Készült: 2024.09.22.23:37:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

179. ülésnap (2008.11.19.), 170. felszólalás
Felszólaló Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:33


Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt, ha néhány mondat erejéig is, de idézzük fel, hogy ez a törvénytervezet milyen gazdasági környezetben született, mert valójában csak ezek ismeretében ítélhetjük meg következményeit és hatásait.

Magyarország a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája következtében kénytelen szembenézni egy gazdasági válsággal, és ennek következményeként társadalmi krízisekkel. Az egészségügyi ellátórendszert nem gyengíteni, hanem megerősíteni kellene. A 2009-es egészségügyi költségvetés pedig további elvonásokról és megszorításokról szól. Az előttünk álló úgynevezett salátatörvény pedig nem ad megoldást az egészségügyben levő valós gyakorlati problémákra. Azokat a kitörési pontokat, amelyeket a kormány korábban meghirdetett, mint például a járóbeteg-ellátás fejlesztése, a költségvetésben visszavonja. Az összevont szakellátásból 22,2 milliárdot vesznek el, és azt sem tudjuk, hogy ez hogyan érinti a járóbetegkasszát, hiszen a fejezeti kötetet nem ismerjük.

Tisztelt döntéshozó képviselőtársaim, az elmúlt két és fél évben már számtalanszor ígéretet tettek arra, hogy támogatják, megerősítik a járóbeteg-ellátást, hiszen az egész struktúraváltásnak éppen az lett volna az értelme, hogy az ellátást a fekvőtől a járó beteg felé terelje, de úgy tűnik, az ígéreteken túl most sem futja többre.

A játóbeteg-szakellátás területén immár második esztendőben nem sikerült kihasználni a teljesítményvolumen-korlátot. Pontos adatok még nincsenek, de jelen becslések szerint ez a maradvány 8 milliárd forintra tehető. Ez a maradvány mégsem jelenik meg a járóbeteg-ellátásban.

(13.50)

Többször kértük a TVK eltörlését, mert ez megteremtené a tevékenységek átcsoportosításának lehetőségét a fekvőbeteg-ellátásból a járóba. Azonban kérésünk nem talál meghallgatásra.

A gazdasági társaság formában működő szolgáltatók 2008-ban kimaradtak a béremelés egyszeres kiegészítési és a 13. havi bértámogatásból, és az alapdíjak emelésének elmaradása miatt jelentős reálbércsökkenéssel kellett szembenézniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek az intézkedések nem nevezhetők fejlesztésnek, hanem inkább visszafejlesztésnek. A múlt heti miniszteri meghallgatásra önök által készített háttéranyagban új kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakításáról olvashattunk, ami az esélyegyenlőségek javítása szempontjából valóban örvendetes. De ezzel együtt a szakma és a fenntartó önkormányzatok aggályait és kétségeit is ismerni és látni kell. Az új járóbeteg-szakellátók csak a négy alapszakmában nyújtanak majd szolgáltatást. A további szakrendelések igénybevételekor a betegeknek továbbra is utazni kell, és a gyakorlatból tudjuk, hogy a betegek, ha csak tehetik, egy szakrendelőben vesznek igénybe valamennyi szolgáltatást.

A jelenlegi humánerőforrás-helyzetet ismerve pedig tudjuk, hogy a már meglévő és működő járóbeteg-szakellátásban is kevés a szakorvos, kevés a szakasszisztens. A fenntartó önkormányzatoknak pedig a környező települések önkormányzataival olyan társulási szerződést kellett aláírniuk, miszerint a szakrendelők veszteségeit az önkormányzatoknak kell majd állnia. Ezek szerint számolni kell azzal, hogy legalábbis kezdetben veszteséget termelnek, a forráshiányos önkormányzatoknak pedig nincs pénze a hiányzó forrásokat pótolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Mégiscsak úgy kellene elindítani ezeket a szakrendelőket, hogy garantálva legyen a működőképességük. Így a nagy örömbe bizony nem kevés üröm is került.

A harmadízben átdolgozott 2009-es költségvetési tervben a járulékcsökkentés elmaradásával több mint 200 milliárd forintot őriz meg az E-alap. Ez az összeg azonban nem jelentkezik a tervezett kiadási oldalon, vagyis jövőre a kormány a központi költségvetésből már egyetlen forinttal sem járul hozzá az E-alapból folyósított gyermekgondozási díjhoz, hanem az állam helyett a járulékfizetők finanszírozzák majd a gyedet. Sőt, a tervezet szerint a gyermekgondozási díj utáni nyugdíjjárulékot, 21 milliárd forintot is az E-alap bevételéből kell megfizetni. Ez további elvonásokat jelent a gyógyításból.

Elfogadhatatlan, hogy a kormány nem az egészségügyre fordítja az Egészségbiztosítási Alapban megmaradt megtakarítást, valamint hogy közel 100 milliárd forintot készül kivonni az ellátásból. Ezek a tervezetek újabb szociális feszültséget gerjesztenek a társadalmi csoportok között, felerősítve a folyamatosan gyorsuló szegényedés folyamatát.

Minden jel arra mutat, hogy a 2009-es költségvetés legnagyobb vesztese az egészségügy lesz. Miközben az állami források jelentősen csökkennek, az egészségügyi intézmények költségei a gazdasági válság következtében folyamatosan nőnek majd. A szűkös egészségügyi költségvetésből, a növekvő közüzemi díjakból adódó pénzhiányt a betegek is meg fogják érezni. Hosszabbodnak majd a várólisták, kevesebb lesz az orvos, a szakdolgozó. Az elbocsátások során állásukat vesztettek közül pedig sokan tartós betegállományba menekülnek.

Mint már tudjuk, nem lesz béremelés az egészségügyben, és elmarad a közalkalmazottak 13. havi bére is - jelentette be a kormány, noha a "Biztonság és partnerség" című programjában ígéretet tett arra, hogy az egészségügyben a legfontosabb kérdés a humán erőforrás megteremtése lesz. Semmilyen ok, így a pénzügyi válság sem elfogadható indok arra, hogy az egészségügyi dolgozók béremelése elmaradjon. Ha elmarad, akkor olyan létszámhiány állhat elő az ágazatban, amely miatt számos intézmény lesz kénytelen működését korlátozni, hiszen az egészségügyi intézmények többsége már most sem tud a minimumfeltételeknek megfelelni. Az elveszített orvosokat, asszisztenseket pedig nem lehet majd gyorsan visszaszerezni, és az újabb képzés sokba kerül. Az orvosok és az egészségügyben dolgozók már régen túl vannak azon, hogy a gazdaság állapotáért aggódjanak, most már a betegellátás biztonságáért és magukért kell aggódniuk.

Tisztelt döntéshozó Képviselőtársaim! A költségvetés előkészítése nemcsak matematika, nemcsak tudományos bizonyítékokra alapozott elosztás, hanem érdekharc is, és bizony ebben az érdekharcban önök most nagyon alulmaradtak. Ez a törvénytervezet nem javít az egészségügy helyzetén, alkalmazkodási kényszer alatt született, és mindenhonnan elvon, még a krízisterületekről is. Ezért nem lehet támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai