Felszólalás adatai

VÉGH TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Ma nagyon sok szó esett az elektronikus eljárásokról, a különböző eljárási törvényekről. A sok törvényjavaslatnál érintettük ezt a területet. A költségvetési bizottság november 20-ai ülésén megvitatta az előterjesztést. A javaslat összefoglalja és egy törvényben kívánja rendezni a fogalmakat, alapelveket, az eljárási szabályok alapjait, és ez a törvényjavaslat legfőbb érdeme. Hátteret ad akár a cégeljárási, adóeljárási, akár a közigazgatási eljárási törvények modernizálásához.

A képviselőtársam az előbb egy történelmi példát említett, én egy más példát ragadtam meg. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat jelentősége a kézzel írott kódexek és a nyomtatás viszonyához mérhető. Szándékosan nem a nyomtatott sajtó és az interneten fellelhető információk viszonyához hasonlítottam, mert azok most, ahogy látjuk, párhuzamosan élnek, sőt tanulnak egymástól. Az elektronikus közszolgáltatás ilyen tekintetben más, jól vagy jobban szabályozza majd a szolgáltatók, az igénybe vevők jogait, de kerettörvény is, helyet ad a későbbi szabályozásoknak, pontosításoknak.

Mi is indította el ezt a szabályozást? Volt egy kormányprogram, és ezeknek a céljaival összefüggésben most ez a törvényjavaslat alapvető feladatként határozza meg, hogy mindenki számára biztosítani lehessen az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózatokhoz, az információkhoz való hozzáférést. Tehát ha azt nézem, akkor ez egy demokratizálódási, nagyon fontos lépés.

Összességében az elektronikus közszolgáltatások szemléletváltását is el kell hogy érje a törvényjavaslat. Az ügyek elektronizálásáról a hangsúly az ember és családja, üzleti vállalkozások, civil szerveződések, támogatások irányba kell hogy működjön. Ide én egy mosolyjelet írtam a felkészülésemnél. Sok mindent fog helyettesíteni az elektronikus közszolgáltatás és ügyintézés, de nyilván a személyes kapcsolatot, az ügyintézői pozitív hangot és a mosolyt információim szerint ez egyelőre még nem fogja tudni kiváltani. Csak időben szólok, hogy erről majd később nehogy elfelejtkezzünk.

Két példát szeretnék mondani. Képviselőtársam az előbb a digitális írástudatlanságról beszélt. Két példát szeretnék mondani. Ez bizony más mértékben csökken, nemcsak mi tehetünk érte, hanem azok is, akik egyébként részt vesznek ebben a folyamatban, tehát én nem látom ennyire pesszimistán ezt a képet. Anyósom, aki már igencsak szépkorú, azon nyúzza folyton a családot, hogy ugyan tanítsuk meg már őt SMS-t írni. És amikor kérdezzük, hogy mama, minek magának az, hiszen van telefon, már van mobiltelefonja, hát csak azért, mert mindenki tud már SMS-t írni. Tehát ez az idősebb generáció. A fiatalabb generáció hozzáállása pedig teljesen természetes. A gyerekek, a fiatalok már nem kérdeznek rá, hogy hogyan működik ez, vagy hogyan működik az, teljesen természetesen beleszületnek. Nekik fog szólni majd igazából ez a törvény.

Kerettörvényről beszéltem, és módosításokról, pontosításokról, hogy majd azért erre lehet, hogy lehetőség lesz ebben a törvényben. Szájízem szerint kicsit kevés benne a szankció, a "mi van, ha" típusú kérdésekre adandó válasz. Nyilván ez csak az én gazdasági megközelítésemből adódhat.

Mindezek mellett a költségvetési bizottság többségi szavazással 12:6 arányban általános vitára alkalmasnak találta a törvényt, és elfogadásra javasolja a parlamentnek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az MDF padsoraiban.)