jogon járó ellátási, támogatási kérelmeken át, akár az építési engedélyekig a legtöbb eljárásban az ügyfélnek nem kell majd az eljárások elhúzódása miatt aggódnia.

Az eljárások ésszerűsítését célozták emellett azok a törvénymódosítások is, melyek például általános korlátot szabtak az ügyintézési határidő hatóság általi meghosszabbításával kapcsolatban, vagy amelyek például meghatározott biztosítékok esetén lehetővé teszik egyes eljárási cselekmények vonatkozásában a telefonon történő ügyintézést. Ez utóbbi kapcsán az ágazati jogalkotó feladata, hogy a jövőben minél több esetben tegye lehetővé a tényleges telefonos ügyintézést.

Az ügyfelek védelme kapcsán mindamellett az eljárási kódexben alapelvi szintre emelkedett két különösen védett célcsoport védelme is. Egyrészt a kiskorúak - mint önmagukat csak korlátozottan megvédeni képes sérülékeny eljárási szereplők - érdekeinek védelme, másrészt az ország versenyképességének javításához kapcsolódva a jogos gazdasági érdekek kiemelt védelme a gazdasági szereplők vonatkozásában. A gyermekek védelméhez az eljárási törvény emellett további intézkedésekkel is hozzájárult, például amikor előírta, hogy a gyermekek meghallgatása kapcsán megfelelően kell őket tájékoztatni arról, hogy mi történik velük, valamint megfelelő légkört kell számukra biztosítani.

Kiemelendő továbbá, hogy az ügyfelek védelme szempontjából szintén fontos területként jelentkező hatósági ellenőrzések vonatkozásában is több biztosíték beépítésre került a szabályozásba. Ilyen biztosíték például, hogy a hatóságoknak az ügyfelek számára is közzétett ellenőrzési terv szerint kell végezniük az ellenőrzéseiket. Végezetül idesorolható, hogy a Ket. egyik legutóbbi módosítása nyomán a hatósági nyilvántartások ezentúl mind közhiteles hatósági nyilvántartásoknak számítanak, erősítve ezzel a nyilvántartásokhoz fűződő ügyféli bizalmat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jó állam megteremtéséhez kapcsolódik a kormányablakok rendszerének kiterjesztése és a kormányablakokban intézhető ügykörök számának növelése is. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jével történt felállításával párhuzamosan a megyeszékhelyeken és más megyei jogú városokban kialakításra kerültek az első kormányablakok. A kormányablakok létrehozását követően már 2011-ben elkezdődött a felkészülés a kormányablakok országos hálózatának kialakítására, valamint további fontos célkitűzésként jelent meg, hogy a kormányablakok a jövőben teljeskörűen elláthassák majd a jelenleg működő okmányirodák feladatait is.

Ennek megfelelően a jövő évtől tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Mindez azért fontos, hogy a közigazgatással a kormányablakok által kapcsolatba kerülő ügyfeleknek lehetőségük nyíljon arra, hogy a lehető leggyorsabban, a leghatékonyabban, a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel és valós élethelyzeteikhez igazítva intézhessék ügyeiket. Az élethelyzetekhez igazított ügyintézés azért is fontos, mert az ügyfél általában egy adott problémával, problémakörrel fordul a hatósághoz, és kevésbé jelentős kérdés számára, hogy egy adott problémakör pontosan milyen hatósági vagy egyéb eljárások intézése útján oldható meg.

(16.10)

Ilyen problémakör lehet például a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének a kérdésköre.

A kormányablakok működését érintően egy külön kormányrendeletben kerülnek részletezésre a kormányablakok által intézhető ügykörök. Ezek keretében egyrészt az ügyfelek által akár azonnal intézhető ügyek is szerepelni fognak, más ügykörök az egyébként irányadó ügyintézési határidő alatt lesznek elintézhetőek a kormányablak által. Emellett a kormányablakok egyes ügyek esetében az ügyfél által beadott iratokat továbbítják a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. A fenti feladatok végrehajtása kapcsán a kormányablakok részletes tájékoztatást is nyújtanak az ügyfeleknek. Azonban lesznek majd olyan ügytípusok is az előzőeken kívül, amelyek kapcsán a kormányablak kizárólag tájékoztatást ad majd az ügyfélnek.

A fentiekhez kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény jelenlegi egyik módosítása is, amely alapján a jövőben a kormányablakban lehetővé válik például a hiteles tulajdoni lap másolatának kiadása is. Többek között az eddig elmondott célkitűzésekkel összhangban vált szükségessé az ügykörök intézésének keretet teremtő, egyben garanciális jellegű törvényi szabályoknak az előkészítése is.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat többek között az alábbi módosításokat tartalmazza. Az ügyfelekre háruló terhek csökkentése érdekében, amennyiben az ügyfél a kormányablaknál kíván továbbítás céljából ügyet intézni, elegendő lesz a kérelmet és minden csatolandó mellékletét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, egy példányban benyújtani. Ilyen ügytípus például a családi pótlék iránti kérelem vagy a tajkártya igénylése, amelyek kapcsán kérelmet már jelenleg is be lehet nyújtani a kormányablakoknál. Emellett bekerül a kódexbe, hogy ilyenkor az ügyintézési határidő már a kérelemnek a kormányablakhoz való megérkezését követő napon elkezdődik, nem pedig a célhatósághoz való megérkezést követő napon.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló hatályos kormányrendelet szerint a kormányablakok számára a továbbításra egy munkanap áll majd rendelkezésre. Mindezek célja, hogy az ügyfélnek ne kelljen hosszabb ügyintézési határidővel számolnia csak amiatt, mert a kormányablaknál nyújtotta be a kérelmét. Ennek megfelelően az ügyfelek számára a kormányablak kényelmesebb alternatívát jelenthet kérelmeik benyújtására, mint ha egyébként a kérelmeket elintéző hatóságok ügyfélszolgálatára kellene akár külön-külön elmenniük.

A kormányablakokra vonatkozó keretszabályok módosítása mellett egyéb módosítások is történnek az eljárási törvényben. A nemzetközi jogsegély szabályozásának módosításával például lényegesen gyorsabbá válik a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos eljárás, mivel az Európai Gazdasági Térség tagországainak vonatkozásában a jövőben vélelmezni kell majd a viszonosság fennállását. A javaslat emellett egyértelműbbé teszi a hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályozást is, mivel a gyakorlatban sajnos előfordult, hogy egyes hatóságok megfelelő hatáskör nélkül adtak ki hatósági bizonyítványokat. Ez történik például, ha a jegyző az ügyfél kérelmére élettársi kapcsolat fennállásáról hatósági bizonyítványt állít ki, mivel erre jogszabály alapján kifejezett hatásköre nincs. A jövőben a hatóság kizárólag abban az esetben adhatna ki hatósági bizonyítványt, ha ezt a hatáskört jogszabály egyértelműen megteremti a számára, vagy ha a bizonyítvány kiadását az ügyfél egy olyan eljáráshoz kapcsolódóan kéri, amelyre egyébként a hatóságnak hatásköre van.

Ez utóbbira példa, hogyha az ügyfél annak igazolását kéri a hatóságtól, hogy kérelmet nyújtott be, az ügyének intézése megindult. Mindemellett sor kerül az eljárási törvény közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó rendelkezéseinek módosítására is, mivel az ügyfelek védelme érdekében szükséges a helyi önkormányzati rendelet alapján kiszabható közigazgatási bírságok lehetséges felső határának megállapítása. Ennek alapján az önkormányzatok természetes személyekkel szemben legfeljebb 200 ezer, jogi személyekkel szemben pedig legfeljebb 2 millió forintos közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

A kormányablakok kialakításához szorosan kapcsolódik az illetéktörvény módosítása is. Ez kimondja, hogy a kormányablakok eljárásában a fő szabály a csekkes fizetés lenne. Emellett, ahol erre lehetőség van, ott az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül bankkártyás vagy házipénztáros fizetésre is lehetőség lenne.

A törvényjavaslat az eljárási törvényhez és a kormányablakokhoz kapcsolódó szabályokon túl más fontos rendelkezéseket is tartalmaz. A járási hivatalvezetővel szemben jelenleg a fegyelmi eljárás lefolytatása a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Nem indokolt azonban minden apró fegyelmi eljárás kapcsán a miniszter közreműködése, így javasolt, hogy a fegyelmi eljárásokat a jövőben a kormánymegbízottak folytassák le. Hivatalvesztés fegyelmi büntetést a kormánymegbízott azonban nem mondhatna ki, arra vonatkozóan javaslatot tehet a miniszter számára, aki dönt a hivatalvesztés kérdésében.

Abban az esetben, ha valaki bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében elveszti személyazonosító igazolványát vagy lakcímét igazoló hatósági igazolványát, illetve azok megsemmisülnek, akkor az ezek pótlásával járó költségeket jelenleg az ügyfélnek kell állnia, aki egyébként is egy bűncselekmény áldozata. Ennek enyhítésére jelenleg csak kivételes esetekben, az eljáró hatóság mérlegelése alapján van mód. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény áldozatát ne terheljék még további kötelezettségek, a törvényjavaslat szerint ilyenkor ezek az igazolványok illetékmentesen kerülnek pótlásra, azzal a feltétellel, hogy a pótolt okmány az eltulajdonított okmány érvényességi idejével és annak megegyező adattartalmával kerülhet csak kiállításra.

Az elektronikus anyakönyvvel összefüggő módosítások lényegi célja az, hogy személyes átvétel esetén az ügyfeleknek ne kelljen az anyakönyv kiállítására eredetileg jogosult hatósághoz elutazniuk az anyakönyv kikérése érdekében, hanem hogy kérhessék, hogy az elektronikus anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratot a választásuk szerint megjelölt anyakönyvvezetőnél vehessék át. Mindez az esetleges utazási költségek csökkentése érdekében hasznos.

A módosítás emellett az anyakönyvi kivonat postai kézbesítése esetén csökkenti a kivonat megküldésével kapcsolatos postai költségeket is, mivel a kivonatot a megjelölt kézbesítési címhez legközelebbi anyakönyvvezető állítja majd ki. Emellett a törvényjavaslat biztosítja a polgár számára azt az ügyintézést megkönnyítő megoldást, hogy bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmét, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a kérelem elbírálását a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság végeztethesse el, akinél a helyszínen rendelkezésre áll valamennyi ezzel kapcsolatos alapirat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az eddigieket, a jelen törvényjavaslat újabb jelentős előrelépést jelent azon az úton, amely mentén a kormányablakok hálózatának kiépítésével, valamint a kormányablakokban intézhető ügykörök folyamatos bővítésével, továbbá a különböző hatósági eljárások egyszerűsítésével az ügyfelek számára előnyös megoldások jelenhetnek meg.

E módosítások a közigazgatás szolgáltató jellegének érvényesülését is nagymértékben elősegítik, ezáltal e törvényjavaslat jelentősen hozzájárul a közigazgatásba vetett ügyféli bizalom megerősítéséhez.

(16.20)

Az eddig elmondottakat összefoglalva, a következő jelentősebb módosítások várhatók a közeljövőben a törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok alapján. Az ügyintézés ideje szempontjából az ügyfeleknek kedvező változások következnek be a jövő év elejétől, az említett 30 napról 21 napra csökken az ügyintézési határidő. Másrészt fő szabállyá válik, ami rendkívül új a magyar közigazgatás történetében, hogy a hallgatás beleegyezést jelent, ha a hatóság nem válaszol határidőre, az ügyfél kérelmét elfogadottnak kell tekinteni.

A hatósági bizonyítványok kiadása a jogbiztonság érdekében ezentúl csak egyértelműen meghatározott esetekben történhet. A személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya bűncselekmény vagy szabálysértés miatti elvesztése esetén ezen iratok pótlása illetékmentesen történik. Az anyakönyvi kivonat átvehető lesz az ügyfélhez legközelebbi anyakönyvvezetőnél, illetve az anyakönyvi kivonat kézbesítését is ez az anyakönyvvezető végezheti.

Az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírságok összege maximálásra kerül 200 ezer, illetve 2 millió forintban.

