Felszólalás adatai

A vidékfejlesztési miniszter úr úton-útfélen hangoztatja, hogy az új, a köznapi használatban csak földtörvényként emlegetett törvénytervezet tulajdonképpen egy korszakváltó dokumentum, amelynek értelmében a nagyok nem tudnak majd tovább növekedni, az 1200 hektár alatti, középméretű gazdaságok pedig meg fognak erősödni.

Elhangzottak olyan kijelentések is, hogy a törvény szellemében nem vásárolhatnak majd földet ingatlanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van. Mi azt szeretnénk, ha úgy tetszik, mi önökkel ellentétben valóban azt szeretnénk, ha ez tényleg így lenne, a valóság azonban az, hogy a hangzatos szavak köszönő viszonyban sincsenek a tervezetben megfogalmazott valósággal. Ismét beigazolódott az az állítás, amely szerint a Fidesz azt mondja, amit a Jobbik, ami a társadalom igénye is lenne, de közben úgy tesz, mint az MSZP.

Azt látjuk tehát, hogy a tervezetben olyanfajta kiskapuk kerültek becsempészésre, amelyek éppen a zabolátlan területszerzést, akár a külföldiek, sőt, akár a külföldi spekulánsok térnyerésének lehetőségét teremtik meg. Hogy mire is gondolok itt elsősorban? Nyilván nem az egyszerű, mezőgazdaságból élő fölművelők területszerzési lehetőségeire, hiszen ezeket valóban kőbe vésték, akár jogalanyiság, akár a birtokméret tekintetében. Nem voltak ilyen szigorúak azonban a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében. Vajon mi lehet ennek az oka? Mivel indokolható, hogy a helyben lakás igazolása során egy földműves magánszemély esetében három év szükségeltetik, míg a jogi személyek esetében csak egy év?

(15.00)

Talán önök szerint a gyakorlat nem azt mutatja, hogy egy társaság székhelyének megváltoztatására meglehetősen nagy rendszerességgel kerül sor? Éppenséggel a már kiírt haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatosan fordult elő nem egy esetben, hogy a jogosultsági kritériumoknak való megfelelések miatt a beadási határidőket megelőzően székhelyváltások történtek. Önök tehát ennek egyáltalán nem kívánják elejét venni, mi viszont ezt nem tartjuk elfogadhatónak, ezért többek között e tekintetben is módosító javaslattal fogunk élni.

Nem éri botrányosabban azonban a birtokméret maximalizálására tett javaslatuk, amely egész egyszerűen álságos és vállalhatatlan. Nagyon jól tudják, tudja mindenki, hogy pontosan az önök mögött álló üzleti körök általánosan elfogadott eljárása az, hogy cégbirodalmakat, céghálókat hoznak létre, amelyeken keresztül hol itt, hol ott szereznek érvényt érdekeltségeiknek. A jelenleg hatályos szabályozás szerint bármely jogképes természetes személy tetszőleges számú jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet tagja, azaz tulajdonosa lehet. Ennek okán a korlátokat komplex módon úgy lenne szükséges meghatározni, hogy amennyiben tulajdonosi átfedések állnak fenn a jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli más szervezetek között, illetve az ilyen személyek tulajdonosai magánszemélyként is rendelkeznek mező- és erdőgazdasági földek tulajdon-, illetve használati jogával, úgy a használati jog legnagyobb mértéke szempontjából ezeket a területeket egybe kelljen számítani.

Egyszerű példával élve, a mi módosító javaslatunk elfogadásának hiányában a magyarországi mintegy 5 millió hektár termőterület teljes haszonbérlése elméletben egyetlen magánszemély tulajdonában álló 4 ezer jogi személyen, illetve jogi személyiség nélküli más szervezeten keresztül is megvalósulhat. Tehát létrejöhetne akár ez az állapot is. Amennyiben önök az általunk javasolt pontosítást elvetik, nyilvánvalóvá teszik egyúttal, hogy szándékaik pontosan bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálják.

Mi lehet vajon a céljuk ezzel? Azt gondolják talán, hogy egészséges rózsadombi villákból megszerezni a művelhető területek összességét? Az előttünk lévő javaslat valódi tartalma szerint ennek bizony fennáll a lehetősége. Részben ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartjuk annak kimondását is, hogy mező- és erdőgazdasági földek haszonbérleti jogát átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, felépítésű, tevékenységű mezőgazdasági termelő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet ne szerezhesse meg.

