Felszólalás adatai

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán éles vitákat vívtunk itt a parlamentben. Voltak olyan dolgok, amikkel egyetértettünk az ellenzéki padsorokból is, a többséggel azonban nem.

Azonban most úgy tűnik, hogy egy ponton mégis megint egyetértésre jutottunk, bár ez az egyetértés az ellenzék részéről csak szavakban, a kormányoldal részéről inkább tettekben nyilvánult meg, mégpedig azzal, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formájában bizony alkotmányellenes. Mi ezt többször elmondtuk már a viták során, és ehhez képest persze elég kevés lényegi módosítást sikerült elérnünk a módosító javaslatainkkal, néhány apró szépségtapaszt, néhány apró módosítást fogadtak el a képviselőtársaim, amelyek legfeljebb arra voltak alkalmasak, hogy elmondhassuk, hogy azért az ellenzék kritikáit meghallgatták.

Miből gondolom azt, hogy a Fidesz-képviselők is meg vannak győződve arról, hogy ez a törvény ebben a formájában alkotmányellenes? Hát nem tudok más magyarázatot találni arra, pontosan egy hónappal ezelőtt, sőt több mint egy hónappal ezelőtt szavaztunk a módosító indítványokról, a törvényjavaslat benyújtása során a fideszes képviselőtársaim azzal magyarázták meg azt, hogy miért pénteken 16 óra 42 perckor nyújtották be ezeket a javaslatokat, amikről aztán hétfőn reggel 9-kor már a bizottságokban beszélni kellett, mert azt mondták, hogy sürget az idő, a magyar közszolgálati médiumok milyen tragikus állapotban vannak, gyorsan rendet kell tenni. Most ehhez képest eltelt egy hónap, már rég szavazhattunk volna erről a törvényről. Semmilyen más racionális okát nem tudom fölhozni ennek, önök attól tartottak, hogy Sólyom László vissza fogja dobni, vagy pedig az Alkotmánybírósághoz fog fordulni ezzel a törvénnyel.

Bár a médiacsomagnak egy része volt egy alkotmánymódosítás is, ugye, a 61. §, az idevonatkozó paragrafus módosítása, de még ehhez a módosított alkotmány 61. §-hoz képest is ez a törvényjavaslat, ami a Ház asztalán van, tucatnyi alkotmányellenességet tartalmaz. Ebből a paragrafusból ugyanis az következik, hogy egy párt nem gyakorolhat döntő befolyást a média irányítására. Ebből a paragrafusból az következik, hogy egy széles társadalmi részvételt kell biztosítani a közszolgálati médiumok működése során, például a közszolgálati kódex megalkotásakor, és a korábbi alkotmánybírósági határozatok is mind azt sugallják, hogy egy olyan médiairányítási rendszer elfogadható, amelyben a politika túlsúlya - és a mindenkori kormányoldal túlsúlya főleg - vissza van fogva.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vonatkozó EU-s direktíváknak sem felel meg ez a törvényjavaslat. És ugye, sajtóhíreket lehetett már arról hallani, hogy az Európai Bizottságban már most aggódva figyelik ezt a javaslatot, amivel kapcsolatosan egyébként nemcsak a magyar újságíró-társadalom tulajdonképpen teljes egységben hívta föl a figyelmet az alapvető problémákra, hanem a nemzetközi sajtószervezetek mindegyike nagyon erősen jelzéseket adott, hogy a kormányoldal rossz irányba indult el.

A 61. § mellett egyébként az alkotmány 13. § (1) és (2) bekezdésével kapcsolatosan is komoly alkotmányos aggályok merülnek föl, hiszen magánjogi jogalany vagyonát kártalanítás nélkül állami tulajdonba venni nem lehet. Továbbá az alkotmány 2. §-a bizonyos bekezdéseivel szemben is alkotmányos aggályok merülnek fel a törvényjavaslat kapcsán, ugyanis ezek olyan irányítási jogköröket adnak a médiahatóság jövendőbeli elnökének - akit, mint tudjuk, 9, azaz kilenc évre fog megválasztani a parlament -, amelyek mögött nincsenek meg a megfelelő, a közhatalom gyakorlásához szükséges meghatározott jogkörök.

Módosító javaslataink, amelyeket benyújtottunk, tulajdonképpen ezeket az alkotmányos problémákat próbálnák kiküszöbölni, illetve néhány kisebb koherenciazavart vettek ki a rendszerből, vennének ki a rendszerből, amennyiben a képviselőtársaim ezeket majd elfogadják. Azért én mindig szoktam bízni ebben, hogy hátha lesz egy pozitív fordulat. Azonban, ha ezek a módosító javaslatok végül is nem kapják meg a többség bizalmát, akkor egészen biztosak lehetnek abban, hogy az Alkotmánybíróság fogja vizsgálni ezt az ügyet, ugyanis azt gondolom, hogy a közszolgálati médiumok irányítása a demokrácia hosszú távú működése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés.

(21.10)

Most bebetonozunk kilenc évre egy olyan médiatanácsot és egy olyan médiatanács-elnököt, aki olyan hihetetlen hatalommal fog rendelkezni a magyar médiairányítás felett, amihez hasonlót Európában sehol nem látni.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg mindezeket, támogassák az alkotmányellenes passzusok módosítását, és ezek után majd jó szívvel szavazhatnak a név szerinti szavazáson a kétharmadost igénylő módosításokról.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)