A járási hivatalvezetővel szemben a kormánymegbízott folytatja le a fegyelmi eljárást.

Végül pedig a legfontosabb, hogy tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, melyek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat garanciális szabályokat teremt az eljárási törvényben. Az illetéktörvény módosítása emellett kimondja, hogy a kormányablakokban fő szabályként csekkel lehet majd fizetni. Hangsúlyozni szeretném mindemellett, hogy most a törvényi keretek felrajzolása zajlik a kormányablakok kialakítását illetően, a kormányablakok országos rendszerének kiépítése ez év végével megkezdődött és bízunk benne, hogy a jövő évben rohamos ütemben folytatódni fog.

Záró gondolatként hangsúlyozni szeretném, hogy a közigazgatás fejlesztésének 2010 őszén megkezdett folyamatában új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényt. A törvényjavaslatban megtalálható módosítások e célokra, elvárásokra is tekintettel hivatottak szakmailag megalapozott, a jogalkalmazók tapasztalataira kiemelten építő, a modern szolgáltató állam eszméjének megfelelő válaszokat adni. Mindemellett a törvényjavaslat elengedhetetlenül szükséges a területi államigazgatásnak a kormány által célul kitűzött átalakítása utolsó nagy lépésének, a kormányablakok kialakításának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a rendszeréhez.

Kérem, szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár asszony. A bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor öt-öt percben, ahogy máskor is.

Vitányi István képviselő úr kezdi, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója. Öné a szó!

DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen könnyű helyzetben vagyok. Az alkotmányügyi bizottság most hétfőn, 18-án tárgyalta a javaslatot. Tulajdonképpen vita nem alakult ki a bizottság ülésén. 20 igennel, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója, Szűcs Lajos képviselő úr következik. Kerestem magam mellett a jegyzői pulpituson, mert még az előbb itt volt. (Dr. Szűcs Lajos: De már lejöttem!) Ezek szerint elfoglalta a helyét, hogy hozzá tudjon szólni.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Elnök úr, lesompolyogtam ide. Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. november 18-án megtárgyalta a T/12939. számú törvényjavaslatot a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról.

A hétfőn megtartott ülésén a bizottság 20 igen és 6 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést és javasolta az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, jegyző úr. Most az előre bejelentkezett képviselői hozzászólásokra kerítünk sort; elsőként Vitányi István képviselő úr, Fidesz.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! 2013. január 1-jével kezdték meg működésüket a járási hivatalok. A hivatalok kialakítása során végzett társadalmi egyeztetések alkalmával a települések vezetői és nemcsak a vezetői, hanem a polgárok is fontos szempontnak tartották azt, hogy az új közigazgatási rendszer kialakítása következtében az ügyfeleknek ne kelljen sokat utazgatniuk, várakozniuk az ügyintézés igénybevétele során. Ez az igény a választókörzetemben annál is inkább felmerült, mert úgynevezett aprófalvas települések alkotják döntő részét, ezért fontos volt az, hogy minél közelebb kerüljön a hivatal a lakossághoz. Már ezen megbeszélések alkalmával is elmondtam, hogy a kormányablakok kialakításával ezen igényeknek a közigazgatási ügyintézés meg fog felelni.

Az előttünk fekvő T/12939. számú törvényjavaslat a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szól. A törvényjavaslat az elektronikus szolgáltatások kiterjesztését segítő szabályozások pontosítását tartalmazza, és ezen túlmenően a jó állam, a szolgáltató állam, a bürokráciamentes ügyintézés, valamint az ügyfélbarát közigazgatás kialakítását célozza. A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program elsőrendű célja volt az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás, személyes, elektronikus és telefonos kormányzati ügyfélszolgálati rendszert hozunk létre, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos, azaz egy helyszínen történő elintézésére.

Az egyablakos ügyintézési pontok kialakítása azt a célt is szolgálja, hogy közelebb kerüljenek az állampolgárok lakó- vagy munkahelyéhez. A már említett Magyary-program a jó állam fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: "Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja." Ez a program egy hatékony, koordinált és ügyfélközpontú közigazgatás megvalósítását jelenti, és hangsúlyozza az ügyintézésben és a közigazgatás valamennyi szereplőjében a közigazgatás szolgáltató jellegét.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban 21 jogszabály kerül módosításra, illetőleg pontosításra. A szabályozás célja annak megteremtése, hogy a kormányablakok országos hálózatának kialakításához szükséges jogszabályi feltételek biztosítva legyenek. A legnagyobb terjedelemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításával foglalkozik. Az utóbbi törvényben döntően az elektronikus szolgáltatások kiterjesztését segítő szabályozások kerülnek pontosításra.

A teljesség igénye nélkül a törvényjavaslatból néhány módosítást emelnék ki, amely egyrészt közelebb viszi az ügyintézést a lakossághoz, másrészt kidomborítja a közigazgatás ügyfélbarát jellegét, harmadrészt pedig egyszerűbbé teszi az ügyintézést.

Az államtitkár asszony is említette az illetéktörvény módosítását, melynek kapcsán lehetővé válik, hogy az eljárás elindításakor az illetéket, természetesen azokban az esetekben, ahol illetéket kell leróni, annak kézbesítése készpénz-átutalási megbízás útján, vagy az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel kell megfizetni. Akik már valamikor is igénybe vették a közigazgatási eljárást, érzékelik, hogy az illeték lerovása jelentősen könnyebb lesz az új szabályozással, hiszen korábban az ügyféllel közölték, hogy vegye meg az illetékbélyeget, rója le a szolgáltatási díjat, menjen el a postára, majd hozza vissza és igazolja annak befizetését.

(16.30)

Mire az ügyfél ezt teljesítette, újból sorba kellett állni a további ügyintézéshez, és akár fél, akár egy napot is igénybe vett egy-egy ügyintézés, míg a mostani törvényjavaslat ezt az időtartamot jelentősen lerövidíti a különböző fizetési módok alkalmazásával.

Jelentős könnyebbséget jelent az ügyfeleknek, hogy a tulajdonilap-másolatot a kormányablakoknál is lehet kérni, ezen túlmenően a kormányablak papír alapú, hiteles térképmásolatokat is adhat ki. Arra tekintettel, hogy egy-egy járásban általában egy földhivatal van, ezért az állampolgárok döntő többsége mind a tulajdonilap-másolatot, mind a hiteles térképmásolatot csak ott szerezhette be, ami utazási többletet jelentett számára, és ez szintén meghosszabbította az ügyintézési határidőt. Nem beszélve továbbá a földhivataloknál történő esetleges sorban állásról, valamint arról, hogy általában csak déli 12 óráig lehetett a fenti okmányokat kikérni. A papír alapú tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén a most előttünk fekvő jogszabályban rögzítettek szerint személyes költségmentesség is engedélyezhető.

Tisztelt Ház! Változás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása kapcsán az is, hogy a gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet. Korábban ez a hatáskör a jegyző hatásköre volt, de tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől a járási hivatal nyújt támogatást, evidens, hogy ne a jegyző hatásköre legyen a megtérítés elengedése, csökkentése vagy részletfizetés engedélyezése.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása kapcsán lehetővé válik a polgárok számára, hogy elektronikus úton igényeljenek anyakönyvi okiratot, és az elektronikus anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratot a választásuk szerint megjelölt anyakönyvvezetőnél vehessék át. Kényelmesebbé teszi az ügyfél számára az ügyintézést a javaslat azzal, hogy választást enged a személyes átvétel, illetve a postai kézbesítés között. És mint említettem, a személyes átvétel esetén az ügyfél választhatja meg az átvétel helyét.

Ügyintézést megkönnyítő megoldás az is, hogy a javaslat biztosítja a polgár számára, hogy bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmét. Kedvező változás az is, hogy illetékmentes, erről is tett említést államtitkár asszony: a személyi azonosító igazolvány eltulajdonítása miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás, tovább a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.

A javaslatban további olyan módosítások kerültek megfogalmazásra, például hogy elegendő a kérelmet egy példányban benyújtani, például hogy a határidők a benyújtást követő napon kezdenek el fogyni, nem pedig amikor az illetékes ügyintézőhöz vagy szervhez kerül. De sorolhatnánk ezeket az ügyfélbarát intézkedéseket, amelyek az irányba mutatnak, hogy közigazgatásunk egyre inkább ügyfélbarát és szolgáltató jellegű lesz. Mindezekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében jó szívvel ajánlom a törvényjavaslat megtárgyalását és annak elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP-frakció, jelzi, hogy innen, az előadói pulpitusról fog beszélni. Hadd lássuk, és hadd halljuk! Öné a szó, képviselő asszony.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés részleteiről is fogok majd beszélni, azokról a problémás részletekről, amelyekhez nyújtottunk be módosító indítványt. De előtte szeretném önöknek és az érdeklődő televíziónézőknek bemutatni azt a felfogásbéli, filozófiabéli különbséget, ami a közigazgatás működése tekintetében a kormány és a Magyar Szocialista Párt felfogása között van.

Szeretném azt előrebocsátani, hogy amikor készültem a mai hozzászólásomra, akkor a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programból ugyanazt a részt emeltem ki, amit képviselőtársam. De ez nem véletlen, hiszen a célokat fogalmazza meg itt a program, amikor azt mondja, hogy az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítását tűzi ki célul. És utána felsorolja még azokat a részleteket, amelyeket Vitányi képviselőtársam az előbb felolvasott. Ezért én nem húzom ezzel a tisztelt Országgyűlés drága idejét. Mindenesetre azt szeretném leszögezni, hogy a célkitűzésekkel a Magyar Szocialista Párt maradéktalanul azonosulni tud. Hát ki ne akarna olyan közigazgatást létrehozni, ami ügyfélbarát, ami az állampolgárok jó minőségű közigazgatási szolgáltatásokkal való ellátását biztosítja?! Azt gondolom, hogy ez tisztességes kormányzati célkitűzés. Amikor az előterjesztéssel, akár ezzel, akár az egész átalakítással foglalkozunk, akkor érdemes azt mérlegre tenni, hogy hogyan tud megvalósulni ez, vagy eléri-e a célját az az intézkedéscsomag, amit önök az asztalunkra tesznek.

Amikor az előbb a filozófiabéli vagy felfogásbéli különbségről beszéltem, akkor a következőre gondoltam. Ugye, az alaptörvény megalkotásánál, majd azt követően, amikor az önkormányzati törvényt, a járási hivatalok megalakításáról szóló törvényt és valamennyi, a közigazgatás egészét érintő törvényt a kormány vagy kormánypárti képviselők ideterjesztették az Országgyűlés elé, jól látszott az, hogy egy új filozófiát akarnak megvalósítani. Egy sokkal erősebb államot, az önkormányzatok és az állam közötti munkamegosztásban sokkal inkább az államot erősítő, az államigazgatás-kompetenciát bővítő rendszert kívánnak működtetni, mint a korábbi időben, no pláne, mint amiben 1990-ben, a rendszerváltáskor közmegegyezés volt.

Elég, ha csak itt felsorolom azokat a közfeladatokat, közszolgáltatásokat, amiket korábban az önkormányzatok láttak el, mint például, vagy talán nem is azt kell mondjam, hanem mint legfontosabb területet, a közoktatást említeni, ami korábban az önkormányzatok kompetenciája volt, ez a kormány állami feladattá tette. Ha a szűkebb értelemben vett közigazgatást és közigazgatási közszolgáltatásokat nézem, akkor itt is volt egy olyan nagyon erős paradigmaváltás, ami egy korábbi közmegegyezést írt fölül. Ez jelesül az, hogy '90-ben arról született megállapodás, hogy a közigazgatás két nagy alrendszere, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás közötti munkamegosztás meg tud valósulni úgy is, hogy a legalsó szinten, a településen, a falvakban, a városokban nem kell külön intézményrendszert létrehozni a két alrendszer működése szempontjából. Egyrészt mert ez nagyon drága, másrészt pedig nem látszik olyan többlet a differenciált struktúra létrehozatalával az állampolgárok szempontjából, a jó színvonalú kiszolgálás szempontjából, mint amennyi többletenergiát vagy pénzt kellene fordítani egy párhuzamos struktúra kiépítésére.