Jóllehet önök azt hangoztatják, hogy ezek az elvek már az alaptörvényben rögzítésre kerültek, ez az érvelés azonban nem felel meg a valóságnak. Az alaptörvény vonatkozó szabálya, azaz egészen pontosan annak 38. cikk (4) bekezdése kizárólag azon esetekre fogalmaz meg általános tilalmat, ha a jogszerzés államtól vagy önkormányzattól történik. A Jobbik azonban úgy gondolja, hogy a termőföld egyedi jellegéből adódóan elengedhetetlen, hogy az átláthatatlan szervezetek az államon, illetve az önkormányzatokon kívül mástól sem, azaz hogy senkitől se szerezhessenek mező- és erdőgazdasági föld vonatkozásában használati jogot. Jó volna, ha ezen alapelvek nemcsak nekünk, hanem önöknek is fontosak lennének annyira, hogy e jogszabályban kimondásra kerüljenek.

Aggályosnak tartjuk azt is, hogy a tervezet értelmében jelzálog-hitelintézetek tartósan rendelkezhetnek termőföldtulajdonnal. Álláspontunk szerint a mező- és erdőgazdasági földeknek nem a pénzpiaci szereplőket, hanem a mindenkori termelést kell szolgálniuk, ezért megengedhetetlen, hogy a tipikusan ettől eltérő tevékenységet folytató jelzálog-hitelintézetek tulajdonában álljanak.

Azt a javaslatot fogalmaztuk meg ezért, hogy ha ilyen pénzintézet valamely követelés fejében meg is szerzi a föld tulajdonjogát, úgy azt haladéktalanul köteles legyen a hitelbiztosítéki értéknek megfelelő összeg ellenében megvételre felajánlani a magyar állam részére. Bízunk benne, hogy mire erre a gyakorlati példák előállnak, a magyar föld már gondosabb kezek kezelésében lesz, mint ahogy most, jelen pillanatban, ahogy a példa is mutatja, önöknél is van.

Mindezen túlmenően a tervezet hemzseg a jogtechnikai jellegű hibáktól is, téves fogalmi meghatározásoktól, amelyekkel kapcsolatosan kénytelen módon, megannyi, összesen több mint 70 módosító javaslattal éltünk, bár továbbra is meggyőződésünk az, hogy a legmegfelelőbb megoldás a tervezet visszavonása lenne, és egy valóban olyan földtörvény megalkotása, amivel megvédenénk a magyar termőföldet.

Összességében elmondható, hogy a benyújtott tervezet köszönő viszonyban sincs az Ángyán József képviselőtársuk által megalkotott eredeti vidékstratégiával, ennek köszönhetően az önök választási ígéreteivel sem. A vidékfejlesztési tárca elsődleges küldetése lett volna ebben a négyéves ciklusban, hogy különösen, így a földmoratórium lejárta előtt olyanfajta törvényt alkosson, amely valóban védelmet jelentene a hazai agráriumnak, azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek, akik a földet megművelik, és azoknak a fogyasztóknak, akik végső soron elfogyasztják a hazai földön megtermelt élelmiszert. Nagyon örülünk annak, hogy Csányi Sándornak - hála az önök jóvoltából - immáron zenélő tehenészete van, de talán önök sem gondolhatják komolyan, hogy a fogyasztók nem látnák nagyobb hasznát annak, ha a szalámi valóban magyar alapanyagból készülne.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy a beterjesztett javaslatnak számos haszonélvezője lesz, az is éppen ennyire evidencia, hogy ezek a haszonélvezők nem a családi gazdálkodók, a tényleges gazdatársadalom szereplői közül kerülnek ki. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy zivataros időket vetít előre a már megkötött haszonbérleti szerződések során következetesen tanúsított kormányzati magatartás, amely éppen az átláthatóság ellen irányult, és amelyet olyan közfelháborodások öveznek, amelyek lassan elérik a polgári engedetlenség szintjét, hogy csak a kajászói gazdák esetét említsem. Önöknek nagyon rövid időn belül szembe kell nézniük a döntéseik következményeivel, azt sem tartjuk kizártnak, hogy hamarosan ismét feltűnnek Budapest utcáin a Demszky Gábor által ocsmány módon kihelyezett és betiltott "traktorral behajtani tilos" táblák.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)