Ezért született '90-ben az a megegyezés, és akkor ebben egyetértés volt a legszélesebb politikai palettán, az MSZP-től a Fideszig, hogy a közigazgatásnak legyen olyan szereplője, amelyik az önkormányzati intézményrendszeren belül, de kifejezetten államigazgatási feladatokra való felhatalmazással látja el munkáját. Ez a szereplő a jegyző. Nagyon jól tudjuk, a közigazgatáshoz értő szakemberek is pontosan tudják, nyilván valamennyi országgyűlési képviselő ilyen, hogy a jegyzőnek egyfelől az önkormányzathoz van kötődése, az önkormányzati testület működésével, kiszolgálásával van feladata, és vannak olyan államigazgatási feladatai, amibe az önkormányzat nem szólhat bele. Ezt nem minden polgármester tudja, szeret abba is belebeszélni, hogy a jegyző hogyan lássa el az államigazgatási feladatait. Ez lehet egy ok egyébként az állami rendszerbe való szervezésre. De alapvetően ott helyben, a településen, korábban körjegyzőségeken látta el ezt a feladatát.

Álláspontom szerint nincs olyan ok, nincs olyan nyomós ok a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatban, ami miatt ki kellett volna tűzni azt a célt, hogy egy teljesen új államigazgatási struktúrarendszert épít ki a járási hivatalokon keresztül az állam.

(16.40)

Az eddigi számok azt bizonyítják, hogy ez többe kerül, és én nem látom igazolva a minőségjavulásban vagy a jobb minőségű többletszolgáltatásban, semmilyen eddigi tapasztalat ezt nem támasztja alá. Ezzel együtt e filozófiai felfogásbeli vagy szakpolitikai felfogásbeli különbség ellenére én azt gondolom, hogy lehet olyan hozadéka ennek az új rendszernek, ami pozitívan jelenik meg az államigazgatási szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok szempontjából, és a kormányablakok rendszere kiépítésének lehet ez a hozadéka valamikor, de hogy most még nem tartunk itt, ez egészen bizonyos. Hadd mondjak ezzel kapcsolatban néhány konkrétumot!

2011. január 3-án nyitotta meg Navracsics miniszter úr az első kormányablakot, és ezzel együtt - nyilván nem egy nyílt az országban, hanem több kormányablak, ha jól emlékszem, talán 29-cel indultak, és 29 ügykörrel indultak - szépen fokozatosan bővült ez a tevékenység. 2011 januárjától 2012. május 17-éig 358 856 ügyfél fordult a kormányablakokhoz, legalábbis mi ezt az információt tudtuk összeszedni a honlapokról - remélem, hogy korrekt információk -, és természetesen a kormánynak az a célkitűzése, hogy egyre több ügyet, ügykört szeretne ide áttelepíteni. Ez a folyamat majd nyilván azzal kell járjon, hogy az államigazgatási közszolgáltatást nyújtó másik intézményrendszerről levegyen nagy terheket, az okmányirodákról. Itt kell hogy legyen valami kiegyenlítés, mert ma az a helyzet, hogy a kormányablakoknál lézengenek az ügyfelek, az okmányirodán pedig iszonyatosan nagy a terhelés. Ezt szeretném számokkal is alátámasztani.

Amikor készültem a mai hozzászólásomra, akkor szembesültem azzal, hogy a kormányablakok ügyfélforgalmával kapcsolatban hozzájutok adathoz, de az okmányirodákkal kapcsolatban nem, és írtam egy levelet Navracsics miniszter úrnak, kértem erre vonatkozóan adatot. Szeretném megköszönni a tárcának, hogy példamutató gyorsasággal kaptam teljes körű adatokat Rétvári államtitkár úr aláírásával, ami nekem kellemes meglepetés volt, mert államtitkár asszony emlékszik arra, hogy mi huzakodtunk bizonyos adatok tekintetében elég sokat, amikor a járási hivatalok megalakításakor a beérkezett véleményeket én kértem államtitkár asszonytól, és nem kaptam meg államtitkár asszonytól, csak számokat, ezért nem éreztem készséges hozzáállást a tárca részéről. Ez most egy ellentétes bizonyíték, tehát szeretném megköszönni, hogy ilyen gyorsan megkaptam az információkat.

Nagyon érdekes az összehasonlítás. A 358 ezer kormányablakügyfélhez képest az okmányirodáknál, ha ugyanazt a bázisidőt nézem, 2011. januártól egy évet nézek, a 2011-es évnek itt az ügyfélforgalma 8,5 millió. Ha ehhez hozzáadom azt, ami még itt plusz egynegyed év, a következő év egynegyed évi adatait hozzáadom, akkor több mint 10 millió. Tehát 350 ezer áll szemben több mint 10 millióval. Önmagában ez a szám is mutatja már, hogy milyen nagy az aránytalanság. Szeretnék ebben is nagyon korrekten eljárni. Az okmányirodák száma, a kormányablakok és sok minden más is egyenlít ezen az egyenlegen, de ez azt mutatja, hogy még korántsem tartunk ott, ahol egyébként a kormány szándékai szerint szeretnének tartani.

2013 májusától az ügykörök száma a kormányablakoknál újabb 80-nal, július 1-jétől újabb 87-tel egészült ki - most ügykörökről beszélek már -, így már az állampolgárok több mint 150-féle ügyben fordulhatnak a kormányablakhoz. Az önök tervei szerint - abból dolgozom most - 2014-ben várhatóan 300 kormányablak működik majd, és a tervek szerint 2013 végére 2 ezer lesz az ügykörök száma, 2014-re pedig 3 ezer. Ha 2011. januártól a 29-es belépéssel napjainkig körülbelül 150-ig tudtunk eljutni, államtitkár asszony, mi lesz az a paradigmaváltás-szerű lépés, ami 2013 végére 2 ezer ügykört, 2014-re meg 3 ezer ügykört tesz lehetővé?

Visszatérve egyébként az egyenetlenségekre, én Kaposváron, a választókerületemben rendszeresen, nemcsak ügyfélként, úgy is megjelenek természetesen az okmányirodában, a kormányablaknál, és látom azt, hogy az egyiknél tényleg jóformán alig van ügyfélforgalom, a másiknál meg a kollégák megszakadnak. Ezért nagyon helyesen egyébként, a kormányablaknál dolgozó munkatársak, amikor csúcs van az okmányirodánál, akkor átmennek oda, és besegítenek, nagyon helyesen, hozzáteszem, minden ésszerű munkaadó így csinálja, hogy ő gazdálkodik ezzel, de mégsem ez a normális.

Összegezve tehát: a filozófiai különbséget, ami megvan a mi felfogásunk között, természetesen egy szakmai törvénynél tudom kezelni, tehát tudom azt mondani, hogy miközben a rendszerrel, az egész rendszerszerű változással nem értünk egyet, de azzal a szándékkal, hogy jobb színvonalú közszolgáltatást nyújtson, közigazgatási közszolgáltatást az állampolgároknak, természetesen ezzel mi is egyetértünk. Ha ilyen szemmel nézzük a törvényjavaslatot, akkor is van néhány olyan dolog, amit szeretnénk módosító indítvánnyal korrigálni. Most van még körülbelül két percem, ezt felsorolásszerűen elmondom, és a részletes vitában majd részletesen kifejtem.

Az illetékekről szóló törvénymódosításnál nem derül ki a módosításból, hogy valamennyi kormányablaknál kell-e majd, hogy legyen házipénztár. Ha nem lesz kötelezően minden kormányablaknál házipénztár, akkor nem elegáns, hogy az ügyfél nem fizethet illetékbélyeggel, mert akkor ez az ügyfélre többletterhet rak. Tehát vagy azt kell előírni, hogy mindenütt legyen házipénztár, és meg lehessen oldani a készpénzes és egyéb befizetést, vagy más módon kell szabályozni.

A polgárok személyi adatainak és lakcímeinek nyilvántartásáról szóló módosításnál a kormányablak is nyilvántartási szervnek minősül, ezzel kapcsolatban azért fölmerülnek kérdések, hogy ennek az összes konzekvenciája, ami egyébként nyilvántartási szervként való működésnél... - a kormányablaknál ez vonatkozik rájuk vagy sem. Azt nem lehet tudni, hogy ez most véletlenül maradt ki, vagy egyébként a jogalkotó tudatosan akarta ezt ilyen féloldalasan szabályozni. Ebből is következik néhány dolog, majd a részletes vitában elmondom.

Az anyakönyvi eljárásnál is vannak olyan hiányosságok, olyan ellentmondások, amit módosító indítvánnyal mi szeretnénk korrigálni. Ugyancsak a helyi önkormányzatokról szóló törvény tekintetében is beadtam egy módosító indítványt, aminek az a lényege... Én ezt korábban is beadtam már, és akkor nem talált meghallgatásra a kormánynál, de szeretném kérni az államtitkár asszonytól. Vannak olyan települések, ahol... (Az elnök csenget.) Igenis, mindjárt befejezem.

ELNÖK: Egy perc jár ilyenkor, csak kérni kell.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm, az egy perccel élni fogok. Köszönöm, elnök úr.

A közös önkormányzati hivataloknál azt írja elő a törvény, hogy maximum egy település lehet közigazgatási határilag a körjegyzőségnél, illetve közös önkormányzatnál - hiába, rögzült nekem ez a körjegyzőség -, tehát a közös önkormányzati hivatalnál, de több olyan eset van, ahol jól működő, korábban együttműködő körjegyzőséget bontott föl ez az új szabály, mert két település van; az aprófalvas településszerkezetűeknél ez előfordul. Itt kérem a kormánytól azt, hogy tekintse át, legyen megengedőbb ez a szabály, mert valószínűleg néhány településnek ez könnyebbséget okozna, ha ebben a törvény megengedőbb lenne. Itt most nyitva van az önkormányzati törvény, nézzük meg, hogy ezzel lehet-e valamit kezdeni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(16.50)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Kétpercesre szót kért Kovács Zoltán képviselő úr. Mielőtt megadom a szót, hadd köszöntsem Péterfalvi Attila urat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, aki jelen van, és a helyszínen figyelemmel kíséri a vitát, az előterjesztés tárgyalását.

Tehát két percre a szó Kovács Zoltán képviselő úré.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Majd a normál felszólalásban szeretnék a törvényjavaslat érdeméhez hozzászólni, de itt elhangzottak adatok az imént Lamperth Mónika képviselőtársunk részéről, amely során az almát próbálta a körtéhez hasonlítani. Tehát amikor nem azonos alapról hasonlítunk össze adatokat, akkor az fals eredményre jut, mint ahogy esetünkben is.

A kormányablak jelenleg a kialakításnak a félidejében tart, vagy mondjuk, azt, hogy inkább az elején tart, és ezért jó néhány ügykörrel kevesebbet dolgoznak fel az ott lévő munkatársak, mint mondjuk, az okmányirodában, amely már több mint évtizedes múltra tekint vissza, és egy meghatározott okmánycsalád típusaira vonatkozó szolgáltatásra jogosult. Ezért aztán úgy gondolom, hogy ez így nem összehasonlítható. Akkor lehet majd összehasonlítani egyébként a munkaterhet és az adatokat, amikor a teljes ügyfélkör, amely jelenleg a munkaügyi központoknál, a földhivataloknál, az NSZSZ-nél és más államigazgatási szerveknél van, átkerül a kormányablakokhoz, és akkor lehet összehasonlítani egymással szemben az adatokat, és az egészen mást mutat.

Mondhatnám azt is, hogy a meccs félidejénél járunk. Ez a tippmixben fontos, de a végeredmény számít mindig. Azt gondolom, hogy 2014. év végén, illetve '15-ben tudunk majd erről érdemben beszélni, illetve arról a filozófiai különbségről, hogy melyek az állami feladatok, amelyek a jegyzőnél vannak, illetve melyek, amelyek a járási hivatalnál találhatók. De ezen már többször vitáztunk itt a parlamentben. Ez ma sem változott. A körzetközponti jegyzőnél volt az okmányiroda, az építéshatóság, a körzeti gyámhivatal, ugyanúgy a körzetközpontba kellett bemenni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint jelenleg, ami a járási hivatalnál található. Tehát ebben semmilyen változás nem történt. Az állam pedig kimegy ügysegéd formájában a településekre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, két percre.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Sajnálom, ha Kovács képviselőtársamnak nem tudtam minden árnyalatában bemutatni a számokon keresztül az álláspontomat.

Azt gondolom, függetlenül attól, hogy abban igaza van, hogy csak azonos bázison, tehát elsősorban úgy érdemes összehasonlítani, de azért mégis sok mindent mutatnak ezek a számok. Nagyságrendi különbségeket mutatnak.

De akkor nézzük a rendszeren belül! 2011 januárjától 2013 májusáig körülbelül 29 ügykörben dolgoztak a kormányablakok. Májustól újabb 80 ügykörben, július 1-től újabb 87-ben, tehát 2011 januárjától napjainkig 150-féle ügyben járnak el. Majd '13. év végére, tehát ez év végére 2 ezer. Szóval azért, hogy ezt az ugrást hogyan lehet szakmailag megugrani, azért az erősen kérdőjeles!

De én mindenesetre azt mondom, hogy megelőlegezve a bizalmat annak a célkitűzésnek, hogy itt jobb színvonalú szolgáltatást akarnak nyújtani, várom azokat az értékeléseket, elemzéseket, amelyek bemutatják, hogy ezzel tényleg jobb helyzetbe jutottak az állampolgárok. Ugyanis nagyon sok olyan példát tudnék felsorolni, ami ezt nem támasztja alá, és meg is fogom tenni, majd amikor nem kétperces időkeretbe leszek beszorítva, hanem esetleg egy következő hozzászólásban, vagy még inkább a részletes vitában.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tarnai Richárd képviselő úr, kétperces, KDNP.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Megerősítve képviselőtársam szavait, azért egy átmenet során is lehetőség van arra, hogy már egy kicsit az állampolgárok bekukucskáljanak abba, hogy mi is lesz az átalakítás végén, és mi a cél. Ezt pedig nagyon egyszerűen úgy lehet megfogalmazni, hogy valóban az egyablakos ügyintézés, és az okmányirodák átvétele, ami január 1-jével megtörtént, már ebbe az irányba mennek, hiszen minden egyes megyeszékhelyen, illetőleg van olyan megye, Pest megyében például minden egyes járásszékhelyen nyolctól nyolcig történik a nyitva tartás.

Lehet azt mondani, hogy ez nem olyan nagy dolog, de én mégis azt gondolom, hogy ha az emberek mindennapi igényeihez tud alkalmazkodni az állam e tekintetben, akkor egy nagy lépést teszünk. És egy átmenetben vagyunk, valóban, az okmányirodák világából a kormányablakok világába. Ez egy lépés, és ennek a végén tudjuk majd az értékelést adni. Mindenesetre az irány, mint ahogy képviselő asszony és miniszter asszony is fogalmazott, jó irányban tett lépés. Ön talán a tempót kifogásolja, mi pedig azt mondjuk, hogy látható, hogy merre szeretnénk menni, és ezt támasztja alá például a nyolctól nyolcig tartó nyitva tartás is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kovács Zoltán képviselő úr, kétperces, Fidesz.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem szeretném elvenni a szót a többiek elől, de hogy ezt hogyan lehet megtenni: jelenleg már a második körös képzés folyik egyébként a kormányablaki ügyintézőknél, akik egyébként a saját területükön specialisták. Ma folyik annak a képzésnek a mikéntje, hogyan lehetnek adott esetben kormányablaknál generalisták, tehát hogy mindenféle ügyhöz hozzá lehessen szólni részükről.

Azt azért tudni kell, hogy a 2600 megcélzott ügyfajta nem mindennap előforduló ügy. Ebből 500-700 ügyfajta az - az is rengeteg egyébként -, amely úgymond napi szinten előfordulhat a kormányablakoknál. Ráadásul azok az ügyintézők, akik jelenleg, mondjuk, a földhivatalnál ügyfélszolgálatot látnak el, innentől kezdve a kormányablaknál fogják ugyanezt az ügyintézői munkakört betölteni, tehát érteni fognak, mondjuk, a földhivatali ügyekhez. Ehhez kialakítottunk egyébként egy olyan jellegű szoftvert, amely egy itinert is ad, segítséget is nyújt azoknak az ügyintézőknek, akik a kormányablaknál ülnek. De nem lesznek egyedül, mert egy online rendszerben össze lesznek kötve a szakigazgatási szervek helyben lévő ügyintézőivel, illetve az úgynevezett - most angolosan mondom - back office-ban is vannak munkatársak, akik mögöttük már az ügyintézésben segítségükre tudnak lenni.

Tehát ez egy komplex munka. Nem azt kell figyelembe venni, hogy egy magányos harcos ül az ablakban, és akkor neki 2600 ügyfajtához kell értenie, hanem ez egy teammunka, egy csapatmunka, egy összedolgozást jelent. S ami a legfontosabb, az ügyfél oldaláról kell ezt nézni. Nem kell hivatalról hivatalra járni adott esetben egy engedély beszerzéséhez, hanem most pont a törvényben van, egy példányban kell benyújtani, és a hivatalok között utaztatják az iratot, az áttételre pedig egy nap áll rendelkezésre, ami nem fogja befolyásolni az ügyintézés határidejét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces: Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszony.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Három rövid kiegészítés, és nem szeretném ismételni képviselőtársaimat.

Ami Lamperth Mónika képviselőtársunk erős államra való utalását illeti: miért baj az, hogyha a magyar állampolgár biztonságot érez az államigazgatási szervek eljárásában? Miért baj az, hogyha kiszámítható, hogyha megbízható, ha nyugodt és egyébként az ügyfél számára elérhető az államigazgatási ügyek intézése, és még nota bene, ráadásul ez a jogalkalmazás a járások létrehozásával, a kormányhivatalok megalakítását követően egységes jogalkalmazásra vezet? Hiszen ön itt az előbb mondott egy szám-összehasonlítást, miszerint a 29-től hogyan jutunk el a 2500 ügykörig a kormányablak ügyintézési lehetőségeiben, és utalt arra, hogy tán még politikai konszenzus is volt a kilencvenes években az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétválasztásánál, csak akkor még a jegyzőknél nem 1500 ügy volt.

A kilencvenes évek elején a jegyzők nem 1500 ügykörben jártak el, mint az államigazgatás legkisebb helyi elsőfokú hatósági szintje, és a jegyzők mögött 2010-re nem volt egy összetett háttér irodarendszer vagy háttér szakmai bázis, amivel ezt a feladatot szakmailag megfelelő szinten, gyorsan, hatékonyan el tudták volna intézni. Nem bántva őket, hiszen ez az 1500 ügykör úgy rájuk ment, mindig pakoltak a jegyzőkre egyre több elsőfokú hatáskört, merthogy ez volt a gyakorlat az államigazgatási, közigazgatási jogszabályalkotásoknál.

Most viszont a kormányablakban egy egész járási hivatali, kormányhivatali rendszer áll szakmailag, szakmai tudással a kormányablakok ügyintézése mögött, és egyébként pedig az ügyfelek számára valóban egy dolog a fontos, hogy az állammal kapcsolatos ügyeik intézésekor a kormányablakban tájékoztatást, ügyintézést, felvilágosítást kap, és valóban egy helyen eléri mindazokat a szolgáltatásokat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, kétperces!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselőtársam költői kérdést vagy valódi kérdést tett fel nekem: miért baj az, hogy erősebb az állam, hiszen így az állampolgárok nagyobb biztonságban érzik magukat? Én közigazgatási szempontból nem tartom az erős állam szinonimájának azt, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat, mert azt gondolom, hogy amikor a jegyző lát el bizonyos államigazgatási feladatokat, akkor ugyanolyan biztonsággal érezhette azt az állampolgár, hogy szakszerűen ki fogják szolgálni, hiszen pont ön mondta azt, hogy 1990-hez képest az elmúlt időben mennyit alakult, fejlődött a jegyzők mögötti szakapparátus. Én azt gondolom, annak a legjobb bizonyítéka, hogy ez így van, az, hogy a járási hivatalok nagyon nagy részben azokból a szakemberekből táplálkoztak, akik az önkormányzati hivatalokból kerültek át a járási hivatalokhoz.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Én mindösszesen arra akartam utalni - és itt nem elsősorban csak a hatósági ügyekre gondoltam, mert a közszolgáltatások körében a nem hatósági típusú ügyeknél szerintem még nagyobb jelentősége van ennek -, hogy az állam és az önkormányzat közötti munkamegosztásban az önök filozófiája annyiban más, hogy jelentősen legyengítették az önkormányzatokat és felerősítették az államot. Én abban hiszek, hogy az erős önkormányzati rendszer, az önkormányzati autonómia és szuverenitás egy olyan érték egy települési közösség számára, amit én biztosan nem akarnék gyengíteni, mert azt gondolom, hogy önkormányzati eszközökkel, önkormányzati kompetenciákkal is lehet jó minőségű közszolgáltatást nyújtani. Ez nem az állam sajátja. Lehet persze jó példát mondani erre is, arra is, de én ezt így gondoltam, és így gondolom ma is. Szerintem erről még sokat fogunk vitatkozni, mert úgy látom, hogy nem nagyon tudjuk egymást meggyőzni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló kettőperces időkeretben Tarnai Richárd, a KDNP képviselője.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves képviselőtársam egyetlenegy mondatával szeretnék vitatkozni, azzal, hogy gyengítettük az önkormányzatokat. Én nem gondolom, hogy a gyengítés jele lenne az, hogy azokat a feladatokat, amelyeket korábban, az elmúlt években folyamatosan raktak az önkormányzatok vállára úgy, hogy a finanszírozás nem volt mellé téve, nos, ezeket az egyébként nem önkormányzati feladatokat az állam visszaveszi, és az állam látja el a továbbiakban azokat a feladatokat, amelyek egyébként nem önkormányzati feladatok. Egy okmányirodai feladat, egy útlevél, egy személyi igazolvány nem tipikusan önkormányzati feladat, ezeket most visszaveszi az állam, tehát terhet vesz le az önkormányzat válláról.

Egy másik, szintén az önkormányzatokat érintő intézkedés, ami a jövő évben teljes mértékben megtörténik, az adósságátvállalás. Azt a terhet, ami az önkormányzatokat nyomta az adósság formájában, szintén leveszi az állam az önkormányzatokról. Tehát pontosan ellenkező irányba halad a kormányzat, erősíti az önkormányzatokat mind anyagilag, gazdaságilag, mind pedig munkavégzés szempontjából, hiszen valóban arra tudnak most már figyelni és arra tudják összpontosítani az energiájukat, ami az önkormányzati feladatuk.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Szintén kettőperces felszólalásra megadom a szót Nemény Andrásnak, az MSZP képviselőjének.

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az adósságátvállalás mint hívószó késztetett felszólalásra. A közelmúltban tapasztaltam, hogy ez mennyire sikeres, különösen a kistelepüléseknél. Azon a kistelepülésen, ahol legutóbb jártam, 44 millió forintot vettek el az önkormányzattól azzal, hogy innentől kezdve a központi költségvetésbe kell befizetni több adónemet, és 1 millió forint az, amit nyertek évente részben az adósságátvállalással. S amikor ezek után kiküldték a településre, hogy sikerült megszabadítani őket az adósságcsapdából, igencsak elcsodálkoztak az ott lévő vezetők. Azt hiszem, ez nem egyedüli jelenség, nagyon sok olyan települést sújtott az adósságátvállalás, akik korábban jól gazdálkodtak, és most ennek a rendszernek a vesztesei.

Persze lehet hozni más példákat is, bizonyára vannak olyan megyei jogú városok, különösen a korábbi fideszes vezetésű Hódmezővásárhely, Kaposvár vagy az V. kerület, amelyek nyertesei ennek a rendszernek. Önök nyilván pontosan tudták, hogy kiknek tesznek jót, de általában ezzel a dologgal egyáltalán nem tettek jót, úgyhogy ezt az érvek közé behozni még ebbe a vitába is szerintem teljesen fölösleges.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most visszatérünk az írásban előre bejelentkezett képviselők felszólalásaihoz. Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hadd kezdjem a felszólalásom egy ügyrendi jellegű kéréssel: ha elnök úr a módosító javaslatok benyújtási idejét az ülésnap végéig lehetővé tenné, akkor ez a munkát megkönnyítené.

ELNÖK: Egyeztetnem kell. Majd válaszolni fogok a kérésre.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor visszatérnék a felszólalás rendes menetére. A kétpercesekkel sikerült egy kicsit elvinni a vitát a valódi témáról.

Én úgy gondolom, hogy az elektronikus ügyintézés és a kormányablakok felállítása önmagában nem egy rossz irány. Nem egy rossz irány, persze lehet kritizálni ennek a megvalósítását. Ahogy az indokolásban láthattuk, számtalan ügykör fog belekerülni ebbe a rendszerbe. Nagyon kíváncsi leszek, hogy fog ez működni az egyre bővülő ügykörökkel. A puding próbája nyilván az evés, de az a szempontrendszer, hogy az állampolgárok szemszögéből próbáljuk nézni az elintézendő ügyeket, és őket próbáljuk segíteni, önmagában nem ördögtől való, sőt követendő. Aztán ha a megvalósítás során ez mégis kisiklana, akkor természetesen kritizálni kell és kritizálni is fogjuk, de én az elvvel egyet tudok érteni.

Az is elhangzott az előzőekben, hogy a jegyzőkre túl nagy ügykör hárult. Ez valóban igaz, és sok esetben még a nagyobb településeken vagy a fővárosi kerületekben is nehéz volt megszervezni, hogy a jegyző és rajta keresztül a hivatal szakszerűen el tudja látni a rájuk testált feladatokat. Ez embert próbáló feladat volt, és majdnem a lehetetlenség kívánalma volt a jegyzőkkel szemben. Ennek persze próbáltak megfelelni, a nagyobb településeken talán könnyebben ment a nagyobb apparátussal, viszont vidéken, a kisebb településeken minimális volt az esélye annak, hogy a jegyzők ennek meg tudjanak felelni, még a legjobb szándékuk ellenére is. Tehát önmagában az, hogy járási szinten próbálja a kormányzat ellátni ezeket a feladatokat és a jegyzőket tehermentesíti, ez sem egy ördögtől való gondolat.

Itt kiegészíteném egy korábbi meglátásunkat is. Lamperth képviselőtársam elmondta, az az önkormányzatiság ereje, ha minél több ügycsoport a jegyzőknél van. Sok helyen viszont ez a kiskirályok korát is jelentette, mert jól tudjuk, hogy amíg a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki, addig a mindenkori képviselő-testületi többség, amely általában a polgármestert is adja, a legtöbb esetben egyfajta hűségesküre kötelezte a jegyzőket, s bizony elhangzottak jegyzőktől olyan kijelentések - jómagam is hallottam, név nélkül mondom, amikor a jegyző szűkebb körben úgy nyilatkozott -, az, hogy ő a jogszabályokat bizonyos esetekben "nem ismeri" vagy úgy tesz, mintha nem ismerné, sokkal kényelmesebb, és lehet, hogy a további jegyzői megbízatását is lehetővé teszi. Ez bizony sokszor gyakorlat volt. A befolyásolási lehetőség pedig, ami a képviselő-testületen és a polgármesteren, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül fennállt, nagyon sok esetben elég nemtelen, és - hogy mondjam - néhol már a törvénysértő kategóriákat súrolta. Bár egy járási hivatal esetében is lehetnek visszaélések, de ha a jó államba vetett hitünk valamilyen minimális mértékben még megvan, akkor talán egy hierarchikusabb kontrollrendszer, illetve a belső kontroll nagyobb száma elméletben jobban kizárja az ilyen visszaéléseket. A cél az lenne, hogy minél kevesebb visszaélés és egyéniesített döntés szülessen.

Arról már nem is beszélek, hogy az önkormányzati hatáskör és az államigazgatási hatáskör elválasztása talán csak a jegyzők fejében történt meg; jobb esetben az ő fejükben.

(17.10)

De hogy ezt a polgármester már végképp nem értette vagy a polgármestereknek csak egy töredéke, hogy mi a különbség az államigazgatási hatáskör és az önkormányzati hatáskör között, és miben utasíthatja és miben nem a jegyzőt, ebben én egészen biztos vagyok, hogy tragikus számadatokat láthatnánk, ha valaha egy ilyen nyilvántartás készült volna. Tehát önmagában még ennek a rendszernek a felszámolása sem lenne ördögtől való.

Rátérek a konkrét javaslatra, amellyel kapcsolatban lesznek kritikai meglátásaim, és kiemelem a pozitív vagy az állampolgárok szempontjából könnyítő rendelkezéseket, amelyek támogathatóak. Hozzáteszem, ilyenkor kicsit mindig gondban vagyok olyan szempontból, mert sokszor kerül be olyan módosító csomag még a törvényjavaslathoz, ami teljesen átírja az adott törvény szellemét, illetve olyan törvényeket szabályoz akár egy bizottsági módosítóval vagy képviselői módosítóval, amiről itt az általános vitában nem lehetett beszélni; tehát nyilván én most arról a verzióról beszélek, amelyet a kormány mint előterjesztő idehozott elénk.

Apróság, de az, hogy a járási hivatalnál és a kormányablakoknál például elektronikus fizetési rendszeren keresztül is lehessen közigazgatási hatósági eljárási illetéket megfizetni, ez jó és előremutató megoldás. Itt lesz egyébként sok ilyen apró megoldás, de mint tudjuk, az állampolgárokat és jómagunkat is, ha ügyet intézünk, az apró dolgok tudják felbosszantani leginkább, amire azt mondjuk, hogy logikusan működnie kellene, de mégsem működik. Úgyhogy én nem becsülném le a kisebb lépéseknek tűnő előrelépéseket, és ha valaki ezt kiszúrta, átgondolta és szabályozás formájában az Országgyűlés elé kerül, akkor valóban megérdemli, hogy beszéljünk róla.

Bűncselekmény áldozata esetében logikus lépés, hogy ne terheljék őt további kötelezettségek a személyi igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány pótlásával. Ez az állam részéről lehet egy olyan gesztus, amellyel a bűncselekményt elszenvedett áldozatot tudja ebben a formában kárpótolni. Annak örülök, hogy gondoltak arra az előterjesztők, hogy az érvényességi idő csak az ellopott vagy más bűncselekmény útján a tulajdonos birtokából kikerült okmány érvényességi idejéig állhasson fenn, hiszen máskülönben visszaélésekre adna lehetőséget, hogy az utolsó pillanatban valaki tesz egy bejelentést, és akkor pótlásra kerül az igazolványa. Hozzáteszem, a rendszerben még benne van, hogy ha esetleg valaki elveszíti, és mondjuk, arra utal, hogy tőle ellopták, hogy azt ingyenesen tudja pótolni, ezt még nem rendezi a törvény, de ez majd a gyakorlatban derül ki, hogy mennyire kiszűrhető. Ez persze a hatóság félrevezetése lehet, vagyis szabályozva van ez az esetkör akár a büntető törvénykönyvben is, de reméljük, hogy ez nem így lesz; ezt a statisztikákban nyilván a kormány fogja majd látni, hogy voltak-e tömegesen visszaélések.

A költségmentesség engedélyezése a tulajdoni lapok kiváltása esetében: ez egy logikus korlátozás, hogy ha valaki ingyenesen teheti ezt meg, akkor ne kérhesse ki Magyarország összes tulajdoni lapját, hanem csak azokban az esetekben, ahol ő érintett vagy az érintettségét tudja igazolni; én ezt egy elfogadható dolognak tartom.

Az, hogy gyorsabbá válhatnak a nemzetközi jogsegélykérések, fő szabályként kerül beiktatásra a Ket.-be, hogy az EGT-tagországok vonatkozásában - ami tehát az Európai Unión is túlmutat - a jövőben vélelmezni kell majd a viszonosság fennállását, ameddig eltérő állásfoglalás az adott miniszter, miniszterek részéről nem kerül kiadásra. Önmagában ez is támogatható gyakorlat, és reméljük, az olyan esetekben is, amikor magyar érdek áll fönn, és a megkeresések gyorsítása, gyorsabbá tétele magyar állampolgárok érdekében áll, ezek valóban gyorsabban tudnak lezajlani.

Mint ahogy szintén apró módosítás, hogy az iratokat egy példányban elég benyújtani, amennyiben valaki a kormányablakon keresztül a közreműködő hatóság előtt kíván ügyeket intézni. Azt hiszem, ez is azt eredményezheti, hogy egy árnyalattal olcsóbbá váljon az eljárás, illetve az állampolgároknak ne kelljen fejben tartani, hogy mely eljáráshoz hány beadandót kell teljesíteni. Ez sok esetben még jogászoknak is nehéz, biztos, hogy ezzel sok embernek meg tudunk spórolni egy utat vagy egy kis bosszankodást, akkor miért ne vegyük be a törvénybe.

Amit viszont kritikaként szeretnék elmondani, az önmagában még rendben van, hogy a helyi önkormányzatok számára egyfajta limitet szabunk a képviselő-testület rendelete alapján kiszabható közigazgatási bírságok esetében, de a 200 ezer forintot a magánszemélyek és a 2 millió forintot jogi személyek esetében magasnak tartom. Magasnak tartom még így is, mert úgy gondolom, hogy ha jogszabályokat alkotunk, akkor az egyéb jogszabályokkal valamiféle koherenciára kellene törekedni, és ha a szabálysértésről szóló törvényt megnézzük, ott azt a rendelkezést találjuk, hogy 150 ezer forint a maximuma a pénzbírságnak alapesetben, illetve 300 ezer forint, ha elzárással is büntethető szabálysértésről van szó. Úgy gondolom, egy közigazgatási bírság általában azért mégiscsak kevésbé fajsúlyos, illetve ha a jogi hierarchiában elhelyezzük, akkor a szabálysértési törvény szankcionálására szolgáló pénzbírság alatt helyezkedik el, hiszen önkormányzati rendeletben kerül megállapításra, nem az Országgyűlés által szabálysértési törvényben. Azt tehát, hogy itt magasabb legyen a felső határ, nem tartom feltétlenül jónak, és majd módosító javaslatot fogok benyújtani, hogy ez 150 ezer forintos felső határral szerepeljen. Így még egyébként pont párhuzamban lenne a szabálysértési törvénnyel, tehát ha a bírságok maximumát nézzük, akkor a hierarchiában egy szintre kerülnének.

Egy másik kritika, ami viszont fajsúlyos, és szintén módosító javaslatot nyújtottunk be, ez az, hogy azt abszolút nem tudjuk támogatni, hogy a kiemelt jelentőségű beruházások esetében - amire, jól tudjuk, van egy külön törvény; sokat vitatkoztunk itt a Házban, most nincs itt Schiffer képviselőtársam, ádáz vitákat folytattunk le, hogy a mostani kormányzatnak vissza kellett volna vonnia vagy hatályon kívül kellett volna helyeznie ezt a törvényt, mert úgy gondoljuk, hogy ez alapvetően visszaélésekre is lehetőséget ad, és nem jó az, ha kiveszünk a Ket. eljárási rendszeréből bizonyos beruházásokat, aminek az elbírálása, hogy mi esik ilyen megítélés alá, a kormányon múlik - ez a kör most bővül, mégpedig úgy, hogy a Ket.-ben, tehát a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvényben egy pluszlehetőség kerül megnyitásra. Ez arra vonatkozik, hogy felhatalmazást kap a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény, hogy ő adjon egy további felhatalmazást az adott miniszter részére, hogy ő majd miniszteri rendeletben határozza meg - pontosan akarok fogalmazni - a közlések rendszerét. Nehéz ezt jogilag helyre tenni; itt a közlés nem a kézbesítésre vonatkozik, hanem a hatóságok egymás közti értesítésére, tájékoztatására, illetve hogy pontos legyek, a hatóságok, szakhatóságok és a kormánymegbízott, illetőleg a kormánymegbízott és a miniszter, illetőleg a kormány közötti értesítések rendszerére vonatkozik, és ennek a mélyebb szabályrendszerének a kidolgozására miniszteri rendeletben adunk lehetőséget. Ezt én nem tartom jónak, mert akkor tulajdonképpen egy miniszteri rendeletben lehet majd azt meghatározni, hogy egy adott hatóság... - mert az még hagyján, hogy a kormánymegbízott meg a kormány között, az ott még egy könnyebben belátható folyamat, de hogy az adott szakhatóságnak milyen jelentéstételi, közlési kötelezettségi részszabályai vannak, és ezt neki milyen formában kell teljesítenie, ez inkább törvényben szabályozandó, vagy ebben a kiemelt beruházásokról szóló törvényben, ha már ezt hatályban tartottuk, bár elmondtam, hogy ez sem egy jó megoldás.

(17.20)

De az meg végképp nem jó, hogy ezt továbbgörgetjük, és tulajdonképpen egy miniszteri rendeletben adunk arra lehetőséget, hogy tovább kibontsák ezeket a részletszabályokat.

Elnök Úr! Majd egy percet szeretnék kérni, hogy lezárjam a gondolataimat, és...

ELNÖK: Meghosszabbítom akkor egy perccel a felszólalást.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. És úgy gondolom - persze erre államtitkár asszony tudna válaszolni -, élek egy kicsit a doppinggyanúval, ha szabad így fogalmaznom, hogy talán akkor valami a jelentéstételi kötelezettségek körében nem működhetett kellően olajozottan, ha ezt mélyebben, egy részletesebb miniszteri rendeletben kell meghatározni. Nekem nincs részletes rálátásom, hogy milyen formában valósult meg ez az elmúlt időszakban, de úgy gondolom, hogy lehettek fennakadások, viszont mindenképpen indokolt lenne, ahogy mondtam, ezt legalább akkor már törvényben behozni, és akár itt az Országgyűlésben is megvitatni. Be lehetett volna ezt iktatni akár az előttünk fekvő javaslatba is. Ezt a részt nem tudjuk támogatni.

És az egész törvénynek a támogatásáról a módosító javaslatok, a saját, illetőleg esetleges kormányzati részről beérkezett vagy kormánypárti képviselőktől beérkezett módosító javaslatok tekintetében tudunk nyilatkozni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces reagálásra következik Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Fidesz képviselője.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az utolsó mondatokra szeretnék reagálni, ami a kiemelt beruházásokkal összefüggő módosítási kritikát érinti. Egyrészt az a tiszta helyzet, amellyel a kormánymegbízottak koordinációs körébe kerültek a területükön levő beruházások és kiemelt beruházássá nyilvánított fejlesztések, nem ad okot a visszaélésre. És ha részletesen megnézzük a jogszabályokat, akkor tudjuk azt, hogy ebben az esetben is vannak eljárási határidők, csak más határidők vannak, amelyeket egyébként ágazati szinten a szakhatóságok számára a miniszter ír elő, és a jelentési kapcsolattartás, illetve a közlési együttműködés vagy belső szabályozás itt erre fog vagy erre kell hogy vonatkozzon, hiszen az eddigi tapasztalatokból látjuk azt, hogy eltérő, határidőkben eltérő ügyintézési módokkal járnak el különféle szakhatóságok kormányhivatali körben. Mivel egy szervezet vagyunk, ezek kezelhetőek még akár Ket.-en belül is vagy a Ket. közreműködésével, de gyakorlatilag ezeket a szabályokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a közigazgatás ebből a szempontból is be tudja tölteni azt a feladatát, miszerint rugalmasan, gyorsan és egyébként szakszerűen kell reagáljon azoknak a gazdasági szereplőknek, azoknak az engedélykérelmeknek az eljárásában, ami egyébként mindnyájunk közös érdeke.

És csak néhány dolog, ami már az előtte levő, inkább pozitív tartalmú megjegyzéseket kiegészíti. Igen, azért vette észre a minisztérium, illetve a jogszabály előkészítésekor a szakma a legapróbb vagy nüánsznyi módosításokat, amelyek aprónak tűnnek, de fontosak az ügyfél számára, mert 3 év gyakorlatuk és tapasztalatuk van a kormányhivataloknak abban, hogy ezeket a jelzéseket mind az ágazati jogalkotásnak, mind pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogalkotási főosztályának megküldjük, mert az ügyfelek számára szeretnénk jobbá, gyorsabbá, hatékonyabbá tenni az ügyintézést. Ezek ezért kerültek bele.

És az egységes jogalkalmazásról egy mondat: a kormányhivatalok, járási hivatalok célja az volt, hogy ne 3100 jegyző, mondjuk, hanem Csengertől egészen Zalalövőig ugyanolyan államigazgatási eljárást kapjon az ügyfél.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Egy mondat az egységes jogalkalmazásról, klasszikust idézve, egy mondatban el tudta mondani, képviselő asszony. Erre reagál Staudt Gábor, a Jobbik képviselője.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Valóban egy részével egyet tudok érteni, tehát amit a végén mondott képviselőtársam, és ezt jómagam is kifejtettem, viszont a kiemelt beruházások esetében azt az elvet szeretném áttörni vagy arrafelé szeretném a kormányzatnak a tekintetét terelni, hogy inkább mindenki számára próbáljuk meg felgyorsítani az eljárásokat, ne legyenek kivételezettek. És én persze mint ellenzéki képviselő, nyilván szkepszissel kell fogadnunk minden olyan eljárást, ahol a kormány át tud nyúlni a fennálló szabályokon keresztül, és egy kicsit be tud gyorsítani. Ennek lehetnek persze jó céljai is (Dr. Kovács Zoltán: Ez a cél!), én ezt nem kétlem.

Viszont sok esetben pont azoknak a nagyberuházásoknak az érdekében történik ez, amelyek látszólag sok munkahelyet adnak, de aztán lehet, hogy lelépnek azokkal a pénzekkel, amit megkaptak munkahelyteremtésre, csődöt mondanak vagy kirúgják az alkalmazottakat, az utóbbi időben is találkozhatunk számos ilyen esettel, és a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál - amelyek esetében nyilván nem lesz ez a státus, tehát nekik a normális ügyrend, ügymenet szerint kell dolgozniuk -, ott van viszont a legtöbb alkalmazott, és a magyar gazdaság jó részét ők teszik ki.

Tehát én megértem, hogy lehet ennek valamiféle jogi indoka, de azt kérem, hogy olyan irányba próbáljuk eltolni a rendszert, hogy azok az emberek, akik itt élnek, akik a legtöbb GDP-t termelik, akik a legtöbb embert foglalkoztatják, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások, ők is gyorsan és hatékonyan hozzáférjenek, és a legkisebb körre vagy a jövőben egyfajta kivezetendő szabályozásként kellene erre tekinteni, a kiemelt beruházásokra.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Fidesz képviselője válaszol.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Nem akarok már erre hosszan reagálni, mert a cél ez, hogy mindenki számára gyors legyen az államigazgatási ügyintézés, és a vállalkozói szektor felé már volt ilyen gesztus, hiszen a Magyary közigazgatási programban több körben volt olyan eljáráskönnyítő deregulációs folyamat, amely során eljárási cselekményekben, benyújtandó okiratok számában már az elmúlt két évben volt előrelépés, gondoljunk az építésigazgatásra vagy jó néhány részletszabályra. Tehát ez is folyamatos.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. És most visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalók köréhez, és megadom a szót Fülöp Istvánnak, a Fidesz képviselőjének.

FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államigazgatási reform eredményeként 2013. január 1-jével megalakultak a megyei kormányhivatalok járási hivatalai. Létrehozásuknak a legfontosabb célja az volt, hogy a területi államigazgatás hatékonysága tovább javuljon, átlátható struktúrában, egységesen, összehangoltan és költségtakarékosan működjön, korszerű, emberközpontú szolgáltató államot megjelenítő középszintű közigazgatási gyakorlat kerüljön kialakításra.

A járási hivatalok folyamatosan törekednek arra, hogy a kitűzött célokat minél hatékonyabban, minél gyorsabban megvalósítsák. E célt szolgálja az országosan kiépült ügysegédi rendszer is. A települési ügysegéd főleg szociális ügyekben tud segítséget nyújtani az ügyfeleknek, de bármilyen más, a járás hatáskörébe tartozó ügy intézésével fordulhatnak hozzá az állampolgárok, mentesítve ezzel az ügyfeleket a hivatalba történő beutazással járó idő- és többletköltségek alól.

Az igények figyelembevételével az okmányirodákban fokozatosan kerül bevezetésre a hosszabbított, reggel 8 órától este 8 óráig történő ügyfélfogadás, mely lépés pozitív fogadtatásban részesült az ügyfelek részéről.

2013. március 1-jétől a járási hivatalok hatáskörébe kerül az állampolgársági kérelmek átvétele és továbbítása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felé. A kérelmek átvétele során kiemelt figyelmet fordítanak az ügyintézők a magyar nyelv ismeretének és értésének vizsgálatára, kiterjesztve ezt a kontrollt az okmányirodai ügyintézések folyamatára is.

Az eddigi adatok alapján a 198 járási és kerületi hivatalból a Mátészalkai Járási Hivatalban kerül átvételre a legtöbb egyszerűsített honosítási kérelem. Elvárásként jelentkezik az ügyintézőkkel szemben az ügyfelek magas színvonalú, udvarias, ügyfélbarát kiszolgálása, az ügyintézés során az igazságos és méltányos jogalkalmazás, méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és a szakszerűség, valamint a szolgáltatások színvonalának egyidejű emelése.

A járási hivatal kormánytisztviselői számára megfogalmazott ezen követelmények az ügyfelek visszajelzései alapján is jellemzik hivatalunkat, és a tapasztalatok alapján bizton állíthatom, hogy ugyanez igaz az összes többi járási hivatalra.

(17.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én mint a járási hivatal vezetője tudom, hogy azonban csak akkor érhetünk el hosszú távon eredményeket, ha állandóan keressük a fejlődés lehetőségeit. Az államigazgatás továbbfejlesztésének a következő fokozatához értünk el a kormányablakok országos szintű kialakításával. A törvényjavaslatban szereplő jogszabályok módosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormányablakok működése akadálytalanul indulhasson be a tervezett céloknak megfelelően, miszerint minél több ügyet minél kevesebb utánjárással intézhessenek az állampolgárok.

Több mint 2 ezer ügyfél tartozik majd a kormányablakokhoz, ebből egyes ügykörök esetében a kérelmek befogadása és továbbítása merül fel feladatként, más ügykörökben pedig tájékoztatást nyújtanak az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatos eljárásról. Közreműködő hatóságként betöltött szerepében nagymértékben hozzájárul az új rendszer a célhatóságok tehermentesítéséhez, az egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb ügyintézéshez. Az eddigi bürokratikus hatósági folyamatok helyett ügyfélközpontú közigazgatás valósul meg országos szinten.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, hogy a járási rendszer a jövőben is legalább ilyen megelégedéssel fog működni mind a lakosság, mind a társhatóságok megítélése szempontjából.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid időutazásra hívom önöket, hogy mi volt az államigazgatás átalakításának a célja a kormányváltást követően. Néhány jellemző gondolat a korábbi szervezetrendszerről.

A szocialista közigazgatási szemlélet régiótípusban gondolkodott, tehát nem az állampolgárhoz közelebb vitte a megoldásokat, lásd ügysegéd vagy járás, hanem régiós gondolkodás volt. Erre az IDEA munkacsoport 41 millió forintért komoly tanulmányokat készített annak idején a korábbi szocialista kormányok idején. A bürokrácia jelentősen elharapódzott, a feladatmegosztásban pedig párhuzamosságok voltak egymás mellett. A finanszírozásról már Tarnai Richárd képviselőtársunk beszélt, hogy miközben egyébként a jegyzőt tettük az államigazgatás központjába a települési önkormányzatoknál, ezenközben a finanszírozást nem megfelelő módon eszközölte az állam, az önkormányzatoknak többek között működési hitelt azért is kellett felvenniük, hogy az állam feladatait el tudják látni, de nem volt hozzá elég saját bevételük és állami támogatásuk, ezért kellett a hitel eszközéhez nyúlniuk. Ilyenekről már nem is beszélek, hogy a közszolgálati életpálya kialakítása csak ígéret maradt, és jó néhány korrupciós ügy is sajnos terhelte az akkori közigazgatást.

A második Orbán-kormány kiemelt célja a helyi és a területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújítása volt, struktúrájának átláthatóbbá tétele, hatékonyságának növelése és az alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrehozatala. Gondoljunk a területi közigazgatás létrehozására, ahol külön önálló ágazati szakigazgatási szervek voltak, mindnél volt informatikus, pénzügyes, személyi ügyes, és még sorolhatnám. Az egyesítéssel vagy az integrációval ezek száma a felére csökkent, ez 100 milliós nagyságrendű éves megtakarítást jelentett adott esetben.

Gyakorlatilag a törvény célja egyébként az, hogy a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakításából az következzék, hogy az állam kifelé a lehető legegyszerűbb, befelé pedig a leghatékonyabb legyen. Ennek része volt a közigazgatási hivatalok létrehozatala még 2010. szeptember 1-jén. Tudjuk a szocialista kormányok trükközését, hogy a kétharmados törvényt hogyan kell felessel módosítani, és azután nem volt hosszú ideig törvényességi felügyelet. Akkor létrejöttek január 1-jével a kormányablakok 2011-ben és velük együtt a kormányhivatalok, 2012. január 1-jével a megyei védelmi bizottságok kerültek a kormányhivatalok mellé és az intézményfenntartó központok, és január 1-jétől ez évtől a járások kialakulása. Itt értünk el a legújabb törvénymódosításhoz, ami a kormányablakok - mint az integráció utolsó befejező momentuma -, és ehhez szükséges a törvények kiigazítása, hogy egyszerűbb, ügyfélbarát legyen, és a tényleges tapasztalatokhoz igazodjon, amiről már többen is beszéltek az elmúlt időszakban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A sokak szerint közigazgatási salátatörvény - ezt a szót nem szeretem - a kormányablakok működésének a közigazgatási eljárási törvényben, illetve néhány anyagi jogi törvényben való feltételeit kívánja biztosítani. Tudjuk azt, hogy a jogszabály az első lépés ahhoz, hogy az informatikai és a fizikai kialakítás megtörténjen, és működjön ez a rendszer. Ennek már vannak a közelmúltban kialakított példái, és valóban megcélozta a kormány a 300 kormányablak kialakítását. Ennek több jogszabályi javaslata van, amiről az államtitkár asszony beszélt már az expozéjában, többen is említették, én is csak szeretném megerősíteni, hogy a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásról szóló törvényben az eljáró hatóság között feltüntetésre kerül a kormányablak is, tehát megadjuk a lehetőséget a bejelentésre az illetéktörvény módosításával, és az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is lehetőség lesz majd az illetéket megfizetni. Ehhez én majd tennék még kiegészítést, további lehetőséget is.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával az eljárási szabályokat egyszerűsítő, illetve szűkítő lehetőséget... - eddig úgymond rokonság címen boldog-boldogtalan illeték nélkül vihette el a legtöbb tulajdoni lapot. Ennek most lesz egy szűkített változata, illetve akinél a tulajdoni lap valamilyen formában érintett, például tulajdonos, akkor a térképmásolatnál, a tulajdoni lapnál ők is értesülhetnek erről.

Ami fontos egyébként a finanszírozás oldaláról - az imént szóltam a közigazgatási állami feladatok finanszírozásáról -, az igazgatási, szolgáltatási díjak a fővárosi és a megyei kormányhivatalok bevételei lesznek, ez ennek a szektornak a lehetőségeit bővíti. Az állam versenyképessége, hogy milyen a közigazgatás, ez is egy fontos elem, ezért is került sor az átalakításra, hogy akár a közép-kelet-európai régiókkal vagy az uniós tagországokkal ebben a szegmensben is legyünk versenyképesek, és ehhez a gyakorlati tapasztalatokat tettük hozzá. A nemzetközi jogsegélyszabály módosításával gyorsabbá válik a nemzetközi jogsegély kérése, az EGT-tagországok esetében vélelmezni kell a viszonosság fennállását. A harmadik országok, illetve az EGT-n kívüli országok esetében megmarad a korábbi szabályozás.

A Ket.-et szükséges kiegészíteni az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályok esetén. Például a hivatalból eljáró hatóságnak a hatáskörhiány esetében, ha ezt megállapítja az elején, akkor nincs helye a későbbiekben áttételnek, tehát a felesleges eljárásoknak. Az adminisztratív terhek csökkentésénél a kormányablakoknál intézhető ügyek esetében elegendő, mint ahogy már mondtam a korábbi felszólalásomban, egy példányban benyújtani, és a hivatalok között zajlik az ügyintézés, nekik kötelezően egy napon belül kell továbbítani az iratpéldányokat.

A hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok is jelentősen módosulnak. Fontos adatot, tényt igazol a rendszer, és ezt adott esetben a jegyzőtől is lehet kérni. Itt a jogszabály egyértelmű hatásköri szabályokat teremt a feladatellátás szükségességét illetően.

(17.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyintézési határidők rövidítése esetében azt gondolom, hogy előrelépésről számolhatunk be, erről beszélt államtitkár asszony is. Ez pedig az ügyfélbarát ügyintézést segíti. Az összeférhetetlenségi szabályokról már többen szóltak. Egy általános jogelv van a parlamentben, amely szerint a képviselői összeférhetetlenséget minden szempontból egységesíteni kell. Így a jelenlegi járási hivatalvezetők közül, azt hiszem, talán 13 ilyen képviselőtársunk van, lehet, hogy hét, mondja itt Fülöp István képviselőtársunk is, akkor én ezt rosszul tudtam, ez a "lex hetek"-re vonatkozó szabály lesz, de velük szemben is megteremti az összeférhetetlenség feltételeit, magyarul, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők.

Sokan szóltak már, és én különösen bővíteni nem akarom az ezzel kapcsolatos mondandómat, hogy a bűncselekmény áldozatát ne terheljék további költségek. Az okmányokat általában sokan a pénztárcában tartják, vagy a táskájukban tartják, és akkor táskával együtt viszik az okmányokat is. És ezekért utána sorba kell állni, el kell menni, ki kell váltani, és még illetéket is fizetni kell, noha erről a bűncselekmény áldozata igazán nem tehet. Ezek nem nagy költségek, de mégis költségek, tehát a vétlent ne sújtsuk ezzel is. Ebben illetékmentes lesz a személyazonosító igazolvány, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Egy nagy rész az elektronikus anyakönyvvel összefüggő módosítások. Nem véletlen, hogy Péterfalvi Attila is jelen van, mert nyilván a törvényből őt ez érinti és érdekli leginkább. Itt a szolgáltató közigazgatás követelményét, illetve az információs önrendelkezési jog védelmével összefüggő alapjogi követelményeket kell összeegyeztetni. A törvény ezt próbálja úgy összhangba hozni, hogy a rendszer még hatékonyabb legyen, és ezeknek a feltételeknek megfeleljen. Itt jó néhány feltételt ír elő a törvény, és garanciális lehetőséget is biztosít abban, hogy az adatfeldolgozással megbízható szervek vagy személyek körét korlátozza, illetve megvan, hogy kiket zárhat ki a törvény ebből az eljárásból, pont a garanciális szabályok miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány apró, talán inkább technikainak minősülő módosító gondolatom lenne a törvényhez. Itt mindjárt az 1. §-ában el kell gondolkodni arról, hogy valójában a házipénztár - bocsánat, pontosabban ez a 2. § b) alpontjához tartozik - egy lehetőséget jelent itt a járási hivataloknál, ez is az ügyfélbarát kiszolgáláshoz tartozik, azonban a házipénztárnak komoly, szigorú feltételei vannak. Akik megteremtették, már tudják; akár a pénzzel való bánás, a pénznek az őrzése, a külön helyiség, ez költségekkel jár annak, aki ezt be szeretné vezetni. Viszont ez esetben az ügyfélbarát ügyintézéshez ez segítséget nyújt. Nyilván ez költséges eljárás lesz, különösen a 20 óráig tartó nyitva tartás esetében.

Az 1. §, amit az imént akartam mondani: a jelenlegi okmányirodai szakrendszerek átutalással történő fizetést nem tesznek lehetővé. Nem rögzíthető az ilyen módon történő befizetés. Többször keresnek meg bennünket, hogy átutalással szeretnének fizetni. Ennek informatikai feltételei vannak, végig kell gondolni, hogy ebben az informatikai rendszerben miként lehetne ezt a lehetőséget megjeleníteni. Ez is bővítené az ügyfélbarát közigazgatást.

Az anyakönyvi törvénynél a 11. § (1) bekezdésében meghatározza, hogy a külföldi lakóhelyre vonatkozó adatokat át kell vezetni a nyilvántartáson. Ennek ugye, csak jogtechnikai indokai vannak, a javasolt (3) bekezdés ugyanezen szöveggel szerepel, azzal az eltéréssel, hogy a g) pontot, míg a jelenleg hatályos (2) bekezdés az f) pontot tartalmazza. Ezt a normaszöveget szerintem nem kell két külön helyen megjeleníteni.

A 3. § (9) bekezdésében foglalt kiegészítő 29/B. § átfogalmazása célszerű lenne, nyelvtanilag egyszerűbbé, érthetőbbé válna a szöveg.

Tisztelt Képviselőtársak! A személyiadat- és lakcím-nyilvántartásról szóló törvény esetében volt egy márciusi módosítás. Ebben az esetben a polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerinti járási hivatalnál kell bejelenteni. A jelenleg hatályos törvény 26. § (3) bekezdése szerint a polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél személyesen vagy elektronikus kapcsolatok után be kell jelenteni. Ezzel megszűnt a külföldön letelepedni nem szándékozó polgárnak az a lehetősége, hogy a különböző okokból huzamosabb ideig történő külföldi tartózkodását bejelenthesse, amivel azóta gyakran kívánnak élni a polgárok. Ezt megfontolásra javaslom.

A névváltozással kapcsolatos 16. § módosításának indoka, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló törvény a Közlönyben való megjelenéskor még nem tartalmazott (6) bekezdést. A jelenlegi állapot szerint július 1. napján való hatálybalépéssel tartalmaz (6)-(7) bekezdéseket, ezek jogtechnikai ügyek, ezeket majd célszerű összehozni.

Tekintettel arra, hogy lassan lejár a felszólalási időm, érdemes még néhány ilyen apró jogszabályhellyel kapcsolatos ...

ELNÖK: Kéri képviselő úr, hogy egy perccel meghosszabbítsam?

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem, be tudom fejezni, ezeket módosító indítványként, illetve a tárcával való egyeztetéssel be fogom tudni nyújtani. Nem untatom önöket, ezek inkább jogszabályhelyi paragrafus és bekezdések módosulását jelentené, nem igazán érdemi javaslatok. Úgyhogy tisztelettel megköszönöm mindenki figyelmét ezen hosszú felszólalás keretében.

Ez egy rendkívül fontos törvény, a jövőt célozza meg, erre figyelemmel kérem mindenki támogatását a benyújtott törvényjavaslathoz. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Kettőperces időkeretben megadom a szót Fülöp Istvánnak, a Fidesz képviselőjének.

FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kovács Zoltán képviselőtársunk kiváló elemzést adott, egy-két gondolattal a gyakorlat oldaláról támasztanám alá. Jelenleg a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője vagyok, ezt megelőzően húsz évig, '90-től 2010-ig önkormányzati képviselő voltam, ebből nyolc évig főállású alpolgármester. Már az önkormányzatok az elmúlt években szinte mindig rettegtek, hogy milyen feladatokat fognak kapni, jelen voltam, ott voltam mint alpolgármester, amikor az okmányirodát is megkapták, és a jegyzők nem igazán örültek ezeknek a pluszfeladatoknak, és most egy letisztulási folyamat kezdődött el 2011-ben, illetve '13-ban.

Ahogy Lamperth Mónika képviselőtársam említette hibásan, összekeverve az önkormányzati feladatokat és az államigazgatási feladatokat, azt mondta, hogy gyengíti az önkormányzatokat a járási hivatalok létrehozása és a feladatok odatelepítése. Hiszen eddig is, amikor egy személyi igazolványt adott ki az okmányiroda, nem az önkormányzat nevében, hanem az állam nevében tette. Tehát azzal, hogy ez a járási hivatalok okmányirodájához kerül, illetve majd az egyablakos ügyintézésnél a munkatársak fogják ezt végezni, nem gyengíti az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok azokat a feladatokat, amiket eddig végeztek kiválóan, a jövőben is el tudják látni, és a demokrácia nemhogy gyengül, hanem erősödni fog általa.

Nemény képviselőtársam reagálására kell még egy rövid gondolatot mondanom. Itt ő megint csúsztatott, hogy 44 milliót vettek el az önkormányzattól, míg 1 milliót adtak. Nem tudom, melyikre gondolt. Az önkormányzatok 2002... (Az elnök csenget.)

Igen, és akkor még egy gombnyomással majd folytatom. Köszönöm.

ELNÖK: Nyomjon képviselő úr, és akkor szót adok. Most Lamperth Mónika, az MSZP képviselője következik, kettő percben.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselő úr igazán nagyon kedves, hogy megpróbál engem itt tudatlanságomban felvilágosítani. Nem szoktam még álmomban sem összekeverni az önkormányzati feladatokat az államigazgatási feladatokkal, sőt az önkormányzati hatósági jogköröket sem szoktam összekeverni az államigazgatási hatósági jogkörökkel, sőt ha valaki összekeveri nekem a vizsgán, akkor azt meg is szoktam buktatni.

(17.50)

Mindenesetre arról beszéltem, és ezt fenntartom, hogy abban a szisztémában, amiben az Orbán-kormány gondolkodik, erősebb az állam és gyengébb az önkormányzat. Ez nem ördögtől való egyébként, van ilyen rendszer Európában több is. Ez egy filozófiai felfogás, annak a kérdése, hogy ki mit gondol az állam szerepvállalásáról, ki mennyire erős és szuverén önkormányzati rendszert akar, és nagyon erős demokráciákban is van olyan, ahol kevesebb az önkormányzati felhatalmazás és erősebb az állami felhatalmazás.

Ebben az összehasonlításban tehát fenntartom azt, hogy van erről véleményem, azt gondolom, hogy az erős önkormányzati kompetencia, az önkormányzati autonómia alkotmányos garanciái szerintem hasznosabbak. Ettől még nem állítom, hogy ördögtől való ez a rendszer, amelyben a mostani kormány gondolkodik. Látom ennek a logikáját. Azt mondom, hogy ma még nincs bizonyítva, hogy ez jobb az állampolgárok számára vagy sem.

Egyébiránt, amikor a járási hivatalokról az első koncepció megjelent a tárca honlapján, én kritikával illettem azt a célkitűzést, hogy differenciálás nélkül a jegyző valamennyi államigazgatási hatásköre átkerül majd a járási hivatalhoz, mert vitattam ennek a lehetséges módját. Ebben egyébként az élet engem igazolt, hiszen nem is vették át valamennyit, elég jelentős számban maradt ott.

Tehát köszönöm szépen a segítségét. Ha úgy ítéli meg, hogy szakmai konzultációra van szükség egymás között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), állok rendelkezésre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót ismételten kétperces felszólalásra Fülöp Istvánnak, a Fidesz képviselőjének.

FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, félbemaradt a felszólalásom idő híján.

Említette a képviselő asszony, hogy nem az ördögtől való ez a törvénytervezet. Jó szívvel vesszük, amennyiben ezt képviselő asszony támogatni fogja. (Dr. Lamperth Mónika: Nem ezt mondtam!) Nyugodtan meg lehet szavazni. Tudom, hogy ezzel nagy lépést teszünk ahhoz, hogy ügyfélbarát államigazgatást, közigazgatást tudjunk megvalósítani.

Nemény képviselőtársam csúsztatására szerettem volna reagálni még az előbb, és ezt folytatom. Az önkormányzatok, ezt ismét tapasztalatból tudom, 2002 és 2010 között adósodtak el leginkább. Köztük az én városom, Mátészalka is, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szinte valamennyi önkormányzat az adósságállományát az elmúlt szocialista idő alatt halmozta fel. Ezt a jelenlegi kormányzat nem megpróbálja megoldani, hanem megoldotta, meg fogja oldani, most már minden településnek át fogja vállalni az adósságát. Ez nem pluszterheket jelent, hanem egy teljesen új szemlélet alapján új tabula rasával indulhatnak az önkormányzatok, és ez mindenképpen az önkormányzati demokrácia szélesítését fogja eredményezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének, két percben.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Arra biztatom a képviselőtársamat, hogy tiszteljük meg egymást azzal, hogy nem forgatjuk ki egymás szavait. Én azt mondtam, hogy nem ördögtől való egy olyan rendszer, amiben az állam erősebb és gyengébb az önkormányzat, csak én abban hiszek, hogy amit én erről gondolok, hasznosabb az állampolgárok számára. Nem erről a törvényről mondtam, kedves képviselő úr.

Tudom, hogy itt a parlamentben egyre nagyobb divat lett egymás szavait kiforgatni és megpróbálni olyat adni a másik szájába, amit nem mondott. Azt javaslom, hogy késő este, amikor már csak néhány nagyon elszánt ember küzd a televízió előtt azzal, hogy megpróbálja megérteni, amit mondunk, ne menjünk le erre a szintre; ez a nagy nyilvánosságnak való. Ez egy szakmai törvény, ahol lehet szakmai álláspontokat megfogalmazni. Szerintem eddig ebben az én számomra hasznos és jó hullámhosszon zajlott a vita. Próbáljuk ennek az értékét megőrizni.

Nem akarom idehozni az önkormányzati finanszírozást, bár azzal kapcsolatban is lenne mondanivalóm. De arra a végkövetkeztetésre, amelyre a képviselőtársam jutott, hogy ha már így lelkesedek ezért a törvényért, akkor szavazzuk meg a végén, reagálnék: nem zárom ki, ha azokra a módosító indítványokra, amelyeket most nem fejtettem ki részletesen, mert nem volt rá idő és az egész rendszer problematikájáról szerettem volna beszélni, de a részletes vitában majd el fogok mondani, ha ezekre nyitott a kormány és nyitottak a kormánypárti képviselők, akkor, azt gondolom, nem lehet kizárni, hogy akár megszavazzuk ezt a törvényt. De ezt nem tudom megelőlegezni, hiszen a vita elején tartunk, és azt gondolom, hogy a végkifejlet azon múlik, meddig jutunk el egymás megértésében e tekintetben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Azt hiszem, megértettük: nem ördögtől való, még nem angyali, keressük a megoldást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, több felszólaló nincs. Jelzi Szabó Erika államtitkár asszony, hogy válaszol a vitában elhangzottakra. Öné a szó.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel hallgattam az ellenzéki és kormánypárti felszólalókat ebben a vitában, mert kiderült, hogy egy nagyon fontos közös célban teljes az egyetértés. Mindenki a közjót szolgáló, jó állam programot szeretné megvalósítani, egyetért azzal, hogy az állam szolgálja az ügyfeleket, ügyfélbarát módon építse fel önmagát. Még arról is hallottunk elismerő szavakat, hogy a struktúra, amely ezt a célt hivatott szolgálni, bár van, aki vitatkozik egyes részelemekkel, de összességében jó és működik.

Amit az elmúlt három és fél évben felépítettünk, kialakítottunk, az mind ezen célok jegyében történt. Nagy rendszerátszervezésre került sor, a közigazgatási hivatalok mellé 14 szakigazgatási szervet integráltunk, és hozzájuk jöttek még a járási hivatalba a polgármesteri hivatalból azok a köztisztviselők, akik korábban a jegyzők feladat- és hatáskörében jártak el. Így most már 32 ezer főt számláló nagy rendszert jelent a kormányhivatali rendszer. Ez az a struktúra, amely az egységes irányítással, szakmai vonalon persze a kettős irányítással, de egy olyan rendszerben, elvek mentén tudja ezeket a nemes és mindannyiunk által elvárt célokat megvalósítani, ami garancia lesz arra, hogy el is jutunk a célhoz. Voltak már nagy átalakítási tervek. Több átalakítási terv volt már a területi közigazgatásban az elmúlt évtizedekben, de soha nem sikerült őket megvalósítani. Most már elmondhatjuk, hogy sikerült megvalósítani, egy nagyon jelentős strukturális átalakítás eredményeit arathatjuk most le.

De nem gondoljuk, hogy készen vagyunk. Vannak még feladatok. Ez a törvényjavaslat, amelyet idehoztam önök elé, a hatósági eljárási rendszer egyszerűsítését szolgáló keretszabályokat tartalmazó törvényjavaslat egyrészt. Másrészt a leendő, létrehozandó kormányablak, egyablakos ügyintézés lehetőségét biztosító törvényi szabályozás kereteit rajzoljuk fel. Ez egy nagyon fontos cél. Magyarországon nincs ilyen, nem volt ilyen, elképzelés sem volt erről, hogy valaki valamikor ezt meg tudja valósítani. Még nem vagyunk készen valóban, '13 végén nincs kész a rendszer, de több mint 300 ügyfélszolgálati helyszínt szeretnénk egységes arculattal, kiképzett, felkészült munkatársakkal és magas színvonalú informatikai rendszerháttérrel kialakítani ahhoz, hogy valóban az ügyfél, amikor oda bemegy, több mint kétezer ügyet egy helyen tudjon intézni.

Igen, nem összehasonlítható a most meglévő kormányablak és a tervezett kormányablakunk meg az okmányirodai ügyfélszolgálat. Az okmányirodai ügyfélszolgálat teljes mértékben meg fog szűnni, amikor az egyablakos ügyintézést kialakítjuk. A kormányablakban ezeket az ügyeket lehet majd intézni, és a most meglévő rendszer, ami 29 helyszínen, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban működik, egy kísérlet volt arra, hogy jó lesz-e így, mit szólnak az ügyfelek a reggel 8-tól este 8-ig, hétfőtől péntekig történő nyitva tartáshoz.

(18.00)

Tetszik-e az a kiválasztási folyamat eredményeként fölállított és gondosan kiképzett munkatársi csapat, akik már megtanulták, hogy az állam részéről elvárás, hogy az ügyfelekhez kedvesen, udvariasan, szolgálatkészen kell fordulni? És úgy látjuk, hogy tetszett, mert 98 százalékos az ügyfél-elégedettség, amikor mérjük ezeket az elégedettségi szinteket.

Igen, az okmányirodában is történt változás, hiszen már február 1-jétől, de van olyan kormányhivatal, amelyik már januártól megyeszékhelyen az okmányirodát hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig történő nyitva tartásra állította át. Ez februárban általánossá vált, minden megyeszékhelyen van ilyen okmányiroda. Pest megyében minden járási hivatal okmányirodája ezzel a nyitva tartással várja az ügyfeleket. Ez már egy óriási előrelépés, ez már óriási ajándék, nagyon hálásak érte az ügyfelek. És minthogy minden lépésünket az ügyfelek iránt érzett felelősség hat át, így ebben már tudtunk eredményt elérni.

A jövő pedig a 300 kormányablak. Minden olyan településen, ahol most okmányiroda működik, lesz kormányablak. Fokozatosan fogjuk fölfejleszteni az ügyszámokat. Erre az ügykörök kidolgozása már elkészült, a munkatársak képzése 90 százalékban lezajlott, tehát jó reményünk van arra, hogy a következő évben ezt a nemes célt, vagyis az i-re a pontot fel tudjuk tenni.

Köszönöm a támogató hozzászólásokat, és köszönöm a kritikákat is. Várjuk a módosító javaslatokat, és a szakmai vitát ismételten köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Az általános vitát képviselői kérésre, a módosító indítványok benyújtási határidejének házszabályszerű meghosszabbítása érdekében elnapolom. Lezárására az ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13053. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Államtitkár úr!




Felszólalások:   99-145   145-201   201-213      Ülésnap adatai